Adatok a Répce menti mocsárrétek területén előforduló özönnövények előfordulásáról és állományaikról

Keszei Balázs
9730 Kőszeg, Hunyadi u. 10.
e-mail: keszei@server.jurisich-koszeg.sulinet.hu

B. Keszei: Data about Invasive Plants of the Swamps along the Répce River
The spread of the invasive plants has become an important problem which needs a solution. The article reports information about the invasive plants living along the Répce River.

    A Répce menti mocsárrétek a Fertő-Hanság Nemzeti Park részét képezik. Az elmúlt évekig rendszeres elvégzett kaszálással jó természetességi állapotban megtartott láp- és mocsárréteket, fajgazdag magassásosokat ismerünk a területről. Az állattartási szokások azonban – más magyarországi tájak községeihez hasonlóan, – a terület érintett falvaiban is gyökeresen átalakultak, ennek következtében a kaszálások egyre nagyobb réteken maradtak el, a gyepek kezelése gyakorlatilag megszűnt. A szükségszerűen bekövetkező egyéb természetvédelmi károsodások mellett – a korábban „kordában tartott” – inváziós fajok, más néven özönnövények terjedése is megoldandó, aktuális feladattá vált.
    Az inváziós növények „olyan nem őshonos fajok, amelyek elterjedési területe és populációmérete a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen, adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.” (MIHÁLY B. és DR. BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon, Özönnövények, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó Budapest, 2004. 408 old.).
    Más országrészekben nem új keletű a probléma, a botanikusok is régóta ismerik a felvetődő természetességi gondokat, de átütő eredményt az eddigi módszerekkel nem sikerült elérni az özönnövényekkel szemben folytatott összecsapásokban. Mindhiába a jogszabályi kötelezettség az - egyes – inváziós fajok irtására, hiába a pollenallergia miatti egészségügyi, gazdasági figyelemfelhívás ezen növények országos visszaszorítása egyenlőre illúzió. Az inváziós tulajdonságú növényfajok elözönlik és átalakítják az egyes élőhelyeket, sok esetben eltüntetik az őshonos vegetációt, „bioradírként” viselkednek.
Az alábbi adatok a Répce mente védett területein illetve környező élőhelyeken előforduló inváziós fajokról adnak információkat.

Fajok jellemzése
Acer negundo L. – Zöld juhar (Aceraceae)
    Észak-amerikai eredetű dísz- és haszonfa. Homoki, sziki és ártéri erdősítésekbe ültetik, gyakran elvadul és meghonosodik. A Csáfordjánosfához tartozó, jánosfai malom közvetlen környezetében egyetlen példány él.  A várható állománydinamika: stagnáló.
Ailanthus altissima (Mill.) Swingle – Bálványfa (Simaroubaceae)
    Kínai eredetű, könnyen elvaduló, agresszíven terjedő fafaj. 6-10 nagyobb példány él a jánosfai malom mellett álló régi gazdatiszti ház udvarán. Közülük két példány termésérlelő. Állománya, más helyeken való megjelenése valószínűleg enyhén növekedni fog. A Répce menti mocsárrétek nemzeti park határán kívül több helyütt is előfordul (Vámoscsalád-Csáfordjánosfa földút mellett nagyobb (kb. 100 m2-es) foltokban).
Ambrosia artemisifolia L. – Ürömlevelű parlagfű (Compositae)
    Észak-amerikai eredetű gyomfaj. Gyomtársulásokban helyenként tömeges, veszélyes allergén növény. Jól ismert biológiájú faj. A bolygatott területek határán fordul elő, egyelőre szálanként. Amennyiben nem jelennek meg új zavaró tényezők, úgy a réteken nem valószínű a terjedése.
Aster lanceolatus Willd. – Kisvirágú őszirózsa (Compositae)
    Folyóink árterein – néhol tömegesen (pl. Szigetköz) – meghonosodott, amerikai eredetű növény. A Répce menti területeken csak egyetlen helyen, a vámoscsaládi Pomper erdőben fordul elő (ined. BALOGH L. 2000). 2000-ben egy kb. 4 m2-es területen 90 %-os borítást képviselt. Az állomány mai kiterjedése 8-12 m2.
Várható állománydinamika: valószínűleg – megfelelő csapadékviszonyok mellett – több helyen is megjelenik.
Echinocystis lobata Torr. et Gray – Sűntök (Cucurbitaceae)
    Vékony, felkapaszkodó, majdnem kopasz szárú növény. Észak-amerikai eredetű, napjainkban is terjedő „fátyolnövény”. A Répce vonalát kísérő galériaerdőben szinte mindenütt előfordul, igaz kicsi borítással (AD: +-1).
Fallopia x bohemica (Chrtek & Chrtková) J. P. Bailey – Hibrid japánkeserűfű (Polygonaceae)
    Az óriás japánkeserűfű és az ártéri japánkeserűfű hibridje. A fenti két faj kereszteződéséből jött létre Európában. Először 1983-ban írták le Csehországban. Jelen van kertekben, bányákban, folyóvizek és utak mentén. A jánosfai malom melletti gazdatiszti épülettel szemben 8-10 m2 felszínt borít. Terjedése a réteken nem valószínű.
Az 1. táblázat az fenti termőhelyen készített cönológiai tabellát mutatja be. A felvételezés BALOGH LAJOS által kidolgozott módszertan szerint készült (eredeti vegetáció „A”, fertőzött állomány „C”, átmenet „B”,  B2: újulat).
 

2000.08.19  Aster „c”  átmenet „B”  ligeterdő „A”
2m x 2m  5m x 5m  20m x 20m
A szint (%) 
60  70  70
Fraxinus excelsior  50  20  20
Alnus glutinosa  10  45  45
Populus x canescens  5
B1 szint (%) 
10  20  20
Crataegus monogyna  10  5
Cornus mas  10  10
Sambucus nigra  5
C szint (%) 
90  60  50
Aster lanceolatus  89  -
Geum urbanum  +
Rubus sp.(B2)  35  40
Veronica officinalis  +
Quercus robur (B2)  +
Urtica dioica  +
Fraxinus excelsior (B2)  +
Torilis japonica  +
Hedera helix  5
Glechoma hederacea  +
Galeobdolon luteum  5
Acer campestre (B2)  +
Sambucus nigra (B2)  2
Cornus mas (B2)  +
Circaea lutetiana  +
Lamium purpurea  +

Impatiens glandulifera Royle – Bíbor nenyúljhozzám (Balsaminaceae)
    A Nyugat-Himalájából és Kelet-Indiából származó kerti növény. Ártéri magaskórósokban, ligetekben elvadulva meghonosodik. Folyóvizek mentén szinte az egész országban előfordul. A Répce vonalában, kisebb csoportokban fordul elő, de szinte mindenütt. Állománynagyságának prognosztizálása: növekedés.
Impatiens parviflora DC. – Kisvirágú nenyúljhozzám (Balsaminaceae)
Közép-ázsiai eredetű növény. Nálunk ártéri vagy nyirkos erdőkben fordul elő.
A Répce menti galériaerdőben illetve fasorok, facsoportok aljnövényzetében szálanként előfordul. Jelentős állománynövekedése nem várható.
Rudbeckia laciniata L.- Magas kúpvirág (Compositae)
     Észak-amerikai eredetű dísznövény. A jánosfai malom közelében néhány négyzetméteres terülten fordul elő. Állománynagysága az elmúlt öt évben nem, vagy csak csekély mértékben változott.
Solidago gigantea Ait. – Magas aranyvessző (Compositae)
    Amerikai eredetű dísznövény. A szár kopasz, a nyelves virágok túlnyúlnak a csöveseken. A nagygeresdi Petes és a Karcsai rét vegetációja 1995 óta jelentősen átalakult. Akkor szépen karbantartott ártéri mocsárrét és magassásos állományok váltakoztak. A kaszálás elmaradása illetve a nyugati oldalon történt szántás, majd felhagyás után a területen a magas aranyvessző átlagosan 3-4 AD értékkel van jelen. 2005-ben a vámoscsaládi Pomper réten is előre tört (foltokban AD: 4). További előfordulásai: Bognár rét (AD: 2), és a Répce vonalában kisebb csoportokban, vagy szálanként. Várható állománydinamikája: gyors terjedés, erősen veszélyezteti az eredeti vegetációt.

A védett terület határán kívül
Amorpha fruticosa L. – Gyalogakác (Fabaceae)
    Észak-Amerika keleti-, délkeleti vidékeiről származik. Először 1724-ben dísznövényként került Angliába. Magyarországi elő adata 1909-ből származik.
A vámoscsaládi Bértagi út mentén több helyen ültetett, jelentős állománnyal rendelkezik.  Állománya évek óta nem változik.

Őszirózsa (Aster sp.)