Keszei Balázs
9730 Kőszeg, Gyöp u. 10. keszeib@gmail.com
B. Keszei. Some results of the habitat
mapping in Kőszeg Hills
According to our results
the submontan and montan beech forests as well as hornbeam - oak forests
were 80 per cent (2321 hectar) of the NATURA 2000 areas of Kőszegi Hills.
The area proportion of the rest of the habitats does not attained the 1
per cent. From this the alder ones was an exception only.
Felmérési módszer
A térképezés során a
Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer kézikönyvében (KUN A. - MOLNÁR
ZS., 1999) megadott módszertant követtük. A felmérés során légifotó és
erdészeti térkép segítségével elkülönítettük a homogénnek tekinthető foltokat,
majd a terepi bejárás során pontosítottuk határaikat és elkészítettük a
jellemzésüket. A térképezés léptéke 1:10 000 méretarányú. A bejárás során
rögzítettük a foltra jellemző élőhely-típust (Á-NÉR), a természetességi-degradáltsági
értékét, a jellemző fajokat és az esetleges veszélyeztető tényezőket, illetve
egyéb megjegyzéseket. Az élőhely-típusokat BÖLÖNI J – MOLNÁR Zs.– KUN A.
– BIRÓ M (2007) munkája alapján, a közösségi jelentőségű (NATURA 2000)
élőhely-típusok elnevezését a 275/2004. kormányrendeletnek megfelelően
adtuk meg.
A munka terepi szakasza 2008-ban lezárult.
Vizsgált terület lehatárolása
A vizsgált terület alapvetően megegyezik a HUON20002 kódszámú (Kőszegi-hegység), kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület határaival, de azokon a szakaszokon, ahol a NATURA 2000 terület határán kívül valamilyen szempontból fontosnak vélt élőhelyre akadtunk azt bevontuk a kutatási területbe. Az eredmények ismertetése során a teljes vizsgált terület adatait mutatjuk be, míg a közösségi jelentőségű élőhelyek értékelésekor kizárólag a NATURA 2000 területet elemeztük.
Á-NÉR | Név | Terület
(ha) |
% |
A | Hínárnövényzet | . | . |
B | Nádasok és mocsarak | . | . |
C | Forrásgyepek és tőzegmohás lápok | . | . |
D | Nedves gyepek és magaskórósok | 21,45 | 0,49% |
E | Domb- és hegyvidéki gyepek | 19,34 | 0,44% |
F | Szikesek | . | . |
G | Nyílt szárazgyepek | . | . |
H | Zárt száraz, félszáraz gyepek | 0,60 | 0,01% |
I | Nem ruderális pionír növényzet | . | . |
J | Láp- és ligeterdők | 56,06 | 1,28% |
K | Üde lomboserdők | 2 192,88 | 50,02% |
LY | Sziklás erdők | 5,37 | 0,12% |
L,M | Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok, cserjések | 142,18 | 3,24% |
N | Fenyőelegyes erdők | 196,33 | 4,48% |
O | Egyéb fátlan élőhelyek | 32,43 | 0,74% |
P | Természetközeli, részben másodlagos gyep-erdő mozaikok | 226,96 | 5,18% |
R | Másodlagos, illetve jellegtelen származékerdők és ligetek | 470,60 | 10,74% |
S | Telepített erdészeti ültetvények és származékaik | 669,59 | 15,27% |
T | Agrár élőhelyek | 171,88 | 3,92% |
U | Egyéb élőhelyek | 178,06 | 4,06% |
Összesen: | 4 383,73 | 100,0% |
A vizsgált területen előforduló élőhely típusok elterjedése, helyzete
A Kőszegi-hegység magyarországi
területe gyakorlatilag egybe esik a Kőszegi Tájvédelmi Körzet hegyvidéki
részeivel. A védett 4 350,8 hektáron túl a felmért terület 4 383,73 hektár.
A terület nagy része erdő, a fátlan élőhelyek aránya nem éri el a 2%-ot
(ebből 1%-a természetes élőhely, a többi valamilyen származtatott gyep).
A erdők közül a várakozásnak
megfelelően az üde lombos erdők uralkodnak a legnagyobb területeken, 50%-nál
kicsit nagyobb a részesedésük. Ezek többségében kevésbé degradált, természetes,
vagy természetközeli élőhelyek. Azok az állományok sem tartoznak a rontott
kategóriába, amelyek természetességét közepesnek ítéltük meg. Ezen esetek
nagy részében az erdőalkotó fafajok kicsi száma, vagy feltűnő egykorúsága,
a holtfa hiánya, színező elemek hiánya vagy valamely jellemzőnek gondolt
szintezettségi szint csenevész kialakulás miatt kategorizáltunk így.
Az erdők (láp- és ligeterdők,
üde lomboserdők, sziklás erdők, fenyőelegyes erdők, másodlagos, illetve
jellegtelen származékerdők és ligetek, telepített erdészeti ültetvények
és származékaik) aránya a cserjések, és erdő-gyep mozaikok nélkül is több
mint 80% (81,91%).
A Kőszegi-hegység erdeinek
alakulása – más magyar erdőkhöz hasonlóan – mindig jelentős mértékben függött
a tulajdonostól, az erdészeti kezelésektől. 1945 előtt a hegységben Kőszeg
város volt a legjobb gazda, a bükkösökre szálerdő gazdálkodást írtak elő.
Az Eszterházy uradalom erdeiben mesterséges felújításokat alkalmaztak,
míg Bozsok, Velem sok kistulajdonosa szinte kizsarolták erdeiket (KIRÁLY,
1997). 1989 után – az egyébként kívánatos újra magánosítás után – bekövetkezett
az „erdők Trianonja” (RAKONCZAY ZOLTÁN ex verb., 1996). Az egybefüggő erdő
területek jelentős része felszabdalódott, egységes kezelésük kérdésessé
vált. Ennek az országos jelenségnek a következményei (még) nem érződnek
a Kőszegi-hegység erdein.
A vizsgált területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek elterjedése
Az eredményeink szerint
a Kőszegi-hegység NATURA 2000-es területei közül mindössze a szubmontán
és montán bükkösök (9130) valamint a gyertyános-tölgyesek (91G0) rendelkeznek
igen jelentős területtel. Összességében 2321,1 hektárt borítanak, ami a
közösségi jelentősékű területeknek majdnem 80 %-a. A többi élőhely típus
területaránya nem éri el az 1%-ot. Ebből kivételt csak a égeresek (91E0)
és az ún. potenciális élőhelyek képeznek.
Nem olvasható ki a
számadatokból, hogy mekkora azon élőhelyeknek a kiterjedtsége összesen,
amelyek egy-egy előfordulásban csak néhány négyzetméteresek, így nem is
térképezettek. Hasonlóan nehezen pontosítható a terület, ha az adott élőhelyek
pl. mozaikolva másokkal, azoknál kisebb jelentőséggel, vagy területtel
jelennek meg. Tipikusan ez a helyzet a csarabosokkal, amelyek kis területűek,
erdőszéleken, kisavanyodott tisztásokon vannak jelen, a térképeken önálló
foltként nem jelenek meg, bár összességében több figyelmet érdemelnének.
Kód | Név | Terület (ha) | közösségi %-a | teljes %-a |
6210 | Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) | 0,60 | 0,02% | 0,01% |
6410 | Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) | 2,96 | 0,10% | 0,07% |
6510 | Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) | 17,65 | 0,61% | 0,40% |
6520 | Hegyi kaszálórétek | 19,34 | 0,67% | 0,44% |
9110 | Mészkerülő bükkösök (Luzulo-Fagetum) | 13,96 | 0,48% | 0,32% |
9130 | Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) | 1 132,21 | 38,97% | 25,83% |
9180 | Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői | 5,37 | 0,18% | 0,12% |
91E0 | Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) | 56,06 | 1,93% | 1,28% |
91G0 | Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal | 1 188,90 | 40,92% | 27,12% |
Pot. | Megfelelő kezelés esetén belátható időn belül (5-10 év) N2000 élőhely lehet | 468,20 | 16,12% | 10,68% |
Összesen: | 2 905,2 | 100,0% | 66,3% |
IRODALOM
BÖLÖNI J – MOLNÁR Zs.– KUN
A. – BIRÓ M (szerk.) (2007): Általános Nemzeti Élőhely- osztályozási Rendszer,
Á-NÉR2007 – Vácrátót, kézirat, 184 pp.
KIRÁLY G. (1997): A Kőszegi-hegység
flóra és vegetáció-változásai az elmúlt 150 évben – Tilia,
5: 322-353
Kun A. – Molnár Zs. (szerk.)
Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer XI. Élőhely-térképezés – Scientia
Kiadó, Budapest. 174 pp.
1 A munka elvégzését az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság támogatta, köszönet érte