TERMÉSZETVÉDELEM

Madármentés a Chernel-kertben
 
Horváth Ildikó
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9730 Kőszeg, Aradi vértanúk tere 1., e-mail: furge@net-portal.hu
 
I. Horváth: Bird rescue in the Chernel Garden
2249 specimen of 106 bird species were taken care in the bird conservation site of the Örség National Park in Kőszeg during the last twenty years. 48.51 percent of the birds have been repatriated. The three most common species were: White Stork, Common Buzzard, Common Kestrel.

    Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az Állatok Világnapján ünnepelte a Chernel-kertben működő madármentő telep megnyitásának 20 éves évfordulóját. Bár a madármentés gondolata, elindítása Bechtold István nevéhez fűződik, aki természetszerető, -védő, madármegfigyelő és solymász volt. Az emberek sokszor felkeresték őt fészekből kiesett fiókával, vagy sérült és egyéb okból kézre került madárral, hisz feltételezték róla, hogy aki az öklén viszi madarát, biztosan tud segíteni a bajbajutott madarakon. Halála után 1994-ben az általa gondozott madarakkal indult el az állami természetvédelem keretei között Kőszegen a madármentés.
    A telepen gondozott egyedekből 48,51%-ot szabadon engedhettünk, a pusztulási arány 44,21% volt, és az itt maradó 7,5% -nak van olyan maradandó sérülése, hogy a szabad természetben már nem képes megélni. Ezeknél a madaraknál az altatás lenne a legegyszerűbb megoldás és egyben a legprimitívebb elintézési mód, de minden sérült állatnak joga van az élethez, sorsáról nem tehet, bárhogy alakul is élete mindig kiszolgáltatott lesz, és mi emberek tehetünk arról, hogy nekik jobb legyen. Ezért kellenek a mentőtelepek. A kőszegi telepre eddig összesen 106 madárfaj került be.
    Nagyon érdekesen alakult egyes fajoknál a szabadon engedés, illetve a pusztulás aránya. Kimagaslóan sikeres volt a kuvikok (Athene noctua) elengedése, 26 példányból 22 elrepült. A többi bagoly esetében (erdei füles- Asio otus, macska- Strix aluco és gyöngybagoly Tyto alba) közel azonos volt az arány    61-65 %. Külön ki kell emelni a vörös vércsék (Falco tinnunculus) sérülését.
    Sajnos nagyon sok áramütés miatt kerül hozzánk, és ennek következtében lábuk vagy szárnyuk, de legtöbb esetben ellentétes szárny illetve láb esik áldozatul. Ezek a madarak súlyosan mozgássérültté válnak, de megfelelő tartási móddal ezek a fogyatékos egyedek is teljes életet élnek, párba állnak és fiókákat nevelnek, akiket mi szabadon engedünk. Az elmúlt 20 év madárforgalmi (pld=példány) adatait tartalmazza az 1. táblázat. A 2. táblázat a leggyakrabban előforduló fajokat sorolja fel.

1.     táblázat. 20 év madárforgalmi (pld=példány) adatai
Év Induló állomány pld Telepre érkezett  pld Tenyésztett pld Szabadon engedett  pld Elpusztult pld Átadásra került       pld
1995 19 40 - 14 17 -
1996 - 44 4 17 29 1 (lopás)
1997 - 56 8 26 24 1
1998 - 72 9 37 22 -
1999 - 74 9 40 42 -
2000 - 107 9 59 40 2
2001 - 84 8 36 35 1
2002 - 143 16 90 63 3
2003 - 111 15 51 61 -
2004 - 93 11 66 72 1
2005 - 136 9 87 48 1
2006 - 120 8 59 57 -
2007 - 157 6 97 76 -
2008 - 189 5 88 78 1
2009. - 150 9 92 67 -
2010. - 195 12 101 109 2
2011. - 147 28 88 69 -
2012. - 230 19 110 110 -
2013. - 182 4 57 101 1
 Össz. 19 2330 189 1215 1120 14
        47,87% 44,13% -
ebből madár: 2249 189 1192 1084 9
        48,51% 44,12% -
 
    Ilyen körülmények között született a mentőtelepen 107 vörös vércse, és minden példányt sikeresen elrepíthettük. Nagy volt az örömünk, amikor egy fiatal vörös vércsét az elengedés után 5 hónap múlva Albániából jeleztek vissza. Ez feltétlenül azt igazolja, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ilyen sérülést szenvedett madaraknak a költési körülményeket és a megfelelő táplálék ellátást biztosítsuk. E témában is vissza kell emlékeznünk Bechtold Istvánra, hiszen ő próbálkozott először sérült madarak párbaállításával, és 1987-ben sikeresen keltek ki az első vércse fiókák.

2. táblázat. Legygyakrabban előforduló madárfajok a Chernel-kertben
Faj Érkezett pld Tenyésztett pld Elpusztult pld Szab.eng. pld
Fehér gólya (C. ciconia) 337 32 159 182
Egerészölyv (B. buteo) 299 1 129 142
Vörös vércse (F tinnunculus) 231 107 127 174
Erdei fülesbagoly (A. otus) 201 - 62 130
Fekete rigó (T. merula) 116 - 54 60
Molnárfecske (D. urbica) 112 - 45 60
Macskabagoly (S. aluco) 69 - 17 43
Karvaly (A. nisus) 67 - 43 25
Sarlósfecske (A. apus) 54 - 29 25
Gyöngybagoly (T. alba) 65 25 31 56
Énekes rigó (T. philomelos) 52 - 30 22
Vetési varjú (C. frugilegus) 43 - 29 11
Szajkó (G. glandarius) 36 - 18 17
Meggyvágó (C. coccothraustes) 30 - 16 13
Kuvik (A. noctua) 26 - 4 22
 
Ez a pár összesen 33 egészséges fiókát nevelt fel. A vércséken kívül rendszeresen költenek még a fehér gólyák (Ciconia ciconia), az uhuktól (Bubo bubo) is 22 fiókát kaptunk, a gyöngybaglyok évente két vagy három alkalommal 7-9 tojásból álló fészket raknak, de itt a felnevelt fiókák száma elég alacsony. A kabasólyom (F. subbuteo) pár sikeres költésének is nagyon örültünk.
          A mentőtelep működésének fontosságát talán ezek a tenyésztési eredmények igazolják a legjobban. De a mentőtelep egyben madárvédelmi mintatelepként is működik, hisz fontos mindenki számára az élővilág, benne a madarak megismerése, mert ha nem érti meg az ember a természetet, akkor lehetetlenné válik az is, hogy harmóniában éljen vele. Ahhoz azonban, hogy az emberek megismerhessék a madarakat, olyan közvetítési módra van szükség, ami mindenki számára érthető és érdekes. Ezért vannak úgynevezett bemutató madaraink, melyek kézre szoktatottak, és bármikor a látogatók előtt megjelenhetünk velük. Munkánk fontos része az ismeretterjesztés.
    A madarászok nagyon szeretik a ritkaságokat, az elmúlt 20 év alatt mi is több érdekes, illetve nem gyakori madárfajjal találkoztunk. Például a hivatalosan megnyitott mentőtelep első bekerült egyede egy halászsas (Pandion haliaetus) volt. A látogatók 9 évig csodálhattak egy hóbaglyot (B. scandiacus). Két évig sétált a fehér gólyák között egy fekete gólya (C. nigra) és nagyon érdekes esetnek lehettünk szemtanúi, amikor a magasból leszállt mellé egy másik fekete gólya. A szombathelyi Állatkórház segítségével sikerült megmenteni egy mérgezett rétisast (Halaiaeetus albicilla). Olaszországban szárnysérüléssel kezelt, meggyűrűzött vándorsólyom (F. peregrinus) Szombathelyen a Pelikán Hotel zárt udvarán landolt, és nem tudott tovább repülni. Több éven keresztül gondoztunk egy törpesast (Hieraaetus pennatus), melyet a győri Állatkert adott át. (Ez volt Magyarország egyetlen törpesas példánya.) Közel három hétig kellett tömni egy fiatal, szárnytörött kerecsensólymot (F. cherrug), mert nagyon sovány volt, és magától nem evett. Egy legyengült vörös kányát (Milvus milvus) sikerült felerősítenünk. Vízimadarak közül talán a kanalasgémet (Platalea leucorodia) említem meg, ez a madár egy szombathelyi ház kertjébe szállt be, szerencsére nem sérült meg és az Abért-tavaknál vízre tettük.
    Most pedig visszatekintve az elmúlt 20 évre a következő gondolatsorokat szeretném a jövő nemzedéke felé közölni: A világ nagyon sokat fejlődött, de a madármentésben mindig személyesen kell részt venni, a fiókák etetését nem oldják meg helyettünk a gépek. Ötlete nagyon sok embernek van, csak tudni kell kivitelezni, de ez már munkával, türelemmel jár, és sok időbe telik. Hát itt szoktak megdőlni a dolgok, mert a fióka felnevelését nem lehet felgyorsítani, leegyszerűsíteni, a napi 8 órai munkán túl is etetni kell őket. Aki viszont vállalja mindezt, és mindig szívvel-lélekkel, örömmel, nagy odafigyeléssel, türelemmel és szeretettel végzi feladatát, viszonzásul a madaraktól olyan gazdagságot kap, ami ugyan nem látható, pénzre sem váltható, el sem vehető, de lelkileg nagyon gazdaggá, boldoggá teszi az embert. Őszintén kívánom, hogy sok embertársam élvezze ezt a lelki gazdagságot.