Változások a
kőszegfalvi Abért-tó flórájában és vegetációjában (2014)
Keszei
Balázs
Jurisich
Miklós Gimnázium
9730
Kőszeg, Hunyadi János utca 10.,
e-mail: keszeib@gmail.com
B.
Keszei: Changes of the flora and vegetation
of Lake Abért (2014)
The
article reports 8 new observed plant species at the Lake Abért in
2014. Some protected plant species previously recognized have not been
found in
2014.
Bevezetés
2010
őszén fejeződtek be
a kőszegfalvi Abért-tó létrejöttének feltételit biztosító árvízi
vésztározó
építési munkálatai.
A
folyamatos
terepbejárások és megfigyelések során feltártuk a tavak (az északi I-es
jelzésű
és déli II-es tó) jellemző vegetációs egységeit és megadtuk az aktuális
flóralistát. A 2012. év vegetációs időszakában végzett munka során
kiderült,
hogy vegetációs egységek leírásához legalább tíz Á-NÉR 2007 (Bölöni et
al., 2007) kategória
szükséges. A területről 161 növényfaj megjelenésének dokumentálása is
megtörtént (Keszei, 2012).
Megvizsgáltuk
a
rendelkezésre álló növénytani mutatók segítségével, hogy vajon hol
tarthat a
természetesség tekintetében egy mesterséges tó növényvilága a
létrejötte után
néhány évvel (Keszei, 2013).
Változások a flóralistában
2014-ban
a korábbi
fajlista kiegészült, változott. A vizsgálati terület (Keszei, 2012)
korábbi növényfajai mellet újabb nyolc faj
előfordulására derült fény. Így 179-re nőtt a bizonyítottan megkerült
növényfajok száma.
Minden
faj tekintetében
nem irányult a figyelem az aktuális jelenlétet illetően, de a
jogszabályban védett
fajok esetében feltűnő a változás.
1. táblázat. A 2012-2013-as
adatokhoz képest új fajok
a vizsgálati területen
Tudományos név
|
Magyar név
|
Carex hirta |
borzas sás |
Circaea lutetiana |
erdei varázslófű |
Lamium album |
fehér árvacsalán |
Malva alcea |
érdes mályva |
Pistia stratiotes |
úszó kagylótutaj |
Ranunculus bulbosus |
hagymás boglárka |
Ranunculus reptans |
kúszó boglárka |
Ranunculus sceleratus
|
torzsika boglárka
|
2013 nyarán
csemegesulyom (Trapa natans)
néhányszor tíz négyzetméteres állományának megjelenése az északi (I.)
tó egy
parthoz közeli zónájában feltűnő volt. 2014-ben a kilevelesedett
növények
szépen fejlődtek, más partszakaszon is megjelent, majd júniustól az
állomány
teljesen összeomlott, július vége óta egyetlen levelet sem sikerül
fellelni.
Erre a vegetációs időszakra mindenképpen – eltűnt a sulyom a tóból.
A 2012-ből ismert faji
felsorolásban is előforduló, szintén védett fehér tündérrózsa (Nymphaea
alba)
szintén eltűnt a tóból (II). A harmadik védett növényfaj, a vízi
tündérfátyol
(Nymphoides
peltata)
összborítása az Abért-tavon 2013-ban elérte a 100 m2-t . 2014-ben ez
a faj is eltűnt a tóból, mindössze a tápcsatornában maradt jelen,
lecsökkent
borítással és kevés virágzó tővel.
Egy másik jellegű érdekesség az úszó kagylótutaj
(Pistia stratiotes)
megjelenése a tavon. Egyértelműnek látszik (lokális megjelenés, kis
egyedszám),
hogy látogatók hagyták a vízen a néhány példányt. Az emberek
felbátorodván
azon, hogy a tó szépnek látszik, saját kedvelt növényeiket hurcolják
oda. Ezzel
az adventív fajok veszélyes térnyeréséhez aktívan is hozzájárulnak. A
kagylótutaj
alkalmi kivadulású és legfeljebb helyenként és időszakosan tömeges
előfordulású
faj Magyarországon. A hideg telek a jelentős
elterjedését megakadályozzák, mégis igazán negatív jelenség, hogy a
hatása nyomán
fellépő hipo- vagy anoxiás körülmények miatt csökkenhet a hínárközösség
és vízi
gerinctelenek diverzitása (Danyik –
Vidéki, 2012).
Változások a vegetációban
A
vizsgált
területen változatos vízi és alacsony természetességű, jellegtelen,
asszociációk elkülönítésére alkalmatlan szárazföldi élőhelyek alakultak
ki
2013. évi vegetációs időszak végéig (Keszei,
2013).
2. táblázat. Az
Abért-tó vízi növénytársulásai és veszélyeztetettségük 2014
(*Borhidi–Sánta,
1999);
VJ:
védettségre javasolt, A: aktuálisan, P: potenciálisan veszélyeztetett
Tudományos név |
Magyar név |
Veszélyeztetettség*
|
Állapota (2014) |
Lemnetum minoris |
kis békalencse-hínár |
A |
Lényegesen nem változott |
Myriophyllo-Potametum |
süllőhinaras békaszőlőhínár |
A, (VJ) |
Eltűnt |
Polygonetum natantis |
keserűfűhínár |
Nem |
Jelentősen visszaszorult |
Trapetum natantis |
sulymos |
Nem |
Eltűnt |
Nymphoidetum peltatae |
tündérfátyolhínár |
P (VJ) |
Jelentősen visszaszorult |
Nymphaeetum albo-luteae |
tündérrózsa-vízitök hínár |
A, (VJ) |
Eltűnt |
Potametum natantis |
úszó békaszőlőhínár |
P |
Jelentősen visszaszorult |
Typhaetum angustifoliae |
keskenylevelű gyékényes |
P |
Lényegesen nem változott |
Phragmitetum communis |
nádas |
P |
Lényegesen nem változott |
Typhetum latifoliae |
széleslevelű gyékényes |
P |
Lényegesen nem változott |
Schoenoplectetum lacustris |
tavi kákás |
P |
Jelentősen visszaszorult |
Veronico-Glycerietum notatae |
fodros harmatkásás |
P |
Jó állapotú |
Alismato-Eleocharitetum |
hídőr-csetkáka mocsár |
P |
Jelentősen
visszaszorult |
A
korábbi években – különösen 2012-ben és esztétikai szempontból –
jelentős
problémákat okozott a süllőhinaras
békaszőlő hínár (és más hínártársulások) igen
nagymértékű borítása. A
növényzet csökkentése érdekében 2013-ban a vegetációs időszak kezdete
előtt az
ázsiai eredetű, növényevő amurt (Ctenopharyngodon
idella)
telepítették a tavakba.
Összegzés
A
korábbi vizsgálatok
már megállapították, hogy az Abért-tó és környéke – megannyi értéke
ellenére –
közel sem nevezhető természetközeli állapotúnak. Valójában igen
érzékeny és sebezhető.
Ezt a sebezhetőségét tovább növelte az amur betelepítése, amely értékes
vízi
növénytársulások visszaszorulását, védett növényfajok és további
cönózisok
eltűnését eredményezte. (Igaznak véljük ezt annak ellenére is, hogy a
sulyom
fogyasztása nem kapcsolható bizonyítottan az amur táplálkozási
szokásaihoz.)
Az
inváziós (növény és állat) fajok
jelenléte, gyarapodása a területen magában rejti a közvetlen
környezetben levő
természetes élőhelyek „megfertőződését” is.
Az
Abért-tó mesterséges tó, amely
azonban megfelelő lehetőséget nyújthatna a természetes állapotukban
jelentősen
lecsökkent vízi élőhelyek megmaradásának.
Irodalom
Borhidi
A. –
Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv
Magyarország növénytársulásairól;
I-II
– KöM TvH Tanulmánykötetei 6.; TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó;
Budapest; 362 pp.; 404 pp.
Borhidi
A. (2003): Magyarország
növénytársulásai – Akadémiai Kiadó; Budapest;
610 pp.
Bölöni
J. –
Molnár Zs. – Kun A. – Biró M. (2007): Általános
Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR 2007). Kézirat; MTA
ÖBKI; Vácrátót; 184 pp.
Danyik
T. – Vidéki R. (2012): Úszó
kagylótutaj (Pistia stratiotes L.), In.: Csiszár
Á. (szerk.): Inváziós növényfajok
Magyarországon –
Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, pp. 309-311
Keszei
B. (2012): A kőszegfalvi
Abért-tó vegetációja és flórája (2012) – Cinege; Vasi Madártani
Tájékoztató 17: 57-63. http://chernelmte.extra.hu/cinege17-15.html
Keszei
B. (2013): A kőszegfalvi
Abért-tó növényélete (2013) – Cinege; Vasi Madártani
Tájékoztató 18: 54-59. http://chernelmte.extra.hu/cinege18-22.html