Változások a kőszegfalvi Abért-tó flórájában és vegetációjában (2014)
 
Keszei Balázs  
Jurisich Miklós Gimnázium
9730 Kőszeg, Hunyadi János utca 10., e-mail: keszeib@gmail.com
 
B. Keszei: Changes of the flora and vegetation of Lake Abért (2014)
The article reports 8 new observed plant species at the Lake Abért in 2014. Some protected plant species previously recognized have not been found in 2014.
 
Bevezetés
2010 őszén fejeződtek be a kőszegfalvi Abért-tó létrejöttének feltételit biztosító árvízi vésztározó építési munkálatai.
A folyamatos terepbejárások és megfigyelések során feltártuk a tavak (az északi I-es jelzésű és déli II-es tó) jellemző vegetációs egységeit és megadtuk az aktuális flóralistát. A 2012. év vegetációs időszakában végzett munka során kiderült, hogy vegetációs egységek leírásához legalább tíz Á-NÉR 2007 (Bölöni et al., 2007) kategória szükséges. A területről 161 növényfaj megjelenésének dokumentálása is megtörtént (Keszei, 2012).
Megvizsgáltuk a rendelkezésre álló növénytani mutatók segítségével, hogy vajon hol tarthat a természetesség tekintetében egy mesterséges tó növényvilága a létrejötte után néhány évvel (Keszei, 2013).

Változások a flóralistában
2014-ban a korábbi fajlista kiegészült, változott. A vizsgálati terület (Keszei, 2012) korábbi növényfajai mellet újabb nyolc faj előfordulására derült fény. Így 179-re nőtt a bizonyítottan megkerült növényfajok száma.
Minden faj tekintetében nem irányult a figyelem az aktuális jelenlétet illetően, de a jogszabályban védett fajok esetében feltűnő a változás.
 
1. táblázat. A 2012-2013-as adatokhoz képest új fajok a vizsgálati területen
Tudományos név Magyar név
Carex hirta borzas sás
Circaea lutetiana erdei varázslófű
Lamium album fehér árvacsalán
Malva alcea érdes mályva
Pistia stratiotes úszó kagylótutaj
Ranunculus bulbosus hagymás boglárka
Ranunculus reptans kúszó boglárka
Ranunculus sceleratus torzsika boglárka
 
    2013 nyarán csemegesulyom (Trapa natans) néhányszor tíz négyzetméteres állományának megjelenése az északi (I.) tó egy parthoz közeli zónájában feltűnő volt. 2014-ben a kilevelesedett növények szépen fejlődtek, más partszakaszon is megjelent, majd júniustól az állomány teljesen összeomlott, július vége óta egyetlen levelet sem sikerül fellelni. Erre a vegetációs időszakra mindenképpen – eltűnt a sulyom a tóból.
    A 2012-ből ismert faji felsorolásban is előforduló, szintén védett fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) szintén eltűnt a tóból (II). A harmadik védett növényfaj, a vízi tündérfátyol (Nymphoides peltata) összborítása az Abért-tavon 2013-ban elérte a 100 m2-t . 2014-ben ez a faj is eltűnt a tóból, mindössze a tápcsatornában maradt jelen, lecsökkent borítással és kevés virágzó tővel.
    Egy másik jellegű érdekesség az úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes) megjelenése a tavon. Egyértelműnek látszik (lokális megjelenés, kis egyedszám), hogy látogatók hagyták a vízen a néhány példányt. Az emberek felbátorodván azon, hogy a tó szépnek látszik, saját kedvelt növényeiket hurcolják oda. Ezzel az adventív fajok veszélyes térnyeréséhez aktívan is hozzájárulnak. A kagylótutaj alkalmi kivadulású és legfeljebb helyenként és időszakosan tömeges előfordulású faj Magyarországon. A hideg telek a jelentős elterjedését megakadályozzák, mégis igazán negatív jelenség, hogy a hatása nyomán fellépő hipo- vagy anoxiás körülmények miatt csökkenhet a hínárközösség és vízi gerinctelenek diverzitása (Danyik – Vidéki, 2012).

Változások a vegetációban
A vizsgált területen változatos vízi és alacsony természetességű, jellegtelen, asszociációk elkülönítésére alkalmatlan szárazföldi élőhelyek alakultak ki 2013. évi vegetációs időszak végéig (Keszei, 2013). 
 
2. táblázat. Az Abért-tó vízi növénytársulásai és veszélyeztetettségük 2014
(*Borhidi–Sánta, 1999);
VJ: védettségre javasolt, A: aktuálisan, P: potenciálisan veszélyeztetett
Tudományos név Magyar név Veszélyez­tetettség* Állapota (2014)
Lemnetum minoris kis békalencse-hínár A Lényegesen nem változott
Myriophyllo-Potametum süllőhinaras békaszőlőhínár A, (VJ) Eltűnt
Polygonetum natantis keserűfűhínár Nem Jelentősen visszaszorult
Trapetum natantis sulymos Nem Eltűnt
Nymphoidetum peltatae tündérfátyolhínár P (VJ) Jelentősen visszaszorult
Nymphaeetum albo-luteae tündérrózsa-vízitök hínár A, (VJ) Eltűnt
Potametum natantis úszó békaszőlőhínár P Jelentősen visszaszorult
Typhaetum angustifoliae keskenylevelű gyékényes P Lényegesen nem változott
Phragmitetum communis nádas P Lényegesen nem változott
Typhetum latifoliae széleslevelű gyékényes P Lényegesen nem változott
Schoenoplectetum lacustris tavi kákás P Jelentősen visszaszorult
Veronico-Glycerietum notatae fodros harmatkásás P Jó állapotú
Alismato-Eleocharitetum hídőr-csetkáka mocsár P Jelentősen visszaszorult
 
 
A korábbi években – különösen 2012-ben és esztétikai szempontból – jelentős problémákat okozott a süllőhinaras békaszőlő hínár (és más hínártársulások) igen nagymértékű borítása. A növényzet csökkentése érdekében 2013-ban a vegetációs időszak kezdete előtt az ázsiai eredetű, növényevő amurt (Ctenopharyngodon idella) telepítették a tavakba.

Összegzés
A korábbi vizsgálatok már megállapították, hogy az Abért-tó és környéke – megannyi értéke ellenére – közel sem nevezhető természetközeli állapotúnak. Valójában igen érzékeny és sebezhető. Ezt a sebezhetőségét tovább növelte az amur betelepítése, amely értékes vízi növénytársulások visszaszorulását, védett növényfajok és további cönózisok eltűnését eredményezte. (Igaznak véljük ezt annak ellenére is, hogy a sulyom fogyasztása nem kapcsolható bizonyítottan az amur táplálkozási szokásaihoz.)
Az inváziós (növény és állat) fajok jelenléte, gyarapodása a területen magában rejti a közvetlen környezetben levő természetes élőhelyek „megfertőződését” is.
Az Abért-tó mesterséges tó, amely azonban megfelelő lehetőséget nyújthatna a természetes állapotukban jelentősen lecsökkent vízi élőhelyek megmaradásának.

Irodalom
Borhidi A. – Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növény­tár­su­lá­sairól; I-II – KöM TvH Tanulmánykötetei 6.; TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó; Budapest; 362 pp.; 404 pp.
Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai – Akadémiai Kiadó; Budapest; 610 pp.
Bölöni J. – Molnár Zs. – Kun A. – Biró M. (2007): Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR 2007). Kézirat; MTA ÖBKI; Vácrátót; 184 pp.
Danyik T. – Vidéki R. (2012): Úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes L.), In.: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon – Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, pp. 309-311
Keszei B. (2012): A kőszegfalvi Abért-tó vegetációja és flórája (2012) – Cinege; Vasi Madártani Tájékoztató 17: 57-63. http://chernelmte.extra.hu/cinege17-15.html
Keszei B. (2013): A kőszegfalvi Abért-tó növényélete (2013) – Cinege; Vasi Madártani Tájékoztató 18: 54-59. http://chernelmte.extra.hu/cinege18-22.html