Tartalom

 Előszó
 Egyesületi élet, visszatekintés 1996-ra
 Barbácsy Z.   Vas megye fehér gólya (Ciconia ciconia) 1996-ban
 Németh Cs.   Kis légykapó (Ficedula parva) állományfelmérés a Kőszegi-hegységben
 Gyurácz J.   A gyurgyalag (Merops apiaster) állományfelmérésének eredményei 1996-ban
 Fehér Cs. E.    Beszámoló az 1996. évi Vas megyei Denevérkutató Vándortábor eredményeiről
 Dankovics R.   Kétéltű, hüllő faunisztikai vizsgálatok Vas megyében
 Bánhidi P.   A IV. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábor
 Keszei B.   Értékes rétjeink Vámoscsalád és Csáfordjánosfa térségében
 Bánhidi P.   A tömördi „Nagy-tó'' védelme
 Varga L.   Néhány értékes faunisztikai adat Vas megyéből 1996
 Fehér I.-Mesterházy A.   Madárfaunisztikai megfigyelések a Répce mentén
 Molnár Zs.   Madáretetőm madarai
 A Chenrel Islván Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatói 1995-96-ban

Fotók
 
 

ELŐSZÓ

Kedves Tagtársam! Tisztelt Olvasó!

   A Chernel lstván Madártani és Természetvédelmi Egyesület kiadványát ajánlom elsősorban a tagság , de mások figyelmébe is, akik érdeklődnek az egyesület madártani és természetvédelmi tevékenysége iránt.  Egyesületünk 1974 óta szervezi a Vas megyében  folyó madártani és madárvédelmi munkát, melynek eredményeiről éves rendszerességgel  szeretnénk tájékoztatni tagtársainkat, támogatóinkat és az érdeklődő közönséget. Az az örvendetes tény, hogy egyre többen kapcsolódnak be egyesületünk természetet szolgáló mukájába szükségessé teszi a részletesebb tájékoztatást, mint amit egy körlevél keretei tehetővé tesznek. Ezt a célt szolgálja új kiadványunk, a Cinege. Az első számban elsősorban azokról az 1996-ban végzett programjainkról számolunk be, melyet részben, vagy egészben az egyesületünk végzett , illetve anyagilag támogatott. Kérem, fogadják szeretettel a Cinegét ezzel is segítve Vas megye élővilágának megőrzését!
        Természetvédő üdvözlettel:
                                                    Dr. Gyurácz József
Szombathely, november 05.
 

EGYESÜLETI ÉLET

Visszatekintés 1996-ra

   1996 január 29-én tartottuk rendes évi közgyűlésünket a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban (MMIK). A közgyűlés elfogadta az egyesület 1996. évi munkatervét és költségvetését. Haraszthy László a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ügyvezető elnöke ismertette az MME természetvédelmi stratégiáját.
   Április 26-tól május 5-ig rendeztük meg a Tömördi Természetvédelmi Táborunkat, ahol a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola biológia szakos hallgatóinak terepgyakorlatot is tartottunk.
   Májusban a Madarak és fák Napjához  kapcsolódóan egyhetes kiállítást szerveztünk Madár- és Természetvédelem Vas megyében címmel, melyen szöveges ismertetők és fotók segítségével mutattuk he egyesületünk eredményeit. A kiállítást Wagner András, Szombathely város polgármestere nyitotta meg. A megnyitón adtuk át a díjakat egyesületünk és az MMIK által közösen meghirdetett Madáretetőm madarai című pályázatra legjobb pályamunkákat ( rajz, fogalmazás) beküldő gyerekeknek. A pályázaton 12 iskolából, 9 óvodából és 1 gimnáziumból összesen 81 óvódás és diák vett részt.
   Elkészítettük az MME által alapított Vas megyei Természetvédelmi Alapítvány alapító okiratát, melyet a Vas megyei Bíróság májusban elfogadott és bejegyezte az alapítványt.
   Május június hónapokban tárgyalásokat folytattunk a Söptei Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel és a magántulajdonosokkal a tömördi „Nagy- tó" és környékének megvásárlásával kapcsolatban, az adás-vételt augusztusban bonyolítottuk le.
   A költési időszak előtt elvégeztettük a veszélyeztetett gólyafészkek áthelyezését, magasítását, a védőállványok felszerelését a középfeszültségű villanyoszlopokra az ÉDÁSZ készséges segítségével. A költési időszakban folyamatosan végeztük a fehér gólya és a gyurgyalag Vas megyében költő állományának számbavételét és a kis légykapó Kőszegi-hegységben fészkelő populációjának vizsgálatát.
   A Körmendi Munkacsoportunk júliusban rendezte meg szokásos Rába-völgyi Madárgyűrűző Táborát. Augusztus 16-tól 25-ig a IV. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábor résztvevői gyűjtöttek adatokat a terület gerinces állatvilágáról. Ugyancsak augusztusban mérte fel a Kőszegi-hegység denevérfaunáját a Denevérkutató Vándortábor, melyet az MME Zalai Helyi Csoportja szervezett részben az egyesületünk támogatásával. A nyár folyamán Botanikai Szakcsoportunk tovább folytatta a korábban megkezdett állapotfelmérő munkát a Répce-völgyi réteken, Vámoscsalád és Csáfordjánosfa térségében.
   Októberben előadást tartottunk a Nyugat-dunántúli Regionális Környezeti Konferencián Ökoturizmus, madarászturizmus lehetőségei Vas megyében címmel. Október 18-tól 26-ig rendeztük meg a Tömördi Madárgyűrűző Táborunkat, melyet az egyesületen kívül is nagy érdeklődés kísért. A táborban két, Magyarországon ritka madárfaj is befogásra került, egy bonelli füzike (Phylloscopus bonelli) és egy bajszos sármány (Emberiza cia).
   Táboraink a diákok körében egyre népszerűbbek, évente összesen
közel száz iskolás kapcsolódik be a táborokban végzett természetvédelmi és kuatató munkákba. Madárkarácsony idén is lesz a Pöse-hegyen.
   Rendezvényeinkről, táborainkról a helyi sajtó ( Vas Népe, Regionális Tv) rendszeresen beszámolt.
   Tagtársainknak köszönjük áldozatkész segítségét és további eredményes munkát kívánunk!

                                                                    a Chernel István Madártani és Természetvédelmi
                                                                                            Egyesület vezetősége
 

MADÁRVÉDELEM

Vas megye fehér gólya (Ciconia ciconia) állománya 1996-ban
Barbácsy Zoltán 9941 Őriszentpéter, Siska-szer 2.

    A Vas megyében levő 360 fészekből 17 lakatlan, 5 egy gólya által lakott, 338 gólyapár által lakott volt.
    A bőséges téli csapadék előnyös feltételeket teremtett a gólyák táplálkozásához. A hideg tavaszi - még áprilisban is hózáporos - időjárás kedvezőtlen hatásaként a fiókaszaporulat mégis elmaradt a táplálékbőség nyújtotta lehetőségföl. A sikeres párok átlagosan 2,8 fiókát neveltek fel, így csak erős közepes gólyás évnek minősíthető az idei. A két fiókás fészkek aránya valamivel magasabb a megszokottnál, emellett az átlagosnál jóval több (13) fészeknél nevelődött 5 fióka, sőt egyetlen helyen - Chernelházadamonyán 6 fiókát gondozott a gólyapór, ami igazán ritka.
    Örvendetes, hogy 1996-ban is tovább tartott a fehér gólya állomány kismérvű (6-8 %-os) emelkedése. Idén az 1989-es növekedési csúcsot megközelítő mértékben, 27 párral gyarapodott az állomány. A megépült fészkekkel további hattal zsugorodott azon községek száma (jelenleg 34), ahol nincs gólyafészek. Tíz évvel korábban ez a szám még 70 volt. Az új. fészkek 78 %-a villanyoszlopra, 15 %-a kéményre épült. Ezenkívül egy fészket víztoronyra, egyet pedig speciális fészektartóra raktak. A fészkelő párok sűrűsége megyénkben az országos átlag kétszerese, 10,1 pár/km2.
    A fióka nélküli párok aránya 13 %, aminek zömét az új fészket építő, fiatal párok sikertelensége takarja. Az új párok megtelepedését műfészekkel, a költés biztonságát a fészek tartóra való helyezésével is igyekszik segíteni egyesületünk a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és az ÉDÁSZ Rt hathatós támogatásával. Az idén 31 fészeknél történt ilyen beavatkozás ezidáig. ( Javaslatot tettünk Körmend és környékének Nemzetközi Jelentőségű Madárélőhellyé nyilvánítására az itt költő, Közép-Európában kiemelkedő sűrűségű fehér gólya populáció védelme érdekében. -A szerk. megj.)
 

Kis légykapó (Ficedula parva) állományfelmérés a Kőszegi- hegységben
Németh Csaba 9730 Kőszeg, Arborétum u. 2.

    A kis légykapó középhegységi bükköseink ritkán szem elé kerülő énekesmadara. Hazai állományviszonyairól rejtett életmódja miatt keveset tudunk. A Nyugat-Dunántúl tekintetében az adatok alkalomszerű meg-figyelésekből származnak, pedig a faj állományviszonyainak itteni változása több szempontból is lényeges lehet. A faj fő elterjedési területe Közép--Európától keleti irányba húzódik, az állomány esetleges csökkenése tehát nálunk, az area peremén jelentkezhet először. Ugyanakkor az itt fészkelő populáció változásai az élőhelyek megváltozását, leromlását is jelezhetik.
    A jelenlegi állományviszonyok tisztázása érdekében kíséreltem meg felmérni a Kőszegi-hegység magyar oldalán fészkelő kis légykapók számát, a revírek elhelyezkedését. Módszerem lényege volt az éneklő hímek alapján történő revírtérképezés távcső ill. függönyháló segítségével. A kis légykapó területére behatoló idegen fajtárssal szemben tanúsított agresszív viselkedése lehetővé tette a hímek magnóval való lehívását az egyébként nehezen átlátható lombkoronaszintből. A felmérés mellett a fészkelés elősegítésére egy a Mátrában eredményesen bevált odútípus kihelyezésével telepítési kísérletet végeztem.
    1996-ban a felmérés során a potenciális élőhelyek mintegy 70 %-át sikerült átvizsgálni. A bejárt területről kilenc kis légykapó hím került elő, melyek közül hat példányt sikerült gyűrűvel ellátni. Az észlelt hímekből öt példány öreg, kiszíneződött, legalább 3. éves, négy pedig másodéves, fiatalkori bélyegekkel rendelkező madár volt. A talált hímek egyharmadának (3 pd) csak egy adata van, ami a megfigyelés ill. fogás korai időpontjára való tekintettel (1996. 05. 16., 05. 23., 06.04.) még vonuló, vagy pár nélkül maradt madarakat jelenthet. A hat revírt foglalt. párba állt madár költését további megfigyelések igazolják, annak eredményességéről elsősorban a rejtett életmód miatt nincsenek pontos adatok.
    Az odútelepítések során 10-l0 db speciális kis légykapó odú került kihelyezésre a Hármaspatak völgyében, É-i és D-i kitettségű oldalban bükk, valamint gyertyán fafajok törzsére, átlagosan négy méter magasságban. Ezen az élőhelyen 1996-ban egy pár kis légykapó költött, további egy hím pedig vonulás közben énekelt itt. A költő pár fészkelésre természetes üreget használt, nem foglalt el kihelyezett odút.
    Figyelembe véve az át nem vizsgált élőhelyeket a Kőszegi-hegység magyar oldalának fészkelő kis légykapó állománya 1996-ban maximum 10 párra tehető. Az állományfelmérés elvégzését szerezném évente ismételni, kiegészítve a költések eredményességének vizsgálatával.
 

A gyurgyalag (Merops apiaster) állományfelmérésének eredményei 1996-ban
Gyurácz József 9737 Bük. József A. u. 1./D

    A Vas megyei homokbányákban 1991 óta végzünk rendszeres állományfelmérést, melynek célja a költő állomány egyedszámában, eloszlásában bekövetkező változások rögzítése, valamint a költést veszélyeztető tényezők feltárása. A felmérés része az MME Ritka és Telepesen Fészkelő Madárfajok Monitoring Programjának. 1996-ban 19 bányát vizsgáltunk át, melyből 13-ban költött gyurgyalag. Összesen 71 pár költését tapasztaltuk az alábbi eloszlásban: Bérbaltavár 3 pár, Bozsok 15 pár, Egervölgy 11 pár, Gérce 11 pár, Győrvár 5 pár, Hosszúpereszteg 1 pár, Káld 2 pár, Kemeneskápolna 2 pár, Köcsk 5 pár, Olaszfa 2 pár, Pácsony 1 pár, Petőmihályfa 6 pár, Vashosszúfalu 8 pár.
    A felmérés során szándékos, vagy gondatlanságból származó emberi pusztítást nem tapasztaltunk. A művelés alatt nem álló bányákban a csupasz, meredek bányafalakat elfoglaja a növényzet, így azok alkalmatlanná válnak a gyurgyalag megtelepedésére. E folyamatnak a megakadályozása az egyik legsürgetőbb feladata a helyi madárvédelemnek.
 

DENEVÉRVÉDELEM

Beszámoló az 1996. évi Vas megyei Denevérkutató Vándortábor eredményeiről
Fehér Csaba Endre 8360 Keszthely, Csabagyöngye u., 50/a.

    A természetvédelemben a madarak mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az emlősök és köztük a denevérek is. A Magyar Denevérkutatók Baráti Körének és az MME Zalai Helyi Csoportjának közös programja, mely a nyugat-magyarországi denevérkolóniák felmérésére irányul 1995-ben az Őrségi Denevérkutató Vándortáborral érte el Vas megyét. A sikeren fellelkesülve 1996-ban az előző év nyarán talált kolóniák ellenőrzésével folytattuk munkánkat, majd a Kőszegi-hegység faunájának kutatását tűztük ki célul, melyre augusztus 12. és 18. között került sor. A táborok során a denevérek lakhelyéül szolgáló templomtornyok átvizsgálását és erdei élőhelyek fauniszti-kai kutatását végeztük.
    Az épületlakó denevérkolóniák felmérése során 26 templom padlását és tornyait kutattuk át, melyből 16 esetben találkoztunk denevérekkel. Összesen 4 denevérfaj 1235 példányát számláltuk, ebből 1100 példány közönséges denevér (10 helyen), 33 példány kései denevér (4 helyen), 62 példány szürke hosszúfülű denevér (3 helyen) és 40 példány kis patkósorrú denevér (2 helyen) volt. Egyetlen esetben tapasztaltunk közönséges denevérek rendkívül nagy mértékű pusztulását mely valószínűleg a kedvezőtlen időjárás okozta táplálékhiány következménye, de nem kizárt rovarölőszerek hatása sem (a talált 3 élő egyed mellett 100 (!) elpusztult fiatalt találtunk). A denevérek védelme érdekében letakarítottuk a harangok működését veszélyeztető, közel 200 fős kolónia alatt felgyülemlett guanótömeget is.
    A templomokat járva külön figyelmet fordítottunk fokozottan védett madarunk a gyöngybagoly (Tyto alba) jelenlétére is. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy állományai a Nyugat-Dunántúl más területeihez hasonlóan az elmúlt zord télen erősen legyengülhettek, ugyanis az átnézett potenciális búvóhelyek egyikében sem találtuk, valamint eltűnt előző évi lelőhelyéről (Kerkáskápolna) is.(1996-ban megkezdtük a gyöngybagoly költőládák gyártását, 1997-ben megkezdjük kihelyezésüket. Ezzel is szeretnénk segíteni a legyengült állomány megerősödését.- A szerk  megj.)
    Erdei biotópokban - a kedvezőtlen időjárás következtében - mindössze 1 őrségi és 3 Kőszeg környéki helyről tudunk hálózással adatokat gyűjteni. Az épületlakó fajokon túl további 7 denevérfaj 35 példányát sikerült befognunk. A részletes eredményeket az alábbi sorok tartalmazzák: Őriszentpéter, Bárkás-tó (1996. 08. 13.): közönséges denevér (Myotis myotis) - 1 pd. Bozsok, Végh-erdő (1996. 08. 15.): korai denevér (Nyctalus noctula) - 1 pd.  Velem, Borha-forrás (1996. 08. 16.): vízi denevér (Myotis daubentoni) - 1 pd., bajuszos denevér (Myotis mystacinus) - 1 pd., nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) -5 pd., horgasszőrű denevér (Myotis nattereri) - 2 pd., kései denevér (Eptesicus serotinus) - 1 pd., barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus) - 2 pd., szürke hosszúfülű denevér (P. austriacus) - 3 pd., pisze denevér (Barbastella barbastellus) - 1 pd. Kőszeg, Hétvezér-forrás (1996. 08. 17.): bajuszos denevér (Myotis mystacinus) - 2 pd., közönséges denevér (Myotis myotis) - 1 pd.,  pisze denevér (Barbastella barbastellus) - 3 pd., korai denevér (Nyctalus noctula) - 10 pd., kései denevér (Eptesicus serotinus) - 1 pd.
    Külön érdekességeket rejtenek - természetes barlangüregek hiányában -a hegységben elszórtan fellelhető bányavágatok is. Sajnos háborítatlanságuk a viszonylag intenzív turistaforgalom következtében nem biztosított, így szükség lenne ezek ráccsal való lezárására is. Hasonlóan nagy segítséget jelentene a hegység denevérnépességének - de esetenként más állatcsoportoknak (pl.: kétéltűek) is - a gyors folyású patakok arra alkalmas szakaszain 20-25 m2 minimális felületű itatók kialakítása.
    E néhány adat is jót szemlélteti a Kőszegi-hegység denevérfaunájának lehetséges gazdagságát. Nagyszerű lenne, ha helyben is kialakulna egy a denevérek kutatásával és védelmével foglalkozó lelkes csoport, hiszen feladat lenne bőven. Ha valaki kedvet érez e munkához, örömmel várom jelentkezését fenti címemen, és 1997 nyarán már terepi programokon találkozhatunk.
    Külön köszönet illeti a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, a Magyar Denevérvédelmi Alapítványt, a Magyar Termés-zetvédők Szövetségét, a Soros Alapítványt, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot, valamint személy szerint Németh Csabát és Gyurácz Józsefet, akiknek értékes segítségével megvalósíthattuk céljainkat.
 

KÉTÉLTŰ- , HÜLLŐVÉDELEM

Kétéltű, hüllő faunisztikai vizsgálatok Vas megyében
Dankovics Róbert 9700 Szombathely, Vadrózsa u. 9.

    A Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Savaria Múzeum közös, "Az Őrség Természeti Képe" kutatási programjában 1992 óta folynak kétéltű, hüllő faunisztikai vizsgálatok.
    Megyénkben, kedvező klimatikus viszonyainak köszönhetően minden hazai kétéltűfaj előfordul. Egyes fajok foltszerű, a többség egyenletes elterjedést mutat. Vas megye délnyugati csücskében, a Vendvidéken és az Őrségben, tócsák, lassú folyású patakok mélyebb szakaszain figyelhető meg az alpesi gőte (Triturus alpestris). Az előző fajhoz hasonló foltszerű elterjedést mutat foltos szalamandra (Salamandra salamandra), amely a Vendvidék és a Kőszegi-hegység nyirkos erdeiben található. Ugyanitt, és az Őrségben fordul elő tókákban, pangóvizes mélyedésekben, földutak pocsojáiban egy másik hegyvidéki kétéltű a sárgahasú unka (Bombina variegata). Eddigi megfigyelések szerint a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) csak a Rábát és a Herpenyőt kísérő laza öntéstalajjal borított területeken található meg, de valószínűleg megtalálható minden hasonló talajú élőhelyen is. Megyénkben még két békafaj mutat foltszerű elterjedést a gyepi béka (Rana temporaria) és a mocsári béka (Rana arvalis) A gyepi béka gyakori faj a Kőszegi-hegységben és a hegységből lefutó Ablánc és az Arany-patakok felső folyása mentén, s nagy számban került elő az Őrség területéről is. A mocsári béka elterjedési területe Vas megyében a megye déli területére korlátozódik, nagyjából a Körmend--Vasvár-Szajki-tavak vonaláig. Hímje a nászidőszakban a szürkésbarnától az égszínkékig színeződhet, ekkor a faj elkülönítése a többi barna bajszosbé-kától egyszerű. Az előző két fajhoz hasonló az erdei béka (Rana dalmatina), amely az eddigi felmérések alapján a leggyakoribb kétéltűfaj megyénkben. A szarvaskendi táborban végzett felmérés alapján, a számlálás idejére befogott egyedek között, 72,6  %-ban fordult elő. A Rana fajok legnehezebb csoportjába a kis vizibéka (Rana lessonae), a kecskebéka (Rana cl. "esculenta") és a tavi vagy más néven kacakóbéka (Rana ridibunda) tartozik. A kecskebéka, mint a kis vizibéka és a tavibéka állandósult hibridje, úgynevezett bastard formája, teljes morfológiai átmenetet képezhet a két faj között, s termékenyen szaporodik a két fajjal és egymás között is. Megyénkben az eddigi megfigyelések alapján a kecske és a kis vizibéka az elterjedtebb, s csak egyes helyeken figyelhető meg tavibéka kevert populációban. Rendszertani szempontból a felsorolás elején kellett volna említeni a pettyes (Triturus vulgaris) és a tarajos gőtét (Triturus cristatus), a barna (Bufo bufo) és a zöldvarangyot (Bufo viridis), valamint a zöld levelibékát (Hyla arborea), kik itt az egyenletes elterjedésű csoport tagjaiként hátra szorultak. Gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk e fajok egyedeivel kiskertekben, vízóra aknákban, esti sétánk során városok kőrengetegeiben, szántóföldeken és erdőkben egyaránt. Különös figyelmet kell szentelni a jövőben az utóbbi időkben erősen megritkult tarajos gőte szaporodó helyeinek felkutatására, ezen élőhelyek védelmének lehetőségeinek kidolgozására.
    Megyénk a hüllők számára éghajlati adottságai miatt kedvezőtlen -alacsony napsütéses óraszám, sok csapadék - ezt mutatja a csekély faj és egyedszám is. A mocsári teknős (Emys orbicularis) kimondottan ritka, szinte kipusztultnak tekinthető. Egy-egy példánya nagyobb tavaink környezetében bukkant fel elvétve, például a Szajki-tavaknál. Gyíkjaink közül a fürge gyík (Lacerta agilis) a legelterjedtebb. Minden felmért területről előkerült. A fali gyík (Podarcis muralis) kisebb példányszámmal a megye sziklákkal tagolt felszínű - -Kőszegi-hegység, Ság-hegy - helyein figyelhető meg. A zöld gyík (Lacerta viridis) Varga László régebbi megfigyelései alapján előfordul a Köszegi--hegységben, sajnos az újabb keresések már sikertelenül zárultak e faj felkutatására. Valószínűleg kipusztultnak tekinthető. Gyakori hüllőfajunk az Európai lábatlan gyík (Angais fragilis). Az állandóan vízmentes helyeken mindenhol előfordul, néhol feltűnően nagy egyedszámmal, így Győrvár és Alsóújlak térségében. Siklóink közül a vízisikló (Natrix natrix) a legelterjedtebb. Álló és folyóvizeink mellett egyaránt megtalálható, néha ezektől nagy távolságra is elkóborol. Rétjeinken találkozhatunk a rézsiklóval (Coronella austriaca). Egyedszáma az utóbbi évek meleg periódusában emelkedni látszott. Megyénkben mindenhonnan kimutatható, de csak kis egyedszámmal. Magyarország egyik legnagyobb hüllője az erdei sikló (Elaphe longissima) szórványosan fordul elő megyénk területén. Több példányát figyeltük meg a Kőszegi-hegységben. s vannak a megye más pontjairól is megfigyelési adatok.
    Kígyóinkról fontos tudni, hogy Vas megyében nem élnek mérgeskígyók. Ilyen egyedek legfeljebb terráriumi szökevények lehetnek, minek valószínűsége minimális, bár nem kizárható.
    Az eddigiekben leírtak elsősorban a megye nyugati felében végzett meg-figyeléseken alapulnak. Kevés még az információ az északi és keleti részek herpetofaumájáról. Szerencsés lenne, ha a fajismerettel rendelkező tagtársaink, a madárfaunisztikai megfigyelésikhez hasonlóan, herpetológiai megfigyeléseikről is jegyzeteket készítenének, s ezt megküldenék címemre, ezzel is segítve munkánkat és megyénk élővilágának pontosabb megismerését.
 

ÉLŐHELYVÉDELEM

A IV. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábor
Bánhidi Péter 9700 Szombathely, Nagy L. u. 35.

    A IV. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábort 1996 augusztus l6-tól 25-ig rendeztük meg Szarvaskend határában. A korábbi elképzelések szerint egy tájvédelmi körzetet alkítottak volna ki a Csörnöc mentén az illetékesek. A terület kutatását 1983-ban kezdtük el. Mára a védelmi törekvések visszaszorultak, egyesületünk azonban tovább kutatja a területet, újabb adatokat gyűjtve az itt élő gerinces állatvilágról.
    A táborban a nem éppen kedvező időjárás miatt 32 faj 161 példányát sikerült meggyűrűznünk. A korábbi években ugyanitt gyűrűzött madarak közül egy barátcinegét (Parus palustris) és egy fekete rigót (Turdus merula) fogtunk vissza. A madarakon kívül a kétéltűek, hüllők és a kisemlősök előfordulását vizsgáltuk. Megtaláltuk a területen a pettyes (Triturus vulgaris) és tarajos gőtét (Triturus cristatus), valamint kilenc békafajt figyeltünk meg. A felmért békák 72%-a erdei béka (Rana dalmatina) volt. A hüllők közül a fürge gyíkot (Lacerta agilis), a lábatlan gyíkot (Anguis fragilis), a rézsiklót (Coronella austriaca) és a vízisiklót (Natrix natrix) találtuk meg a vizsgált területen. A megfigyelt emlősök közül a nagy pele (Glis glis), a pirókegér (Apodemus agrarius), a nyuszt (Martes martes) és a borz (Meles meles) érdemel említést.
    Táborunknak az adatgyűjtés mellet a fiatalok természetvédelmi szemléletformálása is célja volt.
 

Értékes rétjeink Vámoscsalád és Csáfordjánosfa térségében
Keszei Balázs 9730 Kőszeg, Űrhajósok u. 15/ a.

    Az élőlények biotikus és abiotikus tényezők kényszerei alapján "találják" meg élőhelyeiket. Ha túl sok faj egyedei szeretnének ugyanazon a területen élni, akkor versenyezniük kell egymással. Tehát a fiziológiailag a legjobb helyek azokéi lesznek, akik megfelelő tűrőképességgel (toleranciával) és versenykészséggel (konkurencia készséggel) rendelkeznek. Ezek alapján alakultak ki a területek jellemző biocönózisai. Közülük nagyon sokat az emberi tevékenység veszélyeztet! A megőrzés leginkább a természetes vagy- természetközeli területek védetté nyilvánításával valósítható meg.
    Vas megye északi csücskében, a Répce menti területek több védelemre érdemes növénytársulást rejtenek.
A Répce a XVI. századig a Fertőbe torkollott és már a középső folyásától kezdve jellemző volt a rétek, legelők rosszlefolyású lapályain a mocsár- és vadvízországi vegetáció (talán a Hansághoz hasonlóan). A mai tájképet is döntően a füves-vizes élőhelyek határozzák meg. A rétek társulásai közül az ártéri mocsárréteken (Alopecuretum pratensis), a meszes talajú láprét fragmentumokon (Succiso-Moliniehun), a fás növénycönózisok közül pedig a tölgy-kőris-szil ligetekben (Fraxino pannonicae-Ulmetum) élnek a legértékesebb fajok. A védett szibériai nőszirom (Iris sibirica), a réti iszalag (Clematis integrifolia), a buglyos szegfű (Dianthus superbus), a tavaszi tőzike (Leucojum vernum), a tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia) populációi a tájra jellemző növényfajok között jelennek meg. A leggyakrabban a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), a sárga nyúlkapor (Silaum silaus), a festő zsoltina (Serratula tinctgoria), a réti boglárka (Ranunculus acris), az indás ínfű (Ajuga reptans), az őszi kikerics (Colchicum aulumnale), a borzas sás (Carex hirta), a tejoltó galaj (Galium verum), a réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), a gyíkhagyma (Allium anguosum), az északi galaj (Galium boreale), az ördögharaptafű (Succisa pratensis), a füzek (Salio alba, Salix caprea, Salix fragilis, Salix triandra), a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), a kocsányos tölgy (Quercus robur) fordul elő.
    A tőzikés csáfordi erdőt körül ölelő Répce menti rétek különös természeti értékeket rejtenek! Nem csak védett növényfajai, hanem természetes és védelemre érdemes növénytársulásai is a valamikori Répce parti táj részleteit őrzik. A kaszálással jó állapotban megtartott gyepek számos állatfajnak is kiváló élő és táplálkozó helyet kínálnak (sávos szitakötő (Calopteryx splendens), nappali pávaszem (Inachis io), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), kis rókalepke (Aglais urticae), szarvasbogár (Lucanus cervus), darázspók (Argiope bruennichi), bíbic (Vanellus vanellus), fehér gólya (Ciconia ciconia), kabasólyom (Falco subbuteo),  fülemüle (Luscinia megar-hynchos) stb.
     Mindezek alapján úgy gondolom, hogy e természeteshez közeli állapotú biotópok védelemre érdemesek!
 

A tömördi „Nagy-tó” védelme
Bánhidi Péter 9700 Szombathely, Nagy L. u. 35

    Az 1996. évi Tömördi Természetvédelmi Táborunkat április 26-tól május 5-ig rendeztük. A tömördi „Nagy-tó'' és környékének élővilágát egyesületünk már több mint tíz éve vizsgálja. Ebben az időszakban sok változás történt. A tó rohamosan eutrofizálódott és néhány éve a több csapadékszegény év hatására rövid időre ki is száradt. A rétterületeken folyamatosan telepedtek meg a különböző cserék. l994-95-ben tábori keretek között próbáltuk lassítani ezeket a folyamatokat, ez évben a tavaszi időszakban folytattuk ezt a munkát, szintén tábor szervezésével. Köszönhetően az idei csapadékos télnek és kora tavasznak a tó vízfelülete ismét az 1985-86-os szintre nőtt. Mivel a természetvédelmi helyreállító munkánkkal ezen évek állapotának visszaállítását céloztuk meg, a tótisztítás vonatkozásában nem akadt feladatunk. Így az erőnket a rétterületekre tudtuk összpontosítani. Ezeken végeztük a cserjék eltávolítását. A kb. 5 hektáros rét egyharmad részén sikerült a munkát elvégezni, így az már hasonló az 1986-os állapothoz. A terület hatékonyabb védelme, természetvédelmi célú hasznosítása végett a Pro Vértes Természet-védelmi Közalpítvány segítségével megvásároltuk a részarány- és szövetkezeti tulajdonban lévő tavat és környékét. A megvásárolt terület nagysága 15 ha.
    A tábor további tevékenysége a tavaszi vonuló madarak megfigyelése, gyűrűzése volt. A vízfelület növekedése következtében százas csapatban volt látható a réti cankó (Tringa glareola) Megjelent továbbá néhány példány szárcsa (Fulica atra), vízityúk (Gallinula chloropus), pettyes vízicsibe (Porzana porzana), kis vöcsök (Podiceps ruficollis), szürke gém (Ardea cinerea).
    A madárbefogás 14 db függönyhálóval történt. A 10 nap alatt 28 faj 240 példányát sikerült megjelölni. Többek között réti cankót, kis sárszalonkát (Lymnocryptes minima), tüzesfejű királykát (Regulus ignicapillus), réti tücsökmadarat (Locustella naevia), rozsdás csaláncsúcsot (Saxicola rubetra) és sordélyt (Emberiza calandra). A tábor idején 19, korábban (1993/94/95-ben) ugyanitt gyűrűzött madarat fogtunk vissza.
 

MADÁRFAUNISZTIKA

Néhány érdekes faunisztikai adat Vas megyéből 1996
Varga László 9700 Szombathely, Szent Márton u. 25.

Nagy kócsag (Egretta /Casmerodius/ alba): 02.29. Szombathely Perint-patak, Magyar utca , 1 pd., 03.09. Szombathely, Perint-p. az Arany-patak torkolatánál 1 pd., 03.17. Szombathely-Gyöngyöshermán, a befagyott kavicsbánya-tavon 1 pd., 04.06. Csepreg, halastó 2 pd., 04. 16. Pósfa, vízállásos szántón 1 pd.
Nyári lúd (Anser anser): 03. l7. Szombathely-Gyöngyöshermán, 19 pd. K-DK felé átrepült.
Nagy lilik (A. albifrons) 1995.11. 18-tól 1996.03.25-ig 1 juv. pd. áttelelt, közben nagyrészt átszíneződött, a neki szórt eleséget elfogadta, Szombathely Csónakázótó.
Kendermagos réce (Anas strepera): 01.28. Szombathely, Csónakázótó, 1 tojó  pd. szárcsákkal
Kontyos réce (Aythya fuligula): 03.23. Szombathely, Csónakázótó. 1 hím pd., 03.25. ugyanott 2 hím pd., 04.03. ugyanott 3 hím + 2 tojó pd., 06. 15. és 06.26. között: Hegyhátszentjakab Vadása tó II. egység maximum 12 hím + 6 tojó pd.
Üstökös réce (Netta rufina): 03.28. Szombathely, Csónakázótó 4 pár a horgásztavon
Barna kánya (Milvus migrans): 07.07. Vasalja 1 pd. a szürke gém telep közelében, darázsölyvvel és felér gólyával együtt körözött.
Halászsas (Pandion haliaetus): 04.06. Csepreg halastó 1 pd.
Hamvas Rétihéja (Circus pygargus): 04.19. Rábagyarmat 1 hím pd. Rába menti mezők felett
Nagy póling (Numenius arquata): 03.17. Szombathely-Gyöngyöshermán 1 pd. átrepült.
Fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) 04. 27. Szombathely--Gyöngyöshermán 1 pd. 70 pd. kormos szerkővel
Szürke küllő (Picus canus): 04.09. Csákánydoroszló Bükksi-rét 1 pd.
Kormosfejű cinege (Parus montanus): 04.18. Kőszeg Keresztkút 1 pár
Szőlőrigó (Turdus iliacus): 01. 17. Szombathely Szent Márton u. 1 pd., 03.26. Szentpéterfa 4-5 éneklő, Gór 4 éneklő, 04.14. Szombathely, Ipartelep 1 el-pusztult pd.
Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros): 0l. 07. Szombathely vasútállomás 1 hím.
Tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus): 01.02. Szombathely, Kisfaludy u., 1 hím pd., 03.29. Szombathely, Gayer park 1 éneklő, 04.05. ugyanott 1 éneklő, 04.09. ugyanott 1 éneklő, 04.14. Szombathely, Ipartelep 1 hím 2 csilp-csalp füzikével, 04.17. Apátistvánfalva 1 éneklő 62 éves lucosban, 04.19. Rábagyarmat 1 éneklő 31 éves lucosban, 04.20. Csákánydoroszló Bükksi-rét 1 éneklő. 07.13. Kőszeg Hörman-forrás és Stájer házak 1-1 éneklő. 09.24. Szombathely, Múzeum park 1 éneklő.
Hegyi billegető (Motacilla cinerea): 03.19. Szombathely, Gyöngyös (Thököly u.) 1 pd., 05.18. Velem 1 pár a faluban, 08.13. Szombathely, Perint (a Rába gyárnál) 1 pd., 08.31. Szombathely, Zanati u. 1 pd. átrepült.
Keresztcsőrű (Locia curvirostra): 07.30. Hegyhátszentmárton Bakonya-erdő 1 pd.
Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula): 05.19. Felsőszölnök Hampó-völgy 1 hím + 1 pd. 07.13. Kőszeg Stájer házak 2 pd
 

Madárfaunisztikai megfigyelések a Répce mentén
Fehér István 9662 Tompaládony, Kossuth u. 2.
Mesterházy Attila 9662 Mestreháza, Petőfi u. 2.

Nagy lilik (Anser albifrons): 0l .31. Tompaládony 1 pd., Hegyfalu 3 pd.
Kanalasréce (Anas clypeata): 04.01. Tompaládony 5 hím pd., 04.12. Nagygeresd 5 hím pd.
Nyílfarkú réce (Anas acuta): 04.01. Tompaládony 2 hím pd.
Kerceréce (Bucephala clangula): 04.12. Nagygeresd 1 hím pd.
Kontyos réce (Aythya fuligula): 04.16. Cséri-halastó 4 hím, 1 tojó pd.
Pettyes vízicsibe (Porzana porzana): 09.04. Nagygeresd l pd.
Haris (Crex crex): 06.03. Nagygersed 6 hím pd., 06. 19. Tompaládony (búzaföld) 1 pd.
Pajzsos cankó (Phitomachus pugnax): 04.22. Chernelházadamonya 15 pd., 09.07. Nagygeresd 1 hím pd.
Kormos cankó (Tringa erythropus): 09.07. Nagygeresd 7 pd.
Szürke cankó (Tringa nebularia): 09.07. Nagygeresd 5 pd.
Erdei cankó (Tringa ochropus): 04.17. Vasegerszeg 7 pd.
Réti cankó (Tringa glareola): 09.07. Nagygeresd 10 pd.
 

GYERMEKPÁLYÁZAT

Madáretetőm madarai
Molnár Zsolt 9527 Kemenesmagasi, Táncsics u. 24.

    A kemenesmagasi általános iskola 2. osztályos tanulója vagyok. Édesapámmal és az óvodás testvéremmel egész télen etetjük a madarakat. Így én is szeretnék pályázni. A tél kezdetén apám, tesóm és én készítettünk a három etetőhöz még egyet. Kihelyeztük és napraforgót raktunk bele. A diófán kettő etető van. Napraforgó és tepertő van bennük. A 4. etetőt a szőlőlugasra akasztottuk fel. Abba dióbelet raktunk. A hidegek beálltával egyre több madár jelent meg eleségért. Eleinte a széncinegék jöttek, nem nagyon válogattak. Szívesen ették a napraforgót, tepertőt és a diót is. A januári hidegek és a havazás beálltával megszaporodott a munkánk, mivel a cinkék is többen jöttek és megjelentek csoportosam a háziverebek is. Sok tengelic, citromsármány, kenderike jött. Ritkán, de mejelent egy-egy Fekete rigó is. Részükre almát raktunk ki, melyet el is fogyasztottak.
    Megfigyeltem, hogy a madarak reggel 8 és 9 óra körül jönnek a legtöbben. A cinkék és a verebek után jön a többi madárfaj. Érdekes, amikor a tengelic megjelenik nem akarja beengedni a többi madarat az etetőbe eleségért. Így azok a földre lepotyogott magot eszik. A reggeli elfogyasztása után kb. 10 óra körül csökken a madarak létszáma, de állandóan jönnek késő délutánig. Előfordult, hogy az etetők körül 35-40 madár is evett. Nagyon szépek és aranyosak ezek a madarak. Sajnálom őket, hogy télen nehéz eleséget szerezniük. Ezért etetem őket egész télen. Bízom benne, hogy nyáron is látom őket, mert készítettem odúkat is, amiket tavasszal kihelyezünk fákra. Szerezném, ha itt költenének és jövő télen még több madarat tudnánk etetni.
 

A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának támogatói 1995-96-ban

Balogh és Társa Kft.
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Állattan Tanszék
Európa Közösség
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala
Központi Környezetvédelmi Alap
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyar Természetvédők Szövetsége
Opel Hungary
Pannon Természetvédő Szövetség
Reflex Környezetvédő Egyesület
Regionális Közép-Kelet-Európai Környezetvédelmi Központ Szombathelyi Erdészeti Rt.
Szombathely Város Önkormányzata
Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ
Vas Megyei Önkormányzat

Fotók