Mesterházy Attila
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter,
H-9941 Siskaszer 26/a
e-mail: mesterhazy@onp.kvvm.hu
A. Mesterházy: The appearance of the
Carex bohemica on the River Rába
This essay is about some
individuals of the Carex bohumica appeared on the River Rába and the condition
of its habitat in 2006.
2006. július 17-én területellenőrzés
során a Rábagyarmat és Csörötnek között lévő árapasztó vápa mentén a hazánkban
ritka palkasás (Carex bohemica) néhány egyedére bukkantam. A Rába itt többnyire
szabályozatlan, gazdagon meanderező vízfolyás, melynek egyik kanyarulatát
egy csatornával átvágták az árvizek gyorsabb levonulása érdekében. Az így
kialakított árapasztó vápa két végét bazaltkövekkel stabilizálták, nehogy
a folyó a kanyarulatot le tudja fűzni. Idén tavasszal nagy árvizek vonultak
le a folyó itteni szakaszán melyek jelentős hordalékmennyiséget raktak
le az árapasztó területére, így a csatornában nagy kiterjedésű kavicszátonyok
alakultak ki. A palkasást ezeken a zátonyokon találtam meg összesen 5 példányban.
A növények a csupasz kavicsfelszínen kialakult ártéri gyomtársulásban jelentek
meg. A kísérő fajok többsége a zátonyok első megtelepülői (ld. táblázat),
melyek a Rábán elég gyakorinak mondhatók. A fajok között érdekességként
megemlítendő a Panicum dichotomiflorum (köles faj), mely egy terjedőben
lévő észak-amerikai adventív növény, első hazai előfordulása 3 évvel ezelőtt
a Rába mentéről származik. A vesszős füzény (Lythrum virgatum) egy országosan
nem ritka faj, de Vas megyéből alig van adata, azok is a jóval keletebbre
lévő Marcal-medencéből származnak.
A faj a többi sástól jellegzetes
palkákhoz hasonló külsejével könnyedén megkülönböztethető, viszont a palkák
kétivarú virágaival ellentétben e sásnak egyivarú virágai vannak. Füzérkéiben
alul találhatók a porzós, felül a termős virágok. Arasznyitól félméteres
magasságot elérő, nem tarackoló faj, színe többnyire világoszöld. Élőhelyein
megtelepülő egyéves növényekkel ellentétben kétéves faj, magja akár 30
évig is életképes marad, kedvező körülmények közé kerülve néhány napon
belül kicsírázik. A faj nyár közepén fejlődik ki, akkor amikor a folyók
vízszintjének csökkenésével a zátonyok szárazra kerülnek.
A palkasás Kárpát-medencében
igen ritka növény, a szomszédos országokban mindenütt kipusztulással veszélyeztetett,
nagyon kevés adata ismert. Hazánkban aktuális előfordulásai vannak a Tisza
felső szakaszán és a Dráva-síkon. Nyugat-Magyarországról nem volt ismert.
A nyugat-magyarországi peremvidékhez legközelebb a Fertő-tó mellett és
a Hanságból ismertek több mint száz éves adatai. A szomszédos Ausztriában,
a Lapincs forrásvidékén néhány helyen megtalálták, valószínűsíthető, hogy
a növény a folyó vízével innét sodródott le.
A növény a környékbeli Rába zátonyok alapos
átvizsgálása során máshonnan nem került elő, 3 példánya az illegális kavicsbányászatnak
esett áldozatul. Előfordulása a folyó felső szakaszainak zátonyain továbbra
is várható. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke: 2000 Ft.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Chenopodium polyspermum) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cönológiai felvétel a Carex bohemica
élőhelyén
(Csiky J-Mesterházy A. 2006.07.25. 2x2m
összborítás:55%)