Illés Péter1 – Kiszely Pál2
1: 9730 Kőszeg, Károlyi M. u. 1., e-mail:
selliretep@freemail.hu
2: 8230 Balatonfüred, Bartók Béla utca
3.
P. Illés, P. Kiszely: The changes of
the populations of the crab (Decapoda) in Vas County
In 2006 only the population
of the Astacus astacus in brooks (Kerka, Kerca) that are in the catchment
area of the River Zala and the population of the Austropotamobius torrentium
in the Hills of Kőszeg remained invariable. The Pacifastacus leniusculus
became widespread in Gyöngyös, and in the River Rába it did not only appear
but it also was able to push out the Astacus astacus in hardly more than
five years.
A Chernel István Madártani
és Természetvédelmi Egyesület 2005. februári közgyűlésén tartott előadásomon
utalás történt arra, hogy a jelzőrák (Pacifastacus leniusculus) meg fogja
hódítani a Rába vízrendszerét. A sejtés sajnos, beigazolódott!
Kovács Tibor, Juhász
Péter és Ambrus András 1998 és 2001 közötti adatai alapján készített elterjedési
térképen Vas megye vízrendszerében meghatározó a folyami rák (Astacus astacus).
A Kerka és a Kerca patakokban élnek népes populációi, de a szakonyfalui
Grajka-patakban, a veleméri Szentgyörgyvölgyi-patakban, Felsőjánosfánál
a Szentjakabi-patakban, Szentgotthárdnál a Lapincsban, a Rába folyóban
Szentgotthárdnál és Csörötneknél figyeltek meg folyami rákot a jelzett
időszakban a szerzők. Felhívom a figyelmet arra is, hogy már 1998-ban jelezték
egy helyen Kőszegnél, a Gyöngyös-patakban a jelzőrák jelenlétét! A kövi
rák (Austropotamobius torrentium) egy előfordulása a Kőszegi-hegységben
Illés (2004) adata.
Az idei esztendőben
a következő vízfolyásokat vizsgáltuk át rákok előfordulása szempontjából:
Boláta (Pecöl), Gyöngyös-patak (Kőszeg, Gencsapáti, Pecöl), Hársas-patak
(Máriaújfalu), Kerca (Kercaszomor), Kerka (Bajánsenye), Lahn-patak (Szentgotthárd),
Lapincs (Szentgotthárd), Perint (Gencsapáti, Szombathely), Pinka (Körmend),
Rába (Alsószölnök, Sorok (Zsennye), Szentgotthárd, Körmend), Szentjakabi-patak
(Hegyhátszentjakab), Szakonyfalui-patak (Szakonyfalu), Zala (Pankasz).
A rákokat finn típusú varsákkal
fogtuk, csaliként halszelet, pisztrángtáp és erjedt kukorica keveréke szolgált.
Többször egész éjszakára hagytuk lenn a csapdákat, de legalább két órán
keresztül. A fogott egyedeket lemértük, megállapítottuk a nemüket, majd
szabadon engedtük őket. Az eszközöket (ha olyan vízben használtuk, ahol
a jelzőrák előfordul,) fogás után fertőtlenítettük. Az előfordulási adatokat
térképen tüntettük fel.
Ha összehasonlítjuk
a 2006. évi adatokat a korábbi adatokkal, akkor azt látjuk, hogy a folyami
rák állománya a Zala vízgyűjtőjéhez tartozó patakokban (Kerka, Kerca),
ill. a kövi rák Kőszegi-hegységben élő állománya maradt csak változatlan.
A jelzőrák a Gyöngyösben „előrenyomult”, a Rába folyóban pedig nemcsak
megjelent, hanem az eltelt – alig több mint – öt (!) év alatt teljesen
kiszorította a folyami rákot.
Minek köszönhető ez?
A jelzőrák Európa vizeibe Észak-Amerikából
betelepített rákfaj. Beigazolódott, hogy terjeszti a rákpestis (Aphanomyces)
nevű kórokozót, ami az őshonos folyami rákot elpusztítja. Gyorsabban szaporodik,
több petét rak, mint az őshonos fajok. Terjeszkedési stratégiája így igazán
egyedülálló: ahol megjelenik, ott a vízfolyásba „előre küldi” a teljes
pusztítást végző rajzospórás kórokozó „csapatát”. Miközben elpusztulnak
az érzékeny fajok, a jelzőrák fokozatosan benépesíti az üresen maradt élőhelyeket,
és „egyeduralkodóvá” válik ott. Ezzel magyarázható az igen rövid idő alatt
végbement térhódítása. A gyors terjedése, és gyakran tömeges felszaporodása
miatt – Balogh Lajos botanikus javaslatára – bátran nevezhetjük „özönállatnak”.
Mit lehet tenni?
Egy faj természetes térhódítását igen
nehéz megfékezni, de néhány dolgot mindenképpen meg kell tenni. Tovább
kell folytatni az őshonos fajok feltérképezését. Meg kell akadályozni az
eddig még érintetlen vizekben (Zala vízrendszere) a rákpestis behurcolását
(pl. horgász eszközökkel, haltelepítésekkel). Az őshonos fajok védelme
érdekében itt is közzé tesszük erre vonatkozó felhívásunkat (lásd „Felhívás
minden horgász és természetkedvelő részére!” c. cikket!). Elszigetelt vizekben
(akár mesterséges tóban) folyami rák tenyészeteket kell létrehozni (erre
vonatkozó gyakorlatot már folytat Dr. Kiszely P.), ahonnan később a megüresedett
vizek újra benépesíthetők lesznek.
Örvendetes módon több
megfigyelő küldött adatokat rákokról. Ezeket köszönjük! Továbbra is számítunk
segítségükre!
Tízlábú rákok előfordulása Vas megye vizeiben
(Illés 2004, Kovács et al. 2005)
Tízlábú rákok előfordulása Vas megye vizeiben
(Jelen munka kutatási adatai, 2006.)