Bányaterületek botanikai állapotfelmérése-értékelése

Keszei Balázs
9730 Kőszeg, Hunyadi u. 10.
e-mail: keszei@server.jurisich-koszeg.sulinet.hu

B. Keszei: Botanical surveying and appreciation of mine areas
The lifeless features and environment of the fifty appointed mines of the West-Transdanubia were examined by several experts from several various aspects in the scope of the Hungary-Austria Phare CBC Program under the title of “The impact study of the mining of mineral wealth”. In this essay the author tries to give information about the methods used for exploring the fauna of these mine areas and some precise numbers about the results of this experiment. In these examined mines it was quite difficult to show a natural association in its classical sense. The examination was able to find such association on only very little areas.  These fifty mines gave 512 species of plant and 45 various categories of habitat for the experts to study.

Bevezetés, módszer
    A természet törvényszerűségeinek megismerése, megfigyelések, mérések, kísérletelemzések sorozata.
A Nyugat-Dunántúl ötven kijelölt bányájának élettelen jellemzőit és élővilágát a Magyarország-Ausztria Phare CBC Program keretében „Ásványvagyon kitermelés hatásvizsgálata" című projekt keretében több szakember, többféle szempontból tanulmányozta (VARGA G. et al. (2005): Ásványvagyon kitermelés hatásvizsgálata, NyME, EMK, Környezeti Kompetencia és Innovációs Központ 64 pp.). A vizsgálatba vont bányák kiválasztásában fontos tényezőnek tekintettük, hogy a térségben előforduló ásványvagyonnak megfelelően minél szélesebb spektrumot öleljen fel a kutatás. A különböző ásványkincseket kitermelő bányák működési intenzitása is lehetőleg különböző legyen. E két tényező (“alapkőzet”, művelés) befolyásolja leglátványosabban a vegetáció alakulását. Jelen dolgozatban a bányák növényvilágának feltárásában alkalmazott metodika és az eredmények egy szűk szegmensét szeretném felvillantani.
   A terepi felvételezések információit botanikai adatlap formájában rögzítettük. Ennek legfontosabb elemei az adott bánya alapadatai, teljes flóralistája mellett a terület Á-NÉR borítottsága becsült százalékban, ennek mintázata, az inváziós fajok előfordulása, borítási százaléka, mintázata. Külön figyelmet fordítottunk az állományalkotó növényfajokra, melyekre szintén százalékos borítottságot állapítottunk meg.
A természetesség irányának becslése meglehetősen szubjektív feladat, fontos a megfelelő tapasztalat és kommunikáció. Ezt a mutatót – 5 és +5 közötti egészszámmal jellemezzük. Minden bánya esetében megadjuk a másodlagos szukcessziót illetően a legkedvezőbbnek vélt értéket valamit a degradációra mutató legkedvezőtlenebb számot is. Az étékeket nem az egész bányatelekre általánosítjuk, hanem az említett módon kiválasztott a szélsőségekre adjuk meg.
   A megvizsgált bányák természetességének, élőhely-típusainak összehasonlításához és feldolgozásához a SEREGÉLYES TIBOR által kidolgozott természetesség-degradáltság kategorizálást vettük alapul. A bányák élővilágát tekintve e kategóriák túlságosan szűkek. Ezért szükségessé vált a SEREGÉLYES-féle rendszer átalakítása, módosítása. A későbbiekben tehát a módosított természetesség-degradáltság (mSEREGÉLYES) kategóriákat alkalmaztuk és most ezeket jellemezzük is.

1) A természetes állapot teljesen leromlott, az eredeti vegetáció nem ismerhető fel, gyakorlatilag csak gyomok és jellegtelen fajok fordulnak elő (szántók, intenzív erdészeti és gyümölcskultúrák, bányaudvarok, meddőhányók, vizek betonparttal stb.)
a) Fajszegény, és/vagy a fajok között gyakoriak az adventív-, a gazdasági, vagy dísznövény jelentőségű-, illetve gyomfajok
b) Fajszegény, és/vagy a fentiek mellet a természetes zavarástűrők aránya növekedik
c) Fajszegény, és/vagy a kísérőfajok aránya növekszik
2) A természetes állapot erősen leromlott, az eredeti társulás csak nyomokban van meg, domináns elemei szórványosan, nem jellemző arányban fordulnak elő, tömegesek a gyom jellegű növények (intenzív gyepkultúrák, fenyérfüves, csillagpázsitos legelők, szántók vagy gyep helyére telepített erdők, vizek mesterséges mederrel stb.)
a) A tömeges gyomok mellett lokálisan természeteshez hasonló, fajszegény társulás fragmentumok vannak jelen (viszonylag kevés elkülöníthető élőhely)
b) A tömeges gyomok mellett lokálisan természeteshez hasonló, kevésbé fajszegény társulás fragmentumok vannak jelen (több elkülöníthető élőhely)
c) A gyomok, természetes zavarástűrők, természetes pionírok, kísérőfajok jelenléte mellett lokálisan természeteshez hasonló, asszociációk vagy társulás fragmentumok vannak jelen, és/vagy sok az elkülöníthető élőhely
   Az mSERGÉLYES-féle természetesség-degradáltság kategóriák megállapítása nagy gyakorlattal, az adott élőhelyeket jól ismerve adhatók meg. Szükségesé vált, hogy korábbi szakirodalmi adatokból ötleteket merítve e szubjektivitás a lehető legkisebb mértékig csökkentsük. Ehhez a SIMON TIBOR-féle TVK értékeket használtuk az alábbiak szerint. Minden növényfajhoz hozzárendeltük a megfelelő TVK értékét, majd ezekhez tapasztalati módon numerikus értékeket csatoltunk. A területen előforduló összes növényfaj figyelembe vételével átlagot lehet képezni, majd ennek nagysága alapján megállapítani a természetességi kódot.
   A vizsgált bányákban klasszikus cönológiai értelemben vett természetes társulás nem, vagy csak igen kis területen és fragmentálva található. Ezért a vegetáció ismertetéséhez/elemzéséhez az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) kategóriáit használtuk. A bányák – területüktől és változatosságuktól függően – 1 és 12 közötti elkülöníthető élőhelyet tartalmaznak. A várt eredményeknek megfelelően a működő, nagy kitermelési kapacitású bányák kevesebb, míg a felhagyottak többféle élőhely-típusnak adnak otthont. Ötven bányából összesen 512 növényfajt és 45 különböző élőhely-kategóriát sikerült kimutatni.
 




Két Vas megyei külszíni bánya rövid leírása

Bük I.

Állapotleírás: Változatos és viszonylag nagyszámú a bánya területén kialakult és vegetációs alapon elkülöníthető élőhelyek száma. Lényeges területi részesedéssel a vízfelületek (U9), a gyomos alföldi szárazgyepek (O5) és a nyitott bányaudvar rendelkezik (U7). A bányatavak nincsenek egymással felszíni összeköttetésben, mindegyikre – bár különböző mértékben – jellemző az előrehaladott eutrofizáció. Helybeliektől szerzett információ szerint a bánya közelében szeméttelep volt (van), amelynek csurgalékvize ma is a bányatavakba kerülhet. Egyes területeken a víz sötétszínű és bűzös. Az O5 területén angol perjével (Lolium perenne) vetett gyepek találhatók, igen gyakori a keserűgyökér (Picris hieracioides). Mozaikosan fordulnak elő a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) állományai. A szárazgyepek mesterségesen kialakított egyhangú területeit nemes nyár (Populus x euroamericana) egyedek bontják meg, horgásztóvá alakítva a vizeket.
A vízfelszínek majdnem felét füzéres süllőhínár borítja (Myriophyllum spicatum). A nádasok (Phragmitetum australis) a tavak parti zónájában illetve a víztesteket elválasztó földnyelveken alakultak ki. A széleslevelű gyékény (Typha latifolia) előfordul, de jelenléte nem jellemző. Hasonlóan kicsi, vízparti területre korlátozódik a tavi kákás (Schoenoplectus lacustris) asszociácó is.
Az inváziós fajok közül a betyárkóró (Erigeron canadensis) jelent meg a területen. Borítása azonban nem jelentős, elterjedése diffúz.
Várható szukcessziós irány és következményei: A potenciális vegetáció e területen a cseres-tölgyesek típusába tartozhatott. A környező területeken kialakult spontán füzes léte a korábbi ipari, vagy kisközösségi kavicskitermelésből származó gödrök, mélyedések felhagyásának eredménye. A bánya növényzetének természetességét 1c kóddal jellemeztük, vagyis a flóraösszetétel alapján az mSeregélyes-skálán közepesen gyenge természetességűnek adódik. A természetesség változásának irányát tekintve az eutróf vízben álló nádszegélyek (+3) illetve a vetett gyepek degradációs (-3) folyamatai jelentik a szélsőségeket.

Nádasd I.

Állapotleírás: A felmérési időszakban igen intenzív kitermelési tevékenység volt folyamatban. A bánya területének nagy része minerális, nyitott felszín, edényes növényi élet itt nem fedezhető fel. A bányaudvar kisebb része vegetációval borított. Viszonylag változatos növényi élőhelyek alakultak ki, mindegyik – az U7 kivételével – viszonylag kis részesedéssel szerepel az összterületből. Nádasok (B1), domb- és hegyvidéki gyomos száraz gyepek (O7), domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek (O8), féltermészetes gyepek felhagyott szántókon (O11), sőt még felverődött akácosok is jelenlétükkel igen fragmentáltá alakítják a bányaudvart. A szintén kis százalékos területrésszel rendelkező, diffúzan található csarabosok a tájra jellemző eredeti vegetáció, másodlagosan megjelenő, értékes hírmondói. Van nyílt vízfelület, nagyságánál fogva azonban, nem meghatározó eleme az ökoszisztémának. Érdekes, hogy a homok-, agyag- és kavicsbányák, csupasz löszfalak, kubikgödrök (U7) ÁNÉR kategóriába sorolt területek a teljes borítottságnál is nagyobb részesedéssel vannak jelen. Ennek az az oka, hogy átfedések alakultak ki. Nyílt ásványi felszínként, valamint az említett kategória részeként is figyelembe kell venni egyes – a az élőhely leírásakor megfogalmazott – területeket, hiszen ennek az egységnek sajátossága, a csekély növényi borítottság.
A termőhely potenciális vegetációja gyertyános tölgyesek illetve fenyérek, mai aktuális környezet azonban akácosokkal és szántókkal jellemezhető.
Az inváziós fajok közül a magas aranyvessző (Solidago gigantea), a betyárkóró (Erigeron canadensis) és az egynyári seprence (Stenactis annua) egyedei vannak jelen, borításuk azonban nem veszélyeztető tényező. Veszélyt jelentenek viszont a kialakult – a természeteshez közelítő – vegetációs egységekre az akácosodás illetve a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) terjeszkedése.
Várható szukcessziós irány és következményei:
A tájra jellemző sovány talajok fajainak új élőhelyei alakulnak ki (Sarothamnus scoparius, Jasione montana stb), így a mai vegetációs környezetben, a természetes vegetáció egyes elemeinek refúgiumai a bánya kevésbé bolygatott részei. Vizsgálatink közül ezt támasztja alá a természetesség meghatározása is. A bányáknál alkalmazott (1a, 1b, 1c, 2a, 2b, 2c) kategóriák közül a leírt fajok alapján a Nádasd I bánya a 2a jelet kapta. A természetességnek a változása csak tág határok között értelmezhető. Természetesen a legrosszabb szélsőség az, amikor megsemmisül a vegetáció, ez az egyik jellemző irány, a másik az, amikor a másodlagos szukcesszió az természetközeli élőhelyek kialakulásának is lehetőséget teremt, ennek jelenléte ad pozitív előjelet a természetesség irányának.