M. Barki: Nest-box colony in the Chernel Garden in 2008
In total, 11 pairs of Great Tit, 4 pairs of Blue Tit, 2 pairs of Common Redstart, 4 pairs  of Tree Sparrow and 1-1 pairs of Nuthatch and Wryneck bred successfully in 2008. The 2008 was a good year, many nestlings flew out, but the injury of the woodpeckers was considerable.

   Az elmúlt három évhez hasonlóan folytattam az odúlakó madarakkal kapcsolatos kutatásokat Kőszegen a Chernel-kertben.
   A tavasz ismét az odútelep felújításával kezdődött, hiszen a télen és az elmúlt években számos odú nyílását kitágították a harkályok, s szükségessé vált a nyílások visszaszűkítése 32 ill. 28 mm-re. Néhány nyílást hagytam 40-50 mm-esen, mert megfigyeléseim szerint ezeket harkályok használják (bár költés még nem volt). A szűkítéshez PVC padlódarabokat használtam. Ez rugalmas, könnyen készíthető rá nyílás, olcsó, kihelyezés néhány szeggel könnyen megoldható, s nem utolsó sorban szükség esetén könnyen cserélhető is. Ezt a módszert most alkalmaztam először, de az első tapasztalatok bíztatóak. Egyetlen problémája, hogy a harkályok könnyen kikezdik, és ilyen módon nem nyújt plusz védelmet a fiókáknak. (A fakopáncs a deszkaodút is kikezdi, csak ahhoz több időre van szüksége.) A cinegéket nem zavarta ez az újfajta anyag, sőt több olyan odúban költöttek, amelyben az elmúlt években a nagy nyílás miatt nem.
   A javításhoz tartozott még néhány eternit odú aljának gipsszel való kiöntése is.
   Az idei év jónak volt mondható, hat faj egyedi összesen 28 fészekaljnyi (131db) fiókát neveltek. (2007-ben 29 fészekben volt 130 fióka.)
   A széncinege (Parus major) 14 fészekbe rakott tojásokat, melyek közül egy 8 tojásosat elhagytak, 2 fészekben pedig a fiókák pusztultak el.    Költési sikerük a 11 sikeres költésre nézve 61%-os (a tojások 61 %-ából kikelt fióka repült ki), a kikelt fiókák 73%-a repült ki. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 7,13 tojás/fészek, 6,29 kikelt fióka/fészek, 4,45 kirepült fióka/fészek.
   A kék cinegék (Parus caeruleus) négy fészekben raktak 9-11 tojást, s sikeresen fel is neveltek 29 fiókát. A költési sikerük a mezei verébhez hasonló, a kikelt fiókák 82%-a kirepült.
   A kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) két odúban nevelt 7 ill. 5 fiókát. Mindkét esetben az összes kikelt fiókát fel is nevelték! Fészket több odúban is rakott, de költés csak kettőben volt. A K3-asban valószínűleg váltófészek volt, míg a 17-ben költeni próbált, de egy harkály által kedvelt odút választott, s az összetörte a tojásait. A 17-től pár méterre lévő 9. odúban pedig a csupasz aljzaton volt egy tojás.
   A csuszka (Sitta europaea) egy odúban nevelt 6 fiókát. Érdekes, hogy a tavalyi odúját választotta ismét. Ez nem jellemző rájuk, inkább, ha tehetik, új, tiszta odút választanak.
   A nyaktekercs (Jynx torquilla) is a már bevált fészkelőhelyét kereste fel ismét, annak ellenére, hogy tavasszal át lett helyezve, s a nyílás vissza lett szűkítve.
   Most kerti rozsdafarkú elhagyott fészkét volt kénytelen kiszórni, tavaly pedig széncinegéét. A lerakott 8 tojásból 7 fióka kelt ki, de mindössze csak 3 repült ki.
   A mezei verebek (Passer montanus) négy odút foglaltak el, s összesen 9 fészekaljnyi fiókát neveltek. A két „hagyományosan” verébodúban (5. éve általuk lakott) 3-3 költés volt, míg a 29.-ben 2, a 49.-ben egy. Az átlagos tojásszám az öt, de négy ill. hat tojás is lehet egy-egy helyen. A párok által rakott tojások száma költésenként állandó maradt. Megfigyeltem, hogy a verebeknél kisebb az elpusztult fiókák aránya, a tojások 88%-ából fióka kel ki, s ezek 84%-a kirepül.
   A korán kezdődő költés a korai (megszokottnál előbbi) fészekaljakon meg is látszott: a széncinege első fészekaljainál talán a hideg miatt volt nagyobb pusztulás.
   Összességében jó év volt, sok fióka repült ki, de a harkályok „kártétele” ismét jelentős: több elpusztult fióka, tojás, szétvert odúk. A nyílásszűkítőn még lehet javítani, hogy nagyobb biztonságot nyújtson, s a folyamatos ellenőrzést is folytatni kell. (a költések adatait lásd a táblázatban).