KRÓNIKA
Beszámoló az Európai Ornitológiai Unio 5. konferenciájáról

Gyurácz József
Berzsenyi Dániel Főiskola, Állattani Tanszék, 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.
e-mail: gyjozsi@deimos.bdtf.hu

J. Gyurácz: Report on the 5th Conference of the European Ornithologists’ Union
The 5th EOU Conference was organized in Strasbourg. There were five Hungarian delegates. The report tells about one session of the conference, where Dr. Tibor Szép and his colleagues presented a new research method of analyzing the chemical components of bird-feathers.

    Bologna, Gdansk, Groningen és Chemnitz után az Európai Ornitológiai Unió 2005. augusztus 20-tól 23-ig Strasbourgban rendezte meg 5. konferenciáját. A rendezvényen közel 400 szakember regisztráltatta magát. A konferencián 5 plenáris előadás, 5 szekcióban több mint 30 előadás hangzott el és több mint 100 posztert mutattak be. Magyarországról személyesen öten vettünk részt. Az előadások és a poszterek témája nagyon változatos volt, szinte felölelte az egész madártant: környezetváltozás és a madárpopulációk alkalmazkodása, tengeri madarak táplálkozásának ökológiája, az elterjedési terület szélén élő populációk helyzete, a madarak viselkedésének genetikája, a vonuló madarak és parazitáik kapcsolata, emberi tevékenységek hatása a madarak költésére, tollak kémiai elemezése a madárvonulás vizsgálatában, fajok közötti akusztikus kommunikáció, hibridizáció jelensége.
   A poszter szekcióban mutattam be a vörösbegy tömördi vonulásával kapcsolatos eredményeinket (Gyurácz J. – Bánhidi P. – Gyimóthy Zs. Habitat selection and migration dynamics of the migration populations of Robins Erithacus rubecula in the autumn migration period), melyeket Busse professzor Úr, a SEEN kutatási program vezetőjének javaslatára egy lengyel PhD hallgató fel is használt a vörösbegy európai populációinak vonulási irányával foglalkozó doktori értekezéséhez.
    A konferencia egyik szekciója mondhatjuk, hogy egy kis magyar szimpózium volt, ahol dr. Szép Tibor és kollégái tartottak néhány előadást egy általuk kifejlesztett új kutatási módszer alkalmazásáról és eredményeiről. A módszer segítségével madarak tollából ki lehet mutatni 40 kémiai elem koncentrációját. A tollakban lévő elemek minősége, aránya a talajban, vízben lévő és a táplálékkal, ivóvízzel felvett elemek összetételétől függ. Így a tollakra jellemző elemmintázatból következtetni lehet arra a helyre (költőhely, vedlő és telelőhely), ahol a tollakat a madarak növesztették. A módszer alkalmazásának különösen nagy jelentősége van azoknál a madárfajoknál, amelyeknél kevés gyűrűs madár megkerülés van az afrikai telelőhelyekről. Tiborék előadásának nagy sikere volt.
    A konferencia résztvevői számára több szakmai kirándulást kínáltak a szervezők.  A Vogézek hegységbe szervezett programot választottam, ahol az ott élő 50 példányból álló siketfajd (Tetrao urogallus) populáció élőhelyét jártuk be és közben a faj védelmének problémáiról, lehetőségeiről kaptunk tájékoztatást. A francia siketfajd védelem jó példa arra, hogy viszonylag kis példányszámú populációt hosszú távon is meg lehet óvni a kipusztulástól jól szervezett, megfelelő élőhely-kezelést és szemléletformálást is magában foglaló, komplex védelmi programmal. A francia tapasztalatok hasznosak lehetnek az őrségi siketfajd visszatelepítési kísérlet számára is. Sajnos az esős, hűvös idő miatt kevés madarat láttunk, siketfajdot, egyet sem.
 


Siketfajd (Tetrao urogallus)