I. Juhász: Data acquisition and processing about the macroinvertebrate fauna of Ablánc-stream
I have researched the macroinvertebrate fauna of Ablánc-stream in three sampling reach in 2006 and 2007. I have found 39 taxons of 14 invertebrate orders. I have researched the connection the fauna and the bedmorfology, furthermore the MMCP (the Hungarian BMPW) water quality class, and finally the features of the Fauna Aquatica Austriaca. The results were been good in every respect; the natural processes succeed in the stream ecosystem.

   A 2007-ben íródott diplomadolgozatom keretében két éven keresztül vizsgáltam az Ablánc-patakot, ami elsősorban a patak medermorfológiájára és a makrogerinctelen faunájára terjedt ki. Az alábbiakban a vizsgálat faunisztikai eredményeit mutatom be.
Célom az volt, hogy felmérjem a patak ökoszisztémáját lehetőleg minél több oldalról, ezáltal megvizsgáljam természetességét valamint, hogy feltárjam a veszélyeztető tényezőket és a szennyező forrásokat, ezen a Natura 2000-es területen.
   A vizsgálat a patak Tömörd alatti folyására terjedt ki, itt jelöltünk ki 3 állandó mintavételi szakaszt. Az első a Fenyves-patak az Ablánc-patakba torkollási szakasza, a második a régi ablánci malom gátja alatti szakasz és a harmadik a Szombathely-Sopron vasútvonal hídját követő fahíd alatti szakasz volt (1. ábra).

   2006-ban havi gyakorisággal vettem kvalitatív mintákat, míg 2007-ben egyszer kvantitatív mintát is gyűjtöttem. A mintázást kézi hálóval végeztem, és 70 v/v% etanol oldatban tartósítottam. A makrogerinctelenek előhatározását én, míg a pontosítását konzulensem dr. Andrikovics Sándor végezte. A kvalitatív adatokat a három szakaszra vonatkozóan az 1-es és 2-es táblázatok tartalmazzák, kiegészítve az Ablánci-réti szakaszon vett egyszeri mintavételem eredményeivel. Ez a patakszakasz réti környezetben található, szemben a többivel, ahol a patak erdőben folyik.
   A faunisztikai adatokat többféle statisztikával és kiértékelési eljárással vizsgáltam meg, így cluster analízissel a patak tavacska és zúgó szekvenciáinak (a szakaszok hasonló áramlási tulajdonságú részei) és az ott előforduló makrogerinctelen faunák kapcsolatát.
A különböző szakaszok azonos szekvenciái között a cluster analízis erős kapcsolatot mutatott ki 6 medermorfológiai jellemző és a felszíni vízsebesség adatok alapján. A szekvenciák és az ottani faunák között viszont nem sikerült olyan szoros kapcsolatot találnom, mint a középhegységi patakok esetében kimutattak. Ezt a folyóvízi folytonosság elvének a vártnál nagyobb érvényesülésével, a patak alacsony tengerszintfeletti magassága, valamint a vizsgálatba bevont kvantitatív mintavétel alacsony számával (szakaszonként kettő, szekvenciánként három) és az esetleges hibáival tudom magyarázni. A szakaszokon megtalált taxonokat besoroltam a MMCP (Magyar Makrogerinctelen Családok Pontrendszere) rendszerbe, és kiszámoltam az általuk indikált vízminőségi osztályt, kétféle adatsorból. Egyrészt a 2007. március 11.-én végzett mintavétel adatsorából, és a 2006-2007-es összes mérés eredményéből, ezek eredményét mutatja a 3. táblázat.
 
 

   A táblázatból kiderül, hogy egyszeri mintavétel csak ritkán pótolhat egy rendszeres minta sorozatot, valamint, hogy az egyes mintavételi szakaszok fajszegénysége vagy fajgazdagsága nem mindig tükrözi a teljes patak, vagy egy nagyobb szakaszának tényleges fajkészletét. Ha a konkrét eredményeket nézzük, kiderül, hogy a patak összesített vízminősége jónak mondható, ahogy az egyes szakaszoké is, kivéve a 3. szakaszt, ami kissé rosszabb. A 3. szakaszt több szennyező forrás is szennyezheti, valamint morfológiailag és mederanyag tekintetében is kevéssé változatos, mint a másik két szakasz.
   A faunisztikai adatok utolsó kiértékelésének alapja az osztrák Fauna Aquatica Austriaca összefoglaló tanulmány volt. Ebben a makrogerincteleneket három szempont alapján értékelik: funkcionális táplálkozási csoportok, szaprobitási (vízi ökoszisztéma lebontó képessége) jellemzők és longitudinális (a vízfolyás hossz-szelvénye szerinti) eloszlásuk szerint. A szempontok alapján pontokat rendelnek a fajokhoz és a fajok mintázata megadja a vizsgált jellemzők eloszlását a mintavételi szakaszokon és a vízfolyás egészén. Mivel nem álltak rendelkezésemre megfelelő abundancia (a fajok egyedszámának eloszlása) értékek, ezért nem a jellemzők mennyiségi arányát számítottam, hanem a fajok jellemzőinek arányát. Ezekre grafikusan megjelenítettem összesítve és külön az egyes mintavételi szakaszokra. Most az összesített grafikonokat mutatom be, utalva a másik grafikonokról leolvasható fontos folyamatokra.
   A funkcionális táplálkozási csoportok (2. ábra) közül sok volt a ragadozó (PRE), az aprító (SHR) és a detritusz (DET) fogyasztó, mellettük a borotválók (GRA) és az aktív szűrők (AFIL) találhatók még meg kisebb számban. Elvétve találtam passzív szűrőt (PFIL), parazitát (PAR) és be nem sorolható táplálkozásút (OTH), teljesen hiányoznak a minerálók (MIN) és a fatörmelék fogyasztók (XYL). A táplálkozási csoportok ilyen arányú megoszlása a fajok arányában megfelel az ilyen rendűséget mutató vízfolyásokra jellemző viszonyoknak.

   A szaprobitási jellemzők (3. ábra) eloszlása a ?-mezoszaprob jelleg uralmát mutatja mind a három szakaszon, de míg az elsőn az oligoszaprob jelleg felé, addig az utolsó két szakaszon a ?-mezoszaprob jelleg felé tolódik el szaprobitás jelleg grafikonja. Ez is megfelel a várakozásoknak, hiszen egyre több szervesanyag lebontásával kell számolni a vízfolyások torkolatához közeledve.

   A longitudinális jellemzők (4. ábra) közül a forrás tájékra jellemző fajok (EUC, HYC) inkább az első szakaszokon, míg a torkolatokra (EP, MP) és a tavakra (LIT) jellemző fajok inkább a második és a harmadik szakaszon jellemzőek, de mindenhol megtalálhatók. Mindhárom szakaszon megtalálhatók a tavakra jellemző fajok a torkolat felé növekvő mértékben, ezt a patak alacsony tengerszint feletti magasságával, valamint a tavacska-zúgó szekvenciák meglétével lehet magyarázni. Ez, valamint az előbb tárgyalt két jellemző is arra utal, hogy a patakon a természetes folyamatok uralkodnak és az antropogén folyamatokkal és zavarással szemben.
   Az eredmények alapján elmondható, hogy a patakban található makrogerinctelen taxonok, ha nem is a legérdekesebbek, de mindenképp egy különleges és helyileg egyedülálló ökoszisztéma tagjai.