A Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Savaria Múzeum közös, "Az Őrség Természeti Képe" kutatási programjában 1993-tól a tájvédelmi körzet és környéke kétéltű-hüllő faunisztikai felmérését Dankovics Róbert végzi. Az MME támogatásával 1996-97-től  -az Őrség-kutatás tapasztalataira támaszkodva- elkezdte Vas megye teljes herpeto-faunisztikai feltérképezését.
   1998-tól indult országos programként a "Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer", melynek Vas megyében kijelőlt két herpetológiai mintavételi helye a Kőszegi-hegységben és az Őrségben található. E programmal több éves megfigyelés indult útjára amely lehetővé teszi a vizsgált populációk adott területen történő változásainak pontosabb megismerését, ezen keresztül védelmi tevékenységek hatékonyságának növelését.
    Az eddigi faunisztikai vizsgálatok nem fedik le teljesen a megye területét. Az eddig kutatott nyugati rész mellett további vizsgálatok szükségesek a megye keleti felén.

   Megyénkben, kedvező klimatikus viszonyainak köszönhetően minden hazai kétéltűfaj előfordul. Egyes fajok foltszerű, a többség egyenletes elterjedést mutat. Foltszerűen található meg az alpesi gőte, foltos szalamandra, sárgahasú unka, barna ásóbéka, gyepi béka és a mocsári béka.
  Leggyakoribb kétéltűfaj megyénkben az erdei béka. Az eddigi megfigyelések alapján a kecske és a kis vizibéka elterjedtebb, csak egyes helyeken figyelhető meg a tavibéka kevert populációban a Rana fajok közül. Mindenhol előfordul a pettyes és tarajos gőte, a barna és zöld varangy és a zöld levelibéka.
   Megyénk a hüllők számára éghajlati adottságai miatt kedvezőtlen, ezt mutatja a csekély faj és egyedszám is. A mocsári teknős kimondottan ritka, szinte kipusztultnak tekinthető. Gyíkjaink közül a fürge gyík a legelterjedtebb, de fali gyík és zöld gyík megfigyelések is vannak. Gyakori faj a lábatlan gyík is, néhol feltűnően nagy egyedszámmal.
   A vízisikló a legelterjedtebb siklófaj, réteken megtalálható a rézsikló kis egyedszámmal. Az erdei sikló szórványosan fordul elő. Mérges kígyók nem élnek Vas megyében.