A sárgafejű királyka (Regulus regulus) őszi vonulása Tömördön
Horváth Orsolya - Gyurácz József

Nyugat-magyarországi Egyetem, Biológia Intézet, Állattani Tanszék
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4., e-mail: gyjozsi@ttk.nyme.hu

O. Horváth, J. Gyurácz: Study of autumn migration of Goldcrest at Tömörd
In total, 2459 Goldcrests were ringed between 2000 and 2010. The most Goldcrests were captured in 2000, the fewest in 2002 The autumn migration of the Goldcrests was studied using data from birds captured during post-breeding period of 2000-2010. The peak migration periods were at the end of October. Males and females, adults and juvenilis migrate together. The annual ratio of males and females of first year birds changed between 1.0 and 3.38. The average wing-length and body mass of males were significantly higher than females.

    A Tömördi Madárvártán összesen 2459 egyedet gyűrűztünk 2000 és 2010 között. A madarak befogása július végétől - augusztus elejétől november elejéig tartott mindegyik évben. Az egyes évek napi fogás átlagainak és a napi fogások időbeli eloszlásának összehasonlításához a 11 év augusztus 5. és november 6. között befogott madarak adatait használtuk fel. Az ivararányok megállapításánál az egyes évek teljes vizsgálati időszakában befogott és ismert ivarú madarakat vettük figyelembe. Az éves napi fogás átlagok között voltak olyanok, melyek szignifikánsan különböztek egymástól. A három legmagasabb egyedszámú, legnagyobb átlagos napi fogású év 2000, 2001 és 2008 volt, míg a legalacsonyabb a 2002-es és a 2009-es év (1. táblázat). A fiatal (első éves) hímek fordultak elő legnagyobb egyedszámban minden évben, míg az öreg tojókból volt a legkevesebb. A hím/tojó arány fiataloknál 1,0 és 3,38 között változott, míg az öreg madaraknál több évben is a tojók voltak nagyobb számban. Azokban az években, amikor a hímek voltak többségben a hím/tojó arány 1,31 és 2,46 közzött alakult az öreg madarak esetében (2. táblázat).
 
 

1. táblázat. A napi fogás értékei

 
 
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
napok száma
79
79
79
79
79
79
79
79
79
79
79
napi fogás minimum
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
napi fogás maximum
58
111
7
11
41
17
14
40
66
10
20
napi fogás átlag
6,20
5,27
0,52
1,04
3,35
1,37
1,85
2,48
5,66
0,52
1,61
összes egyedszám
490
416
41
82
265
108
146
196
447
41
127

 
2. táblázat. A hím és tojó madarak aránya
Év
Fiatal
Öreg
Összes egyedszám
Hím
Tojó
Hím/Tojó arány
Hím
Tojó
Hím/Tojó arány
2000
255
173
1,47
40
22
1,82
519
2001
247
155
1,59
17
13
1,31
447
2002
27
8
3,38
2
0
-
42
2003
33
33
1,00
3
4
0,75
82
2004
124
73
1,70
8
10
0,80
271
2005
66
30
2,20
2
3
0,67
109
2006
68
37
1,84
10
15
0,67
146
2007
86
64
1,34
22
14
1,57
201
2008
277
137
2,02
32
13
2,46
467
2009
31
12
2,58
3
2
1,50
49
2010
90
33
2,73
1
2
0,50
126
    2000-ben és 2001-ben már augusztusban is fogtunk királykát, míg 2008-ban szeptemberben voltak az első madarak befogva. A fiatal példányok előbb jelentek meg nagyobb számban a vonulás első időszakában (szeptember, október eleje), az öregek érkezése későbbre tolódott (október közepe, vége), de lényeges különbség nincs a korcsoportok napi fogásának időbeli alakulása között (r=0,64; p<0,01). A vonulási csúcs október végén volt, bár 2008-ban november elején is még jelentős számú királykát fogtunk, míg 2000-ben és 2001-ben ekkorra már lecsökkent a számuk. A tojók és hímek napi fogásának időbeli változása is hasonlóan alakult (r=0,74, p<0,01), amiből arra következtethetünk, hogy együtt vonultak. A fiatalok és öregek (r=79; p<0,01), hímek és tojók (r=0,96, p<0,001) óránkénti fogása sem különbözött lényegesen egymástól, a madarak több mint 50%-át napfelkeltétől reggel 8 óráig fogtuk be (2. ábra), amiből viszont az következik, hogy a madarak nagy része elsősorban a reggeli, kora délelőtti időszakban táplálkozik.
    2008-ban az öreg és fiatal hímek szárnyhosszának és harmadik kézevezőjük hosszának átlaga lényegesen nagyobb volt, mint a tojóké. A fiatal hímek és tojók vonulási zsírtartalékának átlaga lényegesen nagyobb volt, mint az öreg hímeké és tojóké. A fiatal hímek testtömeg átlaga lényegesen nagyobb volt, mint az öreg tojóké. A mellizom fejlettségének átlaga mindegyik kor és ivarcsoportnál hasonló volt (3. táblázat). A madarak szárnyhossza és a testtömege között nem volt szoros pozitív összefüggés (3. ábra), vagyis a hosszabb szárnyú madaraknak sok esetben nem volt nagyobb a testtömegük. A királykák raktározott zsírmennyisége és testtömege között szoros poztitív kapcsolatotot mutattunk ki (4. ábra).

1. ábra. Napi fogások 2008-ban
 
 

2. ábra. Óránkénti fogások 2008-ban
 
 

3. ábra. Szárnyhossz és testtömeg kapcsolata fiatal hímeknél,  r=0,08; p>0,05
 
 

4. ábra. Vonulási zsírtartalék és testtömeg kapcsolata fiatal hímeknél,
r=0,52; p<0,01
 

3. táblázat. A madarak biometriai adatainak átlaga 2008-ban

 
 
szárny mm
3.ké. mm
testtömeg g
zsír
izom
öreg hím
53,50±1,37
32
39,91±1,53
32
5,67±0,39
32
1,94±1,29
32
2,18±0,39
32
öreg tojó
50,92±1,49
13
37,38±1,50
13
5,46±0,43
13
1,46±1,45
13
2,31±0,48
13
fiatal hím
53,48±1,55
275
40,16±1,74
274
5,72±0,44
272
2,23±1,19
275
2,27±0,57
275
fiatal tojó
51,57±1,75
135
38,48±2,04
135
5,52±0,39
134
2,32±1,21
132
2,38±0,56
135
ANOVA
F=50,44 p<0,01
F=32,5
p<0,01
F=7,87
p<0,05
F=2,6
p<0,5
F=1,67
p>0,05