Gyurácz József1 - Bánhidi Péter2
- Janzsó Gréta1
1: Berzsenyi Dániel Főiskola, Állattani
Tanszék, 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.
e-mail: gyjozsi@deimos.bdtf.hu
2: Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,
9700 Szombathely,
Vörösmarty u. 2., e-mail: banhidi@nydkvf.kvvm.hu
J. Gyurácz – P. Bánhidi – J. Gréta:
Autumn migration of Red-backed Shrike at Tömörd
The breeding population
of the red-backed shrikes has been decreasing for the last years in several
European countries. In our country the number of the population is steady.
The number of the migrating red-backed shrikes is gradually growing from
the end of July to the middle of August. Presumably the majority of the
birds leave Tömörd after a day rest. The average period of stay of the
recaptured birds was 9 days, the minimum was 2, and the maximum were 44
days. The majority of the red-backed shrikes captured at Tömörd have a
small migrating fat supply and short period of rest, before continuing
their migration to south-southeast direction.
A tövisszúró gébics
(Lanius collurio) költő állománya több európai országban erőteljesen csökkent
az elmúlt években, a hazánkban fészkelő populáció még stabil. A Tömördi
Madárvártán, az őszi vonulási időszakban (augusztus-október) gyűrűzött
madarak egyedszámának évenkénti változása is ezt bizonyítja. 1998:
40 pld, 1999: 25 pld, 2000: 37 pld, 2001: 77 pld, 2002: 72 pld, 2003: 92
pld, 2004: 110 pld. Az első három év alacsony értékei a gyűrűzési időszak
későbbi (augusztus közepe) kezdésével és rövidebb időtartamával magyarázható,
nem pedig az állomány tényleges csökkenésével.
A vonuló gébicsek száma
a vizsgálati területen július végétől augusztus közepéig (kb. 08. 20-ig)
fokozatosan nő, majd szeptember végig (kb. 09. 20-ig) fokozatosan csökken.
Októberben már csak egy-egy példány szakítja meg vonulását a területen
(1. ábra). Az átvonuló példányok származási helyéről és vonulási útvonaláról
semmit sem tudunk, megkerülési eredményeink még nincsenek. A hét év vizsgálati
időszakaiban összesen gyűrűzött 453 példány között mindössze 13 felnőtt
(1 évesnél idősebb, ivarérett) hím és 24 felnőtt tojó példány volt, a többi
fiatal, elsőéves madárnak lett határozva. A felnőtt hímek (a befogott madarak
50 százalékához tartozó medián dátum: 08. 06.) és tojók (medián dátum 08.
04.) együtt vonulnak, a fiatalok vonulása elhúzódik október elejéig (medián
dátum 08. 19.) (2. ábra). A legutolsó példány befogásának dátuma 2004.10.08.
Az egyes évek gyűrűzési
időszakában visszafogott madarak aránya 15 és 34 százalék között változott,
a madarak többsége feltehetően egy nap pihenő után elhagyta a tömrödi területet.
A hét vizsgálati időszak során egy-egy időszakon belül visszafogott 101
madárból 7 felnőtt (a felnőttek 19%-a) és 94 elsőéves (a fiatalok
22%-a) példány volt. A visszafogott madarak átlagos tartózkodási ideje
9 nap, a minimum 2 nap, a maximum 44 nap volt. A visszafogott madarak 61
százaléka 4 napot vagy kevesebb időt töltött Tömördön. A gébicsek elsősorban
a bokrokkal tarkított, nyílt heterogén gyeptársulásban és a tó bokorfüzes
részében pihennek meg, kerülik a zárt töviskes és erdős élőhelyeket. A
legtöbb példányt (32%) szántóföldek szomszédságában lévő, gyalogbodzással
körülvett kökény és vadrózsa bokrok között felállított két hálóval (4;
4a) fogtuk meg (3. ábra).
A madarak vonulási
zsírtartalék nélküli átlagos testtömege 2004-ben 26,83±2,14 gramm volt.
A visszafogott madarak utolsó befogáskor mért átlagos testtömege (27,7±1,34
g) nem volt lényegesen nagyobb, mint az első befogáskor mért átlagos testtömege
(27,1±2,02 g, t-próba, p>0,05). Az átlagos becsült vonulási zsírtartalék
azonban lényegesen növekedett (0,57±1,87) az első befogáskor becsült értékhez
(0,23±0,57) képest (t-próba, p<0,05), igaz ez is csak kis mennyiségű
vonulási energiatartalékot (a maximum érték 8 lehet).
Egy 44 napig Tömördön
tartózkodó fiatal gébics 2004-ben hat alkalommal lett befogva. A több mint
egy hónap alatt tömege 8,6 grammot gyarapodott, a zsírtartalékát jelző
szám 0-ról 5-re emelkedett. Ez azonban kivétel, a Tömördön befogott gébicsek
többsége dr. Csörgő Tibor és Parádi István Ócsán végzett kutatásának eredményeihez
hasonlóan az időt minimalizálják, kis vonulási zsírtartalékkal, rövid pihenő
után folytatják vonulásukat dél-délkeleti irányba. Külföldi vizsgálatok
szerint az Égei-tenger szigetein töltenek több időt, hogy a Földközi-tenger
átrepüléséhez elegendő zsírtartalékot tudjanak felhalmozni.
A vizsgálatok további részében
a különböző élőhely-típusokban és az őszi vonulás különböző időszakaiban
befogott gébicsek szárnyhosszát, testtömegét és vonulási zsírtartalékát
fogjuk összehasonlítani a faj vonulási stratégiájának alaposabb megértése
érdekében.