Keszei Balázs
Jurisich Miklós Gimnázium, 9730 Kőszeg,
Hunyadi János utca 10.,
e-mail: keszeib@gmail.com
B. Keszei: Vegetation and flora of the
Lake Abért (2013)
The article reports 10
new observed plant species at the lake Abért in 2013.
Bevezetés
2010 őszén fejeződtek
be a kőszegfalvi Abért-tó létrejöttének feltételit biztosító árvízi vésztározó
építési munkálatai. A 2012. év vegetációs időszakában végzett terepbejárások
és megfigyelések során kiderült, hogy vegetációs egységek leírásához legalább
tíz Á-NÉR 2007 (BÖLÖNI et al., 2007) kategória szükséges, az az változatos
élőhely együttes jött létre. A területről 161 növényfaj megjelenésének
dokumentálása is megtörtént (KESZEI, 2012).
Az eredmények alapján
felvetődött a kérdés, hogy vajon hol tarthat a természetesség tekintetében
egy mesterséges tó növényvilága a létrejötte után néhány évvel? A kérdés
megválaszolására az előforduló növényfajokat és növénytársulásokat alapul
véve, a fellelt fajok szociális magatartás viszonyait (SzMT) (BORHIDI,
2003) elemezve tehetünk kísérletet.
Változások a flóralistában
2013-ban a korábbi
fajlista kiegészült. A vizsgálati terület (KESZEI, 2012) korábbi növényfajai
mellet újabb tíz faj (1. táblázat) előfordulására derült fény. Így 171-re
nőtt a bizonyítottan jelenlevő növényfajok száma.
1. táblázat. A 2012-es adatokhoz képest új fajok a vizsgálati területen
Tudományos név | Magyar név |
Cuscuta epithimum | Herefojtó aranka |
Epilobium hirsutum | Borzas füzike |
Iris pseudacorus | Sárga nőszirom |
Euphorbia helioscopia | Napraforgó kutyatej |
Matricaria chamomilla | Orvosi székfű |
Scirpus sylvaticus | Közönséges erdeikáka |
Trapa natans | Csemegesulyom |
Typha angustifolia | Keskenylevelű gyékény |
Vicia hirsuta | Borzas bükköny |
Vicia pannonica | Pannon bükköny |
A jogszabályban védett fajokat kiemelve fontos változás a csemegesulyom (Trapa natans) néhányszor tíz négyzetméteres állományának megjelenése az északi (I.) tó egy parthoz közeli zónájában. A 2012-ből ismert faji felsorolásban is előforduló, szintén védett (kérdéses természetességű és eredetű) fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) állományának nagysága nem változott, míg a vízi tündérfátyol (Nymphoides peltata) jelentősen nagyobb területet borít, és a korábbi előfordulása (tápcsatorna) mellett az I. tóban is jelen van. Az e növény által borított vízfelszín összterülete a 100 m2-t közelíti.
Változások a vegetációban
A vizsgált területen
változatos vízi és alacsony természetességű, jellegtelen, asszociációk
elkülönítésére alkalmatlan szárazföldi élőhelyek alakultak ki 2013. évi
vegetációs időszak végéig.
A magyarországi növénytársulásokat
veszélyeztetettség szempontjából (is) ismertető Vörös Könyv (BORHIDI–SÁNTA,
1999), adatai alapján a 2. táblázatban közölt, vizes asszociációk többsége
aktuálisan illetve potenciálisan veszélyeztetett kategóriába sorolható.
A tündérrózsa-vízitök hínár, a süllőhinaras békaszőlőhínár és a tündérfátyolhínár
– bár jogszabályban ki nem hirdetett, de – védelemre javasolt növénytársulás.
Mindezek alapján azt gondolhatnánk, hogy az Abért-tó, – amely otthont ad
három védett növénynek, területén előfordul három védelemre javasolt, valamint
több aktuálisan illetve potenciálisan veszélyeztetett növénytársulás (bár
ezek közül néhány meglehetősen töredékes) – valószínűleg természetközeli
növény együttessé vált az elmúlt néhány években. A feltevés igazságtartalmának
eldöntéséhez vizsgáljuk meg a növények társadalmának állapotát.
2. táblázat. Az Abért-tó vízi növénytársulásai
és veszélyeztetettségük
(*BORHIDI–SÁNTA, 1999); VJ: védettségre
javasolt
Tudományos név | Magyar név | Veszélyeztetettség* |
Lemnetum minoris | kis békalencse-hínár | Aktuálisan |
Myriophyllo-Potametum | süllőhinaras békaszőlőhínár | Aktuálisan (VJ) |
Polygonetum natantis | keserűfűhínár | Nem |
Trapetum natantis | sulymos | Nem |
Nymphoidetum peltatae | tündérfátyolhínár | Potenciálisan (VJ) |
Nymphaeetum albo-luteae | tündérrózsa-vízitök hínár | Aktuálisan, (VJ) |
Potametum natantis | úszó békaszőlőhínár | Potenciálisan |
Typhaetum angustifoliae | keskenylevelű gyékényes | Potenciálisan |
Phragmitetum communis | nádas | Potenciálisan |
Typhetum latifoliae | széleslevelű gyékényes | Potenciálisan |
Schoenoplectetum lacustris | tavi kákás | Potenciálisan |
Veronico-Glycerietum notatae | fodros harmatkásás | Potenciálisan |
Alismato-Eleocharitetum | hídőr-csetkáka mocsár | Potenciálisan |
Emberi és növényi társadalmak
Több mint száz évvel
ezelőtt is felmerült már olyan botanikai gondolat, miszerint a növényeknek
is van társadalma. Az elmélet továbbgondolását és kifejtését BORHIDI Attila
akadémikusnak a „Mindentudás Egyeteme” című sorozatban elhangzott előadása
után ismerhette meg a nagyközönség. Az előadásból megtudtuk, hogy a zöld
növényzet valójában társadalmakból áll, amelyeknek gazdasági és társadalmi
stratégiái és szigorú törvényei vannak (BORHIDI, 2002). A növényi társadalmak
strukturáltságukban legteljesebb mértékben egy-egy társulásra értelmezhetők.
Akkor járunk tehát az emberi és a növényi társadalmak hasonlóságának feltárásában
legközelebb a valósához, ha egy területnek minden növénytársulását külön-külön
vizsgáljuk. Az Abért-tó területén kialakult asszociációkra tekintve azonban
nyilvánvaló, hogy e növényzeti egységek, még korántsem stabilan kialakult
társadalmakat rejtenek. Ezek a megtelepedés után mostanra legfeljebb az
anyag- és energiaforrások feltárásának stádiumába juthattak el. Az emberi
társadalmi berendezkedéssel, annak megváltozásával párhuzamba hozható a
társulások időbeli váltózásait értelmező folyamat, a szukcesszió. A szukcesszió
egy új élőhelyen mindig gyors, hasonlóan a lakatlan szigetre érkező első
emberek társadalmának gyors változásaihoz. Az aktuális állapot erősebben
pillanatszerű itt, mint egy kiforrott, nagy stabilitású élőhelyen. Éppen
ezért valószínűleg nem követünk el hibát, ha növényi társadalmak szereplőit,
„társadalmi rétegeit” nem asszociáció szinten, hanem az egész élőhelyre
tekintettel értelmezzük. Természetesen kívánatos, ha a jövőbeni kutatások
az egyes társulások vizsgálatával és a növényfajok borítási értékeik is
figyelembe véve pontosítják jelenlegi adatainkat.
A növényi társadalmak „rétegei” az Abért-tónál
Ha az Abért-tó növényvilágának
képviselőt a „társadalmi hovatartozás” szempontjából is megvizsgáljuk,
közelebb jutunk a korábban feltett – a természetességre vonatkozó – kérdés
megválaszolásához. A növényfajok a szociális magatartásuk (SzMT) alapján
csoportosíthatók (BORHIDI, 1993). Az Abért-tónál megtalált 170 növényfajt
a fenti típusokba sorolva az 1. ábrán látható megoszlást kapjuk.
1. ábra. A növényfajok száma szociális
magatartás típusaik szerint
S: specialisták, C: kompetítorok,
G: generalisták, NP: természetes pionírok, DT: zavarástűrők,
W: természetes gyomfajok, I: kivadult, haszonnövények, A:
behurcolt növények, AC: idegen kompetítorok, RC: honos, ruderális
kompetítorok
Amennyiben az SzMT kategóriákat
az emberi társadalmak egyes rétegeivel hasonlítjuk, közelebb kerülünk a
társadalom „egészségességének”, természetességének megítéléséhez. BORHIDI
(2002) professzor elmélete szerint a kompetítorok (C) vagy társulásalkotó
fajok, a növényi társadalmak uralkodó fajai, a vállalkozói réteg. Ők irányítják
az erőforrások felhasználását és elosztását, szabályozzák a kísérő fajok
lehetséges körét, vagyis megválogatják a munkatársaikat. Ugyanakkor jelentős
részt vállalnak a termelésből is. Az Abért-tónál 14,12%-ban vannak jelen.
A specialisták (S), amelyek többnyire ritka növények, egy-egy asszociációhoz
nagy hűséggel ragaszkodnak, megfelelnek a társadalomban a művészek és tudósok
csoportjának. A jól működő, sokfunkciójú, gazdagon strukturált társadalom
indikátorai. Érzékeny szervezetek, amelyek a zavaró behatásokra azonnal
reagálnak. Eltűnésük a társadalom működési zavarait, létbizonytalanságait
jelzi. A vizsgált területen a specialisták előfordulási aránya 0,59%, jóval
kevesebb, mint a teljes magyarországi flórában. A generalisták (G) ezzel
szemben sokféle társadalom versenyviszonyait képesek elviselni, és azokhoz
alkalmazkodni. Ők alkotják növényi társadalom lojális hivatalnok rétegét,
a tónál 15,88%-ban. A következő csoportba tartoznak a természetes pionírok
(NP) a társadalmi fejlődés megalapozói. A környezeti viszontagságokat,
a termőhely szélsőségeit jól, a társadalmi versenyt azonban rosszul tűrik.
5,88% az arányuk. A fenti csoportok, vagy társadalmi rétegek az emberi
tényezőktől nem zavart élőhelyekre jellemzőek, vagyis a természetességre
utalnak. Az alábbiak éppen ellentétes jelenségeket demonstrálnak.
A zavarástűrő növények
(DT) kategóriája az a növénycsoport, amelynek fajai a természetes társadalmakban
generalistaként működnek, az emberi beavatkozások hatására alkalmilag vagy
tartósan felszabaduló forrásoknak, különösen a talaj nitrogén-kínálatának
(amely a növényi társadalmakban a pénzt helyettesíti), nem tudnak ellenállni.
Ezek a korrumpálható hivatalnokok. Kiemelkedő módon arányuk 30,59%. A növényi
társadalmak alkalmi munkásai a természetes gyomfajok (W). Azon termőhelyek
jellemzői, amelyeket folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő zavarások érik.
21,18%-ban fordulnak elő. A betelepített növények (I) valamely gazdaságilag
fontos haszon- vagy dísznövény mesterséges betelepítésével kerültek a flórába.
Ezek a flóra külföldi szakértői és vendégmunkásai, amelyektől a humán társadalom
valamilyen hasznot remélt. Ezek egy része a kultúrából, vagyis szerződött
munkahelyéről kiszabadulva önálló vállalkozóvá, azaz terhes, agresszív
gyommá válhat (1,18%). Szintén 1,18%-ban fordulnak elő a behurcolt növények
(A), a növényi társadalomban az illegális bevándorlók. Ezek eredetileg
nem szerepeltek a növényi társadalmakban, és nem is határozott céllal kerültek
a hazai társadalmi rendszerekbe. Egy idő után meghonosodva, nagyobb versenyképességük
következtében képesek a források egy részét elhódítani a hazai növényfajok
elől. Külön kategóriát képeznek idegen kompetitorok (AC), amelyek a külföldi
vállalkozókat testesítik meg a növények társadalmában. Ezek akkor jutnak
szóhoz, ha például a hazai vállalkozókat az ember megzavarja a tápanyag
felvételében, s ezalatt az idegen befektető versenymentes környezetben
előnyhöz jut, majd teljesen kiszorítja a hazai vállalkozókat. Ezen növények
3,53%-ban élnek az Abért-tónál. Végül nem feledkezhetünk meg a honos flóra
ruderális kompetítorairól (RC) sem. Arányuk 5,88%. Ezek feleltethetők meg
az előrelépés érdekében nem tisztességes eszközöket bevető vállalkozóknak.
Összegzés
A fentiek szemléletes
bizonyítékát adják, miszerint az Abért-tó és környéke – megannyi értéke
ellenére – sem nevezhető természetközeli állapotúnak. Valójában igen érzékeny
és sebezhető, hiszen senki sem nevezne kívánatosnak olyan emberi társadalmat
sem, amelyben a „korrumpálható hivatalnokok” és az „alkalmi munkások” alkotják
a legszélesebb rétegeket. Csekély a számuk a tisztességes „vállalkozóknak”
valamint „hivatalnokoknak”, és szinte nincsenek „művészek és tudósok”.
Irodalom
BORHIDI A. – SÁNTA A. (szerk.) (1999):
Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól; I-II – KöM TvH Tanulmánykötetei
6.; TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó; Budapest; 362 pp.; 404 pp.
BORHIDI A. (1993): A magyar flóra szociális
magatartás típusai; természetességi és relatív ökológiai értékszámai -
JPTE Pécs; 93. pp.
BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai
– Akadémiai Kiadó; Budapest; 610 pp.
BORHIDI A. (2002): A növények társadalma
– Mindentudás Egyeteme, 2002.12.02.
BÖLÖNI J. – MOLNÁR ZS. – KUN A. – BIRÓ
M. (2007): Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR 2007).
Kézirat; MTA ÖBKI; Vácrátót; 184 pp.
KESZEI B. (2012): A kőszegfalvi Abért-tó
vegetációja és flórája (2012) – Cinege; Vasi Madártani Tájékoztató 17:
57-63. http://chernelmte.extra.hu/cinege17-15.html