Bechtold István
1927-1991
 
 

   1927-ben Kőszegen született, apja Bechtold Jakab katona-tanár, aki 1923-től Kőszegen a Hunyadi Mátyás katonaiskolában természetrajzot, földrajzot német nyelvet és rajzot tanított.
   Neveltetése folytán a pontosság, a munka precíz elvégzése a vérében volt. Szüleitől örökölte a természet, a növények, az erdő, az állatok szeretetét és készségét a rajzolás, a festészet  iránt. Arra törekedett, hogy megismerje Kőszeg és környéke madárvilágát és hogy az utókor számára megőrizze azok egy-egy példányát. Ezért megtanulta a preparálást. Közel 300 madarat, kisemlőst készített ki. - A sérült, vagy fiatal korukban elhagyott ragadozó madarakat különösen nagyon kedvelte. Ezekből mindíg volt lakása mellett 10-15, azokat gondosan kialakított, elkülönített helyen lelkiismeretesen gondozta, etette, nevelte, tanította.
   Elmerült a solymászat történetében, a ragadozók tanulmányozásában. Rengeteg adatot gyűjtött a solymászatról, könyvben szerette volna azokat megjelentetni, de korai halála ebben megakadályozta. Titkos vágya volt, hogy saját sólyompártól utódot nevelhessen. Betegsége alatt is sokat dolgozott ezért. Halála után néhány nappal látta meg a napvilágot álma.
   A Hazafias Népfront szervezetén belül működő Környezet és Természetvédelmi Bizottságnak megalakulásától kezdve elnöke volt, neki köszönhetjük az 1980-ban létrehozott Tájvédelmi Körzet megszületését is. 1974-ben egyik alapítója volt a Magyar Madártani Egyesületnek. A 8. számú Chernel István Helyi csoport alapító elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Egyesületünk örökös tagja, aki külföldön is elismert szakértője volt a solymászatnak.
   Kőszeg számtalan kis tanulója előadásai nyomán szerette meg a természetet. A ismeretterjesztő előadásai a 70-es 80-as években a vár legsikeresebb programjai közé tartoztak. Érdekes, ízes előadásai nagy élményt nyújtottak a diákoknak. Sokrétű tapasztalaton nyugvó szaktudása, a hivatásos természetbúvárokat is megszégyenítő megszállottsága sok diákot magával ragadott.
   Híresek a Kőszegről-kőszegiekről szóló anekdotái, valamint városunk illusztrisabb lakóit megörökítő karikatúrái. Ezek megjelentek képeslapon, és egy karikatúra kiállításon is láthatóak voltak.
   A híres Szőlő Jövések Könyvének, amelyet Kőszegen 1740-től vezetnek, halála előtt 20 évig volt rajzolója. Talán a sors keze avatkozott közbe, amikor az ő utolsó soraival, rajzaival telt be a könyv.
   Nem mindennapi széleskörű tudását, tehetségét elismerve, polihisztornak lehet nevezni, aki autodidakta módon, hallatlan szorgalommal, lelkiismeretességgel szerezte meg ismereteit. Kőszeget rajongó, sírig tartó hűséggel szerette, sajnos csak posztumusz kaphatta meg a Kőszeg város díszpolgára elismerő címet.