A madárközösség faji összetétele és fajdiverzitása Tömördön 2004 és 2010 között a CES program adatai alapján

Somogyi Csaba 1 – Gyurácz József 1 – Bánhidi Péter 2 – Illés Péter – Góczán József

 1. Nyugat-magyarországi Egyetem, Biológia Intézet, Állattani Tanszék
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4., e-mail: gyjozsi@ttk.nyme.hu
2. Meszlen, Béke u. 51., e-mail: drbanhidip@freemail.hu

Cs. Somogyi, J. Gyurácz, P. Bánhidi, P. Illés, J. Góczán: Species composition and species diversity of the bird community between 2004-2010 at Tömörd based on the data of CES
51 bird species were caugth between 2004 and 2010 at Tömörd in the CES. The species diversities (Shannon-Weaver) of communities of adult birds were significantly lower in 2006, 2009 and 2010 than in other years. The species diversities of communities of first year birds were significantly lower in 2005 and 2010 than in other years. The most abundant species was the Blackcap for community of adults in each year. The most abundant species were the Robin (2004, 2005, 2006, 2007), Blackcap (2008) and Blue Tit (2009) for community of juveniles.

   Az Állandó Ráfordítású Gyűrűzés (Constant Effort Site, rövidítve CES) programot 2004-ben kezdtük a Tömördi Madárvártán. 51 fajt fogtunk a hét év alatt, 8 fajból (hamvas küllő – Picus canus, örvös légykapó – Ficedula albicollis, sisegő füzike – Phylloscopus sibilatrix, kerti geze – Hippolais icterina, kerti rozsdafarkú – Phoenicurus phoenicurus, kerti poszáta – Sylvia borin, szürke légykapó – Muscicapa striata, rozsdás csuk – Saxicola rubetra) csak öreg példányokat, 3 fajból (rövidkarmú fakusz – Certhia brachydactyla, berki tücsökmadár – Locustella fluviatilis, házi rozsdafarkú – Phoenicurus ochruros) csak fiatal példányokat gyűrűztünk, 40 fajból mindkét korcsoport előfordult. Külön elemeztük az egyes évek öreg, illetve fiatal madarakból álló közösségének fajszámát és faji sokféleségét (fajdiverzitás). Egy közösség fajdiverzitása akkor maximális, ha minden közösséget alkotó faj (populáció) példányszáma ugyanannyi.  Az egyenletesség értéke pedig azt mutatja meg, hogy az adott fajszámból számítható lehetséges maximális fajdiverzitásnak (=fajszám természetes alapú logaritmusa) hányad része az akuális fajdiverzitás érték.
   Az egyes években fogott fajokat, a fiatal és öreg madarak gyűrűzött példányszámát, valamint az egyes évek madárközösségeinek fajszámát, fajdiverzitását (Shannon-Weaver képlettel számolt érték) és egyenletességét (fajdiverzitás/maximális fajdiverzitás) az 1. és 2. táblázat tartalmazza.
   Az öreg madarak 2006., 2009. és 2010. évi közösségeinek alacsony fajdiverzitás értéke a Rényi-féle diverzitás rendezés alapján szignifikánsan különbözött a többi év madárközösségeinek magasabb fajdiverzitás értékeitől. A kisebb fajdiverzitású években a fajszám is kisebb volt, azonban az egyenletesség értéke kisebb fajdiverzitás esetén nem mindig volt alacsonyabb (pl. fiataloknál a 2010. évben) a nagyobb fajdiverzitáshoz tartozó egyenletességnél. A fiatal madarak 2005. és 2010. évi közösségeinek alacsony fajdiverzitás értéke különbözött lényegesen az összes többitől. Az öreg, valamint fiatal madár közösségek fajdiverzitásának éves változása között nem volt szoros kapcsolat (Spearman rank korreláció, P>0,05).
   Az öregeknél mindegyik évben a barátposzáta (S. atricapilla) volt a legdominánsabb faj, a fiatalok esetében változatosabb volt a kép, a barátposzáta csak 2008-ban volt a legdominánsabb, 2009-ben a kék cinege (Parus caeruleus), 2010-ben a csilpcsalpfüzike (Ph. collybita), 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben a vörösbegy (Erithacus rubecula) volt a legnagyobb számban gyűrűzött faj. A legritkább fajok, melyek csak egy-egy évben, egy-egy öreg vagy fiatal példánnyal fordultak elő, a hamvas küllő (2010), a sisegő füzike (2004) és a házi rozsdafarkú (2007) voltak.
   Az egyes évek eltérő fajdiverzitása és faj-dominancia aránya függ a madarak fogását befolyásoló időjárástól is, de elsősorban a madarak környezetfüggő túlélési arányát és költési sikerét tükrözi.

1. táblázat. A befogott fajok öreg madarainak évenkénti egyedszámai

2. táblázat. A befogott fajok fiatal madarainak évenkénti egyedszámai