Cinege
Vasi Madártani Tájékoztató 2. szám
Szerkesztette: Dr. Gyurácz József
Szombathely 1997
Molnár Lajos emlékének
Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi
Egyesület (MME 8. sz. Vas megyei Csoportja) 9700 Szombathely, Károlyi
G. tér 4.
Dr. Gyurácz József elnök, Bánhidi Péter titkár, Horváth
Ildikó gazdasági vezető, Barbácsy Zoltán alelnök, Jene Sándor titkár-helyettes
Tartalom
Egyesületi élet, visszatekintés 1997-re
Barbácsy Z.
A fehér gólyák (Ciconia ciconia) védelme és állománya Vas megyében
(1997)
Gyurácz
J.-Gángó Cs.-Németh Cs.-Mesterházy A.-Fehér I. A gyurgyalag
(Merops apiaster) és a gyöngybagoly (Tyto alba)
védelme
Vas megyében (1997)
Mesterházy
A. Adatok a Haraszti erdő odúlakó madárfajairól
Fehér I.
Darázsölyv (Pernis apivorus) fészkelése a Vasszilvágyi erdőben
Bánhidi P.
Beszámoló a Tömördi "Nagy-tó"-nál végzett tevékenységről
Gyurácz
J. Az V. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábor
Keszei
B. Adatok a Répce vidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez
Dankovics R.
Kétéltű, hüllő faunisztikai vizsgálatok Vas megyében (1997)
Pálmai A.
Az Őrség épületlakó denevérei (1997)
A Chernel
István Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatói 1997-ben
EGYESÜLETI ÉLET
1997 január 18-án tartottuk rendes évi közgyűlésünket
a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban (MMIK). A közgyűlés elfogadta
az egyesület 1998. évi munkatervét és költségvetését.
Januárban a tömördi tó eutrofizálódásának lassítása
céljából a befagyott tó jegén levágtuk és lehordtuk a nádat és az egyéb
növényzetet. Készítettünk egy húsz madárfajt ábrázoló képeslap sorozatot
Kárpáti László tagtársunk grafikáiból.
Május elején rendeztük meg a Tömördi Természetvédelmi
Táborunkat, ahol a Herman Ottó Szakközépiskola tanulóinak terepgyakorlatot
is tartottunk.
Májusban a Madarak és Fák Napjához kapcsolódóan
Kőszegen egyhetes kiállítást és előadássorozatoőszakban folyamatosan végeztük
a fehér gólya, gyurgyalag, kétéltű, hüllő és denevér állomány felméréseket,
valamint a florisztikai adatgyűjtéseket. Szükség esetén megtettük a védelmi
intézkedéseket, tárgyalásokat. Jelentős előrelépést tettünk a gyöngybagoly
költőládák kihelyezése terén is. Körmendi munkacsoportunk júliusban
szervezte meg szokásos madárgyűrűző táborát a Rába árterében. Augusztusban
rendeztük meg Szarvaskend határában a Csörnöc-völgyi Természetvédelmi
Kutató Táborunkat, október második feléőszakban folyamatosan végeztük a
fehér gólya, gyurgyalag, kétéltű, hüllő és denevér állomány felméréseket,
valamint a florisztikai adatgyűjtéseket. Szükség esetén megtettük a védelmi
intézkedéseket, tárgyalásokat. Jelentős előrelépést tettünk a gyöngybagoly
költőládák kihelyezése terén is. Körmendi munkacsoportunk júliusban
szervezte meg szokásos madárgyűrűző táborát a Rába árterében. Augusztusban
rendeztük meg Szarvaskend határában a Csörnöc-völgyi Természetvédelmi
Kutató Táborunkat, október második felében pedig a Tömördi Madárgyűrűző
Táborunkat. Ez év októberében felépült a Tömördi Madárvárta épülete, itt
tartottuk az idei Madárkarácsonyt is.
November 15-én A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
Állattani Tanszékével és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vas Megyei Irodájával
közösen előadóülést rendeztünk "Gyakorlati madár- és természetvédelem Vas
megyében" címmel. A kutatási és védelmi tevékenységünk anyagi hátterének
biztosításához több pályázatot készítettünk 1997-ben is. Ezek közül
a Központi Környezetvédelmi Alaphoz és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatához
benyújtott pályázataink kapták a legtöbb támogatást. Ez évi tevékenységünkről
is többször hírt adtunk különböző lapokban, tévékben.
Tagtársainknak köszönjük áldozatkész segítségét
és további eredményes munkát kívánunk!
A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége
MADÁRVÉDELEM
A
fehér gólyák (Ciconia ciconia) védelme és állománya Vas megyében (1997)
Barbácsy Zoltán 9941 Őriszentpéter, Siska szer 2.
Mint a magyar nép kedves madarát, a gólyát régóta
védték, megtelepedésüket kéményre, fára felhelyezett szekérkerékkel, kosárral
segítették a természet iránt érzékeny emberek. Az eseti védelmen túl megyénkben
a 70-es évek közepén - a Magyar Madártani Egyesület szárnybontásával egyidőben
- indult meg a szervezett gólyavédelem. Körmenden a gólyák városában, ahol
jelenleg is 32 fészek található, Schantl László és barátai folytattak úttörő
munkát. Lebontott régi házak helyén épült lapos tetős szalagházakra az
önkormányzat segítségével helyeztek ki vasállványon lévő fészkeket, melyek
zömét a gólyák el is foglalták. Kéményre épült - füstjáratot eltakaró -
fészkek vasállványra emelésével és régi gólyafészkes házak felújítása utáni
új fészkelőhelyek kialakításával segítették madarunk megtelepedését.
A 70-es években a villanyoszlopokon épült fészkek
számának jelentős növekedése kapcsán, a Madártani Intézet, az OKTH, az
MME és a Magyar Villamos Művek Tröszt megállapodása és támogatása nyomán
a 80-as évek elején megyeszerte 25-30 villamoshálozaton lévő fészek lett
biztonságos tartószerkezetre emelve. Ez a munka napjainkban is folyik,
melynek eredményeként a 189 villanyoszlopon épült fészek 40- %-a van megemelve.
A villanyoszlopon lévő fészkeknél az elektromos problémákon túl, a forgalmas
járdák, valamint a házak közelsége miatt egyéb gond is adódik. Indokolt,
végső esetben ilyenkor külön oszlopra, végleges helyre való fészekáthelyezés
is történik. Gólyafészkes ház bontása esetén közeli alkalmas helyre, vagy
külön oszlopra rakjuk át a fészket, biztosítva a költés folyamatosságát.
Eddig 35 fészek került így végleges helyére. Fészeképítéssel próbálkozó,
ügyetlen fiatal gólya párok megtelepedését tartószerkezetre épített műfészekkel
segítjük.
A gólyafészkek fele valamilyen formában emberi segítséggel
jött létre. Egyesületünk fennállása óta a megyében 180 fészeknél végzett
különféle konkrét védelmi beavatkozást. Egyesületünk a fenti munkákat a
Központi Környezetvédelmi Alap, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
szakmai és anyagi támogatásával, valamint az ÉDÁSZ Rt. hathatós segítségével
végezte.
A gólyavédelem másik elemét a táplálkozóhelyek megóvása
jelenti, mely a védetté nyilvánításban való közreműködésünkben testesül
meg. Így a körmendi és a Répce-menti gólyák táplálkozó területének
védelmét a Rába és Répce árterében, a leendő Csörnöc-menti, illetve a Répce-menti
mocsárrétek Tájvédelmi Körzetek biztosíthatják. A gólyavédelmi munka megalapozásaként
1986 óta az egész megyére kiterjedő évenkénti számlálást, fészekellenőrzést
végzünk.
Az 1997. év egyesületünk nemes törekvése ellenére
is fekete éve lett a gólyáknak. Afrikában és a tavaszi vonulás közben a
gólyákat ért kedvezőtlen hatások (pl. viharos, hideg időjárás) miatt, katasztrofális
költési eredmények születtek. A fészkelő párok száma (HPa) 51 %-a nem nevelt
fiókát. Ez átlagosan 15-20 % szokott lenni. Számos madár pusztult el a
visszaúton, így az idén lényegesen nagyobb volt az üresen maradt, illetve
egygólyás fészkek aránya. A tavalyi 27-el szemben, idén csak 9 új fészek
épült, melynek jó része csak áttelepülés volt. A sikeresen költő gólyák
2,46 fióka/pár-os átlagos szaporulata gyenge közepes, viszont a sok sikertelen
pár miatt az összes párra vonatkozó átlagos fiókaszám példátlanul alacsony
(1,21 fóka/pár). Szokatlanul magas volt a kétfiókás fészkek aránya is (42
%). Az idei példátlanul rossz gólyás év újabb erőfeszítésre ösztönzi a
madarászokat, természetvédőket. Tehát gondoljunk és cselekedjünk átvitt
értelemben is a gólyáról szóló, régi, népi mondóka utolsó sorainak
szellemében "...magyar gyerek gyógyítja".
A
gyurgyalag (Merops apiaster) és a gyöngybagoly (Tyto alba) védelme Vas
megyében (1997)
Gyurácz József (9737 Bük, József A. u. 1/d.) - Gángó Csaba -
Németh Csaba - Mesterházy Attila - Fehér István
A BDTF Állattani Tanszék, valamint a Magyar Madártani
és Természetvédelmi Egyesület közös madármonitoring programjainak egyik
célja a Vas megyében költő gyurgyalag és gyöngybagoly (fokozottan védett
fajok) populáció nagyságának, elterjedésének és ezek időbeli alakulásának
vizsgálata, a költést befolyásoló ökológiai tényezőknek a feltárása és
ennek alapján az állomány védelmének elősegítése.
Az 1991 óta végzett gyurgyalag állományfelmérések
alapján megállapíthatjuk, hogy a faj költésére alkalmas függőleges földfalak
elsősorban működő, vagy felhagyott homokbányákban alakultak ki. Évente
a 13-15 bányában 70-80 pár gyurgyalag költ. 1997-ben a legnagyobb költőtelep
(27 pár) kialakulására alkalmas gércei, D-i, DK-i kitettségű bányafalak
kerültek veszélybe. A bányafalakig kiterjedő hétvégi telkek tulajdonosai
kezdeményezték a falak lerézsűzését a bányatulajdonos faluszövetkezetnél,
mondván, hogy a falak balesetveszélyesek. Kutatási eredményeink bizonyítják,
hogy Vas megyében a gyurgyalagok elsősorban a jobban felmelegedő D-i kitettségű
falakat választják költésre. Egy egyeztető tárgyalás után, javaslatainkat
megfontolva az illetékes hatóságok (bánya-felügyelőség, Fertő-Hanság Nemzeti
Park Igazgatóság) elutasították a bányafal lerombolásának lehetőségét,
de a bányatulajdonos egyetértésével baleset-megelőzési intézkedések határidős
végrehajtását írták elő. Ez az eset is példa arra, hogy egy kutatás eredményei
miként válhatnak a papírra vetett formából értékmentő tényezővé. Sajnos
az izsákfai homokbánya költésre alkalmas falait rekultiváció keretében
lerézsűzték! 1997-től az országos gyurgyalagvédelmi program koordinálása
is Szombathelyről történik. A megyei tapasztalatokról és az országos védelmi
programról beszámoltunk a Magyar Biológiai Társaság Természetvédelmi Szakosztályának
ülésén és több újságcikkben is.
Az 1988-ban elvégzett Vas megyei felmérés szerint
is a templomtornyok megszűntek, mint a gyöngybagoly hagyományos költőhelyei.
A tornyokat lezárták, hogy a sok fészekanyagot behordó galambokat, verebeket
távoltartsák. Indokolt ez tűzveszélyességi és az elektromos harangozó szerkezetek
meghibásodása szempontjából. A gyöngybaglyok más költőhelyet ( pl. szalmakazal,
magtárak padlásai ) választottak, ahol a korábbiaknál zavartabb körülmények
( nagyobb mértékű predáció, fokozottabb emberi jelenlét ) között próbálták
felnevelni fiókáikat. A fészkelőhely-váltással kapcsolatos nagyobb fiókapusztulás
is okozta a hazai állomány utóbbi évtizedekben tapasztalt nagyarányú csökkenését.
Ezen a helyzeten a templomtornyokban megfelelő tájolású költőládák kihelyezésével,
a verebek és galambok bejutását továbbra is megakadályozva lehet eredményesen
javítani. 1997-ben 12 költőládát készítettünk, 7 új láda felszerelésével
10-re növeltük a Vas megyében költésre alkalmas költőládák számát.
A gyurgyalag - és gyöngybagolyvédelmi programot
a Központi Környezetvédelmi Alap támogatta. Köszönjük a védelemben
együttműködő bányatulajdonosok, -kezelők és plébániahivatalok segítségét.
Adatok
a Haraszti erdő odúlakó madárfajairól
Mesterházy Attila 9962 Mesterháza, Petőfi u. 2.
A Haraszti erdő a Vas megyei Nemesládony község közelében
terül el. A legnagyobb része fiatal, telepített erdei fenyő, tölgy, illetve
akác. A déli részén öreg kocsányos- és cserestölgyes állományok vannak.
A legöregebb részeken 130 éves fák is találhatók. Az idős állományok kiváló
élőhelyet jelentenek az odúlakó madárfajoknak. Ezekben a tölgyesekben idén
30 mesterséges fészekodút helyeztünk ki 2-m-es magasságban. Az odúk röpnyílásának
átmérője 32 mm és 15 mm között változik. Az odúk szinte mindegyike bérlőre
talált. A legtöbb fészekodúban szén- és kék cinege (Parus major et caeruleus)
költött, de fészkelt bennük egy-egy pár csuszka (Sitta europaea), seregély
(Sturnus vulgaris) és örvös légykapó (Ficedula albicollis) is. Három pár
nyaktekercs (Jynx torquilla) költését figyeltük meg a kihelyezett odúkban,
közülük két pár másodszor is költött. A három pár nyaktekercs összesen
30 fiókát repített ki. Fakuszok (Certhia sp.) számára kéregrepedéseket
alakítottunk ki, melyek közül egyben költést is észleltünk. Az erdőben
3-4 pár fakusz költhetett. 1997-ben az előbb említett fajokon kívül 1 pár
búbos banka (Upopa epops), 3 pár fekete harkály (Dryocopus martius),
3 pár közép fakopáncs (Dendrocopos medius) és 1 pár zöld küllő (Picus viridis)
fészkelését is megfigyeltük. A legöregebb erdőrészletben 1 pár kék galamb
(Columba oenas) is költött. A csuszka és a nagy fakopáncs (D. major) gyakori
fészkelő volt az idén a Haraszti erdőben, a szürke légykapó (Muscicapa
striata) és az örvös légykapók száma kevesebb volt a korábbi évekhez képest.
Sajnos az öreg erdőrészletek aránya a Haraszti erdőben is folyamatosan
csökken, mára már csak 10 ha lehet az idős állományok területe. Ez az öt
évvel ezelőtti nagyságnak az egyharmada. Valószínűleg ezzel magyarázható
a darázsölyvnek (Pernis apivorus), mint fészkelő fajnak az eltűnése az
erdőből.
Darázsölyv
(Pernis apivorus) fészkelése a Vasszilvágyi erdőben
Fehér István 9662 Tompaládony, Kossuth u. 2.
1997 február 7-én gallyfészkek keresése közben darázsölyv
fészekre bukkantam egy idős tölgyesben. A fészek tölgyfára épült 12 m magasan
és már több éve lakott. A tojó a tojásokat június első felében rakta le.
Július végén egy fióka ült a fészekben, ami ritka eset. A fióka mellett
több darázslép darab is volt. A másik fióka valószínű a csapadékos, hideg
időjárás, a kevesebb táplálék miatt pusztult el. Az egyedül maradt
fióka augusztus közepén szerencsésen kirepült.
TÁBOROK
Beszámoló
a Tömördi "Nagy-tónál" végzett tevékenységről (1997)
Bánhidi Péter 9700 Szombathely, Nagy L. u. 36.
Az 1997-es év során Tömördön két tábort rendeztünk,
továbbá több egy napos, illetve hétvégi akciót.
A tavaszi táborra május 1-10-ig került sor.
A táborban élőhely-rekonstrukciós munkákat végeztünk átlagosan 10-12 fő
részvételével. A korábbi években megkezdett cserjeirtást folytattuk, továbbá
egy kisebb terület kaszálását is elvégeztük. Kialakítottunk egy új táborhelyet,
mert az eddigi kívül esett azon a területen, melyet megvásároltunk.
Ezeken kívül természetesen a madarakra is
maradt időnk. A faunisztikai megfigyelések mellett a fő hangsúly a gyűrűzésen
volt. Összesen 15 hálóval végeztük a befogást az évek óta állandó helyeken.
A 10 nap alatt 38 faj 258 példányát jelöltük. A legérdekesebbnek számított
a pajzsos cankó (Philomachus pugnax) hálóba kerülése, ennek a fajnak ugyanis
a területről még nem volt adata. Befogtuk továbbá mindhárom tücsökmadárfaj
(Locustella naevia, luscinioides et fluviatilis) 1-1 példányát. Jelöltünk
még 12 pd barázdabillegetőt (Motacilla alba), 3 pd sárgabillegetőt (M.
falva), 12 pd réti cankót (Tringa glareola), 1 pd kis lilét (Charadrius
dubius) és egy hantmadarat (Oenanthe oenanthe), hogy csak az érdekesebb
fajokat említsem.
Az őszi tábort október 19-26-ig rendeztük. Fő tevékenységünk
a rigó- és pintyfélék gyűrűzése volt. A nyári hálóvásárlást követően már
20 hálóval tudtunk dolgozni. A 8 nap alatt 29 faj 438 példányát jelöltük
meg. Ezek közül nagyobb számban az alábbiakat fogtuk be és gyűrűztük:
Vörösbegy (Erithacus rubecula) 94 pd
Erdei pinty (Fringilla coelebs) 78 pd
Fekete rigó (Turdus merula) 71 pd
Fenyőpinty (Fringilla montifringilla) 32 pd
Csilp-csalp füzike (Phylloscopus collybita) 27 pd
Királyka (Regulus regulus) 24 pd
Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) 21 pd
Ökörszem (Troglodytes troglodytes) 15 pd
Említést érdemel még mint érdekesebb faj
az 5 pd tüzesfejű királyka (R. ignicapillus), az 5 pd szőlőrigó (T. iliacus)
és az 1 pd csörgőréce (Anas crecca) jelölése.
Elvégeztük továbbá a területen kihelyezett
mesterséges fészekodúinkon az elengedhetetlen javításokat, valamint még
a tábor ideje alatt megkezdtük új odúk készítését, mert az 1987-ben kihelyezett
odúk egy része cserére szorul.
A madarászás mellett ősszel is folyt kaszálás és
a tavasszal levágott cserjék egy részének elégetése.
Mindkét táborunkat a Központi Környezetvédelmi Alap
terhére kiírt tábori pályázaton elnyert támogatással rendeztük meg.
Az őszi tábor ideje alatt épült a kialakított új
táborhelyen a Tömördi Madárvárta. Az épület fából készült, fa zsindellyel
fedett, hogy minél jobban illeszkedjen a tájba. Jellegét tekintve alpesi
stílusú, kétszintes és a két szint együtt cca. 40 m2. Épült a KTM Központi
Környezetvédelmi Alap, Szombathely Megyei Jogú Város Környezet- és Természetvédelmi
Bizottsága, a Böröcz-Masszi KFT, Gencsapáti és a LÉPTÉK KFT, Szombathely
támogatásával. A jövő feladata a legszükségesebb bútorzat beszerzése, valamint
a madárvárta fűthetővé tétele.
Az épület adta lehetőségeket kihasználva az 1997-es évtől
az őszi vonulási időszakra egy többhetes, többturnusos gyűrűzőtábort szeretnénk
megvalósítani.
Az
V. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábor
Gyurácz József 9737 Bük, József A. u. 1/d.
A Csörnöc-patak völgyében, Szarvaskend határában
rendeztük meg az V. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábort. A kutatott
terület Vas megye egyik legszebb, rétekkel, mocsarakkal, öreg erdőkkel
tarkított vidéke, ahol a BDTF Állattani Tanszéke által kezdeményezett tájvédelmi
körzet kialakítása évek óta húzódik.
Egyesületünk kutató táborának feladata elsősorban
a terület gerinces állatvilágának tanulmányozása volt. A madarak gyűrűzésével
a madárpopulációk térbeli eloszlásáról, a madarak vonulási útjáról és telelőterületeiről
kapunk értékes információkat. Mértük a befogott madarak testtömegét, becsültük
a raktározott zsírkészletüket, így következtetni tudunk arra, hogy egy
adott madár csak megpihene-e a vizsgálati területen vagy táplálkozik, energiát
is gyűjt ott útja további folytatásához. A tíz nap alatt 29 madárfaj közel
300 egyedét gyűrűztük meg. A vidék temészetvédelmi jelentőségét növeli,
hogy a Vasi-Hegyhát erdeiben hat harkályfaj jelenlétét sikerült kimutatnunk:
nyaktekercs (Jynx torquilla), zöld küllő (Picus viridis), szürke küllő
(P. canus), fekete harkály (Dryocopus martius), nagy fakopáncs (Dendrocopos
major), kis fakopáncs (D. minor). Az erdei tócsák és a rétek tocsogói kiváló
szaporodóhelyei a különböző békafajoknak. Ezek közül leggyakoribb a vöröshasú
unka (B. bombina), a mocsári és erdei béka ( Rana arvalis et dalmatina).
A vízisikló (Natrix natrix) és a parlagi (rákosréti) viperához hasonló
méretű és mintázatú, de emberre teljesen veszélytelen rézsikló (Coronella
austriaca) a legjellegzetesebb kígyófajai a területnek. Előfordul itt a
törékeny gyík (Anguis fragilis), vagy más néven kuszma is, melyet sokan
kígyónak vélnek a lábatlansága miatt. A törpeegér (Micromys minutus), az
erdei pocok (Clethrionomys glareolus) és a pirók egér (Apodemus agrarius)
egy-egy példányát is megfigyeltük a tábor ideje alatt.
A tábor évről-évre egyre népszerűbb, idén 30 fő,
főleg diákok vettek részt a tábor munkájában, akik Komárom, Somogy és Vas
megyéből, valamint Budapestről érkeztek. A táborozók jó kapcsolatot alakítottak
ki a szarvaskendiekkel, akik készségesen segítettek a nehézségek ( szállítás,
útviszonyok, vízhordás, stb. ) leküzdésében. Köszönjük!
BOTANIKA
Adatok
a Répce vidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez
Keszei Balázs 9730 Kőszeg, Űrhajósok útja 15/a.
A Répce folyót kísérő természetes területek a botanikai
irodalomban szinte fehér foltnak számítanak. Ennek oka, hogy a kutatók
többnyire az egyedi, unikális értékeket részesítik előnyben. Az utóbbi
néhány évtizedig ezek a területek csupán középszerűek voltak e tekintetben,
a meglévő hasonlók közül nem tűntek ki különlegességeikkel.
A vizes-füves élőhelyek csökkenése azonban odavezet, hogy a megmaradt
területek felértékelődnek. Az országban előforduló hasonló adottságú -
hansági rétek, alföldi árterek stb. - területekkel való összehasonlítás
érdekében mind jobb megismerésük egyre indokoltabbá válik.
E dolgozatot a korábban megjelent írások kiegészítésének szánom az
újabb előfordulási adatok közlését illetően.
Florisztikai adatok
rövidítések: Char: Charophyceae A: Arrabonicum Cast.:
Castriferreicum
Sorszám (SIMON 1992) fajnév (védett) (magyarul) - a flórajárás : lelőhely
Char. Chara vulgaris L. (csillárkamoszat) - A.: Vámoscsalád,
mocsártársulás
6. Juniperus communis L.
(közönséges boróka) - Castr.: Iván, borókás-tölgyes
32. Clematis recta L. (egyenes iszalag)-
Cast.: Tompaládony, Répce parti szegénynövényzet
42. Ranunculus trychophyllus Chaix (hínáros
viziboglárka) - A.: Vámoscsalád, mocsártársulás
153. Potentilla neglecta Baumg. (molyhos pimpó)
- A.: Vámoscsalád, kavicsgödör
186. Rosa gallica L. (parlagi rózsa) - Castr.:
Iván, borókás-tölgyes
208. Padus avium Mill. (májusfa) - Cast.:
Répceszentgyörgy, liget
322. Astragallus cicer L. (hólyagos csüdfű)
Cast.:Répceszentgyörgy,erdőszegély
384. Peplis portula L. (tócsahúr) - A.: Vámoscsalád,
kavicsgödör
487. Pimpinella saxifraga L. (hasznos földitömjén)
- kaszálóréteken
488. Aegopodium podagraria L. (podagrafű)
- Répce parti szegénynövényzetben
532. Cruciata laevipes Opiz (mezei keresztfű)
- fasorok szegélyén
563. Viburnum opulus L. (kányabangita) - fasorokban
602. Malva alcea L. (érdes mályva) - A.: Nick,
Rába ártér
620. Geranium phaeum L. (fodros gólyaorr)
- Cast.: Répceszentgyörgy, erdőszegélyen
677. Centaurium erythraea Rafn. (kis ezerjófű)
- A.: Vámoscsalád, kavicsgödör
754. Teucrium scordium L. (vízi gamandor)-
A.: Vámoscalád, mocsártársulás
1113. Elatine alsinastrum L. (pocsolyalátonya)
- A.: Vámoscsalád, kavicsgödör
1137. Campanula trachelium L. (csalánlevelű harangvirág)
- Cast.: Répceszentgyörgy, erdőszélen
1173. Gnaphalium luteo-album L. (halvány gyopár) - A.:
Dénesfa, marhalegelőn
1375. Hieracium pilosella L. (ezüstös hölgymál) - A.:
Vámoscsalád, kavicsgödör
1409. Calluna vulgaris (L.) - Hull (csarab) Castr.: Iván,
borókás-tölgyes
1422. Silene vulgaris (Mönch) Garcke (hólyagos habszegfű)
- fasorok szegélyén
1441. Cucuballus baccifer L. (szegfűbogyó) - A.: Nagygeresd,
patakmenti szegélynövényzetben
1442. Gypsophylla muralis L. (mezei fátyolvirág) - A.:
Répcelak, Vámoscsalád, tarlón
1446. Petrorhagia prolifera (L.) Ball et Heyw (aszúszegfű)
- A.: Vámoscsalád, kavicsbánya
1462. Saponaria officinalis L. (szappanfű) - Répce part
1480. Moenchia mantica (L.) Bartl. (rigószegfű) - A.:
Vámoscsalád, kavicsgödör
1496. Moehringia trinervia (L.) Clairv. (erdei csitri)
- Castr.: Iván, borókás
1577. Lysimachia punctata L. (pettyegetett lizinka) -
Castr.: Iván, borókás
1773. Iris sibirica L. (szibériai nőszirom)
- A.: Vasegerszeg, mocsárréten
1810. Epipactis helleborine (L.) Cr. (széleslevelű
nőszőfű) - A.: Uraiújfalu, erdőszél
1831. Orchis morio L. (agárkosbor) - A.:
Vámoscsalád, kavicsgödör
1875. Bolboschoenus maritimus (L.) Palla (szikikáka)
- A.: Vámoscsalád, mocsártársulás
1948. Carex vesicaria L. (hólyagos sás) - A.: Nagygeresd,
magassásosban
1969. Festuca altissima All. (erdei csenkesz) - A.: Hegyfalu,
Répceszentgyörgy, tölgyesben
1980. Festuca rupicola Heuff. (pusztai csenkesz) - kaszálóréreken
1990. Brachypodium pinnatum (L.) P.B. (tollas szálkaperje)
- A.: fasorokban, ligetekben
2076. Avenula pubescens (Huds.) Pilg. (pelyhes zabfű)
- kaszálóréteken
2090. Agrostis canina L. (ebtippan) - A.: Vámoscsalád,
kavicsbánya
2160. Typha angustifolia L. (keskenylebelű gyékény) -
árkokban
2161. Typha latifolia L. (bodnározó gyékény) - árkokban,
mélyedésekben
KÉTÉLTŰEK, HÜLLÔK, DENEVÉREK
Kétéltű,
hüllő faunisztikai vizsgálatok Vas megyében (1997)
Dankovics Róbert 9700 Szombathely, Vadrózsa u. 9.
Az elmúlt évekhez hasonlóan 1997-ben is folytatódott
Vas megye kétéltű és hüllő faunájának feltérképezése. A felmérés során
diafelvételeket is készítettünk a vizsgált szaporodóhelyekrôl, kétéltűekrôl
és hüllôkrôl, különös tekintettel a Rana fajok taxonómiai vizsgálatára.
Ezek kiértékelése egy szakdolgozat keretében fog megtörténni. Az 1996-ban
vizsgált területek ismételt ellenőrzésén felül további községek és környékük
kerültek felmérésre.
A felmért területek listája:
Felmért települések, UTM
Alsóújlak, XN 41
Őriszentpéter, XM 08 - XM 09
Apátistvánfalva, WM 99
Perenye, XN 13
Bozsok, XN 14
Rum XN 32 - XN 42
Cák, XN 14
Söpte, XN 23
Csákánydoroszló XN 10
Szajk, XN 51 - XN 50
Farkasfa, WM 99 - XM 09
Szakonyfalu, WM 99
Felsőcsatár XN 03
Szalafő, XM 09
Felsőszölnök, WM 89
Szarvaskend, XN 20
Gencsapáti XN 23
Szombathely, XN 13 - XN 23
Hegyhátszentjakab XM 19
Szentpéterfa XN 11
Ivánc XM 19
Tömörd, XN 24
Kám XN 41
Vasasszonyfa, XN 24
Kétvölgy, WM 99
Vasalja XN 10
Kondorfa, XM 09
Vaskeresztes XN 02 -12
Körmend XN 20
Vasvár, XN 31
Kőszeg, XN 15 - XN 14
Velem XN 14
Nagykölked XN 11
Narda XN 13
Orfalu, WM 99
A vastagon szedett települések az új, 1997-ben elôször felmérésre került területek.
A felmért területeken talált fajok listája:
Kétéltű
Foltos szalamndra (S. salamandra) Pettyes gőte (Triturus vulgaris) Tarajos gőte (Triturus cristatus) Alpesi gőte (Triturus alpestris) Barna varangy (Bufo bufo) Zöld varangy (Bufo viridis) Barna ásóbéka (Pelobates fuscus) Vöröshasú unka (B. bombina) Sárgahsú unka (B. variegata) Zöld levelibéka (Hyla arborea) Erdei béka (Rana dalmatina) Gyepi béka (Rana temporaria) Mocsári béka (Rana arvalis) Kecskebéka (Rana kl. esculenta) Rana lessonae (Kis vízibéka) |
Hüllő
Mocsári teknős (E. orbicularis) Törékeny gyík (Anguis fragilis) Fürge gyík (Lacerta agilis) Fali gyík (Podarcis muralis) Rézsikló (Coronella austriaca) Erdei sikló (Elaphe longissima) Vízisikló (Natrix natrix)
|
Az
Őrség épületlakó denevérei (1997)
Pálmai Angéla 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.
Faj | Helység | Padlás | Torony | Megjegyzés |
Közönséges denevér
(Myotis myotis) |
Alsószölnök
Apátistvánfalva Bajánsenye Csákánydoroszló Kondorfa Nagyrákos (ev.) Őriszentpéter (ref.) Rábagyarmat Szaknyér Szőce Viszák (ev.) |
48 pd 300 pd
5 pd 1 pd
|
4 pd
5 pd 2 pd 18 pd
1 pd |
harangláb
|
Kései denevér
(Eptesicus serotinus) |
Csákánydoroszló
Nagyrákos (ev.) Szakonyfalu |
10 pd
15 pd 10 pd |
||
Szürke hosszúfülű denevér
(Plecotus austriacus) |
Felsőszölnök | 45 pd |
A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának támogatói 1997-ben
Központi Környezetvédelmi Alap
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezet- és Természetvédelmi
Bizottsága
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Állattani Tanszék
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Független Ökológiai Központ
Kőszeg Város Önkormányzata
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely
Böröcz-Masszi KFT, Gencsapáti
LÉPTÉK KFT, Szombathely