A tövisszúró gébics (Lanius collurio) őszi vonulása Tömördön

Gyurácz József1 - Bánhidi Péter2 - Janzsó Gréta1
1: Berzsenyi Dániel Főiskola, Állattani Tanszék, 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.
e-mail: gyjozsi@deimos.bdtf.hu
2: Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 9700 Szombathely,
Vörösmarty u. 2., e-mail: banhidi@nydkvf.kvvm.hu

J. Gyurácz – P. Bánhidi – J. Gréta: Autumn migration of Red-backed Shrike at Tömörd
The breeding population of the red-backed shrikes has been decreasing for the last years in several European countries. In our country the number of the population is steady. The number of the migrating red-backed shrikes is gradually growing from the end of July to the middle of August. Presumably the majority of the birds leave Tömörd after a day rest. The average period of stay of the recaptured birds was 9 days, the minimum was 2, and the maximum were 44 days. The majority of the red-backed shrikes captured at Tömörd have a small migrating fat supply and short period of rest, before continuing their migration to south-southeast direction.

    A tövisszúró gébics (Lanius collurio) költő állománya több európai országban erőteljesen csökkent az elmúlt években, a hazánkban fészkelő populáció még stabil. A Tömördi Madárvártán, az őszi vonulási időszakban (augusztus-október) gyűrűzött madarak egyedszámának évenkénti változása is ezt bizonyítja.  1998: 40 pld, 1999: 25 pld, 2000: 37 pld, 2001: 77 pld, 2002: 72 pld, 2003: 92 pld, 2004: 110 pld. Az első három év alacsony értékei a gyűrűzési időszak későbbi (augusztus közepe) kezdésével és rövidebb időtartamával magyarázható, nem pedig az állomány tényleges csökkenésével.
    A vonuló gébicsek száma a vizsgálati területen július végétől augusztus közepéig (kb. 08. 20-ig) fokozatosan nő, majd szeptember végig (kb. 09. 20-ig) fokozatosan csökken. Októberben már csak egy-egy példány szakítja meg vonulását a területen (1. ábra). Az átvonuló példányok származási helyéről és vonulási útvonaláról semmit sem tudunk, megkerülési eredményeink még nincsenek. A hét év vizsgálati időszakaiban összesen gyűrűzött 453 példány között mindössze 13 felnőtt (1 évesnél idősebb, ivarérett) hím és 24 felnőtt tojó példány volt, a többi fiatal, elsőéves madárnak lett határozva. A felnőtt hímek (a befogott madarak 50 százalékához tartozó medián dátum: 08. 06.) és tojók (medián dátum 08. 04.) együtt vonulnak, a fiatalok vonulása elhúzódik október elejéig (medián dátum 08. 19.) (2. ábra). A legutolsó példány befogásának dátuma 2004.10.08.
    Az egyes évek gyűrűzési időszakában visszafogott madarak aránya 15 és 34 százalék között változott, a madarak többsége feltehetően egy nap pihenő után elhagyta a tömrödi területet. A hét vizsgálati időszak során egy-egy időszakon belül visszafogott 101 madárból 7 felnőtt (a felnőttek 19%-a)  és 94 elsőéves (a fiatalok 22%-a) példány volt. A visszafogott madarak átlagos tartózkodási ideje 9 nap, a minimum 2 nap, a maximum 44 nap volt. A visszafogott madarak 61 százaléka 4 napot vagy kevesebb időt töltött Tömördön. A gébicsek elsősorban a bokrokkal tarkított, nyílt heterogén gyeptársulásban és a tó bokorfüzes részében pihennek meg, kerülik a zárt töviskes és erdős élőhelyeket. A legtöbb példányt (32%) szántóföldek szomszédságában lévő, gyalogbodzással körülvett kökény és vadrózsa bokrok között felállított két hálóval (4; 4a) fogtuk meg (3. ábra).
    A madarak vonulási zsírtartalék nélküli átlagos testtömege 2004-ben 26,83±2,14 gramm volt. A visszafogott madarak utolsó befogáskor mért átlagos testtömege (27,7±1,34 g) nem volt lényegesen nagyobb, mint az első befogáskor mért átlagos testtömege (27,1±2,02 g, t-próba, p>0,05). Az átlagos becsült vonulási zsírtartalék azonban lényegesen növekedett (0,57±1,87) az első befogáskor becsült értékhez (0,23±0,57) képest (t-próba, p<0,05), igaz ez is csak kis mennyiségű vonulási energiatartalékot (a maximum érték 8 lehet).
    Egy 44 napig Tömördön tartózkodó fiatal gébics 2004-ben hat alkalommal lett befogva. A több mint egy hónap alatt tömege 8,6 grammot gyarapodott, a zsírtartalékát jelző szám 0-ról 5-re emelkedett. Ez azonban kivétel, a Tömördön befogott gébicsek többsége dr. Csörgő Tibor és Parádi István Ócsán végzett kutatásának eredményeihez hasonlóan az időt minimalizálják, kis vonulási zsírtartalékkal, rövid pihenő után folytatják vonulásukat dél-délkeleti irányba. Külföldi vizsgálatok szerint az Égei-tenger szigetein töltenek több időt, hogy a Földközi-tenger átrepüléséhez elegendő zsírtartalékot tudjanak felhalmozni.

   A vizsgálatok további részében a különböző élőhely-típusokban és az őszi vonulás különböző időszakaiban befogott gébicsek szárnyhosszát, testtömegét és vonulási zsírtartalékát fogjuk összehasonlítani a faj vonulási stratégiájának alaposabb megértése érdekében.