A gyűrűzés az állatok jelölésének egyik legrégebben használt módszere. Az egyedi jelölés célja leggyakrabban a madárvonulás kutatása. A madarak vonulása évezredek óta megragadja az emberek képzeletét. Miért vonulnak a madarak, merre mennek, hol telelnek? A madárgyűrűzés, mint kutatási módszer elsősorban a madárvonulás sajátosságait vizsgálja, de más ökológiai összefüggések megértésében is jelentős szerepet játszik. A sorszámozott gyűrűkkel megjelölt madarak adatait feljegyezve, a madár minden egyes későbbi megfigyelése, visszafogása vagy megkerülése sokat árul el életükről, különösen mozgásukról, vonulásukról.

A legfontosabb kérdések: 
- Merre vonulnak a madarak? Hol töltik a telet?
- Milyen a vonulásuk? Mikor kezdik? Meddig tart?
- Veszélyezteti-e őket valami a vonulás során?
- Visszatérnek-e oda, ahol kikeltek a tojásból?
- Hűségesek-e a társukhoz a párok?
- Mennyi ideig élnek a madarak?

A madarak jelölésére használt egyedi kóddal ellátott fém lábgyűrűt Hans Christian Mortensen dán középiskolai tanár alkalmazta először 1899-ben seregélyeken. Magyarország Dánia és Németország után harmadikként csatlakozott a madárgyűrűzéshez 1908-ban. A madárgyűrűzés jelentőségét a madárvonulás kutatásában Schenk Jakab ismerte fel. Magyarországon 1908 tavaszán gyűrűztek először a Magyar Ornithológiai Központ munkatársai, az évben összesen 27 madárfaj 1064 példányát. Manapság évente kb. 200 000 madarat jelölnek meg hazánkban. Ezek többsége az ún. EURING (European Union for Bird Ringing - Európai Madárgyűrűzési Szövetség) táborokban történik.

A Tömördi Madárvárta
A Vas megyei Tömörd község határában található "Nagy-tó" és környéke a Chernel család birtokához tartozott. A XX. század elején Chernel István naplójában még közel 19 hektáros nyílt vízfelületet említ, mely a feltöltődés eredményeként mára, 1 hektárra zsugorodott. Mélysége 60-150 cm, a mindenkori csapadékmennyiség függvényében jelentősen ingadozik. 
1997-ben a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület felépíttette a Tömördi Madárvárta épületét. 1998-ban megindult az MME "Actio Hungarica" madárvonulás-kutatási programjának módszerei alapján a tavaszi egy-egy hetes és a nyári–őszi több mint három hónapos folyamatos madárbefogás és madárgyűrűzés. A madarak befogása minden évben az ugyanazon a helyen felállított 28 függönyhálóval történt. 

CES gyűrűzés
2004-ben a program kiegészült a CES madárgyűrűzési projekttel. A CES (Constant Effort Site - Állandó Ráfordítású Helyek) olyan gyűrűzőprogram, amely számos országban, nagyszámú gyűrűzőhelyen, fészkelési időszakban, változatlan formában (állandó hálófelület, azonos hálóállások, meghatározott napokon és időtartamban, több éven át) végzett befogások módszerével a fészkelő állomány nagyságának változásait követi nyomon. Hazánkban 32 (2010-ben) ilyen gyűrűzési pont van. 
A CES program a következő kérdésekre keresi a választ:
- Hogyan változik évről évre a fészkelő madarak egyedszáma?
        (az évenként befogott madarak számából)
- Milyen volt a költés sikeressége? (a fiatal és az öreg madarak arányából)
- Milyen a túlélés? (az évenként fogott öreg madarak arányából)
Ebben a programban Tömördön 13 függönyhálót használtunk.

Jelöld a kis térképen „0”-val a madárvárta, „x”-szel az egyes hálók helyét!
Mi a madárgyűrűzés célja!
…………………………………………………………
A madár melyik testrészére teszik a jelölőgyűrűt? …………………………………………………………
Milyen adatokat tartalmaz egy madárgyűrű?
             ……………………………
                              ……………………………
Milyen egyéb adatokat jegyeznek fel még a madárról (a gyűrűszámon és a madár faján kívül)? ........................................................................................................................................
Írd be a táblázatba, milyen madárfajokat gyűrűztünk ma a Tömördi Madárvártán!