TERMÉSZETVÉDELEM

Kaszálógyümölcsösök madárvilágának felmérése az
Őrségi Nemzeti Park területén

Góczán József – Góczán Éva
9900 Körmend, Nádaljai út 57., e-mail: goczanjozsi@freemail.hu

J. Góczán, É. Góczán: Survey of the bird fauna of meadow orchards in Őrség National Park
In total, 645 specimens of 38 species were observed between 2012 and 2013 in the meadow orchards of Őrség National Park. The second table shows the species and numbers of observed birds.

    Az Őrségi Nemzeti Park kaszálógyümölcsösei kiemelkedő természeti értéket képviselnek. Egyrészt azért, mert helyi gyümölcsfajták tág állásban ültetett csoportjairól van szó, másrészt azért, mert ezek aljnövényzetét a rétekhez hasonlóan évi egy-három alkalommal kaszálják, ezért élőviláguk lényegesen gazdagabb az intenzív művelésű gyümölcsösökénél. Ráadásul utolsó elemként maradtak fenn a több évszázados múltra visszatekintő őrségi paraszti gazdálkodásból. Ezek az élőhelyek átmenetet képeznek a zárt erdők és a nyílt füves élőhelyek közt, így mindkét élőhelyre jellemző fajok előfordulhatnak bennük. Tovább növeli a fajgazdagságot az is, hogy ezekben a gyümölcsösökben jellemzően vegyszermentesen folyik a gyümölcstermesztés. A gyümölcsfák jelentős része idős, ezért bennük gyakrabban találhatunk fészkelésre alkalmas odúkat, mint egy azonos méretű erdei élőhelyen. Ezek fészkelési lehetőséget nyújthatnak – az odúkészítő fajokon kívül – nyaktekercsnek (Jynx torquilla), seregélynek (Sturnus vulgaris), búbos bankának (Upupa epops), füleskuviknak (Otus scops) és különféle cinegefajoknak (Parus spp.).
Az őrségi kaszálógyümölcsösök jellemzően a települések belterületén, közvetlenül a lakóházak között, néhány száz négyzetméteres foltokban.
    A jelen tanulmány alapját képező kutatás célja az volt, hogy naprakész adatokat gyűjtsünk a kaszálógyümölcsösök fészkelő madárfajainak elterjedéséről és állományviszonyairól. A kutatással kapcsolatos felméréssel az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a „Magas fák gyöngyei” című, SI – HU- 2-2-013 számú projektje keretében a Chernel István Madártani és Temészetvédelmi Egyesületet bízta meg. A felmérésbe az Őrségi Nemzeti Park 16 települését vontuk be, melyek közül nyolcat (Kondorfa, Szalafő, Őrimogyorósd, Bajánsenye, Kercaszomor, Magyarszombatfa, Velemér, Orfalu) 2012-ben, nyolcat (Nagyrákos, Pankasz, Felsőszölnök, Alsószölnök, Kétvölgy, Apátistvánfalva, Kerkáskápolna, Őriszentpéter) pedig 2013-ban mértünk fel.
A felmért területeknek az alábbi szempontoknak kellett megfelelniük:
· kiterjedése minimum 300 m2
· hagyományos gyümölcsfajtákból áll
· az aljnövényzetét rendszeres, vagy rendszertelen kaszálással hasznosítják

A települések bejárása során a fenti kritériumoknak megfelelő gyümölcsösöket térképen jelöltük, határpontjaiknak GPS koordinátáit rögzítettük. A településenként felmért területek számát az 1. számú táblázat tartalmazza.

1. táblázat. Felmért települések

 
Település neve Felmért területek száma
Kondorfa 7
Szalafő 14
Őrimagyarósd 5
Bajánsenye 9
Kercaszomor 2
Magyarszombatfa 6
Velemér 5
Orfalu 6
Nagyrákos 19
Pankasz 6
Felsőszölnök 7
Alsószölnök 2
Kétvölgy 6
Apátistvánfalva 8
Kerkáskápolna 3
Őriszentpéter 13
Összesen 118

 
A vizsgált területek mindegyikéről az alábbi adatokat vettük fel:
· gyümölcsös elhelyezkedése (dombtető, oldal, völgyalj)
· gyümölcsös kitettsége
· van-e kaszálórét a közvetlen közelében
· gyümölcsfák átlagos magassága
· gyümölcsfák átlagos tőtávolsága
· az aljnövényzet jellemző kezelése
· jellemző gyümölcsfajta csoportok

A madárfajok felmérése során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által alkalmazott Mindennapi Madaraink Monitoringja (továbbiakban MMM) módszerét követtük, azaz az egyes mintaterületeken 10 percig figyeltük a madarakat. Feljegyeztük az ott szabad szemmel, távcsővel, illetve hang alapján észlelt madarak faját és egyedszámát. A MMM programhoz képest annyi az eltérés, hogy a terület fölött átrepülő madarakat nem vettük figyelembe, csak a gyümölcsfákon és a talajon tartózkodókat. A fészkelési időszak alatt minden gyümölcsösben két alkalommal végeztük el a madártani felmérést.  A megfigyelésre igyekeztünk a reggeli, illetve a kora délelőtti órákat felhasználni, hiszen a madarak ilyenkor a legaktívabbak. Azért választottuk a MMM módszerét, mert ez egy Európában több éve működő, jól bevált program a fészkelő madárfauna felmérésére, és így az egyes területek adatai egymással összehasonlíthatók (természetesen a területnagyságok figyelembevételével). A madarak megfigyelésén kívül a gyümölcsösöket bejártuk, a fákban odúkat, rajtuk fészkeket kerestünk, ezek GPS koordinátáit is rögzítettük.
A megfigyelt madárfajok listája, azok egyedszáma a 2. számú táblázatban található. A gyümölcsösökben összesen 38 madárfaj 645 egyedét sikerült azonosítanunk. Az öt leggyakoribb madárfaj:
· Mezei veréb (Passer montanus)    160 pld.
· Seregély (Sturnus vulgaris)      75 pld.
· Énekes rigó (Turdus philomelos)      63 pld.
· Széncinege (Parus major)      56 pld.
· Fekete rigó (Turdus merula)      41 pld.

Sajnos egyik gyümölcsösben sem észleltük hamvas küllő (Picus canus), búbos banka és füleskuvik jelenlétét. 2013-ban néhány településen alkalomszerűen éjszakai felméréseket is végeztünk, de sajnos nem hallottuk a füleskuvik hangját. Tizenöt lakott odút és négy gallyfészket találtunk.  Számos odú esetében a költés nem volt bizonyítható, ezek adatai nem szerepelnek a 2. táblázatban.
A harmincnyolc azonosított fajt kevésnek ítéljük, valószínűleg a gyümölcsösök nagyobb része a madarak számára túl kisméretű és jelentős részük pedig túlságosan nyílt (bokrok hiánya) ahhoz, hogy költőhelyként számításba jöhessen. Befolyásoló tényező továbbá a gyümölcsösök belterületi jellege is, ami nagyobb mértékű zavarást eredményez, nem csak az emberek és járművek részéről, hanem a háziállatok (kutyák, macskák) részéről is. Ezek a háziállatok ráadásul gyakran zsákmányolnak madarakat, főleg a rigófélék és a talajon költő fajok fészkei és fiókái vannak ilyen szempontból veszélyeztetett helyzetben.  A legnagyobb példányszámban észlelt fajok így azok lettek, melyek jól tűrik az ember közelségét, míg a tipikusan erdei és füves élőhelyekre jellemző fajok egyedei csupán alkalomszerűen jelennek meg ezekben a gyümölcsösökben, főként táplálkozási céllal.

2. táblázat. A felmért madárfajok egyedszáma

Magyar név Latin név Egyedszám
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 1
Balkáni gerle Steptopelia decaocto 2
Barátcinege Parus palustris 3
Barátposzáta Sylvia atricapilla 13
Barázdabillegető Motacilla alba 4
Cigánycsuk Saxicola rubicola 3
Citromsármány Emberiza citrinella 10
Csicsörke Serinus serinus 2
Csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita 3
Csuszka Sitta europaea 7
Énekes rigó Turdus philomelos 63
Erdei pinty Fringilla coelebs 8
Fekete rigó Turdus merula 41
Házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruros 35
Házi veréb Passer domesticus 20
Kakukk Cuculus canorus 1
Kék cinege Parus caeruleus 22
Kenderike Carduelis cannabina 3
Kis fakopáncs Dendrocopos minor 1
Kis poszáta Sylvia curruca 1
Léprigó Turdus viscivorus 1
Mezei poszáta Sylvia communis 1
Mezei veréb Passer montanus 160
Nagy fakopáncs Dendrocopos major 13
Nyaktekercs Jynx torquilla 5
Örvös galamb Columba palumbus 1
Őszapó Aegithalos caudatus 4
Sárgarigó Oriolus oriolus 1
Seregély Sturnus vulgaris 75
Szajkó Garrulus glandarius 17
Szarka Pica pica 2
Széncinege Parus major 56
Szürke légykapó Muscicapa striata 4
Tengelic Carduelis carduelis 15
Tövisszúró gébics Lanius collurio 5
Vörösbegy Erithacus rubecula 12
Zöld küllő Picus viridis 5
Zöldike Carduelis chloris 25
Összesen 645

    Az Őrség és a Vendvidék falvaira is jellemző - ugyanúgy, mint hazánk valamennyi aprófalvas térségére - az elnéptelenedés, a falusi lakosság átlagéletkorának emelkedése, így egyre kevesebben tartanak háziállatokat, ezért csökken a kaszálással hasznosított területek nagysága, gyakran inkább nyírják a gyümölcsösök alját. Jónéhány házat ma már csak nyaralóként használnak, ezeknél is inkább a fűnyírózás jellemző. Bár gyakran a nyírt gyümölcsösökben több madarat lehet megfigyelni, hiszen ezekben az állandóan alacsony fű miatt a talajról jobban tudnak a madarak táplálkozni (pl: rigófélék), míg a kaszálással hasznosított területeken csak közvetlenül kaszálás után bőséges a táplálékkínálat. Ilyenkor viszont ezek a frissen kaszált részek sok madarat vonzanak magukhoz, például seregély, verebek. További problémát jelent a gyümölcsösök elöregedése. Tapasztalataink szerint az elszáradt, vagy száradófélben lévő fákat kivágják, helyükre vagy nem telepítenek új fákat, vagy már nem a régi extenzív fajtákat. Ennek oka valószínűleg egyrészt az, hogy az új fajták hamarabb és nagyobb mennyiségű termést hoznak, másrészt ezekhez az újabb fajtákhoz sokkal könnyebb hozzájutni. Megoldást jelenthetne a hagyományos gyümölcsfajták minél szélesebb körben való népszerűsítése, valamint a ténylegesen biogyümölcsként termett gyümölcsök értékesítésének elősegítése, akár friss gyümölcsként, akár feldolgozott termékek, például lekvár, befőtt, gyümölcslé, pálinka formájában. Motiváció lehet a kormin szőlő mintája, mely pálinka és lekvár formájában is rendelkezik az Őrségi Nemzeti Parki Termék védjeggyel. Mindenképpen érdekeltté kell tenni a helyi gazdákat a gyümölcsösök megőrzésében, akár anyagilag is, ugyanis tapasztalataink szerint pusztán élőhelyek és ezzel együtt fajok megőrzése nem hat kellőképp ösztönzően az emberekre.
    Veszélyeztetik a gyümölcsösök fennmaradását az építkezések is, Kétvölgyön az idei útépítés miatt egy gyümölcsösből alig néhány fa maradt, másutt lakóépületeket építenek a gyümölcsösök helyén (Őriszentpéteren láttunk erre példát).
    A kezeletlen gyümölcsösökben megjelennek az erdei cserjék (kökény, vadrózsa, csíkos kecskerágó) és fokozatosan kiszorítják a gyümölcsfákat, illetve a szilvafák sarjai alkothatnak sűrűségeket, megszüntetve a terület félig nyílt jellegét.
    A gyümölcsösök döntően belterületen helyezkednek el, ezért a fészkek, tojások, fiókák, valamint a frissen kirepült madarak fokozott predációs nyomásnak vannak kitéve, a macskák és kutyák miatt. Ezen csak a felelős állattartás segíthet. További veszélyt jelenthet a fák esetleges költési időszakban történő kivágása, az élőhely megszűnése. A Vendvidéken például azt tapasztaltuk, hogy a gyümölcsösök helyén karácsonyfatelepek vannak. A friss telepítésű és fiatal gyümölcsösök kevés fészkelési lehetőséget kínálnak a madaraknak, ezekben az állományokban pozitív hatást érhetünk el mesterséges fészekodúk kihelyezésével.