Gyurácz József
Berzsenyi Dániel Főiskola, Állattani Tanszék
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4., e-mail:
gyjozsi@bdf.hu
J. Gyurácz: The breeding and feeding
bird communities in Tömörd, 2007
The species composition
and diversity of the breeding and feeding bird communities was studied
and compared using data from birds observered in three different habitats
(forest, bushy, grassland and marsh). The species diversity of the three
bird community did not differ significantly from each other. There were
four species occured in the both habitat.
A Berzsenyi Dániel Főiskola
biológia szakos hallgatóinak ökológia terepgyakorlatán elvégzendő feladatok
egy része a madárpopulációkkal és madárközösségekkel kapcsolatos. Ezekhez
a feladatokhoz három élőhely-típusban (erdő: cseres-tölgyes, bokros: töviskés,
tó és környéke: mocsár és cserjés gyep) pontszámlálással gyűjtöttünk adatokat
a fészkelő és táplálkozó fajok állománynagyságáról. Élőhely-típusonként
3-3, egymástól legalább 200 méteres távolságra lévő megfigyelési ponton
számoltuk össze a látott, illetve hallott madarakat. 2007. május 21-én
és 22-én végeztük a madárszámlálást. A felmért példányszámokat az alábbi
táblázat tartalmazza.
Faj | Erdő | Bokros
|
Gyep, mocsár | |||||||||
1. | 2. | 3. | Össz. | 4. | 5. | 6. | Össz. | 7. | 8. | 9. | Össz. | |
barátposzáta
(S. atricapilla) |
2 | 2 | 2 | 6 | 2 | 1 | 1 | 4 | 0 | 1 | 0 | 1 |
barna
rétihéja
(C. aeruginosus) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
berki
tücsökmadár
(L. fluviatilis) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
cigány
csaláncsúcs
(S. torquata) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
citromsármány
(E. citrinella) |
0 | 0 | 2 | 2 | 2 | 1 | 1 | 4 | 0 | 1 | 0 | 1 |
csuszka
(Sitta europaea) |
1 | 1 | 1 | 3 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
egerészöly
(B. buteo) |
0 | 0 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 |
énekes
nádiposzáta
(A. palustris) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 1 | 1 | 4 |
énekes
rigó
(T. philomelos) |
2 | 1 | 0 | 3 | 1 | 1 | 2 | 4 | 1 | 0 | 0 | 1 |
erdei
pinty
(F. coelebs) |
2 | 2 | 2 | 6 | 1 | 2 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 0 |
fácán
(Ph. cholhicus) |
0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | 2 | 1 | 1 | 0 | 2 |
fekete
rigó
(T. merula) |
2 | 1 | 1 | 4 | 1 | 1 | 0 | 2 | 1 | 0 | 0 | 1 |
füstifecske
(H. rustica) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 3 | 1 | 0 | 4 |
karvalyposzáta
(S. nisoria) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 |
kakukk
(C. canorus) |
1 | 0 | 1 | 2 | 1 | 0 | 1 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 |
kék
cinege
(P. caeruleus) |
0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
mezei
pacsirta
(A. arvensis) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 |
mezei
poszáta
(S. communis) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 2 | 1 | 0 | 0 | 1 |
mezei
veréb
(Pas. Montanus) |
0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 1 | 1 | 4 | 0 | 2 | 0 | 2 |
nagy
fakopáncs
(D. major) |
1 | 1 | 1 | 3 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
nyaktekercs
(J. torquilla) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 | 0 | 0 | 1 |
örvös
galamb
(C. palumbus) |
1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
réti
tücsökmadár
(L. naevia) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
sárgarigó
(O. oriolus) |
2 | 2 | 1 | 5 | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 |
seregély
(S. vulgaris) |
0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 | 3 | 5 | 3 | 1 | 9 |
sordély
(M. calandra) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 | 0 | 1 | 2 |
szajkó
(G. glandarius) |
0 | 1 | 1 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
széncinege
(P. major) |
1 | 2 | 1 | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
tőkés
réce
(A. plathyrchynchos) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 3 | 0 | 4 |
tövisszúró
gébics
(L. colluirio) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 2 | 2 | 1 | 5 |
vadgerle
(S. turtur) |
0 | 1 | 0 | 1 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 | 1 |
vörösbegy
(E. rubecula) |
2 | 1 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
zöldike
(C. chloris) |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 | 1 | 0 | 2 |
zöld
küllő
(P. viridis) |
1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Fajszám | 17 | 16 | 25 | |||||||||
Fajdiverzitás | 2,66 | 2,63 | 2,91 | |||||||||
Egyenletesség | 0,94 | 0,95 | 0,91 |
A három élőhely-típus
fészkelő és táplálkozó madárközösségének fajdiverzitása (Shannon-Weaver
féle képlettel számolva) lényegesen nem különbözött egymástól (t-teszt,
p>0,05). Az egyenletesség értékek mindhárom közösségénél magasak, vagyis
a tényleges fajdiverzitás értékek közelítik a fajszámból várható maximális
értéket. Ez arra utal, hogy a fajok jól kihasználják a rendelkezésre álló
fészkelőhelyeket és táplálékforrásokat.
A három madárközösség
faji összetétele a Jaccard-index értékei (erdő-bokros: 0,34; bokros-tó:
0,46; tó-erdő: 0,19) alapján jelentősen különbözött. A közösségek több
mint felét más-más fajpopuláció alkotta. Mindössze négy faj volt, amelyik
mind a három élőhelyen előfordult. E fajok neve félkövér betűvel vannak
írva táblázatban. A két leggyakoribb faj az erdőben a barátposzáta (Sylvia
atricapilla) és az erdei pinty (Fringilla coelebs), a bokrosban a barátposzáta
és a citromsármány (Emberiza citrinella), a tó környékén a tövisszúró gébics
(Lanius collurio) és a seregély (Sturnus vulgaris) voltak. A szűkebb tómeder
leggyakoribb, domináns fészkelő faja az énekes nádiposzáta (Acrocephalus
palustris) volt.
A terület jelenlegi
madárközösségeinek megőrzése céljából az élőhely-típusok jelenlegi arányának
fenntartása szükséges, amihez a passzív területvédelem mellett aktív élőhely-kezelést
(pl. cserjeirtás, tómeder tisztítás) is kell alkalmazni.