Gyurácz József
Berzsenyi Dániel Főiskola, Állattani Tanszék,
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.
e-mail: gyjozsi@deimos.bdtf.hu
J. Gyurácz: Report on the 5th Conference
of the European Ornithologists’ Union
The 5th EOU Conference
was organized in Strasbourg. There were five Hungarian delegates. The report
tells about one session of the conference, where Dr. Tibor Szép and his
colleagues presented a new research method of analyzing the chemical components
of bird-feathers.
Bologna, Gdansk, Groningen
és Chemnitz után az Európai Ornitológiai Unió 2005. augusztus 20-tól 23-ig
Strasbourgban rendezte meg 5. konferenciáját. A rendezvényen közel 400
szakember regisztráltatta magát. A konferencián 5 plenáris előadás, 5 szekcióban
több mint 30 előadás hangzott el és több mint 100 posztert mutattak be.
Magyarországról személyesen öten vettünk részt. Az előadások és a poszterek
témája nagyon változatos volt, szinte felölelte az egész madártant: környezetváltozás
és a madárpopulációk alkalmazkodása, tengeri madarak táplálkozásának ökológiája,
az elterjedési terület szélén élő populációk helyzete, a madarak viselkedésének
genetikája, a vonuló madarak és parazitáik kapcsolata, emberi tevékenységek
hatása a madarak költésére, tollak kémiai elemezése a madárvonulás vizsgálatában,
fajok közötti akusztikus kommunikáció, hibridizáció jelensége.
A poszter szekcióban mutattam
be a vörösbegy tömördi vonulásával kapcsolatos eredményeinket (Gyurácz
J. – Bánhidi P. – Gyimóthy Zs. Habitat selection and migration dynamics
of the migration populations of Robins Erithacus rubecula in the autumn
migration period), melyeket Busse professzor Úr, a SEEN kutatási program
vezetőjének javaslatára egy lengyel PhD hallgató fel is használt a vörösbegy
európai populációinak vonulási irányával foglalkozó doktori értekezéséhez.
A konferencia egyik
szekciója mondhatjuk, hogy egy kis magyar szimpózium volt, ahol dr. Szép
Tibor és kollégái tartottak néhány előadást egy általuk kifejlesztett új
kutatási módszer alkalmazásáról és eredményeiről. A módszer segítségével
madarak tollából ki lehet mutatni 40 kémiai elem koncentrációját. A tollakban
lévő elemek minősége, aránya a talajban, vízben lévő és a táplálékkal,
ivóvízzel felvett elemek összetételétől függ. Így a tollakra jellemző elemmintázatból
következtetni lehet arra a helyre (költőhely, vedlő és telelőhely), ahol
a tollakat a madarak növesztették. A módszer alkalmazásának különösen nagy
jelentősége van azoknál a madárfajoknál, amelyeknél kevés gyűrűs madár
megkerülés van az afrikai telelőhelyekről. Tiborék előadásának nagy sikere
volt.
A konferencia résztvevői
számára több szakmai kirándulást kínáltak a szervezők. A Vogézek
hegységbe szervezett programot választottam, ahol az ott élő 50 példányból
álló siketfajd (Tetrao urogallus) populáció élőhelyét jártuk be és közben
a faj védelmének problémáiról, lehetőségeiről kaptunk tájékoztatást. A
francia siketfajd védelem jó példa arra, hogy viszonylag kis példányszámú
populációt hosszú távon is meg lehet óvni a kipusztulástól jól szervezett,
megfelelő élőhely-kezelést és szemléletformálást is magában foglaló, komplex
védelmi programmal. A francia tapasztalatok hasznosak lehetnek az őrségi
siketfajd visszatelepítési kísérlet számára is. Sajnos az esős, hűvös idő
miatt kevés madarat láttunk, siketfajdot, egyet sem.
Siketfajd (Tetrao urogallus)