A kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) őszi vonulása Tömördön

Gergelics Sándor1 – Gyurácz József1 – Bánhidi Péter2
1: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar
     9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4., e-mail: gyjozsi@ttmk.nyme.hu
2: 9745 Meszlen, Béke u. 51., e-mail: drbanhidip@freemail.hu

S. Gergelics, J. Gyurácz, P. Bánhidi: Autumn migration of Pied Flycatcher in Tömörd
934 Pied Flycathers were ringed in 1998-2008. The average daily captures of the years changed significantly. The peak migration periods was in the first half of September. The juvenile birds migrated earlier than adults. The average minimum stopover period of recaptured birds was 5.58 days. More than half of birds were captured in the forest.

   A kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) a szubdomináns madárfajok közé tartozik Tömördön az őszi vonulási időszakban. 1998 és 2008 között 934 kormos légykapót gyűrűztünk. Több mint száz példányt fogtunk 2001-ben, 2003-ban és 2007-ban is, a legkevesebbet 2005-ben gyűrűztük. Az egyes évek átlagos napi fogása szignifikánsan különbözött, Kruskal-Wallis test, H=19,13, p<0,01 (1. ábra). A gyűrűzött példányok több mint 70 %-a (max. 95%) fiatal példány volt 2004-2006-ban.
   Az őszi vonulás átlagosan augusztus 17-én kezdődött, a legkorábbi kezdés dátuma augusztus 3. (2003), a legkésőbbié szeptember 6. (2000) volt. 1998-tól 2008-ig a vonulás kezdete szignifikánsan nem tolódott korábbra, Pearson’s r=-0.41, p>0.05 (3. ábra). Az utolsó madár befogásának dátuma október 7.  A vonulás csúcsidőszaka szeptember első fele. A legtöbb madarat szeptemberben fogtuk (2. ábra). A fiatalok előbb vonultak, mint az öreg madarak. A napi fogások alapján egy augusztusi és egy szeptemberi vonulási hullám különíthető el mind a fiatal, mind az öreg madarak esetében.
    A szeptemberben befogott madarak átlagos vonulási zsírtartaléka szignifikánsan nagyobb, mint az augusztusban befogottaké (Tukey HSD teszt, fiatalok: p=0,001, öregek: p=0,002). A szárny és a 3. kézevező hossza, valamint a testtömeg esetében nem találtunk lényeges különbséget az első és második vonulási hullámban befogott madarak között. Az adatokat a táblázat tartalmazza.
    A madarak több mint felét az erdőben álló hálókkal fogtuk be (5 ábra).  A gyűrűzött madarak 7 %-át fogtuk vissza 2006-ban és 2007-ben. A visszafogott madarak átlagos tartózkodási ideje 5,58 nap volt (4. ábra). A madarak első befogáskor és az utolsó visszafogáskor számított átlagos testtömege (12,50+-0,53g, illetve 13,08+-2,81g), valamint becsült vonulási zsírtartaléka (1,62+-2,05, illetve 2,05+-1,51) szignifikánsan nem különbözött. A madarak többsége feltehetően 2-3 nap pihenő után elhagyja a tömördi Nagy-tó környékét. Az átvonulók származási helyét és telelőhelyét külföldi megkerülések hiányában nem ismerjük.
 



1. ábra. A gyűrűzött kormos légykapók száma évente
 


2. ábra. A napi fogások átlagának alakulás, 1998-2007
 


3. ábra. A vonulás kezdő dátumának (az első 3-as vonulási zsír értékkel rendelkező madár befogásának dátuma) változása
 


4. ábra. A visszafogott madarak tartózkodási ideje a vizsgált területen, 1999-2006
Egy vonal egy visszafogott madár gyűrűzésének és utolsó visszafogásának idejét köti össze
 


5. ábra. A befogott kormos légykapók megoszlása (%) élőhely-típusonként, 2007



 
 
 
 

 
Öreg
Fiatal
 
augusztus
szeptember
augusztus
szeptember
Átl.+S.D.
N
79,41+11,17
53
80,21+7,05
89
78,94+5,53
271
79,52+4,47
182
Átl.+S.D.
N
55,94+29,7
36
55,95+14,79
65
57,61+19,92
163
56,1+14,56
149
Átl.+S.D.
N
12,6+2,13
52
12,69+1,19
85
12,24+0,81
276
12,46+0,99
214
Átl.+S.D.
N
0,75+1,28
54
1,46+1,67­
81
1+1,28
229
1,39+1,36
147

   A befogott madarak átlagos szárnyhossza (mm, felső sor), 3. kézevezőjének átlagos hossza (mm), testtömege (g) és becsült vonulási zsírtartaléka, 1999-2006

§