Az őszapó (Aegithalos caudatus) nyári-őszi mozgalma és térbeli eloszlása Tömördön
 
Böröcz Hanna – Gyurácz József
 
Nyugat-magyarországi Egyetem, Biológia Intézet, Állattani Tanszék
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4., e-mail: gyjozsi@ttk.nyme.hu
 
H. Böröcz, J. Gyurácz: Autumn movements and spatial distribution of the Long-tailed Bushtit (Aegithalos caudatus) at Tömörd
In total, 1021 Long-tailed Bushtits were ringed between 2001 and 2013 at the Tömörd Bird Ringing Station. The most Long-tailed Bushtits were captured in 2010 (153) and 2012 (116), there were least captures in 2003 (50) and 2013 (51). The peak migration periods were in the last ten days of October and first week of November at Tömörd. Proportion of the recaptured birds was 31,3% and the their average minimum stopover time was 17,7 days in 2010. The dispergation index of captures revealed clumped distribution in the spatial distribution of birds. More than 50 per cent of the Long-tailed Bushtits have been captured in the bushy and grassland with scrubs.
 
    A Tömördi Madárvártán 2001 és 2013 között, augusztus 1-től november első hétvégéig (nov. 3-7) 1021 befogott őszapó (Aegitahlos caudatus) évi, napi és óránkénti fogása alapján jellemeztük a faj nyár végi és őszi kóborlását, vonulását. Két nagyobb fogású év (2001, 2010) hálónkénti fogásainak összege alapján pedig az őszapók térbeli eloszlását írtuk le. Minden évben 28 db 12 méteres függünyhálóval dolgoztunk, a madarak befogását, gyűrűzését és mérését az Actio Hungarica útmutatása alapján végeztük.
Az éves fogások értékeit az 1. ábra mutatja, két év kivételével a befogott őszapók mennyisége nagyon hasonlóan alakult, de a két nagyobb fogású év (2001 és 2010) napi fogás középértéke (medián) sem különbözik a többi év medián értékétől (Kruskal-Wallis teszt, H=8,63; p=0,73). Az egyes évek napi fogásainak átlaga (3. ábra) alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált területen október utolsó dekádjában és november első napjaiban fordulnak elő rendszersen a nagyobb példányszámú őszapó csapatok. Azonban egyes évek között jelentős különbségek is lehetnek a napi fogások időbeli eloszlása alapján. A napi fogásokból készített főkomponens-analízis (PCA) ábrán (4. ábra) jól látszik, hogy a 2001-es és a 2010-es év egymástól és a többi évtől is jól elkülönült, mert 2001-ben a fogási csúcs (24 fogott madár/nap) nagyon későn, november 4-én, 2010-ben (29 fogott madár/nap) pedig viszonylag korán, október 23-án volt. A napi fogások évenként különböző időbeli eloszlása gyakori jelenség az általában állandó, egyes években azonban rövid távú vonuló madárfajokra, mint amilyen az őszapó is (fakultatív részleges vonuló).

 
1.     ábra. Az évente befogott őszapók száma (éves fogás)
 
    2010-ben, amikor október második felében a legtöbb őszapót fogtuk be, a madarak átlagos szárnyhossza (63,80±1,62mm), testtömege (8,46±0,05g) és zsírraktára (1,76±1,17) a többi évben számított átlagos értékektől szignifikánsan nagyobb (ANOVA, p<0,05) volt (kivétel szárnyhossz 2005: 63,85±1,60mm, testtömeg 2011: 8,50±0,08g). A befogott madarak nagy részét, pl. 2010-ben 31,3%-át (48 példány) legalább egyszer még ugyanabban az őszi időszakban visszafogtuk, melyek átlagosan 17,7 napot tartózkodtak a területen. A 4. ábrán jól látható, hogy az agusztusban, szeptemberben befogott madarak nagy része valószínűleg marad a területen október végéig, november elejéig és talán át is telel a területen. Az októberben érkezők többsége viszont rövid tartózkodás után tovább vonul, hisz elegendő zsírtartalékkal rendelkeznek ehhez. A visszafogott madarak testtömeg és zsírérték átlaga lényegesen nem változott az első befogás (8,33±0,63g; 1,48±1,56) és az utolsó visszafogás (8,25±0,47g; 1,56±1,04) közötti időszakban (t próba, p>0,05). Ez is azt valószínűsíti, hogy a madarak egy része nem vonul tovább, a tovább vonulók pedig még rendelkeznek elegendő zsírtatartalékkal. Az 5. ábra a befogott madarak óránkénti százalékos arányát mutatja, melyen jól látszik, hogy az őszapók reggeltől estig mozognak, táplálékot keresnek a bokrosokban, de a madarak többsége 8 órától 15 óráig a legaktívabb. A befogott őszapók több mint felét négy hálóval (3B, 4, 4A, 5 jelzésű hálók) fogtuk meg (6. ábra). Ezek közül három a bokros-gyepben, egy pedig a bokros szegélyében (5) állt, de mind a négy hálóhely szomszédos a nyílt szántófölddel.
    A Balti-tenger partvidékén Sokolov és társai (Avian Ecol. Behav. 14, 2008: 35-47) az őszapó intenzív (irrupciós) őszi vonulását azokban az években tapasztalták, amikor enyhébb telek és melegebb tavaszi periódusok voltak a költőterületen. Kérdés, hogy a jelenlegi klímaváltozás következtében Tömördön is gyakoribb lesz-e az északabbi területeken fészkelő és vonuló őszapók nagyobb számú megjelenése októberben?



2. ábra. Az egyes évek napi fogás (naponta befogott madarak) átlagai. A folymatos vonal a háromnaponkénti mozgóátlagokat köti össze




3.     ábra. Az egyes évek napi fogásainak összehasnlítása főkomponens analízissel (PCA). 1 = 2001, 13 = 2013



4. ábra. 2010 gyűrűzési időszakában gyűrűzött és visszafogott őszapók tartózkodási ideje.
Egy vonal egy madár gyűrűzési dátumát és utolsó visszafogásának napját köti össze.



5. ábra. 2001-ben és 2010-ben óránként befogott őszapók aránya (%)



6. ábra. 2001-ben és 2010-ben hálónként befogott őszapók aránya (%)