Vas megyében a 70-es évek közepén indult meg a szervezett gólyavédelem. Körmenden a gólyák városában, ahol jelenleg is több, mint 30 gólyafészek található, Schantl László és barátai folytattak úttörő munkát.A gólyavédelem megyei koordinálója Barbácsy Zoltán. Lebontott régi házak helyén épült lapostetős szalagházakra az önkormányzat segítségével helyeztek ki vasállványon lévő fészkeket, melyek zömét a gólyák el is foglalták. Kéményre épült - füstjáratot eltakaró - fészkek vasállványra emelésével és a régi gólyafészkes házak felújítása utáni új fészkelőhelyek kialakításával segítették madarunk megtelepedését.
   A villanyoszlopokon épült fészkek számának jelentős növekedése kapcsán az áramszolgáltatóval történt megállapodás, és hathatós támogatás segítségével 25-30 fészek került biztonságos tartószerkezetre. Ez a munka napjainkban is folyik, így a közel 200 villanyoszlopon épült fészek fele van megemelve. Indokolt esetekben külön oszlopra, végleges helyre való fészekáthelyezés is történik. Fészeképítéssel próbálkozó, ügyetlen fiatal gólya párok megtelepedését tartószerkezetre épített műfészekkel segítjük.
   A gólyavédelem másik elemét a táplálkozóhelyek megóvása jelenti, mely a védetté nyilvánításban való közreműködésben testesül meg: így a Répce menti rétek Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz csatolása. A gólyavédelmi munka megalapozásaként 1986 óta az egész megyére kiterjedő évenkénti számlálást, fészekellenőrzést végzünk.

Gyurgyalag

   A BDTF Állattani Tanszék, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közös madármonitoring programjainak egyik célja a Vas megyében költő gyurgyalag  (és gyöngybagoly) populáció nagyságának, elterjedésének és ezek időbeli alakulásának vizsgálata, a költést befolyásoló ökológiai tényezők feltárása és ennek alapján az állomány védelmének elősegítése.
   Az 1991 óta végzett gyurgyalag állományfelmérések alapján megállapítható, hogy a faj költésére alkalmas függőleges földfalak elsősorban működő, vagy felhagyott homokbányákban alakultak ki. Évente a 13-15 bányában 70-80 pár gyurgyalag költ. A legnagyobb állomány a gércei bányában található, ami 1997-ben a függőleges falak lerézsűzésével veszélybe került. Egyeztető tárgyalás után az illetékes hatóságok elutasították a bányafalak lerombolásának lehetőségét, de a közeli hétvégi házak miatt baleset-megelőzési intézkedéseket írtak elő.
   A hazai állomány nagyságának és eloszlásának megismerése, az egyes költőtelepeket veszélyeztető tényezők feltárása és mérséklése céljából indítottuk el 1997-ben az országos gyurgyalagvédelmi programot, melyet a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Dr. Gyurácz József) koordinál.

Gyöngybagoly

  Az 1998-ban elvégzett Vas megyei felmérés szerint a gyöngybaglyok többé nem a templomtornyokban költenek, hanem szalmakazalban, magtárakban. Köszönhető ez annak, hogy a tornyokat lezárták, hogy a sok fészekanyagot behordó galambokat, verebeket távol tartsák. Indokolt ez tűzveszélyességi és az elektromos harangozó szerkezetek meghibásodása szempontjából. A gyöngybaglyok más költőhelyet választottak, ahol a korábbiaknál zavartabb körülmények közt próbálták felnevelni fiókáikat. Ez is oka a hazai állomány nagyarányú csökkenésének, amin a templomtornyokban megfelelő tájolású költőládák kihelyezésével lehet eredményesen javítani. Kőszeg és Bérbaltavár környékén, a Répce mentén összesen 10 költőládát helyeztünk ki.