A kőszegfalvi Abért-tó növényélete (2013)

Keszei Balázs
Jurisich Miklós Gimnázium, 9730 Kőszeg, Hunyadi János utca 10.,
e-mail: keszeib@gmail.com

B. Keszei: Vegetation and flora of the Lake Abért (2013)
The article reports 10 new observed plant species at the lake Abért in 2013.

Bevezetés
    2010 őszén fejeződtek be a kőszegfalvi Abért-tó létrejöttének feltételit biztosító árvízi vésztározó építési munkálatai. A 2012. év vegetációs időszakában végzett terepbejárások és megfigyelések során kiderült, hogy vegetációs egységek leírásához legalább tíz Á-NÉR 2007 (BÖLÖNI et al., 2007) kategória szükséges, az az változatos élőhely együttes jött létre. A területről 161 növényfaj megjelenésének dokumentálása is megtörtént (KESZEI, 2012).
    Az eredmények alapján felvetődött a kérdés, hogy vajon hol tarthat a természetesség tekintetében egy mesterséges tó növényvilága a létrejötte után néhány évvel? A kérdés megválaszolására az előforduló növényfajokat és növénytársulásokat alapul véve, a fellelt fajok szociális magatartás viszonyait (SzMT) (BORHIDI, 2003) elemezve tehetünk kísérletet.

Változások a flóralistában
    2013-ban a korábbi fajlista kiegészült. A vizsgálati terület (KESZEI, 2012) korábbi növényfajai mellet újabb tíz faj (1. táblázat) előfordulására derült fény. Így 171-re nőtt a bizonyítottan jelenlevő növényfajok száma.

1. táblázat. A 2012-es adatokhoz képest új fajok a vizsgálati területen

Tudományos név Magyar név
Cuscuta epithimum Herefojtó aranka
Epilobium hirsutum Borzas füzike
Iris pseudacorus Sárga nőszirom
Euphorbia helioscopia Napraforgó kutyatej
Matricaria chamomilla Orvosi székfű
Scirpus sylvaticus Közönséges erdeikáka
Trapa natans Csemegesulyom
Typha angustifolia Keskenylevelű gyékény
Vicia hirsuta Borzas bükköny
Vicia pannonica Pannon bükköny

    A jogszabályban védett fajokat kiemelve fontos változás a csemegesulyom (Trapa natans) néhányszor tíz négyzetméteres állományának megjelenése az északi (I.) tó egy parthoz közeli zónájában. A 2012-ből ismert faji felsorolásban is előforduló, szintén védett (kérdéses természetességű és eredetű) fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) állományának nagysága nem változott, míg a vízi tündérfátyol (Nymphoides peltata) jelentősen nagyobb területet borít, és a korábbi előfordulása (tápcsatorna) mellett az I. tóban is jelen van. Az e növény által borított vízfelszín összterülete a 100 m2-t közelíti.

Változások a vegetációban
    A vizsgált területen változatos vízi és alacsony természetességű, jellegtelen, asszociációk elkülönítésére alkalmatlan szárazföldi élőhelyek alakultak ki 2013. évi vegetációs időszak végéig.
    A magyarországi növénytársulásokat veszélyeztetettség szempontjából (is) ismertető Vörös Könyv (BORHIDI–SÁNTA, 1999), adatai alapján a 2. táblázatban közölt, vizes asszociációk többsége aktuálisan illetve potenciálisan veszélyeztetett kategóriába sorolható. A tündérrózsa-vízitök hínár, a süllőhinaras békaszőlőhínár és a tündérfátyolhínár – bár jogszabályban ki nem hirdetett, de – védelemre javasolt növénytársulás. Mindezek alapján azt gondolhatnánk, hogy az Abért-tó, – amely otthont ad három védett növénynek, területén előfordul három védelemre javasolt, valamint több aktuálisan illetve potenciálisan veszélyeztetett növénytársulás (bár ezek közül néhány meglehetősen töredékes) – valószínűleg természetközeli növény együttessé vált az elmúlt néhány években. A feltevés igazságtartalmának eldöntéséhez vizsgáljuk meg a növények társadalmának állapotát.

2. táblázat.  Az Abért-tó vízi növénytársulásai és veszélyeztetettségük
(*BORHIDI–SÁNTA, 1999); VJ: védettségre javasolt

Tudományos név Magyar név Veszélyeztetettség*
Lemnetum minoris kis békalencse-hínár  Aktuálisan 
Myriophyllo-Potametum süllőhinaras békaszőlőhínár  Aktuálisan (VJ)
Polygonetum natantis keserűfűhínár  Nem 
Trapetum natantis sulymos  Nem 
Nymphoidetum peltatae tündérfátyolhínár  Potenciálisan (VJ)
Nymphaeetum albo-luteae tündérrózsa-vízitök hínár  Aktuálisan, (VJ)
Potametum natantis úszó békaszőlőhínár  Potenciálisan 
Typhaetum angustifoliae keskenylevelű gyékényes Potenciálisan
Phragmitetum communis nádas  Potenciálisan 
Typhetum latifoliae széleslevelű gyékényes  Potenciálisan 
Schoenoplectetum lacustris tavi kákás Potenciálisan
Veronico-Glycerietum notatae fodros harmatkásás  Potenciálisan 
Alismato-Eleocharitetum hídőr-csetkáka mocsár  Potenciálisan 

Emberi és növényi társadalmak
    Több mint száz évvel ezelőtt is felmerült már olyan botanikai gondolat, miszerint a növényeknek is van társadalma. Az elmélet továbbgondolását és kifejtését BORHIDI Attila akadémikusnak a „Mindentudás Egyeteme” című sorozatban elhangzott előadása után ismerhette meg a nagyközönség. Az előadásból megtudtuk, hogy a zöld növényzet valójában társadalmakból áll, amelyeknek gazdasági és társadalmi stratégiái és szigorú törvényei vannak (BORHIDI, 2002). A növényi társadalmak strukturáltságukban legteljesebb mértékben egy-egy társulásra értelmezhetők. Akkor járunk tehát az emberi és a növényi társadalmak hasonlóságának feltárásában legközelebb a valósához, ha egy területnek minden növénytársulását külön-külön vizsgáljuk. Az Abért-tó területén kialakult asszociációkra tekintve azonban nyilvánvaló, hogy e növényzeti egységek, még korántsem stabilan kialakult társadalmakat rejtenek. Ezek a megtelepedés után mostanra legfeljebb az anyag- és energiaforrások feltárásának stádiumába juthattak el. Az emberi társadalmi berendezkedéssel, annak megváltozásával párhuzamba hozható a társulások időbeli váltózásait értelmező folyamat, a szukcesszió. A szukcesszió egy új élőhelyen mindig gyors, hasonlóan a lakatlan szigetre érkező első emberek társadalmának gyors változásaihoz. Az aktuális állapot erősebben pillanatszerű itt, mint egy kiforrott, nagy stabilitású élőhelyen. Éppen ezért valószínűleg nem követünk el hibát, ha növényi társadalmak szereplőit, „társadalmi rétegeit” nem asszociáció szinten, hanem az egész élőhelyre tekintettel értelmezzük. Természetesen kívánatos, ha a jövőbeni kutatások az egyes társulások vizsgálatával és a növényfajok borítási értékeik is figyelembe véve pontosítják jelenlegi adatainkat.

A növényi társadalmak „rétegei” az Abért-tónál
    Ha az Abért-tó növényvilágának képviselőt a „társadalmi hovatartozás” szempontjából is megvizsgáljuk, közelebb jutunk a korábban feltett – a természetességre vonatkozó – kérdés megválaszolásához. A növényfajok a szociális magatartásuk (SzMT) alapján csoportosíthatók (BORHIDI, 1993). Az Abért-tónál megtalált 170 növényfajt a fenti típusokba sorolva az 1. ábrán látható megoszlást kapjuk.

1. ábra. A növényfajok száma szociális magatartás típusaik szerint
S: specialisták, C: kompetítorok, G: generalisták, NP: természetes pionírok, DT: zavarástűrők, W: természetes gyomfajok, I: kivadult, haszonnövények, A: behurcolt növények, AC: idegen kompetítorok, RC: honos, ruderális kompetítorok

    Amennyiben az SzMT kategóriákat az emberi társadalmak egyes rétegeivel hasonlítjuk, közelebb kerülünk a társadalom „egészségességének”, természetességének megítéléséhez. BORHIDI (2002) professzor elmélete szerint a kompetítorok (C) vagy társulásalkotó fajok, a növényi társadalmak uralkodó fajai, a vállalkozói réteg. Ők irányítják az erőforrások felhasználását és elosztását, szabályozzák a kísérő fajok lehetséges körét, vagyis megválogatják a munkatársaikat. Ugyanakkor jelentős részt vállalnak a termelésből is. Az Abért-tónál 14,12%-ban vannak jelen. A specialisták (S), amelyek többnyire ritka növények, egy-egy asszociációhoz nagy hűséggel ragaszkodnak, megfelelnek a társadalomban a művészek és tudósok csoportjának. A jól működő, sokfunkciójú, gazdagon strukturált társadalom indikátorai. Érzékeny szervezetek, amelyek a zavaró behatásokra azonnal reagálnak. Eltűnésük a társadalom működési zavarait, létbizonytalanságait jelzi. A vizsgált területen a specialisták előfordulási aránya 0,59%, jóval kevesebb, mint a teljes magyarországi flórában. A generalisták (G) ezzel szemben sokféle társadalom versenyviszonyait képesek elviselni, és azokhoz alkalmazkodni. Ők alkotják növényi társadalom lojális hivatalnok rétegét, a tónál 15,88%-ban. A következő csoportba tartoznak a természetes pionírok (NP) a társadalmi fejlődés megalapozói. A környezeti viszontagságokat, a termőhely szélsőségeit jól, a társadalmi versenyt azonban rosszul tűrik. 5,88% az arányuk. A fenti csoportok, vagy társadalmi rétegek az emberi tényezőktől nem zavart élőhelyekre jellemzőek, vagyis a természetességre utalnak. Az alábbiak éppen ellentétes jelenségeket demonstrálnak.
    A zavarástűrő növények (DT) kategóriája az a növénycsoport, amelynek fajai a természetes társadalmakban generalistaként működnek, az emberi beavatkozások hatására alkalmilag vagy tartósan felszabaduló forrásoknak, különösen a talaj nitrogén-kínálatának (amely a növényi társadalmakban a pénzt helyettesíti), nem tudnak ellenállni. Ezek a korrumpálható hivatalnokok. Kiemelkedő módon arányuk 30,59%. A növényi társadalmak alkalmi munkásai a természetes gyomfajok (W). Azon termőhelyek jellemzői, amelyeket folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő zavarások érik. 21,18%-ban fordulnak elő. A betelepített növények (I) valamely gazdaságilag fontos haszon- vagy dísznövény mesterséges betelepítésével kerültek a flórába. Ezek a flóra külföldi szakértői és vendégmunkásai, amelyektől a humán társadalom valamilyen hasznot remélt.  Ezek egy része a kultúrából, vagyis szerződött munkahelyéről kiszabadulva önálló vállalkozóvá, azaz terhes, agresszív gyommá válhat (1,18%). Szintén 1,18%-ban fordulnak elő a behurcolt növények (A), a növényi társadalomban az illegális bevándorlók. Ezek eredetileg nem szerepeltek a növényi társadalmakban, és nem is határozott céllal kerültek a hazai társadalmi rendszerekbe. Egy idő után meghonosodva, nagyobb versenyképességük következtében képesek a források egy részét elhódítani a hazai növényfajok elől. Külön kategóriát képeznek idegen kompetitorok (AC), amelyek a külföldi vállalkozókat testesítik meg a növények társadalmában. Ezek akkor jutnak szóhoz, ha például a hazai vállalkozókat az ember megzavarja a tápanyag felvételében, s ezalatt az idegen befektető versenymentes környezetben előnyhöz jut, majd teljesen kiszorítja a hazai vállalkozókat. Ezen növények 3,53%-ban élnek az Abért-tónál. Végül nem feledkezhetünk meg a honos flóra ruderális kompetítorairól (RC) sem. Arányuk 5,88%. Ezek feleltethetők meg az előrelépés érdekében nem tisztességes eszközöket bevető vállalkozóknak.

Összegzés
    A fentiek szemléletes bizonyítékát adják, miszerint az Abért-tó és környéke – megannyi értéke ellenére – sem nevezhető természetközeli állapotúnak. Valójában igen érzékeny és sebezhető, hiszen senki sem nevezne kívánatosnak olyan emberi társadalmat sem, amelyben a „korrumpálható hivatalnokok” és az „alkalmi munkások” alkotják a legszélesebb rétegeket. Csekély a számuk a tisztességes „vállalkozóknak” valamint „hivatalnokoknak”, és szinte nincsenek „művészek és tudósok”.

Irodalom
BORHIDI A. – SÁNTA A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól; I-II – KöM TvH Tanulmánykötetei 6.; TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó; Budapest; 362 pp.; 404 pp.
BORHIDI A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai; természetességi és relatív ökológiai értékszámai - JPTE Pécs; 93. pp.
BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai – Akadémiai Kiadó; Budapest; 610 pp.
BORHIDI A. (2002): A növények társadalma – Mindentudás Egyeteme, 2002.12.02.
BÖLÖNI J. – MOLNÁR ZS. – KUN A. – BIRÓ M. (2007): Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR 2007). Kézirat; MTA ÖBKI; Vácrátót; 184 pp.
KESZEI B. (2012): A kőszegfalvi Abért-tó vegetációja és flórája (2012) – Cinege; Vasi Madártani Tájékoztató 17: 57-63. http://chernelmte.extra.hu/cinege17-15.html