Madártani kutatások a Chernel-kerti odútelepen

Barki Márta
9737 Bük, Ifjúság útja 50., e-mail: barkim@freemail.hu

M. Barki: Ornithological research in the nest-box colony of Chernel Garden
Between 2005 and 2009 8 species brooded in 259 nest-boxes: Eurasian Wryneck, Black Redstart, Common Redstart, Great Tit, Blue Tit, Nuthatch, Eurasien Tree Sparrow, Common Starling. In total, 591 nestlings flew from the 119 next-boxes.

    2004 őszén kezdtem meg az odúlakó madarakkal kapcsolatos kutatásokat Kőszegen a Chernel-kertben. Vizsgálataim a fészkelésbiológiára (tojás- és fiókaszám, reprodukciós siker, stb.), az odúlakó madarak fészkelőhellyel kapcsolatos igényeire (pl. odú elhelyezése, anyaga) és a környezeti elemek (pl. hőmérséklet, növényzet) költésre gyakorolt hatásaira terjednek ki.
    Az odútelepet már 2004 előtt létesítették, így egy meglévő, lakott telepen kezdtem el a munkát. Ekkor még csak 34 odú volt a kertben. Számukat a javításokkal, pótlásokkal és 2005-ben, illetve 2007-ben 10-10 új odú kihelyezésével 60-ra növeltük (ebből 8 kiállítási célt szolgál, de 5 felújított állapotban van, költésre alkalmas). 2007-ben az Aradi vértanuk parkjának odúkkal való felszerelésével a telep területe 2,5 ha-ról 3,5-ha-ra nőtt.
    Minden tavaszt a takarítással és javítással kezdek, ez elengedhetetlen a sikeres telepítés szempontjából. A harkályok által kitágított nyílásokat PVC padlódarabokkal szűkítem vissza a kívánt méretűre. Ez a harkályok ellen hosszú távon nem nyújt védelmet, de az énekesmadarak szívesen elfoglalják újra ezeket a fészkelőhelyeket is.

Az 5 év eredményei számokba foglalva:

    - Összesen 259 odú, melyből 110 foglalt,
                    - 42-ben elhagyott fészek vagy fészekkezdemény,
                    - 98 üres,
                    - 8-ban egyéb állat lakott (darázs, poszméh, mókus, nagy pele)
    - 113 fészekből kirepült 591 fióka, és
    - 19 fészekaljnyi elpusztult fióka ill. tojás
    - 8 madárfaj.

    A vizsgált 5 évben nyolc madárfaj egyedei költöttek az odúkban, változó számban és arányban (1.ábra). A fajösszetétel vegyes, jelen van az alkalmazkodóképes, erdőben, kertben megtelepedő széncinege, az inkább erdőhöz kötődő kék cinege és csuszka, a szegélyeket kedvelő mezei veréb, a ligetes állományokat, gyümölcsösöket kedvelő kerti rozsdafarkú, seregély és nyaktekercs, valamint az eredetileg sziklákon, ma épületeken fészkelő házi rozsdafarkú.
    A leggyakoribb a széncinege (Parus major) volt, míg 2005-2006-ban 6- ill. 7-szer költött, addig 2007-ben ugrásszerűen megnőtt a költésszámuk, s azóta is 13-14 fészekalj van évente.
    A kék cinege (Parus caeruleus) állománya stabil, 3-5 pár fészkelt évente. A mezei veréb (Passer montanus) négy évben 2-4 fészekaljnyi fiókát nevelt, de a 2008-as év kimagasló volt a 9 költéssel.
    A csuszka (Sitta europaea) évente váltakozva egy ill. két mesterséges odút foglalt el, de a természetes odúban fészkelő állomány is jelen van.  A seregély (Sturnus vulgaris) leginkább a kuvikodúkat kedveli a Chernel-kertben, itt minden évben költött. Két tág nyílású B odúban is megkísérelte a fiókanevelést, bár itt kevesebb sikerrel járt.
    A kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) 2005-ben még nem fészkelt a kertben. 2006-tól pedig évi egy ill. két sikeres költése volt. Az elfoglalt odúk vagy az épített fészkek száma ennél több, ugyanis legtöbb esetben váltófészket is készít, s nagy volt a pusztítás, fészekfosztogatás aránya is.
    A házi rozsdafarkú (Ph. ochruros) csak 2005-ben költött sikeresen, 2007-ben fészekfosztogató áldozatai lettek a tojások. A nyaktekercs (Jynx torquilla) is az alkalmi fészkelők sorába tartozik. A vizsgált időszakban csak kétszer költött sikeresen.
    A madarakon kívül több emlős és rovarfaj is megtelepedett már az odúkban. Mókus kétszer nevelt fiakat, a nagy pelék pedig a költések utáni időben használták az odúkat alvóhelynek. Darazsak, poszméhek, fülbemászók és különböző bogarak is rendszeresen megtelepednek elhagyott fészkekben vagy üres odúban.


1. ábra: A költések megoszlása a fajok közt az egyes években
(Kőszeg, Chernel-kert, 2005-2009.)

    A fenti eredményekből is látszik, hogy érdemes az odúkat, odútelepeket karbantartani, rendszeresen ellenőrizni. Így, ha szükséges, időben be is tudunk avatkozni, pl. az elpusztult fiókákat eltávolításával a fészekből. A takarítás segít az odút élősködő-mentesebben tartani, s a tisztákat szívesebben foglalják el a madarak.
    Összességében jól működő, fajokban gazdag és megfelelő kihasználtságú a telep. A jövőben jó lenne, ha a most alkalmi fészkelőként jelen lévő házi rozsdafarkú és nyaktekercs is tartósan megtelepedhetne, illetve a kerti rozsdafarkú állomány stabil maradna (vagy nőne). Ennek érdekében folytatom tovább a kutatásokat, s a meglévő tapasztalatok alapján a faj igényeinek leginkább megfelelő helyre kihelyezett odúkkal kívánom a fajszámot emelni, a kihasználtságot növelni.


Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus)