Illés Péter
9730 Kőszeg, Károlyi M. u. 1., e-mail: illes.peter.gabor@gmail.com
P. Illés: Protection of Corn Crake in Lower meadow of Kőszeg
The author presents the protection of a Corn Crake
habitat.
A haris (Crex crex) az északi félteke egyik legsérülékenyebb
madárfaja. Fokozottan védett, eszmei értéke 500.000 Ft. Jelenlétét rendszerint
csak a hím jellegzetes, recsegő hangja árulja el. Jobbára éjszaka hallatja
hangutánzó tudományos nevét: „crex-crex”, régen „kétkés” madárnak is hívták.
Állománya az utóbbi évtizedekben drasztikusan csökkent, elsősorban az élőhelyéül
szolgáló nedves kaszálórétek fogyatkozása miatt. Költése egybeesik a rétek
kaszálásával, így a talajszinten fészkelő madarat és fészekalját a gépi
kaszálások rendszeresen elpusztítják. Vas megyében az Őrségben él jelentősebb
állománya.
A haris elsősorban a nedves rétek madara. Kőszeg
környéke nem bővelkedik hasonló élőhelyben. A kőszegi Alsó-rét lényegében
az egyedüli alkalmas élőhely a haris számára a környéken.
Két éve lettem figyelmes arra, hogy a rétet a haris
vonulásakor használja. 2011. május 18-án egy hím madár kitartóan szólt,
a hanglejátszásra fel is repült a hang irányába. Júliusban már éjszaka
nem mutatkozott a madár. 2012. május 10-én 3 példány szólt a réten. Júniusban
és júliusban a többszöri, éjszakai keresés ellenére sem került elő. Valószínű,
tovább vonultak, de az is lehetséges, hogy a rét lekaszálása közben pusztultak
el. 2013. április 28-án még nem, de május 7-én már két madár szólt. Május
15-én éjjel Kőszegdoroszlótól nyugatra, a Doroszlói-patak irányából, a
repceföldről is 2 harist hallottunk dr. Kóta Andrással. Szintén május 15-én
egy szélcsendes éjszakán az Alsó-rétről olyan hangosan szólt a madár, hogy
az Abért-tó parkolójából lehetett hallani. Június 7-én éjjel a réten kitartóan
szól a madár. Időközben megkezdődött a rét északi felének
lekaszálása.
A kőszegi Alsó-rét a Gyöngyös-patak jobb partján
terül el. Az Őrségi Nemzeti Park védettségét élvezi, Natura 2000-es besorolású
terület. A kőszegi Tangazdaság Alapítvány a 72 ha-os rétet kaszálóként
hasznosítja. A rét középső részén égerliget erdő terül el, aminek keleti
és északi felét magassásos, a délit terjeszkedő nádas szegélyez. Az első
kaszálás általában júniusban kezdődik el, kedvező időjárás esetén második,
„sarjúkaszálást” is ad. Június 9-én Harsányi Krisztiánnal és dr. Németh
Csabával, az Őrségi Nemzeti Park osztályvezetőjével kijelöltük karókkal
azt a kb. 1,5 ha-os területet, ahol a hím madár rendszeresen mutatkozott.
Schultz Ferenccel, a Tangazdaság vezetőjével megbeszéltük, hogy ennek kaszálása
csak augusztus 15. után történjen meg. Június 19-én reggel a „helyén” szól
a madár. Július 4-én reggel a lekaszálatlan részen a hanglejátszást követően
egyből, távolról felrepülve közeledik a hím. Többször öt-tíz métert is
repülve „kereste a betolakodót”. Július közepéig tudtam hang alapján nyomon
követni a madarat, néha még nap közben is megszólalt. Július végétől már
nem találtam a madarat.
Azt, hogy a hímnek volt-e párja, ill. nevelt-e fészekaljat,
sajnos nem sikerült megállapítani, de egy madár –a kaszálás elhalasztása
miatt– mindenképpen megmenekült a pusztulástól. A lekaszálatlan területen
egy réti tücsökmadár (Locustella naevia) pár is fészkelt, valamint nádi
sármányoknak (Emberiza schoeniclus), fürjnek (Coturnix coturnix), tövisszúró
gébicseknek (Lanius collurio), tengelic (Carduelis carduelis) csapatoknak
jelentett még a rét táplálkozó helyet.
Haris (Crex crex)