1. ábra. A vörösbegy (Erithacus rubecula)
évi egyedszám-változása.
1+: öreg madár, 1: fiatal madár
2. ábra. A vörösbegy (Erithacus rubecula) napi egyedszám-változása
Gyurácz József1 - Bánhidi Péter2 – Bedenek
Sándor
1: Berzsenyi Dániel Főiskola, Állattani
Tanszék
9700 Szombathely,
Károlyi G. tér 4., e-mail: gyjozsi@bdf.hugyjozsi@bdtf.hu
2: Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
9700 Szombathely, Vörösmarty M.
u. 2., e-mail: banhidi@nydkvf.kvvm.hu
J. Gyurácz, P. Bánhidi, S. Bedenek:
The dynamics of the Robin, the Blackcap and the Chiffchaff populations
based on the results of the CES program
In this CES bird-ringing
program going on the Bird Ringing Station of Tömörd we show the population
changing of the three most common songbirds based on the daily and yearly
captures of birds from 2004 to 2006. The population of the robin can be
considered stable regarding these three years. The number of the juveniles
shows an increasing tendency from 2004 to 2006. The number of the adult
and juvenile individuals of the blackcap also shows an increasing tendency
in this period of time. In the case of the chiffchaff the number of the
juveniles was the highest in 2006, but it was this year also when the number
of the adult ones was the lowest.
A Tömördi Madárvártán folyó Állandó Ráfordítású Helyek (CES) gyűrűzési programban évente, illetve naponta befogott madarak száma alapján a három leggyakoribb énekesmadár állományváltozását mutatjuk be 2004-től 2006-ig. Az egyes évek gyűrűzési napjait az alábbi táblázat tartalmazza:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. ábra. A vörösbegy (Erithacus rubecula)
évi egyedszám-változása.
1+: öreg madár, 1: fiatal madár
2. ábra. A vörösbegy (Erithacus rubecula) napi egyedszám-változása
Barátposzáta (Sylvia atricapilla)
A barátposzáta öreg és fiatal példányainak száma is növekvő tendenciát mutat 2004-től 2006-ig, bár a 2005. évi adatok kicsit elmaradnak az előző két év eredményeitől (3. ábra). 2006-ban az átvonuló öreg példányok száma magasabb volt, min az előző két évben. 2006-ban az első költés sikeresebb volt, mint a másik két évben (2. ábra), viszont a második költés 2006-ban későbbre tolódott, mint 2004-ben és 2005-ben volt.
3. ábra. A barátposzáta (Sylvia atricapilla)
évi egyedszám-változása
1+: öreg madár, 1: fiatal madár
4. ábra. A barátposzáta (Sylvia atricapilla) napi egyedszám-változása
Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita)
A költési siker a csilcsalpfüzikénél is 2006-ban volt a legnagyobb, de ekkor volt legkevesebb az öreg madarak száma (5. ábra). Valószínűleg a telelési időszakban volt nagy a pusztulási arányuk, mert már a tavaszi vonuláskor is keveset fogtunk (6. ábra). 2004-ben a második költés volt sikeresebb, 2005-ben egyikben sem repült ki sok fióka a viszonylag sok öreg madár ellenére, 2006-ban az első és a második költés is sikeres volt (6. ábra).
5. ábra. A csilpcsalpfüzike (Phylloscopus
collybita) évi egyedszám-változása.
1+: öreg madár, 1: fiatal madár
6. ábra. A csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) napi egyedszám-változása
A három énekesmadár populáció nagyságát
is a költő- és telelőhelyek, a vonulás közbeni pihenő és táplálkozó területek
környezeti tényezői (pl. hőmérséklet, viharos szél), környezeti erőforrásai
(pl. táplálék, fészkelőhely) szabályozzák. Az öreg egyedek téli és vonulás
közbeni pusztulását, a kevesebb, jobb territóriumokat elfoglaló fészkelő
pár több fióka sikeres felnevelésével ellensúlyozhatja. A jobb téli túlélést
követően sok lehet a fészkelő öreg madár, de a sűrű állományban kevesebb
fióka felneveléshez jut elegendő táplálék. A gyakran viharos, hűvös, első
költési időszak nagyobb fiókapusztulásából származó veszteséget a nyári,
jobb időjárási feltételekkel rendelkező második költés nagyobb sikere mérsékelheti.
A három madárfaj három éves populációdinamikájában is felfedezhetjük a
természetes szelekció kifinomult, dinamikus egyensúlyt fenntartó szabályozását.