Kaszálógyümölcsösök madárvilágának felmérése
az
Őrségi Nemzeti Park területén
Góczán József – Góczán Éva
9900 Körmend, Nádaljai út 57., e-mail:
goczanjozsi@freemail.hu
J. Góczán, É. Góczán: Survey of the
bird fauna of meadow orchards in Őrség National Park
In total, 645 specimens
of 38 species were observed between 2012 and 2013 in the meadow orchards
of Őrség National Park. The second table shows the species and numbers
of observed birds.
Az Őrségi Nemzeti Park
kaszálógyümölcsösei kiemelkedő természeti értéket képviselnek. Egyrészt
azért, mert helyi gyümölcsfajták tág állásban ültetett csoportjairól van
szó, másrészt azért, mert ezek aljnövényzetét a rétekhez hasonlóan évi
egy-három alkalommal kaszálják, ezért élőviláguk lényegesen gazdagabb az
intenzív művelésű gyümölcsösökénél. Ráadásul utolsó elemként maradtak fenn
a több évszázados múltra visszatekintő őrségi paraszti gazdálkodásból.
Ezek az élőhelyek átmenetet képeznek a zárt erdők és a nyílt füves élőhelyek
közt, így mindkét élőhelyre jellemző fajok előfordulhatnak bennük. Tovább
növeli a fajgazdagságot az is, hogy ezekben a gyümölcsösökben jellemzően
vegyszermentesen folyik a gyümölcstermesztés. A gyümölcsfák jelentős része
idős, ezért bennük gyakrabban találhatunk fészkelésre alkalmas odúkat,
mint egy azonos méretű erdei élőhelyen. Ezek fészkelési lehetőséget nyújthatnak
– az odúkészítő fajokon kívül – nyaktekercsnek (Jynx torquilla), seregélynek
(Sturnus vulgaris), búbos bankának (Upupa epops), füleskuviknak (Otus scops)
és különféle cinegefajoknak (Parus spp.).
Az őrségi kaszálógyümölcsösök jellemzően
a települések belterületén, közvetlenül a lakóházak között, néhány száz
négyzetméteres foltokban.
A jelen tanulmány alapját
képező kutatás célja az volt, hogy naprakész adatokat gyűjtsünk a kaszálógyümölcsösök
fészkelő madárfajainak elterjedéséről és állományviszonyairól. A kutatással
kapcsolatos felméréssel az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a „Magas fák
gyöngyei” című, SI – HU- 2-2-013 számú projektje keretében a Chernel István
Madártani és Temészetvédelmi Egyesületet bízta meg. A felmérésbe az Őrségi
Nemzeti Park 16 települését vontuk be, melyek közül nyolcat (Kondorfa,
Szalafő, Őrimogyorósd, Bajánsenye, Kercaszomor, Magyarszombatfa, Velemér,
Orfalu) 2012-ben, nyolcat (Nagyrákos, Pankasz, Felsőszölnök, Alsószölnök,
Kétvölgy, Apátistvánfalva, Kerkáskápolna, Őriszentpéter) pedig 2013-ban
mértünk fel.
A felmért területeknek az alábbi szempontoknak
kellett megfelelniük:
· kiterjedése minimum 300 m2
· hagyományos gyümölcsfajtákból áll
· az aljnövényzetét rendszeres, vagy rendszertelen
kaszálással hasznosítják
A települések bejárása során a fenti kritériumoknak megfelelő gyümölcsösöket térképen jelöltük, határpontjaiknak GPS koordinátáit rögzítettük. A településenként felmért területek számát az 1. számú táblázat tartalmazza.
1. táblázat. Felmért települések
Település neve | Felmért területek száma |
Kondorfa | 7 |
Szalafő | 14 |
Őrimagyarósd | 5 |
Bajánsenye | 9 |
Kercaszomor | 2 |
Magyarszombatfa | 6 |
Velemér | 5 |
Orfalu | 6 |
Nagyrákos | 19 |
Pankasz | 6 |
Felsőszölnök | 7 |
Alsószölnök | 2 |
Kétvölgy | 6 |
Apátistvánfalva | 8 |
Kerkáskápolna | 3 |
Őriszentpéter | 13 |
Összesen | 118 |
A madárfajok felmérése során a Magyar Madártani
és Természetvédelmi Egyesület által alkalmazott Mindennapi Madaraink Monitoringja
(továbbiakban MMM) módszerét követtük, azaz az egyes mintaterületeken 10
percig figyeltük a madarakat. Feljegyeztük az ott szabad szemmel, távcsővel,
illetve hang alapján észlelt madarak faját és egyedszámát. A MMM programhoz
képest annyi az eltérés, hogy a terület fölött átrepülő madarakat nem vettük
figyelembe, csak a gyümölcsfákon és a talajon tartózkodókat. A fészkelési
időszak alatt minden gyümölcsösben két alkalommal végeztük el a madártani
felmérést. A megfigyelésre igyekeztünk a reggeli, illetve a kora
délelőtti órákat felhasználni, hiszen a madarak ilyenkor a legaktívabbak.
Azért választottuk a MMM módszerét, mert ez egy Európában több éve működő,
jól bevált program a fészkelő madárfauna felmérésére, és így az egyes területek
adatai egymással összehasonlíthatók (természetesen a területnagyságok figyelembevételével).
A madarak megfigyelésén kívül a gyümölcsösöket bejártuk, a fákban odúkat,
rajtuk fészkeket kerestünk, ezek GPS koordinátáit is rögzítettük.
A megfigyelt madárfajok listája, azok
egyedszáma a 2. számú táblázatban található. A gyümölcsösökben összesen
38 madárfaj 645 egyedét sikerült azonosítanunk. Az öt leggyakoribb madárfaj:
· Mezei veréb (Passer montanus)
160 pld.
· Seregély (Sturnus vulgaris)
75 pld.
· Énekes rigó (Turdus philomelos)
63 pld.
· Széncinege (Parus major)
56 pld.
· Fekete rigó (Turdus merula)
41 pld.
Sajnos egyik gyümölcsösben sem észleltük
hamvas küllő (Picus canus), búbos banka és füleskuvik jelenlétét. 2013-ban
néhány településen alkalomszerűen éjszakai felméréseket is végeztünk, de
sajnos nem hallottuk a füleskuvik hangját. Tizenöt lakott odút és négy
gallyfészket találtunk. Számos odú esetében a költés nem volt bizonyítható,
ezek adatai nem szerepelnek a 2. táblázatban.
A harmincnyolc azonosított fajt kevésnek
ítéljük, valószínűleg a gyümölcsösök nagyobb része a madarak számára túl
kisméretű és jelentős részük pedig túlságosan nyílt (bokrok hiánya) ahhoz,
hogy költőhelyként számításba jöhessen. Befolyásoló tényező továbbá a gyümölcsösök
belterületi jellege is, ami nagyobb mértékű zavarást eredményez, nem csak
az emberek és járművek részéről, hanem a háziállatok (kutyák, macskák)
részéről is. Ezek a háziállatok ráadásul gyakran zsákmányolnak madarakat,
főleg a rigófélék és a talajon költő fajok fészkei és fiókái vannak ilyen
szempontból veszélyeztetett helyzetben. A legnagyobb példányszámban
észlelt fajok így azok lettek, melyek jól tűrik az ember közelségét, míg
a tipikusan erdei és füves élőhelyekre jellemző fajok egyedei csupán alkalomszerűen
jelennek meg ezekben a gyümölcsösökben, főként táplálkozási céllal.
2. táblázat. A felmért madárfajok egyedszáma
Magyar név | Latin név | Egyedszám |
Balkáni fakopáncs | Dendrocopos syriacus | 1 |
Balkáni gerle | Steptopelia decaocto | 2 |
Barátcinege | Parus palustris | 3 |
Barátposzáta | Sylvia atricapilla | 13 |
Barázdabillegető | Motacilla alba | 4 |
Cigánycsuk | Saxicola rubicola | 3 |
Citromsármány | Emberiza citrinella | 10 |
Csicsörke | Serinus serinus | 2 |
Csilpcsalpfüzike | Phylloscopus collybita | 3 |
Csuszka | Sitta europaea | 7 |
Énekes rigó | Turdus philomelos | 63 |
Erdei pinty | Fringilla coelebs | 8 |
Fekete rigó | Turdus merula | 41 |
Házi rozsdafarkú | Phoenicurus ochruros | 35 |
Házi veréb | Passer domesticus | 20 |
Kakukk | Cuculus canorus | 1 |
Kék cinege | Parus caeruleus | 22 |
Kenderike | Carduelis cannabina | 3 |
Kis fakopáncs | Dendrocopos minor | 1 |
Kis poszáta | Sylvia curruca | 1 |
Léprigó | Turdus viscivorus | 1 |
Mezei poszáta | Sylvia communis | 1 |
Mezei veréb | Passer montanus | 160 |
Nagy fakopáncs | Dendrocopos major | 13 |
Nyaktekercs | Jynx torquilla | 5 |
Örvös galamb | Columba palumbus | 1 |
Őszapó | Aegithalos caudatus | 4 |
Sárgarigó | Oriolus oriolus | 1 |
Seregély | Sturnus vulgaris | 75 |
Szajkó | Garrulus glandarius | 17 |
Szarka | Pica pica | 2 |
Széncinege | Parus major | 56 |
Szürke légykapó | Muscicapa striata | 4 |
Tengelic | Carduelis carduelis | 15 |
Tövisszúró gébics | Lanius collurio | 5 |
Vörösbegy | Erithacus rubecula | 12 |
Zöld küllő | Picus viridis | 5 |
Zöldike | Carduelis chloris | 25 |
Összesen | 645 |
Az Őrség és a Vendvidék
falvaira is jellemző - ugyanúgy, mint hazánk valamennyi aprófalvas térségére
- az elnéptelenedés, a falusi lakosság átlagéletkorának emelkedése, így
egyre kevesebben tartanak háziállatokat, ezért csökken a kaszálással hasznosított
területek nagysága, gyakran inkább nyírják a gyümölcsösök alját. Jónéhány
házat ma már csak nyaralóként használnak, ezeknél is inkább a fűnyírózás
jellemző. Bár gyakran a nyírt gyümölcsösökben több madarat lehet megfigyelni,
hiszen ezekben az állandóan alacsony fű miatt a talajról jobban tudnak
a madarak táplálkozni (pl: rigófélék), míg a kaszálással hasznosított területeken
csak közvetlenül kaszálás után bőséges a táplálékkínálat. Ilyenkor viszont
ezek a frissen kaszált részek sok madarat vonzanak magukhoz, például seregély,
verebek. További problémát jelent a gyümölcsösök elöregedése. Tapasztalataink
szerint az elszáradt, vagy száradófélben lévő fákat kivágják, helyükre
vagy nem telepítenek új fákat, vagy már nem a régi extenzív fajtákat. Ennek
oka valószínűleg egyrészt az, hogy az új fajták hamarabb és nagyobb mennyiségű
termést hoznak, másrészt ezekhez az újabb fajtákhoz sokkal könnyebb hozzájutni.
Megoldást jelenthetne a hagyományos gyümölcsfajták minél szélesebb körben
való népszerűsítése, valamint a ténylegesen biogyümölcsként termett gyümölcsök
értékesítésének elősegítése, akár friss gyümölcsként, akár feldolgozott
termékek, például lekvár, befőtt, gyümölcslé, pálinka formájában. Motiváció
lehet a kormin szőlő mintája, mely pálinka és lekvár formájában is rendelkezik
az Őrségi Nemzeti Parki Termék védjeggyel. Mindenképpen érdekeltté kell
tenni a helyi gazdákat a gyümölcsösök megőrzésében, akár anyagilag is,
ugyanis tapasztalataink szerint pusztán élőhelyek és ezzel együtt fajok
megőrzése nem hat kellőképp ösztönzően az emberekre.
Veszélyeztetik a gyümölcsösök
fennmaradását az építkezések is, Kétvölgyön az idei útépítés miatt egy
gyümölcsösből alig néhány fa maradt, másutt lakóépületeket építenek a gyümölcsösök
helyén (Őriszentpéteren láttunk erre példát).
A kezeletlen gyümölcsösökben
megjelennek az erdei cserjék (kökény, vadrózsa, csíkos kecskerágó) és fokozatosan
kiszorítják a gyümölcsfákat, illetve a szilvafák sarjai alkothatnak sűrűségeket,
megszüntetve a terület félig nyílt jellegét.
A gyümölcsösök döntően
belterületen helyezkednek el, ezért a fészkek, tojások, fiókák, valamint
a frissen kirepült madarak fokozott predációs nyomásnak vannak kitéve,
a macskák és kutyák miatt. Ezen csak a felelős állattartás segíthet. További
veszélyt jelenthet a fák esetleges költési időszakban történő kivágása,
az élőhely megszűnése. A Vendvidéken például azt tapasztaltuk, hogy a gyümölcsösök
helyén karácsonyfatelepek vannak. A friss telepítésű és fiatal gyümölcsösök
kevés fészkelési lehetőséget kínálnak a madaraknak, ezekben az állományokban
pozitív hatást érhetünk el mesterséges fészekodúk kihelyezésével.