Keve András (1909-1984)

Gyurácz József
Nyugat-magyarországi Egyetem, Biológia Intézet, Állattani Tanszék
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4., e-mail: gyjozsi@ttmk.nyme.hu

J. Gyurácz. András Keve (1909-1984)
The author remembers to András Keve ornithologist was born 100 years ago.

    100 éve született Keve András, a Madártani Intézet egykori munkatársa, a Magyar Madártani Egyesület alapító tagja, a XX. század egyik legnagyobb ornitológusa. Még az én korosztályomba tartozó madarászok közül is többen az első biztató és irányító tanácsokat Tőle kaptuk. Két géppel és egy kézzel írt levelét őrzöm, az elsőt 14 éves koromban küldte, melynek tartalmát szó szerint az alábbiakban teszem közzé. Köszönöm Bandi bátyám!

      „Budapest, 1974. október 28.
Kedves Fiatal Barátom,
levelét köszönettel megkaptam, és aki komolyan érdeklődik a madarak iránt, az forduljon is mindig bizalommal hozzám. A fényképekből látom, hogy ezt is komolyan veszi, bár figyelmeztetem, hogy ma már a fészeknél történő fényképezéshez is engedély szükséges, mivel a meggondolatlan és tapasztalatlan fényképezők zavarásukkal sok kárt tettek. A madarak elhagyták fészkeiket. Természetesen ez függ a madár fajától és egyedi érzékenységétől is, de elsősorban attól, hogy ki hogyan áll ehhez a munkához.
Hogyan lehet valaki madarász nem könnyű kérdés. Én úgy kezdtem, hogy tapasztalt ornitológusokkal jártam a terepet, és amikor már azoktól kellő tanítást nyertem, akkor sokat jártam magam is a természetet. Mindent jegyeztem, még a verebet is, és ma is állandóan jegyzek kinn a terepen, hogy frissen rögzítsek mindent. Természetesen ez Sopronban nagy probléma, mivel jelenleg amatőr madarászról nem tudok.  Természetesen, ha majd az erdészeti egyetemre kerül, ott kellő oktatást fog nyerni.
A fontos, hogy jó távcsöve legyen, ami bizony 2000.- forint feletti kiadás. Nem ajánlom a túlságosan nagy nagyításút, legmegfelelőbb a 10 x 50-es vagy még jobb a 8 x 50-es középcsavaros távcső. Lehetőleg NDK-beli gyártmány. A ma forgalomban lévő japán távcsövet ne vegyen, mert azok nem olyan erős felépítményűek, és 2-3 éven belül tönkremennek, bár különben jók.
Fontos a jegyzetfüzet.
Sajnos nagyon kevés a modern könyv. Vajon rendelkezik-e a Peterson, Európa madarai-val? Ez hasznos útitárs. Ajánlom továbbá az újabb könyvek közül Schmidt Egon két könyvét /A madarakról mindenkinek. Honnan jönnek, hová mennek vándormadaraink/. Természetesen ezek nem határozó könyvek, csak a Peterson.
Éppen ezért nagyon lényeges a madarásznak a nyelvismeret. Németben sokkal több könyv akad, és ma szinte nélkülözhetetlen az angol nyelv ismerete is.
Részletkérdésekben igen hasznosak a Die Neue Brehm bücherei sorozat számai, melyek egy része Magyarországon is kapható. Az orosz nyelv már a magasabb ismeretek megszerzéséhez szükséges, hiszen az ottani madárvilág meglehetősen eltér a mienkétől.
Madárgyűrűzéssel csak az foglalkozzon, aki már igen jól ismeri az összes hazai madarat, mert ez nemzetközi felelősséggel jár. Igen kellemetlen, amikor a külföldi intézet arról értesít, hogy a gyűrűző rosszul határozta meg a madarat.
Ez évben megalakult a Magyar Madártani Egyesület. Tagnak a Költő u. 21. alatt lehet írásban is jelentkezni. A soproni csoport még nem alakult meg.
Én már nyugdíjban vagyok az Intézettől, így a Természettudományi Múzeum Állattárában dolgozom. Bizony akad munkám elég.
    Szíves üdvözlettel:
      Dr. Keve András”