Madárgyűrűzés Görögországban

Bánhidi Péter
9745 Meszlen, Béke u. 51., e-mail: drbanhidip@freemail.hu

P. Bánhidi: Bird Ringing in Greece
The research aims to identify the migration routes and wintering sites of Moustached Warbler. In total, 5 birds ringed in Hungary were recaptured at Amvrakikos Wetlands national park during four weeks (14 October – 11 November 2012).

    Már hagyományosnak mondható, hogy Vas megyéből részt veszünk külföldi helyszínekre szervezett madárgyűrűzési munkában. Két horvátországi év után 2012-ben Görögországban jártunk, ahol október 14. és november 11. között tevékenykedtek magyarok. Október 26-án indultunk négyen – Lőrincz Csilla, Ruff Andrea, Koszorús Péter, Bánhidi Péter – Strongylibe, az Amvrakikos Wetlands Nemzeti Parkba. (Ugyanebben az időben vasiak dolgoztak a horvátországi Vransko tónál is.)
    A terület egy lagúna rendszer a Jón-tengertől néhány kilométerre Görögország nyugati részén Albániától kb. 100 kilométerre délre.
Közel 20 órás autózást követően szombaton délben váltottuk a bajai csapatot, akik sietve indultak, hogy Albánián átutazva másnap délben megérkezzenek a Neretva folyó deltájába, hogy egy hetet ott is gyűrűzzenek.
    Hatalmas vihar után érkeztünk a táborhelyre, ami egy zsebkendőnyi száraz terület volt a mocsárvilág közepén. Az ott töltött egy hét alatt is gyakran esett az eső, de meleg volt. Olykor viharos déli szél fújt. Mindez a madárfogáson is meglátszott. Amiért jöttünk, Magyarországon jelölt fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) a hetünkön nem került a felállított 12 db függönyhálóba, még gyűrűtlen is kevés. Összességében elmondható, hogy a napi fogások (50-60 pld, amikor egyáltalán működhettek a hálók) elmaradt a várttól. Megtudtuk, hogy ebben az időszakban a horvátországi helyszínek sem voltak nagyon sikeresek.
    Érdekességnek számított egy kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala), a nálunk itthon ritkán hálóba kerülő berki poszáta (Cettia cetti). Megfigyeltünk egy fölöttünk átvitorlázó 60-70-es borzas gödény (Pelecanus crispus) csapatot, és a közelben tanyázott egy magyar jeladós parlagi sas (Aquila heliaca), amiről azonban csak tudtunk, de nem észleltük.
    A négy hét fogási eredményei röviden: gyűrűt kapott 36 faj 1093 példánya. Ebből fülemülesitke 139. Visszafogások: 5 magyar fülemülesitke, 1 olasz jégmadár (Alcedo atthis), 1 szlovén foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus), 1-1 német és norvég barátposzáta (Sylvia atricapilla). Koszorús Péter ellenőrzött egy barátposzátát, amit 2007-ben magyarok jelöltek ugyanott.
    Noha nemzeti park kellős közepén tanyáztunk, folyamatosan szólt a puska. A helyi nemzeti parkos szakemberek elmondták, tilos vadászni, mégis rendszeresen lövik a szárcsákat, réceféléket. A természetvédelmi hatóságnak pedig nincs hatékony eszközük a vadászat visszaszorítására.
    A szerény eredmények ellenére jól éreztük magunkat. A helyiek nagyon kedvesek voltak, az idő – a sok eső (250-300 mm egy hét alatt) ellenére is – kellemesen langyos.
Már a jövő évi őszi expedíción gondolkodunk. Hogy hová megyünk, még kérdés, de hogy megyünk, az nem.