A gyurgyalag (Merops apiaster) és a partifecske (Riparia riparia) helyzete Vas megyében 2014-ben
 
Zalai Béla
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/a, e-mail: zalai.bela@gmail.com
 
B. Zalai: The condition of nestling settlements of the Bee-eater and the Sand Martin in County Vas in 2014
We examined 52 sandpits and pebble pits in 2014, among which 39 showed the nestling of either the Bee-eater or the Sand Martin. This year we checked the nestling of altogether 152 pairs of Bee-eater and 79 pairs of sand martin in County Vas. We compared the results of the surveys of the last 6 years.
 
    Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is elvégezték a telepesen fészkelő gyurgyalag (Merops apiaster) és partifecske (Riparia riparia) felmérését. Az elsődleges célunk az állományok évről-évre történő becslése és a létszámukban bekövetkező változások, valamint a veszélyeztető tényezők nyomon követése. Ezek az állományadatok nélkülözhetetlenek a természetvédelem számára, a veszélyeztetett fajok- és élőhelyeik védelme érdekében.
Az idei évben a korábbiaknál több, összesen 52 telepen történt felmérés, ahol 39 esetben figyeltük meg gyurgyalag vagy partifecske költését. Ezek közül a legtöbb helyen a korábbi években is történt felmérés, azonban számos új telepet is találtunk elsősorban a Rába mentén. Gyurgyalagból 157 párt, partifecskéből pedig 79 párt sikerült regisztrálnunk. Az 1. táblázatban látható, hogy az utóbbi hat évben hogyan alakult a megye területén felmért gyurgyalagok és partifecskék száma. A táblázatban feltüntettük a településeket, amelyek határán belül található az adott madártelep, a fészkelőhelyek típusát, valamint az egyes években tapasztalt gyurgyalag és partifecske párok számát. Szintén jeleztük, ahol az adott évben nem történt felmérés (n.a.).
    Az ismert telepek többségénél elmondható, hogy a 2014-es évben nem csökkent, sőt, kis mértékben nőtt a gyurgyalag párok száma. A partifecske helyzete a megyében kevésbé rózsás, lényegesen kevesebb helyen (és kisebb egyedszámban) találkoztunk vele, mint gyurgyalaggal. Bár idén több madarat sikerült regisztrálnunk, mint a korábbi években, ez leginkább annak köszönhető, hogy a Rába menti szakadó partfalakat is belevettük a felmérésbe. Annak ellenére, hogy a folyó meglehetősen hosszú szakaszát (Szentgotthárd – Nick) jártuk végig, csupán 4 helyen összesen 27 pár madarat figyeltünk meg, ami kevésnek mondható. Nagyon valószínű, hogy a felmérést megelőző tavaszi időszakban tapasztalt árvizek is nagymértékben hozzájárultak az alacsony egyedszámok kialakulásához.


1.      táblázat. A felmért gyurgyalgok (gy) és partifecskék (pf) száma, 2009-2012

    A telepek felmérése során a különböző veszélyeztető tényezőket is feljegyeztük, amelyeket az adott telep mellett a 2. táblázatban is feltüntettünk. Az alábbi potenciális veszélyforrásokkal találkoztunk:
- bányászat: A telepek jelentős része működő homok-, illetve kavicsbányában található. A bányászati tevékenység során előfordulhat, hogy az anyagnyerési céllal lefejtik a gyurgyalag üregeket tartalmazó falakat. Ez többnyire nem a gyurgyalag ellen irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból, nemtörődömségből. Maga az emberi jelenléttel járó folyamatok, munkagépek nem különösebben okoznak problémát, a madarak viszonylag jól tűrik a zavarást, ha az nem a telep közvetlen közelében történik. A telepek általában olyan félreeső részein vannak a bányának, ahol a zavarás hatásai kevésbé érződnek.
- közvetlen emberi zavarás: Több esetben a telepek közvetlen a települések határában vagy utak mentén találhatók, aminek következménye a fokozott emberi jelenlét. A túl gyakori zavarás negatívan hathat a madarak költési sikerére.
- partfal gyomosodása: Az előzőnél gyakoribb és jelentősebb probléma. A kitermelés alól kivont, valamint a bezárt bányákban található kevésbé meredek partfalakat néhány év alatt benövi a növényzet, illetve a partfal előtt felnőnek a cserjék, melyek akadályozzák a madarak szabad mozgását. Az ilyen növényzettel sűrűn benőtt partfalakban a ragadozók (pl. róka) is könnyen megtelepednek.
- partfal leszakadása: Szintén súlyos veszélyeztető tényező. Több esetben tapasztaltuk, ahol korábbi években gyurgyalag üregeket tartalmazó partfalak voltak, jórészt az esőzések okozta földcsuszamlások következtében leomlottak. A leomlott falak rézsűvé alakultak, ahol a gazosodás is beindult, lehetetlenné téve a madarak megtelepedését.
- üregek kiásása ragadozó által: Néhány telepnél tapasztaltuk, hogy az alsóbb és a könnyebben megközelíthető üregeket ragadozók (pl. kutya, róka, borz) teljesen kiásták. Különösen a Mersevát határában található bánya területén volt sok kiásott üreg, ahol egy rókavárat is találtunk. 
- üregek eltömítése: A méheket előszeretettel zsákmányoló gyurgyalagok és a méhészek között régóta folyik (a többnyire egyoldalú) harc. Az elhagyott bányák területét gyakran felveri az akác, ami csábító méhlegelő a méhészek számára, a gyurgyalagoknak pedig ideális élőhely, ahol a fészkelőhely és a táplálékforrás egyaránt adott. A méheiket féltő méhészek gyakran eltömítik a madarak járatait, amiben a fiókák illetve sok esetben a szülőmadarak is elpusztulnak. Bár több olyan bezárt bányát is ismerünk, ahol folyik méhészkedés, szerencsére csak egy esetben, Oszkóban tapasztaltunk költőüregek eltömítését. Szintén szerencse, hogy a betömött nyílások csak félig kész üregek voltak, így nem történt madárpusztulás.
    További potenciális veszélyeztető tényezőnek számít a madarak lelövése, autóval történő gázolás, mezőgazdasági eredetű mérgezés (növényvédő szerek által), amelyekkel szerencsére a felmérés során (elsősorban a jellegükből adódóan) nem találkoztunk.
    A gyurgyalagok és partifecskék védelme érdekében számos intézkedésre, együttműködésre van szükség. Biztosítani kell, hogy a nagyobb telepek hosszú távon fennmaradjanak. Ennek érdekében azok tulajdonosaival, kezelőivel jó kapcsolatot kell kialakítani, és tájékoztatni kell őket a védelem céljáról és lehetséges módjairól. Ahol mód van rá, kezdeményezni kell a telep önkormányzat által történő védetté nyilvánítását. Kiemelt jelentőségű feladat a partfalak folyamatos karbantartása, esetlegesen a fal elé nőtt bokrok és egyéb növényzet visszavágása vagy eltávolítása, a leomlott partfalak helyett újak kialakítása. A gyurgyalagok védelme érdekében szélesebb körű tájékoztatásra, propagandára van szükség, elsősorban a méhészeti ellenérdekek miatt. A méhészek részére speciális információs anyagot kell kiadni. Az állami és civil természetvédelmi szakemberek között kölcsönös együttműködésre, információcserére van szükség.
    Örömmel fogadjuk olyan érdeklődők, önkéntesek jelentkezését, akik résztvennének, segítenének a madárvédelmi munkában. Szívesen veszünk minden információt, akár ismert vagy ismeretlen költőtelepekről legyen szó, vagy bármilyen velük kapcsolatos problémáról, illetve az ott tapasztalt veszélyforrásokról.

2.      táblázat. A költőtelepeket és a madarakat veszélyezető tényezők

Gyurgyalag (Merops apiaster)