Gyűrűzés a Vransko tónál
Bánhidi Péter
9745 Meszlen, Béke u. 51., e-mail: drbanhidip@freemail.hu
P. Bánhidi: Bird ringing at Lake Vransko
The research aims to
identify the migration routes and wintering sites of Moustached Warbler.
In total, 11 birds ringed
in Hungary were recaptured at Lake Vransko (Croatia) during three weeks
(23 October – 13 November 2011).
Kilenc éve szervez madárgyűrűző
expedíciókat a Balkánra Németh Ákos a Kolon-tavi (Izsák) Madárvárta vezetője.
A kutatás célja a fülemülesitkék (Acrocephalus melanopogon) vonulási útvonalának,
telelőhelyeinek megismerése, ahogy ezt már a tavalyi neretvai írásomban
említettem.
2011-ben egy időben
három helyszínen folyt a gyűrűzés lehetőség szerint összehangolva az időpontokat.
Az olaszországi Jesi-ben olasz madarászok dolgoztak, a horvátországi Vransko-ban
horvátok kezdték meg a gyűrűzést, majd magyar madarászok folytatták három
hétig. A harmadik helyszín a Neretva folyó deltájában volt. Ez évben a
Vransko tónál töltöttünk tíz napot.
A tó Közép-Dalmáciában
Zadartól (Zára) 30 kilométerre dél-keletre, Splittől kb. 100 kilométerre
észak-nyugatra szinte közvetlenül a tengerpart mellett fekszik, azzal egy
XVIII. században épült csatornával összeköttetésben is van. Nagy nádas
veszi körül, így ideális élőhelye a vízimadarakon kívül a nádi énekeseknek
is.
Október 22-én délután
Lőrincz Csillával, Ruff Andreával, Koszorús Ildikóval, Koszorús Péterrel,
Horváth Gellérttel és Lendvai Imrével érkeztünk meg leváltani az ott tevékenykedő
horvát csapatot. A neretvai nomád körülményekhez képest mondhatni összkomfort
fogadott bennünket. Közvetlenül a tó partján áll a nemzeti park nádtetős
faháza, ahol a szállásunk volt és ahol a gyűrűző munka is folyt.
A tó nádasában állt
18 db 12 méteres háló, továbbá egy kis csatorna partján 3. Mi is vittünk
hálókat, négyet bokrosba állítottunk, kettőt a csatorna másik partjára.
Horvát szokás, hogy bárki állíthat föl „kalóz” hálókat, csak a naplóban
fel kell tüntetni a számukat.
Hét végén szép napos
időjárás mellett tevékenykedhettünk, azután három szeles, kicsit esős nap
következett, ami nem használt a fogásnak. Azután kiderült
az idő. Nem panaszkodhattunk, kétszáz példány körüli napi eredmények születtek.
A sitkék aránya nem volt rossz, de elmaradt az előző évi neretvai mennyiségtől,
főleg a külföldi megkerülések száma.
Nyolc nap után megérkezett
a következő magyar csapat Homonnai István vezetésével, majd őket Benei
Béláék váltották egy hét múlva.
A három hét alatt a
vranai magyar különítmény 52 faj 2135 példányát gyűrűzte meg. A legnagyobb
számban csilpcsalpfüzikék (Phylloscopus collybita) kerültek hálóba, 481
példány. Sitkéből 364 példány kapott gyűrűt. A berki poszáta (Cettia cetti),
melynek egyre több adata van Magyarországon is, 62 példánnyal képviseltette
magát. Érdekesség volt a kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala) 5, a szuharbújó
(Cisticola juncidis) 2, és a berki nádiposzáta (Acrocephalus dumetorum)
1 példánya. Ez a faj ott az idén került elő először, igaz a miénk csak
a második volt, a horvát kollégák augusztusban fogták az elsőt.
A három hét alatt 11
magyar és 1 szlovák gyűrűs sitkét ellenőriztünk. Volt még 1 szlovák gyűrűs
nádi sármány (Emberiza schoeniclus) és 1 prágai gyűrűs függőcinege (Remiz
pendulinus).
Összességében jól teltek
a vranai napok, annál is inkább, mert leváltásunk után még maradtunk két
napot, és egy kicsit körülnéztünk a környéken. Jártunk többek között a
Krka Nemzeti Parkban is, ahol megcsodálhattuk, hogyan vadásznak a vízirigók
(Cinclus cinclus).
Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon)