Cinege
Vasi Madártani Tájékoztató 5. szám
Szerkesztette: Dr. Gyurácz József
Szombathely 2000
Almásy György emlékének
Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi
Egyesület (MME 8. sz. Vas megyei Csoportja) 9700 Szombathely, Károlyi
G. tér 4.
Dr. Gyurácz József elnök, Bánhidi Péter titkár, Horváth
Ildikó gazdasági vezető, Barbácsy Zoltán alelnök, Jene Sándor és Lőrincz
Csilla titkár-helyettes
Tartalom
Egyesületi élet, visszatekintés 2000-re
Gyurácz J. 5 éves a Cinege
Kelemen T.
A második békamentés Balogunyom határában
Barbácsy
Z. Vas megye fehér gólya (Ciconia ciconia) állománya a 2000.
évben
Gyurácz J.
A költő gyurgyalagok (Merops apiaster) állományának felmérése és védelme
Vas megyében (2000)
Pálmai A. - Dankovics R.
Denevérvédelem
Gyurácz J.
A biodiverzitás monitorozása Tömördön
Szinetár Cs.
Adatok a Tömördi Madárvárta környékének pókfaunájához
Szél Gy. -
Korsós Z. Talajlakó bogár, ikerszelvényes és százlábú fajok
egy tömördi cseres-tölgyesben
Dankovics R. Kétéltű
és hüllő faunisztika
Bánhidi
P. - Polovitzer P. Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző
Táborok (2000)
Jene S.
VII. Rába parti Madárgyűrűző Tábor
Fehér I.
és Mesterházy A. Gallyfészkek térképezése Vas megye északi
részén
Németh Cs.
Adatok a Kőszegi-hegység és Kőszeg-hegyalja madártani viszonyainak ismeretéhez
1995-2000
Lepold Z.
Költési eredmények a tömördi odútelepen
Lepold Z.
A vízirigó (Cinclus cinclus) költése 2000-ben
Nagy K.
A Mindennapi Madaraink Monitoringja állományfelmérő program rövid bemutatása
Keszei
B. Változások a tömördi Nagy-tó növényzetében a 2000. év vegetációs
Időszakában
Keszei B.
Újabb adatok a Répce-sík és észak Vas megye flórájának Ismeretéhez
Lőrincz Cs. Madarász Ovi
Kelemen T.
Madarak és Fák Napja Országos Verseny
Lőrincz Cs.
Madáretetőm madarai, gyermekpályázat
A
Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának támogatói
2000-ben
Fotók
EGYESÜLETI ÉLET
2000. január 30-án tartottuk rendes évi közgyűlésünket
a Berzsenyi Dániel Főiskolán. A közgyűlés elfogadta az egyesület 1999.
évi pénzügyi beszámolóját, valamint a 2000. évi munkatervét és költségvetését.
Márciusban szerveztünk egy szakmai megbeszélést az MME monitoring programjairól
a Berzsenyi Dániel Főiskolán. Az összejövetelen Nagy Károly, az MME Monitoring
Központjának vezetője tartott ismertetőt az aktuális monitoring programokról.
Április 28 és május 5 között rendeztük meg a tavaszi Tömördi
Természetvédelmi és Madárgyűrűző Táborunkat. A Madarász Suli és Madarász
Ovi nevelési programunk keretében kéthetente rendeztünk foglalkozásokat.
A Madarak és Fák Napja Országos Vetélkedőn is jól szerepeltek a vasi (répcelaki)
madarász gyerekek. A körzeti versenyt Kelemen Tibor és Lőrincz Csilla szervezte
Szombathelyen. Májusban kiállítást rendeztünk az MMIK és egyesületünk által
meghirdetett "Madáretetőm madarai" című pályázatra beérkezett rajzokból
és egyéb pályaművekből. A pályázaton több száz gyermek vett részt, akik
különböző díjakat, jutalmakat vehettek át.
A költési, vegetációs időszakban folyamatosan végeztük
a fehér gólya, gyurgyalag és kétéltű állományfelméréseket, valamint a florisztikai
adatgyűjtéseket. Szükség esetén megtettük a védelmi intézkedéseket, tárgyalásokat.
Folytattuk a gyöngybagoly költőládák kihelyezését. Körmendi munkacsoportunk
augusztusban szervezte meg szokásos madárgyűrűző táborát a Rába árterében.
Augusztus 20-tól november 19-ig folyamatosan működött
az őszi Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző Táborunk, melyet Simon
László, az MME Madárgyűrűzési Központjának munkatársa is meglátogatott.
A tábor idejére munkába állt új polgári szolgálatos munkatársunk, Eichardt
János tanár. Szomorú, hogy idén több alkalommal is loptak (ismeretlen tettesek)
a madárvártáról. Ez év folyamán vásároltunk faanyagot a Tömördi Madárvárta
étkezőjének felépítéséhez, illetve készíttettünk harminc növényfajt bemutató
táblát. Kelemen Tibor bemutató
jelleggel különböző odútípusokat készített. A Herman Ottó Szakközépiskola
vadász szakos tanulói szakmai gyakorlatuk egy részét idén is a madárvártán
töltötték. A szakközépiskola segítségével a réteket ez évben is kezelni
tudtuk gépi szárzúzóval. Október 1-2-3-án a tömördi tó környékére szervezett
madármegfigyeléssel bekapcsolódtunk a Nemzetközi Madármegfigyelő Nap akcióba.
Szeptemberben volt az V. Magyar Ökológus Kongresszus,
ahol a vasi madártant Gyurácz József, csoportunk elnöke képviselte.
A téli madáretetéshez idén 12 mázsa napraforgót vásároltunk,
melyet tagjaink között osztottunk szét. Decemberben 30-án a Madárkarácsony
alkalmával búcsúztunk az óévtől. A tagság régi igényét teljesítve egyesületi
matricát és jelvényt is készíttettünk.
A kutatási és védelmi tevékenységünk anyagi hátterének
biztosításához több pályázatot készítettünk 2000-ben is. Ezek közül a Környezetvédelemi
Alap Célelőirányzathoz és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatához
benyújtott pályázataink kapták a legtöbb támogatást. Ez évi tevékenységünkről
is többször hírt adtunk különböző lapokban, tévékben. A Magyar Televízió
is készített filmet, riportot a madárvártán folyó munkáról.
Tagtársainknak köszönjük áldozatkész segítségét és további
eredményes munkát kívánunk!
A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége
1996-ban azzal a céllal indítottuk útjára a Cinegét, hogy egyesületünk
tagjait, támogatóinkat és a szélesebb közvéleményt tájékoztassuk egész
évi munkánk eredményeiről. Azóta öt év telt el, minden évben volt Cinege,
mert minden évben volt miről beszámolnunk. A kapott támogatásokat célzottan
felhasználva bizton állíthatjuk, hogy egyesületünk munkájának eredményeként
jobban ismerjük a megye állat és növényvilágát, egyes élőhelyek megmenekültek
a pusztulástól, nőtt a védett terület aránya, több ember lett madarász
élményekben gazdagabb, többen hallottak a természetvédelem szükségességéről.
A teljesség igénye nélkül néhány példa, az elmúlt öt évben elért eredményeink
közül:
Megvásároltuk a tömördi Nagy-tavat és környékét, ahol
rendszeres szárzúzással biztosítjuk a rétek hosszú távú fennmaradását
Koordináljuk az országos gyurgyalagvédelmi programot,
melynek eredményeként a hazai gyurgyalag állomány eloszlásáról, nagyságáról,
védelmi helyzetéről nagy mennyiségű, megbízható adatokkal rendelkezünk.
Felépítettük a Tömördi Madárvártát, amelynek nevelési
programjaiban évente több száz gyerek is részt vesz
Egyesületünk botanikai és gerinces zoológiai kutatásainak
eredményeként 1999-ben a Répce menti mocsárrétek területe a Fertő-Hanság
Nemzeti Park része lett.
A közeljövőben megalakuló Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet
kezelési tervéhez egyesületünk végezte el a terület gerinces zoológiai
felmérését.
Az MME Ritka és Telepesen Költő Madarak Monitoringja és
a Mindennapi Madaraink Monitoringja programján keresztül bekapcsolódtunk
a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer munkájába.
Részt veszünk az országos Actio Hungarica, 2000-től a
nemzetközi South-East Bird Migration Network madárvonulás kutató programokban.
Az eredményeket aktív tagtársaink örömmel és hittel végzett
munkájával értük el, akik szabadidejük jelentős részét "a természet szolgálatában"
töltik. Az öt éves időszakra történő visszatekintés arra is jó, hogy felismerjük
"hibáink vannak, de erényeink többek" és arra is jó alapot ad, hogy a jövőre
vonatkozóan tudjunk tervezni, kijelölve a főbb haladási irányt a madártan
és a természetvédelem útján, "ahol az út a cél" (a szerk.).
TERMÉSZETVÉDELEM
A
második békamentés Balogunyom határában
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Király u. 15. I/3.
Idén második alkalommal rendeztük meg a békamentő akciónkat.
A fóliasort, amely idén kb. 80 méterrel hosszabb volt (280 m) a tavalyinál,
három részletben tudtuk felrakni. Március 19-én, vasárnap délelőtt kezdtük
el a fólia felállítását, illetve a 14 vödör leásását. Az utolsó 80 métert
csak pénteken tudtuk befejezni. A munkában részt vett Dankovics Róbert,
Lőrincz Csilla, Horváth Tamás, illetve négy "madarász ovis apuka". Szerdán,
március 22-én megindultak a barna varangyok. A reggeli és esti órákban
végeztük a vödrök ellenőrzését. A kiutazásban nagy segítségünkre volt Lendvai
Imre tagtársunk, aki mindig készségesen vitt ki bennünket saját autóján.
A hét végéig hűvös időjárás volt, a békák száma lassan
emelkedett. Szerda este az előző évben nem tapasztalt jelenségnek voltunk
szemtanúi. A barna varangyok többsége (172 példány) és kb. ugyanennyi erdei
béka visszafelé, az erdő irányába vándorolt. Egész este esett az eső. A
meghosszabbított fóliával kb. 100 példány barna varanggyal többet sikerült
megmenteni, mint tavaly. A békamentésről a Szombathelyi Városi Televízió
és a Vas Népe is beszámolt.
A megmentett békák napi egyedszámának alakulását az alábbi táblázat
foglalja össze.
03.22. | 03.23. | 03.24. | 03.25. | 03.26. | 03.27. | 03.28. | 03.29. | 03.30. | 03.31. | Összesen | |
Barna varangy
(Bufo bufo) |
14 | 20 | 14 | 277 | 172 | 133 | 30 | 46 | 37 | 7 | 750 |
Zöld varangy
(Bufo viridis) |
- | - | - | 5 | 5 | - | - | - | - | - | 10 |
Erdei béka
(Rana dalmatina) |
6 | 3 | 2 | 7 | 7 | 3 | - | 1 | - | - | 29 |
Mocsári béka
(Rana arvalis) |
- | 1 | - | 1 | 2 | 1 | - | 1 | - | - | 6 |
Gyepi béka
(Rana temporaria) |
- | - | 1 | 1 | - | - | - | - | - | - | 2 |
Barna ásóbéka
(Pelobates fuscus) |
- | - | - | - | 1 | 1 | - | 1 | 1 | - | 4 |
Zöld levelibéka
(Hyla arborea) |
- | - | - | 2 | - | - | - | - | 1 | - | 3 |
Kecskebéka
(Rana esculenta) |
- | - | - | 1 | 2 | - | - | 1 | - | 1 | 5 |
Tarajos gőte
(Triturus cristatus) |
- | - | - | 1 | - | - | 1 | - | - | - | 2 |
Pettyes gőte
(Triturus vulgaris) |
- | - | - | 1 | - | - | - | 1 | - | 1 | 3 |
Összesen | 20 | 24 | 17 | 296 | 189 | 138 | 31 | 51 | 39 | 9 | 814 |
Vas
megye fehér gólya (Ciconia ciconia) állománya a 2000. évben
(gólyaszámlálási gyorsmérleg)
Barbácsy Zoltán 9941 Őriszentpéter, Siska szer 2., e-mail: barbazo@elender.hu
A 2000. jubileumi évben, Vas megyében összesen 357 fehér
gólyafészek került összeírásra. Ebből 317 fészek volt lakott valamilyen
szinten, 304 fészekben költöttek párok (HPa) , 4 fészekben magányos gólya
(HE) tartózkodott, míg 9 fészket csak átmenetileg, rövid ideig foglaltak
el gólyák (HB 1,2).
Az idei évben a fiókaszaporulat szerényebb volt az átlagosnál.
A fiókákat sikerrel felnevelő párok (HPm) is csak átlagosan 2,5 fiókát
neveltek fel, míg az összes gólya párra számított középérték csak 1,8 lett.
Ezzel a ténnyel szoros összefüggésben a fiókák nélküli párok száma magasabb
volt a többéves átlagnál, 20,8 %-ot ért el. Az idei gyengébb gólyás évet
kézenfekvőnek tűnik párhuzamba állítani a rendkívül száraz tavaszi, nyári
időjárással, azonban ez vélhetően csak az egyik tényezője a kialakult helyzetnek,
amit e helyütt nincs lehetőség kifejteni. Itt említem meg, hogy a gólyák
időjárással összefüggő éhezéséről és azzal összefüggő fiókapusztulásról
szóló laikus vélekedés nem állja meg a helyét. A táplálkozásában több lábon
álló, állati táplálékban nem válogató gólya, mely fészkétől több km-es
távolságra is eljár táplálék után, nem kerül ilyen helyzetbe.
Idén a kétfiókás fészkek aránya volt a legmagasabb, 31
%, a háromfiókásaké 27,7 %. Az egyfiókás fészkek aránya (7,5 %) is meghaladta
a négyfiókásokét (6,1 %), míg csak 3 fészekaljban nevelődött öt fióka.
Az idei évben 10 új fészek létesült, ami csekélyebb mértékű
az átlagosnál. Ez 2,9 % relatív állománynövekedést jelentett, a 6-8 %-os
többéves középértékkel szemben. Emellett jelzés értékű és nyugtalanító
az üres fészkek magas száma (40). Az 1997. évi katasztrofálisan rossz
gólyás év hatásaként számos fészek elnéptelenedett, ahová a mai napig nem
telepedtek le új gólyák. Figyelemre méltó, hogy a jó fészkelő körzetnek
számító Rába-völgyében fekvő Csörötneken, Gasztonyban, Vasszentmihályon
és Szentgotthárdon vagy a hasonlóan jó gólyás élőhelynek számító Marcal-völgyben
lévő Bobán és Kemenespálfán is található jó néhány ilyen évek óta el nem
foglalt fészek.
Örvendetek viszont, hogy az idei új fészkek közül három olyan községben
települt, melyben sok év óta nem fészkeltek gólyák. Ezzel 29-re zsugorodott
azon községek száma Vas megyében, ahol nem fészkelnek gólyák. A nyolcvanas
években közepén ez a szám még 70 volt. Idén valamennyi új fészek villanyoszlopra
épült.
A gólyák védelme, valamint az általuk, környezetükben
okozott szennyezés, kellemetlenség csökkentése érdekében idén az Egyesületünk
27 fészeknél végzett különféle beavatkozást. Ezek között szerepelt, többek
között három fészek áthelyezése külön oszlopra, valamint több villanyoszlopon
lévő fészek megemelése biztonságos fészektartóra és egy óriáskéményre épült
fészek megemelése vas fészektartóra. Mindezen munkákat a Fertő-Hanság Nemzeti
Park Igazgatóság és az ÉDÁSZ Rt hathatós támogatásával végeztük.
A
költő gyurgyalagok (Merops apiaster) állományának felmérése és védeleme
Vas megyében (2000)
Gyurácz József 9737 Bük, József A. 1./d., e-mail: gyjozsi@fs2.bdtf.hu
Az idén is felmértük az ismert helyeken a Vas megyében költő
gyurgyalagok és partifecskék (Riparia riparia) számát. A felmérés része
az MME RTM programjának és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorzó Rendszernek
Az eddig ismert telepeken kívül három új, bár már korábban is meglévő telepről
szereztünk tudomást. Az egyik Tormásliget, a másik Halogy (Varga László
szóbeli közlése), a harmadik Döröske (dr. Izsák János szóbeli közlése)
határában található.
Település | Gyurgyalag | Partifecske |
Bozsok | 22 | - |
Cák | 2 | - |
Döröske | 2 | - |
Egervölgy | 18 | - |
Gérce | 1 | 300 |
Győrvár | 6 | 500 |
Halogy | 2 | - |
Hosszúpereszteg | 5 | 15 |
Ikervár | 66 | - |
Káld | 2 | - |
Köcsk | 1 | 3 |
Mersevát | 4 | 250 |
Molnaszecsőd | 3 | - |
Olaszfa | 1 | - |
Pácsony | 4 | - |
Perenye | 25 | - |
Petőmihályfa | 6 | - |
Tormásliget | 3 | - |
Vashosszúfalu | 8 | - |
2000-ben a 19 költőhelyen a költő gyurgyalag párok becsült
száma összesen 181, a partifecskéké 1086 volt.
A lerézsűzött izsákfai homokbányát már benőtte a növényzet, így ott
gyurgyalag idén már nem fészkelt. Bérbaltaváron még költhetne, de valószinűleg
emberi zavarás miatt nem telepedhetett meg. A gércei, 6-8 méter magas földfal
is gyakorlatilag megszűnt a növényzet térhódítása és a fal erodálódása
miatt, mint gyurgyalag fészkelőhely. A fal lépcsőzetes(!) lerézsűzésével
kialakíthatók lennének olyan kisebb függőleges falrészletek, amelyek karbantartásával
a faj fészkelési lehetősége hosszabb távon fenntartható lenne és így a
balesetveszély is megszűnne. Hosszúperesztegen a fiókanevelés időszakában
több költőüreget is betömtek faágakkal. Az országos felmérés során több
helyről jeleztek hasonló eseteket, melyeknek többségét a közelben lakó
méhész végezte. A méhészek körében, a gyurgyalggal kapcsolatban felmerülő
kérdésekre a Madártávlat oldalain (VII. évf. 5. szám) válaszoltam.
Kérem tagtársaimat, akik újabb gyurgyalagtelepről tudnak, hogy jelezzék
számomra. Előre is köszönöm!
Denevérvédelem
Pálmai Angéla - Dankovics Róbert 9721 Gencsapáti, Ady E. u. 49., e-mail:
drobert@fs2.bdtf.hu
Valami mozdul! A padláson, a falak repedéseiben és még
ezernyi apró zugban, de ami talán a legfontosabb az emberek természethez
való viszonyában, s talán ezen keresztül egymáshoz viszonyulásában is.
Az elmúlt években mind gyakrabban keresték meg az egyesületünket, a Fertő-Hansági
Nemzeti Parkot és más, a természet védelmével aktívan foglalkozó szervezeteket
azok a segítő szándékú emberek, akiknek házában, munkahelyén valamilyen
kellemetlen "albérlő" - nyest, nagypele, denevér, stb. - telepedett meg,
de mégsem állt a főbérlő szándékában kiirtani, vagy mindenáron elkergetni
a megjelent jövevényt.
Ez év január 20-án a Magyar Nemzeti Bank szombathelyi
székházából Turay András, az egyesületünk hajdani tagja, vadászati felügyelő
keresett meg a Savaria Múzeumban. Elmondása szerint a székház egyik használaton
kívül álló, felújításra váró szobájában rengeteg denevér lóg a falakon
és fekszik elpusztultan a padlón. Mint később megtudtuk a bankban korai
denevérek (Nyctalus noctula) több száz példányból álló kolóniája próbált
áttelelni. Hazánkban az épületekben mintegy tíz denevérfaj fordul elő.
Ezek közül a városokban a leggyakoribbak a korai denevér (Nyctalus noctula)
és a közönséges denevér (Myotis myotis).
A helyiség alapos átvizsgálásakor az elérhető helyeken
lévő denevéreket összegyűjtöttük. Az első alkalommal a falakról, a szekrények
alól, és a sérült redőnytokból közel 120 denevér került átszállításra a
Savaria Múzeum padlására, valamint további 30 példányt találtunk elpusztulva.
A denevérek a redőnytok belső repedésein keresztül jutottak a helyiségbe,
ahol a meleg hatására felélénkültek. A holtan talált példányok felemésztették
tartalék tápanyagaikat. A táplálékhiány és a vízveszteség következtében
elpusztultak. Az elkövetkező hetekben további négy alkalommal voltunk a
szobában, s minden alkalommal denevérekkel távoztunk. Az utolsó alkalommal
a redőnytokokat szedtük szét, ami ideális pihenőhelyül szolgált a denevérek
számára.
Az öt alkalommal összesen közel 250 denevért számoltunk
össze. Elpusztulva találtunk 58 példányt, valamint a leromlott kondíció
miatt további 49 pld. pusztult el röviddel a megkerülése után.
A kimentett állatokat először megitattuk, majd a jobb kondícióban lévőket
egy vászonzsákkal bélelt hordóba helyezve rögtön teleltettük. Gyakran előfordult,
hogy a még élő, végletekig legyengült denevér már inni sem tudott, így
az szinte a kezünkben pusztult el.
A sovány állatokat rendszeresen etettük csipeszről lisztkukaccal,
amit kezdetben nehezen fogadtak el, de egy idő után már a tálból vagy a
aljzatról is önállóan ettek. Néhány bőregér annyira felélénkült, hogy szinte
mindenbe beleharapott mi a közelébe került. Eleinte minden nap az esti
órákban került sor az etetésre. Megtörtént - nem egyszer -, hogy ketten
19 órától éjfélig folyamatosan kínálgattuk a lisztkukacokat a mohón csámcsogó
és cserregő, csicsergő népségnek, kik miután teletömték pocakjukat libegtek
néhány tiszteletkört a szobában. Mikor kondíciójuk javult, ezen példányokat
is teleltettük. A teleltetésnél nagyon körültekintően kellet eljárni. Fontos
volt, hogy olyan dobozt találjunk nekik, amelyben tudnak fejjel lefelé
lógni, képesek kiterjeszteni szárnyukat, és ha akarnak csoportokba tudnak
verődni. (A korai denevérekre jellemző, hogy csoportosan telelnek.) A teleltetés
10°C körüli hőmérsékleten történt, ahol az állatok nem hűltek le túlságosan,
csak élettevékenységük lassult le, aminek köszönhetően tartalék tápanyagaikat
lassabban használták fel. A teleltetett egyedeket is folyamatosan figyeltük,
és amennyiben valamelyikük kondíciója megkívánta, újra etetni kezdtük.
A kis kolónia szabadon bocsátásáig közel öt kg lisztkukacot fogyasztott
el, amelynek beszerzési díját egyesületünk bocsátotta rendelkezésünkre.
Gyakorlatilag folyamatosan - néhány nap kieséssel - a tavaszi szabadon
bocsátásig etettünk.
Április első és második hetében - a korai és a meleg tavasznak
köszönhetően - összesen 97 példányt bocsátottunk szabadon.
A hibás redőnytok megjavítása után a denevérek nem tudtak újra beköltözni
a tokba, melynek köszönhetően megszűnt egyrészt a veszély, hogy újabb egyedek
pusztulnak el, másrészt a kényszerű társaság is, amely megzavarta a bank
megszokott hétköznapjait.
Köszönettel tartozunk Hajós Lászlónénak a kincstár igazgatónőjének
és Máté Lászlónak a segítőkészségükért, amellyel jelentősen támogatták
az életben maradt denevérek mentését.
MONITORING, FAUNISZTIKA, FLORISZTIKA
A
biodiverzitás monitorozása Tömördön
Gyurácz József 9737 Bük, József A. u. 1/d., gyjozsi@fs2.bdtf.hu
A Tömördi Madárvártán végzett monitoring tevékenységünk
célja a tömördi Nagy-tó és környékén élő növény és állatpopulációk nagyságában,
térbeli eloszlásában, a növénytársulások és állatközösségek faj és egyedszám
viszonyaiban, faji sokféleségében, valamint funkcionális és térbeli szerkezetében
bekövetkező változások nyomon követése, okainak feltárása. A tevékenységek
részben kapcsolódnak a Berzsenyi Dániel Főiskola Állattani Tanszéke által
szervezett ökológia terepgyakorlatokhoz, ahol a biológia szakos hallgatók
megismerkednek az egyes vizsgálati módszerekkel.
A monitorozás 1998 óta minden év azonos időszakában, azonos
módszerekkel az alábbi élőlénycsoportokra terjed ki.
1. Növénytársulások cönológiai vizsgálata Keszei Balázs, a kőszegi
Jurisich Miklós Gimnázium tanárának vezetésével.
2. A gyakoribb növénytársulások talaj-avar szintjében élő bogarak
(Coleoptera) és a soklábúak (Myriapoda), pl. százlábúak, ikerszelvényesek
együttese. Az állatok határozásában dr. Korsós Zoltán és dr. Szél Győző,
a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai vesznek részt.
3. A növényzeten élő pókközösségek (Araneae). A pókok gyűjtését,
határozását és az adatok feldolgozását dr. Szinetár Csaba, a BDF Állattani
Tanszékének tanára végzi.
4. A tóban és a környékén levő időszakos vizekben szaporodó
kétéltűek felvételezése Dankovics Róbert, a Savaria Múzeum munkatársának
irányításával.
5. A három különböző élőhelytípusban (cseres-tölgyes, töviskes,
gyep-mocsár) költő madárpopulációk felvételezése pontszámlálással és jelölés-visszafogással.
6. A vonuló madárpopulációk nagyságának, vonulásdinamikájának,
telelő területeinek, stb. vizsgálata Bánhidi Péter, egyesületünk titkárának
szervezésében.
A Cinegében közölt előzetes és részeredmények egy hosszú távú monitorozási
munka majdani összegzésének alapját képezik.
Adatok
a Tömördi Madárvárta környékének pókfaunájához A csertölgy (Quercus cerris)
lombozatán élő pókok (Araneae) felmérése (1999-2000)
Szinetár Csaba 9700 Szombathely, Olimpia u. 34. szcsaba@fs2.bdtf.hu
1999 és 2000 tavaszán a BDF Állattani Tanszékének szervezésében
a Tömördi Madárvárta területén kerültek lebonyolításra a biológia tanár
szakos hallgatók ökológiai terepgyakorlatai. Ezek keretében vizsgáltuk
a terület jellemző fás szárú növényein élő pókegyüttesek néhány közösségi
jellemzőjét. A kopogtatóhálóval végzett gyűjtések faunisztikai feldolgozásának
eredményeiből jelen közleményben a csertölgy alacsony lombkoronaszintjében
élő fajegyüttes vizsgálatának eredményeiről számolok be.
A gyűjtések a madárvártától északi irányban elhelyezkedő
cseres-tölgyes szegélyében álló idős csertölgyek alacsony lombjáról (1-2
m) történtek. A mintavételezés 70 cm-es átmérőjű kopogtatóhálóval történt.
Egy-egy minta 5 darab 70 cm-es ág kopogtatását jelentette. 1999-ben és
2000-ben egyaránt 5-5 mintavétel történt. A gyűjtések időpontjai: 1999.
05. 17-18.; 2000. 05. 15-16.
A begyűjtött 308 pók mintegy 50%-a volt ivarérett (91
nőstény, 61 hím, 156 fiatal). A példányok 47 fajt képviselnek. A jelentős
fajgazdagságban két tényezőnek lehet fontos szerepe. Egyrészről érvényesül
a területre jellemző heterogén környezet hatása, azaz a viszonylag kis
területen belül jelentkező élőhelyi sokféleség hatása, másrészről a napsütötte
erdőszélre jellemző gazdag repülő rovar kínálat, mely a lombozati pókok
számára meghatározó feltétel. A vizsgálati anyagban szereplő fajok többsége
a lombos fafajokra jellemző gyakori európai elterjedésű pók. A domináns
fajoknak bizonyult fajok mindegyike tipikus lombozati faj (Entelecara acuminata,
Theridion varians, Paidiscura pallens, Dictyna uncinata, Nigma flavescens,
Heliophanus cupreus).
Faunisztikai szempontból figyelemreméltó adatnak számít
a Diaea pictilis (Banks, 1896) előkerülése. Európa szerte ritka faj. Eddigi
adatai szinte kizárólag tölgyről származnak. Magyarországról eddig csupán
egy publikált adata volt ismert az Őrségből. Említést érdemel még a sápadt
törpepók (Paidiscura pallens), mint szintén tipikus tölgy-kísérő faj. E
parányi méretű (1,5 mm) gömbölyded potrohú pókocska tipikusan a levelek
fonákán tartózkodik, ott szövi kisméretű hurokhálóit, valamint a nőstényei
a testméretüket meghaladó sokszögletű petecsomóikat is itt őrzik.
A csertölgy lombozatlakó pókjai (Tömörd, 1999-2000.) (nőstény / hím
/ fiatal):
Fajok/Mintavétel | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | Össz |
Mimetidae - Bütyköspókok
Ero sp. |
- | -/-/1 | - | - | - | - | - | - | - | - | -/-/1 |
Theridiidea - Törpepókok
Achaearanea lunata |
- | - | -/-/3 | - | - | - | - | - | - | - | -/-/3 |
Dipoena melanogaster | - | - | -/1/- | - | - | - | - | - | - | - | -/1/- |
Enoplognatha ovata | -/-/2 | -/-/2 | - | - | -/-/1 | - | -/-/1 | - | - | -/-/3 | -/-/9 |
Laseola tristis | - | - | - | - | - | - | -/1/- | - | - | - | -/1/- |
Neottiura bimaculata | -/-/1 | - | -/-/1 | - | -/-/1 | - | - | - | - | - | -/-/3 |
Paidiscura pallens | - | - | 8/1/- | - | - | - | - | - | - | -/1/- | 8/2/- |
Theridion impressum | - | - | - | - | -/-/1 | - | - | - | - | -/-/1 | -/-/2 |
Theridion mystaceum | -/-/1 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | -/-/1 |
Theridion pinastri | - | - | - | - | - | - | - | - | -/-/1 | - | -/-/1 |
Theridion tinctum | 1/-/- | - | - | -/1/- | - | 1/-/- | - | - | - | 1/-/- | 3/1/- |
Theridion varians | -/-/2 | -/-/4 | -/2/- | -/2/- | -/1/2 | - | 2/-/- | 2/-/2 | -/1/- | -/1/- | 4/7/10 |
Theridiidae spp. (juv) | - | - | - | - | -/-/1 | - | - | - | - | - | -/-/1 |
Linyphiidae - Vitorláspókok
Entelecara acuminata |
3/3/- | 2/1/- | - | 1/-/- | 2/1/- | 2/-/- | 7/1/- | - | 3/1/- | 3/-/- | 23/7/- |
Porrhomma pygmaeum | - | - | 1/1/- | -/1/- | 1/1/- | - | - | - | - | - | 2/3/- |
Linyphiidae spp. (juv) | - | -/-/2 | -/-/1 | - | - | - | -/-/2 | - | - | - | -/-/5 |
Tetragnathidae - Állaspókok
Tetragnatha sp. |
- | -/-/2 | - | - | - | - | - | - | - | - | -/-/2 |
Araneidae - Keresztespókok
Araneus quadratus |
- | - | - | - | - | - | -/-/1 | - | - | - | -/-/1 |
Araneus triguttatus | 2/-/- | - | - | - | - | 1/-/- | - | - | - | - | 3/-/- |
Araniella opistographa | - | -/1/- | - | - | -/1/- | - | - | - | - | - | -/2/- |
Araniella spp. (juv) | -/-/1 | - | -/-/3 | -/-/2 | - | -/-/1 | - | - | - | - | -/-/7 |
Argiope bruennichi | -/-/1 | - | - | - | - | -/-/1 | -/-/2 | - | - | - | -/-/4 |
Cyclosa conica | - | - | - | -/1/- | - | - | - | - | - | - | -/1/- |
Mangora acalypha | - | -/1/- | - | - | - | - | - | - | - | - | -/1/- |
-Zilla diodia | - | - | - | - | - | - | - | -/-/1 | - | - | -/-/1 |
Araneidae spp. (juv) | - | - | -/-/4 | -/-/1 | - | - | - | - | - | - | -/-/5 |
Dictynidae - Hamvaspókok
Argenna subnigra |
- | - | - | 1/-/- | - | - | - | - | - | - | 1/-/- |
Dictyna uncinata | - | 2/-/- | - | - | 5/-/- | - | - | 1/-/- | 1/-/- | 1/-/- | 10/-/- |
Lathys humilis | - | 2/-/- | -/-/1 | - | - | - | - | - | - | - | 2/-/1 |
Nigma flavescens | 3/2/- | - | 2/1/- | 1/-/- | - | 1/1/- | -/3/- | - | 1/-/- | 1/-/- | 9/7/- |
Dictinidae sp. (juv) | -/-/1 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | -/-/1 |
Anyphaenidae - Jegyespókok
Anyphaena accentuata |
- | - | 1/-/- | - | - | - | - | - | - | -/-/1 | 1/-/1 |
Clubionidae - Kalitpókok
Cheiracanthium spp. (juv) |
-/-/2 | -/-/3 | -/-/2 | - | -/-/1 | -/-/2 | -/-/2 | - | - | - | -/-/12 |
Clubiona brevipes | -/1/- | - | -/1/- | - | 1/-/- | -/1/- | - | - | - | - | 1/3/- |
Clubiona caerulescens | - | -/1/- | - | - | - | - | - | - | - | - | -/1/- |
Clubiona comta | - | - | - | - | 1/-/- | - | - | - | - | - | 1/-/- |
Clubiona pallidula | 2/-/- | - | 2/-/- | - | - | 1/-/- | 1/-/- | - | - | - | 6/-/- |
Clubiona spp. (juv) | -/-/4 | -/-/2 | -/-/1 | -/-/3 | - | -/-/4 | -/-/5 | - | -/-/4 | -/-/1 | -/-/24 |
Philodromidae - Futópókok
Philodromus aureolus |
- | - | - | -/1/- | - | - | - | - | - | - | -/1/- |
Philodromus cespitum | 1/-/- | - | - | - | - | - | - | - | - | - | 1/-/- |
Philodromus dispar | - | - | - | -/1/- | - | - | - | - | - | - | -/1/- |
Philodromus rufus | -/1/- | -/-/1 | 1/-/3 | - | - | - | - | 1/-/2 | -/1/2 | - | 2/2/8 |
Philodromus (aur. sp.gr.juv) | -/-/3 | -/-/1 | -/-/10 | -/-/9 | -/-/5 | -/-/2 | -/-/2 | -/-/1 | -/-/3 | -/-/3 | -/-/39 |
Tmomisidae-Karolópókok
Diaea pictilis |
- | -/1/- | 1/1/- | - | -/1/- | - | - | - | - | - | 1/3/- |
Diaea spp. (juv) | - | - | - | -/-/1 | - | - | - | - | - | - | -/-/1 |
Misumena vatia | -/2/- | - | - | - | - | -/1/- | - | - | - | - | -/3/- |
Misumenops tricuspidatus | 1/-/- | - | - | -/2/- | - | 1/-/- | -/1/- | - | - | - | 2/3/- |
Pistius truncatus | -/-/2 | -/-/1 | - | -/-/1 | - | -/-/2 | -/-/1 | - | - | - | -/1/6 |
Xysticus cristatus | 1/-/- | - | - | - | - | 1/-/- | - | - | - | - | 2/-/- |
Xysticus lanio | - | -/2/- | - | 2/-/- | - | - | 1/-/- | - | - | - | 3/2/- |
Xysticus spp. (juv) | - | - | - | - | - | - | - | - | - | -/-/1 | -/-/1 |
Salticidae -Ugrópókok
Ballus chalybeius |
- | - | -/-/1 | - | - | - | - | - | - | - | -/-/1 |
Carrhotus xantogramma | 1/-/- | 1/-/- | - | -/-/1 | - | 1/-/- | 1/-/- | - | - | - | 4/-/1 |
Heliophanus cupreus | -/2/- | 1/1/- | - | 1/-/- | -/1/- | - | -/3/- | - | - | - | 2/7/- |
Heliophanus sp. (juv) | - | - | - | - | -/-/1 | - | -/-/2 | - | - | - | -/-/3 |
Macaroeris nidicolens | - | - | - | -/1/- | -/-/1 | - | - | - | - | - | -/1/1 |
Öszz. nőstény / hím / fiatal | 15/11/20 | 8/9/18 | 16/8/30 | 6/10/18 | 10/6/14 | 9/3/12 | 12/9/18 | 4/-/6 | 5/3/10 | 6/2/10 | 91/61/156 |
Össz. egyedszám | 46 | 35 | 55 | 34 | 30 | 24 | 39 | 10 | 18 | 18 | 308 |
Talajlakó
bogár (Coleoptera), ikerszelvényes (Diplopoda) és százlábú (Chilopoda)
fajok egy tömördi cseres-tölgyesben
Szél Győző - Korsós Zoltán 1088 Budapest, Baross u. 13., e-mail: korsos@zoo.zoo.nhmus.hu
Az állatok gyűjtése és válogatása 1999 májusában a BDF
biológia szakos hallgatóinak ökológia terepgyakorlatán történt. A fajok
neve után levő számok a faj egyedszámát jelentik. Az itt közölt bogárfajok
hazánk erdős vidékein, illetve nedvesebb helyein általánosan elterjedtek.
A nagyobb egyedszámban előkerült fajokról rövid jellemzést adtunk. A tömördi
cseres-tölgyesben előforduló ikerszelvényes és százlábú fajok gyakori és
általánosan elterjedt fajok a közép-európai lomberdőkben.
A *-gal jelölt fajok a zavartalanabb erdőfoltokat kedvelik
Carabidae - Futóbogarak
Carabus convexus convexus FABRICIUS, 1775: Selymes futrinka
3
Carabus coriaceus coriaceus LINNAEUS, 1758: Bőrfutrinka 1
Carabus nemoralis nemoralis O.F.MÜLLER, 1764: Ligeti futrinka
65.
A zárt erdők övében fordul elő, hazánkban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben
gyűjtötték, az Alföldről nincs adata. Védett.
Carabus ullrichi sokolari BORN, 1904: Rezes futrinka 3
Notiophilus rufipes CURTIS, 1829: Vöröslábú szemesfutó 19.
Hazánkban az Alföld fátlan vidékein ritkább, de az erdős vidékeken általánosan
elterjedt.
Clivina fossor (LINNAEUS, 1758): Egyszínű vakondfutó 1
Bembidion lampros (HERBST, 1784): Közönséges gyorsfutó 1
Bembidion properans STEPHENS, 1828: Bronzos gyorsfutó 1
Poecilus cupreus (LINNAEUS, 1758): Rezes gyászfutó 2
Pterostichus minor GYLLENHAL, 1827: Vöröslábú gyászfutó
1
Pterostichus niger (SCHALLER, 1783): Komor gyászfutó 4
Pterostichus oblongopunctatus (FABRICIUS, 1787): Gödörkés gyászfutó
50. Erdőlakó faj, mely a domb- és hegyvidéki erdeink egyik legközönségesebb
faja. Az Alföldről kevesebb adata van (pl. Bátorliget, Hortobágyi Nemzeti
Park.)
Pterostichus ovoideus (STURM, 1824): Laposszemű gyászfutó 7
Abax carinatus (DUFTSCHMID, 1812): Bordás szélesfutó 25.
A hazai (kissé szórványos) előfordulási adatok zöme a középhegységi és
dombvidéki tölgyesekre és bükkösökre esik, az Alföldön előkerült Szigetközből
(a keményfaligetek egy részéből), Szeged környékéről, Bátorligetről valamint
Békés megyéből.
Abax parallelepipedus (PILLER et MITTERPACHER, 1783: Félbordás szélesfutó
73. Hazánkban a hegy és dombvidék lomberdőzónájában gyakori vagy közönséges,
legtöbbször kövek vagy fadarabok alatt található. Az Alföldön jelentős
mennyiségben csak Szigetközből és a Szatmár-Beregi-síkról (a keményfaligetekből)
került elő.
Abax parallelus (DUFTSCHMID, 1812): Kis szélesfutó 77. A
hegy- és dombvidék erdeiben (elsősorban bükkösökben és tölgyesekben) gyakori,
az Alföldről egyáltalán nincs adata. Az előző fajjal sokszor együtt fordul
elő.
Molops piceus austriacus GANGLBAUER, 1889: Tömzsi futó 5
Amara communis (PANZER, 1797): Kis közfutó 1
Amara convexior STEPHENS, 1828: Nagy közfutó 7
Amara ovata (FABRICIUS, 1792): Tojásdad közfutó 1
Ophonus nitidulus STEPHENS, 1828: Fényes bársonyfutó 1
Pseudoophonus rufipes (DE GEER, 1774): Nagy selymesfutrinka
8
Harpalus atratus LATREILLE, 1804: Gyászos fémfutó 20. Hazánkban
elterjedt, és viszonylag gyakori faj, melyet különféle erdőtársulásokban
(az Alföldön, a domb- és hegyvidéken egyaránt) gyűjtöttek.
Harpalus latus (LINNAEUS, 1758): Széles fémfutó 1
Harpalus tardus (PANZER, 1797): Lomha fémfutó 5
Drypta dentata (ROSSI, 1790): Atlaszfutó 1
Silphidae - Dögbogarak
Xylodrepa quadripunctata (LINNAEUS, 1761) Négypettyes hernyórabló
1
Phosphuga atrata (LINNAEUS, 1758) Bordás csigarabló 1
Staphylinidae - Holyvák
Ocypus biharicus J.MÜLLER, 1926 1
Platydracus fulvipes (SCOPOLI, 1763) 1
Platydracus stercorarius (OLIVIER, 1795) 17
Lucanidae - Szarvasbogarak
Platycerus caraboides (LINNAEUS, 1758) Fémes szarvasbogár 1
Trogidae - Troxbogarak
Trox sabulosus (LINNAEUS, 1758) Közönséges földibogár 1
Geotrupidae - Álganéjtúrók
Anoplotrupes stercorosus (LINNAEUS, 1758) Erdei ganéjtúró 10
Scarabaeidae - Ganéjtúrók
Onthophagus verticicornis (LAICHARTING, 1781) - Fekete trágyabogár
1
Anobiidae - Álszúk
Ptinus fur (LINNAEUS, 1758) Közönséges tolvajbogár 1
Nitidulidae - Fénybogarak
Glischrochilus quadrisignatus (SAY, 1835) Négyfoltos fénybogár
1
Diplopoda - Ikerszelvényesek
Glomeris hexasticha (gömb-soklábú) 8
Ophyiulus pilosus 12
Leptoiulus proximus 6
Megaphyllum projectum (erdei vaspondró) 13
Polyzonium germanicum (szívó ezerlábú)* 1
Cylindroiulus boleti (farkatlan vaspondró) 1
Chilopoda - Százlábúak
Lithobius forficatus (barna százlábú) 1
Lithobius dentatus (erdei százlábú)*
2
Lithobius erythrocephalus (vörösfejű százlábú)
1
Lithobius mutabilis (változó százlábú)
1
Kétéltű
és hüllő faunisztika
Dankovics Róbert 9721 Gencsapáti, Ady E. utca 49, e-mail: drobert@fs2.bdtf.hu
Az idei év forró száraz nyarával jelentősen csökkentette
a kétéltűek számára fontos kisvizek számát, s ezzel lárváik kifejlődési
esélyeit is. Ugyanez az időjárás a hüllők számára kedvező feltételeket
biztosított, s fiatal, ez évi gyíkocskák szaladgáltak már július közepe
előtt, melyek jól megerősödve nagyobb eséllyel vészelhetik át a telet.
Szombathelyen a Kámoni Arborétum tavaiban rendszeresen szaporodnak
barna varangyok (Bufo bufo), zöld varangyok (Bufo viridis), a kecskebéka
fajcsoport képviselői, és ez évben néhány barna ásóbéka (Pelobates fuscus)
ebihal is előkerült, megerősítve ezzel az eddigi feltételezéseket, miszerint
kisebb egyedszámmal e faj is gazdagítja a megyeszékhely herpetofaunáját.
Az Őrségben és a Vendvidéken tovább folytatódott az élő-
és a szaporodóhelyek felmérése, melynek köszönhetően a tarajos gőte (Triturus
cristatus) újabb lelőhelyeit fedeztük fel Apátistvánfalva mellett, és a
gyepi béka (Rana temporaria) eddigi legjelentősebb Vas megyei szaporodóhelye
is ismertté vált Szakonyfalu határában. A Grajka-patak völgyében egy közel
ötven méter hosszú szakaszon csaknem 150 gyepi béka, zömében hímek várták
halk vartyogással fűtött izgalommal a folyamatosan érkező nőstényeket.
A BDF Állattani Tanszékének szervezésében lezajlott állatrendszertani gyakorlaton
a Vadása-tó északi átereszénél több ezer frissen átalakult barna varangyot
(Bufo bufo) figyelhettünk meg amint ugrándozott a vízparton.
A tömördi Nagy-tó és Kis-tó tavaszi vízállásaiban pettyes gőték (Triturus
vulgaris), barna varangyok (Bufo bufo), valamint erdei békák (Rana dalmatina)
szaporodtak jelentős számban. A Kis-tóban 70 erdei béka hím és közel 170
petecsomó lebegett. A száraz tavasz és nyár sajnos az összes vízállást
kiszárította, így a lárvák sem fejlődhettek ki. Az ősz folyamán több tarajos
gőte (Triturus cristatus) és vöröshasú unka (Bombina bombina) is megjelent
az esők nyomán kialakult pocsolyákban.
A Kőszegi-hegységben 2000 évre tervezett foltos szalamandra (Salamandra
salamandra) felmérés a száraz időjárás miatt nem valósult meg. Helyette
a hegység fali gyík (Podarcis muralis) állományának vizsgálata kezdődött
el az élőhelyek feltérképezésével. Közben több sziklakibúvás mellett erdei
sikló (Elaphe longissima) vedlett bőre, és a sikló is előkerült. A Kőszeg
és Velem közti műút mentén az árok vízzel telt szakaszain közel 50 fiatal
sárgahasú unka (Bombina variegata) fejlődött ki a nyár folyamán. Az őszi
esők után a foltos szalamandrák is előmerészkedtek védett üregeikből, s
az idei szaporulat néhány egyede is megfigyelhető volt, amint telelőhelyet
keres.
A jövő évtől szeretnénk kibővíteni a megyében folyó kétéltű
és hüllő szaporodó és élőhely felmérést. Ennek előfeltétele, hogy tagtársaink
is bekapcsolódjanak e munkába is. Kis hazánk egyetlen teknőse, kevéske
békája, néhány gyíkja és kígyója pár fajtól eltekintve egyszerűen felismerhető
és mindenki számára könnyen megtanulható. Szeretnénk, ha tagtársaink a
lakhelyükön és annak környékén található kétéltűekről és hüllőkről, az
esetleges szaporodóhelyekről feljegyzéseket készítenének, és ezt, illetve
bármely programmal kapcsolatos kérdést eljuttatnák a szerző címére.
Tömördi
Természetvédelmi és Madárgyűrűző Táborok (2000)
Bánhidi Péter 9700 Szombathely, Nagy L. u. 36., e-mail: peter.banhidi@ktm.x400gw.itb.hu
Polovitzer Péter 9943 Kondorfa, Hegy u. 40.
A tavaszi Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző Tábort
2000-ben április 28. és május 6. között rendeztük meg. A kedvező időjárásnak
köszönhetően 34 faj 193 példánya kapott gyűrűt (ld. az alábbi táblázatban),
illetve 61 visszafogásunk volt. Idén először gyűrűztünk fekete harkályt
Tömördön. A tábor jó hangulatban telt, minden résztvevő tagtársunk segítségét
köszönjük.
Az őszi Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző Tábort
2000-ben augusztus 20-tól november 19-ig rendeztük meg. Így a tavalyihoz
képest újabb három héttel nőtt az időtartam. Ez annak köszönhető, hogy
sikerült újabb gyűrűzőket megnyerni a munkához, megyén kívülről is. E téren
további együttműködési tervek is vannak, és talán sikerül egy-két éven
belül elérni, hogy augusztus elejétől november végéig működhessen folyamatosan
a tábor a madárvártán.
Az idén 27 hálót állítottunk a befogáshoz. Ezek közül
a három erdő szélen állót október elejétől hosszabb-rövidebb időre le kellett
szedni, mert a területünkkel szomszédos erdőrészletben gyérítést végeztek,
így útban is voltak és veszélybe is kerültek. Amikor az időjárás engedte,
egy vagy két kockaháló is állt ragadozók befogására.
A fajösszetételt befolyásolta, hogy a száraz tavasz, az
aszályos nyár miatt a tó teljesen kiszáradt. Az őszi tábor idején 72 faj
4576 példányát jelöltük. A fajokat és a fajonkénti példányszámokat az alábbi
táblázat tartalmazza (kiegészítve a költési időben, május 15-16-án pontszámlálással
felvételezett 32 faj 113 példányának adataival - a szerk.):
Faj | Tavaszi vonulás/költés | Költés | Őszi vonulás |
1. barátcinege (P. palustris) | - | 1 | 50 |
2. barátposzáta (S. atricapilla) | 32 | 13 | 256 |
3. barázdabillegető (M. alba) | - | 2 | - |
4. barna rétihéja (C. aeruginosus) | - | - | 1 |
5. berki tücsökmadár (L. fluviatilis) | - | - | - |
6. cigány csaláncsúcs (S. torquata) | 2 | 1 | 10 |
7. citromsármány (E. citrinella) | 4 | 2 | 103 |
8. cserregő nádip. (A. scirpaceus) | - | - | 2 |
9. csilpcsalp füzike (Ph. collybita) | 1 | 4 | 309 |
10. csíz (C. spinus) | - | - | 1 |
11. csuszka (S. europaea) | 1 | - | 14 |
12. énekes nádiposzáta (A. palustris) | - | 2 | 5 |
13. énekes rigó (T. philomelos) | 4 | 3 | 89 |
14. egerészölyv (B. buteo) | - | 3 | 1 |
15. erdei fülesbagoly | - | - | 2 |
16. erdei pinty (F. coelebs) | 1 | 6 | 40 |
17. erdei pityer (A. trivialis) | 3 | 2 | 17 |
18. erdei szürkebegy (P. modularis) | - | - | 59 |
19. fácán (Ph. colchicus) | - | 1 | 2 |
20. fekete harkály (D. martius) | 1 | 2 | - |
21. fekete rigó (T. merula) | 1 | 8 | 138 |
22. fenyőpinty (F. montifringilla) | - | - | 18 |
23. fenyőrigó (T. pilaris) | - | - | 2 |
24. fenyvescinege (P. ater) | - | - | 41 |
25. fitisz füzike (Ph. trochilus) | 1 | - | 86 |
26. foltos nádip. (A. schoenobaenus) | - | - | 4 |
27. függőcinege (R. pendulinus) | - | - | 11 |
28. fülemüle (L. megarhynchos) | 2 | 1 | 1 |
29. fürj (C. coturnix) | - | - | 2 |
30. füsti fecske (H. rustica) | - | 6 | 19 |
31. geze (H. icterina) | 2 | - | 4 |
32. hantmadár (O. oenanthe) | 2 | - | - |
33. házi rozsdafarkú (Ph. ochruros) | - | - | 38 |
34. hegyi fakusz (C. familiaris) | - | - | 31 |
35. kakukk (C. canorus) | - | 4 | - |
36. karvalyposzáta (S. nisoria) | 5 | - | - |
37. kék cinege (P. caeruleus) | 3 | 3 | 484 |
38. kékbegy (L. svecica) | - | - | 1 |
39. kenedrike (C. cannabina) | - | - | 1 |
40. kerti poszáta (S. borin) | 4 | - | 16 |
41. kerti rozsdafarkú (Ph. phoenicurus) | 1 | - | 20 |
42. királyka (R. regulus) | - | - | 521 |
43. kis fakopács (D. minor) | - | - | 5 |
44. kis légykapó (F. parva) | - | - | 2 |
45. kis poszáta (S. curruca) | 6 | - | 68 |
46. kormosfejű cinege (P. montanus) | - | - | 1 |
47. kormos légykapó (F. hypoleuca) | 3 | - | 66 |
48. közép fakopács (D. medius) | - | - | 3 |
49. meggyvágó (C. coccothraustes) | - | - | 49 |
50. mezei pacsirta (A. arvensis) | - | 6 | - |
51. mezei poszáta (S. communis) | 64 | 1 | 30 |
52. mezei veréb (Pas. montanus) | 18 | 11 | 391 |
53. molnárfecske (D. urbica) | - | - | 5 |
54. nádi sármány (E. schoeniclus) | - | - | 79 |
55. nagy fakopács (D. major) | - | 2 | 7 |
56. nagy fülemüle (L. luscinia) | - | - | 2 |
57. nagy őrgébics (L. excubitor) | - | - | 2 |
58. nyaktekercs (J. torquilla) | - | - | 5 |
59. ökörszem (T. troglodytes) | - | - | 89 |
60. őszapó (Ae. caudatus) | 1 | - | 124 |
61. réti pityer (A. pratensis) | - | - | 3 |
62. réti tücsökmadár (L. naevia) | - | - | 5 |
63. rozsdás csaláncsúcs (S. rubetra) | 12 | - | 6 |
64. rövidkarmú f. (C. brachydactyla) | - | - | 8 |
65. sárgarigó (O. oriolus) | - | 3 | - |
66. seregély (S. vulgaris) | - | 2 | - |
67. sisegő füzike (Ph. sibilatrix) | 2 | - | 8 |
68. sordély (M. calandra) | 2 | 6 | 1 |
69. süvöltő (P. pyrrhula) | - | - | 27 |
70. szajkó (G. glandarius) | - | 1 | 11 |
71. széncinege (P. major) | 5 | 3 | 357 |
72. szőlőrigó (T. iliacus) | - | - | 33 |
73. szürke légykapó (M. striata) | 2 | - | 22 |
74. tengelic (C. carduelis) | - | - | 3 |
75. tövisszúró gébics (L. collurio) | 2 | 4 | 37 |
76. tőkés réce (A. plathyrhynchos) | - | 2 | - |
77. tüzesfejű királyka (R. ignicapillus) | - | - | 30 |
78. vadgerle (S. turtur) | - | 3 | - |
79. vízityúk (G. chloropus) | - | 2 | - |
80. vörös vércse (F. tinnunculus) | - | - | 1 |
81. vörösbegy (E. rubecula) | - | 3 | 656 |
82. zöld küllő (P. viridis) | - | - | 3 |
83. zöldike (C. chloris) | 6 | - | 60 |
84. zsezse (C. flammea) | - | - | 1 |
Visszafogtunk több korábban itt gyűrűzött madarat, továbbá
hálóba került szeptember 25-én egy svéd gyűrűs barátposzáta.
Továbbra is él az együttműködés a szombathelyi Herman Ottó Szakközépiskolával.
Ennek keretében heti váltásban 4-4 fő negyedikes vadásztanuló töltötte
gyakorlatát a táborban. Rajtuk kívül a harmadéves vadászosztály tanulói
voltak kinn két alkalommal 1-1 napra, valamint az iskola két környezetvédő
osztálya is. A gyakorlati természetvédelmi munkában aktívan működtek közre
a tanulók.
A tábort sokan keresték föl az idén is szerte az országból,
köszönhetően annak is, hogy megrendezéséről előzetesen hírt adtunk a Madártávlatban,
és olvasható volt az Interneten is. Jártak ott természetfotósok, madárgyűrűzők,
erdei iskolások, természetjárók, óvodás csoportok. Talán két eseményt érdemes
külön is kiemelni: Szeptember 30. és október1. voltak a Nemzetközi Madármegfigyelő
Napok. Az első napon csoportok érkeztek, a másodikon pedig néhány család
egyénileg. Mindannyian élményekben gazdagon távoztak. Közülük akadt olyan
család is, akik később újra kilátogattak a táborba.
A Magyar Televízió "Szent István vándorai" címmel ismeretterjesztő
filmsorozatot forgatott az országos kéktúra útvonal nevezetességeiről.
Mivel a kéktúra 350-400 méterre halad el a madárvártától, a forgatócsoport
táborunkat is meglátogatta, és felvételeket készített munkánkról.
Tovább építettük a jó kapcsolatot Tömörd községgel, két
tagunk - Lendvai Imre és Hallgas Balázs - részt vett a falu millenniumi
zászlóátadási ünnepségén (a polgármester meghívta az összes táborozót).
Szeptemberben ismét elvégeztettük a rétterületeken a szárzúzózást,
sőt a szárazság miatt a harmatkásás nagy részén is. A lezúzott növényanyag
egy részét - amennyire az idő engedte - a vadásztanulók és a táborozók
összegyűjtötték és kazlakba rakták. A hetesi gyakorlaton lévők egyik feladata
a tómeder tisztítása volt. A szerves üledéket egy ásónyom mélyen termelték
ki a kiszáradt tófenékről polgári szolgálatos alkalmazottunk irányításával.
Végül, de nem utolsó sorban szólni kell azok odaadó munkájáról,
akik akár gyűrűzőként, akár segítőként biztosították a tábor megrendezésének
személyi feltételeit. Név szerint a következők: Bánhidi Péter, Dankovics
Róbert, Eihardt János, Góczán József, dr. Gyurácz József, Illés Péter,
Jánosa László, Jene Sándor, Kelemen Tibor, Kiss János (Pécs), Lepold Zoltán,
Lepold Ágnes, Lőrincz Csilla, Németh Csaba, Ruff Andrea, Varga László,
Wisztercill János.
Köszönet illeti őket azért, hogy a Vas megyei madártan egyik meghatározó
tevékenységét segítették.
VII.
Rába parti Madárgyűrűző Tábor Horvátnádalja, 2000. augusztus 18-27.
Jene Sándor 9900 Körmend, Nádaljai u. 19., e-mail: jenes@freemail.hu
Az egyesület körmendi munkacsoportja az idei évben hetedik
alkalommal rendezte meg nyári gyűrűző táborát a Rába horvátnádaljai szakaszán.
Az eddig megszokott Dobogó erdő melletti területtől nyugatra, a holtág
mellett vertük fel sátrainkat. A tábor időpontjául augusztus közepét választottuk.
A 14 háló a Rába parti bodzásban, a holtág iszapján és
a 8-as útról bevezető dűlő utat szegélyező bokrosban állt kilenc napon
keresztül. A 31 madárfaj 254 példányának megjelölésében valamint a jó tábori
hangulat megteremtésében 13 madárbarát közreműködött.
A madarak mellett 7 kisemlőst is sikerült befogni. A befogott
állatok között erdei pocok, házi egér, közönséges erdei egér, erdei cickány
szerepelt.
A gyűrűzött madarak listája az alábbi:
barátcinege (P. palustris)
7
barátposzáta (S. atricapilla)
75
berki tücsökmadár (L. fluviatilis)
3
böjti réce (A. querqudula)
1
csilpcsalp füzike (Ph. collybita)
17
csuszka (S. europaea)
6
énekes nádiposzáta (A. palustris)
14
énekes rigó (T. philomelos)
18
erdei pinty (F.coelebs)
1
fekete rigó (T. merula)
7
foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus)
5
geze (H. icterina)
6
hegyi fakusz (C. familiaris)
1
karvaly (A. nisus)
1
kék cinege (P. caeruleus)
13
kerti poszáta (S. borin)
7
kis vöcsök (P. ruficollis)
1
kis légykapó (F.parva)
2
kis lile (Ch. dubius)
1
kis poszáta (S. curruca)
2
kormos cankó (T. erythropus)
1
kormos légykapó (F.hypoleuca)
3
mezei poszáta (S. communis)
1
őszapó (Ae. caudatus)
16
réti cankó (T. glareola)
3
rövidkarmú fakusz (C. brachydactyla)
2
sisegő füzike (Ph. sibilatrix)
5
szajkó (G.glandarius)
6
széncinege (P. major)
21
tövisszúró gébics (L. collurio)
1
vörösbegy (E. rubecula)
7
Gallyfészkek
térképezése Vas megye északi részén
Fehér István 9662 Tompaládony, Kossuth L. u. 2. - Mesterházy Attila
9662 Mesterháza, Petőfi S. u. 2.
1997 és 2000 között az MME Ritka és Telepesen Fészkelő
Madarak monitoring programjához kapcsolódva gallyfészkeket térképeztünk.
Összesen tizenkilenc 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzetet, 119 négyzetkilométeres,
nem összefüggő területet jártunk be. A fészkek keresését mindig télen végeztük.
A fészkeket áprilisban és májusban ellenőriztük. A tojások és a fiókák
pontos számát a fészkek többségénél nem álapítottuk meg, hogy a fészkelő
madarat ne zavarjuk. A fészkelő fajokat az alábbi táblázat tartalmazza.
A fészek helyének pontos megadásától (erdő neve, az UTM négyzetek kódszáma)
természetvédelmi megfontolásból eltekintettünk, ezeket a megyei adattár
részére és az MME Monitoring Központjának megküldtük.
Faj | Év | Település | Pár | Fióka | Egyéb |
Fekete gólya*
(Ciconia nigra) |
1999
2000 |
Vát
Káld |
1
1 |
-
- |
|
Darázsölyv**
(Pernis apivorus) |
1997
1998 1999
|
Vasszilvágy
Vasszilvágy Peresznye Porpác Vasszilvágy Vasszilvágy |
1
1 1 1 1 1 |
1
- - - - - |
tölgy 12 m
fészek ledőlt
|
Egerészölyv
(Buteo buteo) |
1997
1999 2000
|
Tompaládony
Peresznye Vát Szeleste Csepreg Porpác Nemesládony Mesterháza Káld |
1
3 3 2 1 5 2 1 5 |
-
- - - - - - - - |
|
Héja
(Accipiter gentilis) |
1997
1999 2000
|
Nemesládony
Vát Peresznye Káld Gór Szeleste Porpác |
1
1 1 3 1 1 3 |
-
- - - - - - |
|
Holló
(Corvus corax) |
1999
2000 |
Porpác
Nemesládony Káld Celldömölk, Ság hegy |
2
1 1 1 |
2
- 3 3 |
köris 21 m
tölgy tölgy |
* fokozottan védett faj
** aktuálisan veszélyeztett faj
Adatok
a Kőszegi-hegység és Kőszeg-hegyalja madártani viszonyainak ismeretéhez
1995-2000
Németh Csaba 9730 Kőszeg, Arborétum u. 2., e-mail: koszegitk@matavnet.hu
1995 ősze óta végzek rendszeresen madártani megfigyeléseket
a Kőszegi-hegység és Kőszeg-hegyalja mintegy 5000 hektáros magyarországi
területén. Az alábbiakban az elmúlt öt év megfigyeléseinek összegzéseként
25 önkényesen kiválasztott faj előfordulásáról, elterjedési viszonyairól
közlök adatokat. A fajok kiválasztásánál előnyben részesítettem a terület
karakterfajait, a ritka kóborló, a vonatkozó időszakban újonnan megjelent
és a fokozott természetvédelmi jelentőséggel bíró fajokat. Saját megfigyeléseimen
kívül felhasználtam Lepold Zoltán, Kelemen Tibor és Poropatich István szóban
közölt adatait.
A vizsgálat része az MME Ritka és Telepesen Költő Madárfajok Monitoringja
(RTM) programjának. A felmért 2,5x2,5 km-es UTM négyzetek száma 25. A szöveges
leírást követő UTM négyzetekben regisztráltam a faj jelenlétét, ha a szövegben
fészkelés szerepel, akkor a négyzet fészkelőhelyet tartalmaz. Fokozottan
védett fajok fészkelési, ill. fészkelést valószínűsítő adatainak UTM kódját
nem adtam meg.
Fekete gólya (Ciconia nigra) A vizsgált időszakban egy fészke
volt ismert a területen. 1995-ben nem volt sikeres költés, 1996-ban, 97-ben
és 98-ban 3 fióka repült ki a fészekből, 1999-ben nem volt költés, 2000-ben
pedig szintén három fiókát nevelt a pár.
Szirti sas (Aquilla crysaetos) Egy alkalommal került szem elé,
1998. május 28-án 1 ad példányt láttunk Darázsi Zsolttal az Óház kilátótól
keletre körözni. (XN14A3)
Kerecsensólyom (Falco cherrug) 1996 és 1999 között többen jelezték,
hogy nyári időszakban kerecsensólymot láttak a területen. Magam 2000. február
17-én figyeltem meg, amint az előző évben megtalált hollófészek fölött
a hollópárt támadta egy példány. Ezen a tavaszon még három alkalommal láttam
kerecsensólymot, egyszer a kőszegi Chernel-kert fölött, két alkalommal
pedig a Pintér-tető és az Óház közti hegygerinc keleti oldalán. (XN14C1,
XN15B2, XN14A3)
Sárszalonka (Gallinago gallinago) A Bozsok határában található
legelőn 1998. április 4-én 14 példányt figyeltem meg. (XN14B4)
Uhu (Bubo bubo) 2000. szeptember 12-én hallottam szólni, 13-án
pedig láttam egy példányt.
Kék galamb (Columba oenas) A Kőszegi-hegység bükköseinek egyik
jellemző költő madárfaja. Alkalmas, odvas fákban bővelkedő erdőrészekben
néhány tíz méteres távolságban több pár is fészkel. Állománynagysága becsléseim
szerint 30-50 pár körül alakulhat. A hegységben költő párok valószínűleg
a Gyöngyös patak menti rétekre és szántókra is lejárnak táplálkozni, erre
utal, hogy 2000 májusában több, itt keresgélő madarat is megfigyeltem,
melyek a hegység irányába repültek el. (XN05D4, XN15B2, XN15B4, XN14A1,
XN14A3, XN14A2, XN14A4, XN14B1)
Lappantyú (Caprimulgus europeus) Bár ritkán kerül szem elé,
nem ritka madara a térségnek. Egy alkalommal a Kendig tetőn nyír és bükk
alkotta cserjésben találkoztam vele, 2000 májusában pedig a Pogányok cserjésedő
rétjeinek szélén láttam nászrepülni három példányt. (XN14A4, XN14A2)
Havasi sarlósfecske (Apus melba) 1998. szeptember 27-én 1 példányt
figyeltem meg a Kőszegi-hegység Óház-tető nevű magaslata alatt. (XN14A3)
Hamvas küllő (Picus canus) Őszi-téli időszakban rendszeresen
lehet találkozni kóborló példányaival a hegységben és a környező gyümölcsösökben
(Chernel-kert). Fészkelő állománya pontosan nem ismert, 2000. május 1-én
az Írottkő alatt találtam egy revírjét idős jegenyefenyő elegyes bükkösben.
(XN04C4)
Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) A hegység idős kocsánytalan
tölgyeseinek fészkelője. A Szikla-forrás fölött, a Kalaposkőnél, a Pintér-tető
tölgyesében, az Andalgó fölött biztosan költ. (XN14A1, XN14B1, XN15B4,
XN15D2)
Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) A hegység legritkább
harkályfaja, rendkívül rejtett életmódot él. Költési időben idős bükkös
melletti égerligetben és sziklai bükkösben figyeltem meg, ez utóbbi helyen
biztosan költ. Kedveli a nyírrel elegyes, hosszú ideje nem kezelt bükkösöket,
ahol gyakran a földön korhadó ágakban keresi táplálékát.
Hegyi billegető (Motacilla cinerea) Biztosan költ a Gyöngyös
patak mellett több pár, a Velemi Hosszúvölgyben, az Aranypatak és a Hármaspatak
völgyében.
Vízirigó (Cinclus cinclus) 1997. július 24-én fiókáit vezető
madarat figyeltem meg a Gyöngyös patak Hámor utáni szakaszán. 1999 óta
1 pár fészkelése ismert (Lepold Zoltán közlése) a területen.
Erdei szürkebegy (Prunella modularis) Fiatal lucos szegélyében
és idő lucos cserjeszintjében biztosan költ a Hármashatárhegyen és a Kendigen.
(XN04C4, XN14A2)
Havasi szürkebegy (Prunella collaris) 1997. április 23-án az
Írottkő kilátó előtti köves platón figyeltem meg 1 példányt. (XN04C4)
Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) A kőszegi Királyvölgyben
Lepold Zoltán közlése és saját megfigyelés), valamint Velemben (Kelemen
Tibor közlése) rendszeresen fészkel néhány pár. 2000. májusában a Chernel-kertben,
épület falán található villanyóra-szekrény tetején költött és reptetett
7 fiókát egy pár. Ugyanott a korábbi években házi rozsdafarkú (Ph. ochruros)
költött. A fészken kezdettől fogva csirkeháló keret volt a macska fészekrablását
megakadályozandó. (XN14C1, XN14A4)
Léprigó (Turdus viscivorus) Gyakorinak mondható fészkelő a hegység
bükköseiben, de megtelepszik a kocsánytalan tölgyesekben is. Rendszeresen
költ az Óház kilátó melletti hársfákon. (XN05D4, XN15B2, XN15B4, XN14A1,
XN14A3, XN14A2, XN14A4, XN14B1)
Fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) Fiatalosokban és sűrűségekben
fészkel, például a Hétforrás előtt, a Hármashatárhegyen, stb. (XN14A3,
XN04C4)
Kis légykapó (Ficedula parva) Kis számú fészkelője a bükkös
patakvölgyek északi oldalainak. Vonulási időben az egész hegység területén
énekel (2000. május 10-én Velem és a Stájer házak között 4 hím énekelt),
de költeni csak töredéke marad nálunk. 2000 júniusában egy 1997-ben gyűrűzött
hímet fogtam vissza, melynek revírje a korábbival szomszéd erdőrészletben
volt. (XN14A1, XN14A3, XN14A2, XN14B1)
Függőcinege (Remiz pendulinus) Néhány párban fészkel a Gyöngyös
patak mentén és a Kőszegi Alsórét valamint a Doroszlói-rétek vízlevezető
árkainak füzeseiben. (XN14C2, XN14C4)
Fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) Rendszeres őszi-téli vendég
a hegyalja gyümölcsöseiben és erdőszegélyeiben. Legnagyobb megfigyelt mennyisége
1996. 11. 12-én a kőszegi Királyvölgyben 5 pd. (XN14C1)
Holló (Corvus corax) 1999-óta biztosan költ a hegységben egy
pár, amely 2000-ben új fészekbe költözött. 2000-ben a kőszegi Alsóerdőn
is találtunk egy revírt, majd előkerült a fészke is egy erdeifenyőn (Poropatich
István közlése), melyben három fiókát nevelt. (XN15B2, XN24A1) (A holló
észak Vas megyei ismert fészkelésein kívül 2000-ben még Kám határában,
a Szakotai-patak völgyében is megfigyelték költését, Varga László szöbeli
közlése - a szerk).
Zsezse (Carduelis flammea) 1995/96 telén jelent meg nagyobb
számban (30-50-es csapatokban) a kőszegi temető és a Chernel-kert környékének
nyírfáin. (XN14C1)
Keresztcsőrű (Loxia curvirostra) 1999/2000 telén volt egy inváziója,
amikor szeptember és március között 10-20 (max. 40) példányos csapatai
járták a térséget. Az Óház kilátó környékén egy pár egészen május elejéig
kitartott, rendszeresen szedegették a kilátó falának fugáiból a kavicsokat
(valószínűleg költöttek itt). (XN14A3)
Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) Költési időben a Hörmann forrás,
a Stájer házak és a Paprét környékén figyeltem meg táplálkozás, ivás és
fürdés közben madarakat. 2000. május 9-én Velemben a Kossuth u. 69. sz.
ház előtt szedegetett egy pár. (XN14A2, XN14A
További, Vas megyei megfigyelések:
Daru (Grus grus) 1999. 10. 19-én Tömördön láttam 53 példányt
ÉK-ről DNY felé repülni. (XN24C2)
Fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) 2000. október 11-én Tömördön
figyeltem meg 1 példányt. (XN24C2)
Költési
eredmények a tömördi odútelepen
Lepold Zoltán 9730 Kőszeg, Gábor Á. u. 23., e-mail: lezoli@matavnet.hu
Az egyesület Tömördön odútelepet tart fenn évek óta, azonban
1996-ig nem volt gondozója, így adatok sem állnak rendelkezésre. 1996-tól
az ellenőrzést és a karbantartást folyamatosan végzem.
1996-ban 21 odút hoztunk helyre, amiket május elején kihelyeztük
az egyesület saját területén, valamint a szomszédos tölgyerdő szélén. 1998-ban
új odúk készültek, így 42, majd 1999-ben már 46 odú alkotta a telepet.
Az odúk túlnyomó többsége 32 mm-es nyílású, de néhány 25 és 46 mm-es is
van. Az odúk 1/3-a bokros területen, 2/3-a pedig erdőben, illetve erdőszélen
van. A tölgyerdőben 2, az erdő szélén 6, a többi erdei odú a bokros közé
ékelődött akácosban van.
Eddig mezei veréb (Passer montanus), széncinege (Parus major) és kékcinege
(Parus caeruleus) költött a kihelyezett odúkban, de a bokros jelleg és
sok odú gyenge állapota miatt a cinegék csak kis számban költenek. Az eddig
cinegék által foglalt odúk a tölgyerdőben és annak szélén helyezkednek
el, egy széncinege pár a bokrosban a földre esett odúba költött eredménytelenül,
egy kékcinege pár pedig az akácosban repített 9 fiókát.
A költő cinegefajok részletesen:
Év | Faj | Pár | Költési siker |
1996 | nem volt | ||
1997 | nem volt | ||
1998 | széncinege
kékcinege |
2
2 |
nincs adat
nincs adat |
1999
|
széncinege
kékcinege
|
1
2
|
elpusztult fészekalj
16 tojásból 7 fióka repült ki
|
2000
|
széncinege
kékcinege
|
2
3
|
19 tojásból 15 fióka repült ki
26 tojásból 9 fióka repült ki
|
1999-ben 41 odúban költött mezei veréb, május 5-től június 24-ig követtem
a verebek költését. Ebben az időszakban 36 sikeres költés volt, 10 sikertelen
(52 tojást elhagytak). Összesen 228 tojásból 127 fióka repült ki, így a
költési siker 56%. A leggyakoribb az 5 tojásos (67%) és a négyfiókás fészekalj
(47%) volt.
A
vízirigó (Cinclus cinclus) költése 2000-ben
Lepold Zoltán 9730 Kőszeg, Gábor Á. u. 23.
Kőszegen a Gyöngyös patak felső szakaszán az idén is költöttek
vízirigók. A fészek ugyan ott épült, mint tavaly, s láthatóan nem
zavarta a költést sem a tavalyi gyűrűzés, sem az üzemelő gyár, sem a horgászok,
kirándulók. Mivel a fészek nem megközelíthető, csak az etető madarak megfigyeléséből
következtethettem két költésre, az első fészekalj április elején, a második
május végén repülhetett ki. Élelemhordó madarakat figyeltem meg április
7-én és május 21-én. Azt, hogy a tavalyi pár költött-e idén is, nem tudom,
az etető madarak lábát nem tudtam megfigyelni, befogásra nem került sor.
A
Mindennapi Madaraink Monitoringja állományfelmérő program rövid bemutatása
Nagy Károly 4401 Nyíregyháza, Pf. 286
Az MME Monitoring Központja 1998-tól új felmérő programot
indított a gyakori, jól ismert fészkelő madaraink állományában bekövetkező
változások hosszú távú nyomon követésére. A program elindításának előzménye,
hogy az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egy olyan egységes módszer
szerinti felmérő programot szeretne indítani Európában, mellyel hatékonyan
lehet követni a főbb élőhely típusokon végbemenő változásokat, az ott fészkelő
madárállományok alapján. E módszer kidolgozására az EBCC vezetősége Magyarországot
kérte fel, s az első években az angol RSPB finanszírozza ezen egész Európában
modellnek tekintett monitoring programot! A program jó lehetőséget nyújt
ahhoz, hogy a közelgő EU csatlakozásnak a környezetre és az élővilágra
kifejtett hatásait a madarak segítségével mérni tudjuk, s kellő időben
fel tudjuk hívni a figyelmet a nem kívánatos változásokra.
Az MMM programban véletlenszerűen sorsoljuk ki a felmérendő
2,5 x 2,5 km nagyságú mintaterületeket. Ennek folyamata a következő: a
felmérők megadják azt a nagyobb területet (pl. a területet magukba foglaló
10 x 10 km-es UTM négyzetek alapján; minimum 10x10 km-es területet kell
megadni), melyen belül rendszeresen, évről-évre felméréseket tudnának végezni.
Ezután a megadott területen belül, számítógép segítségével, véletlen alapján
sorsoljuk ki a felmérésre szánt 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzete(ke)t.
Minden megfigyelő a kisorsolt négyzet(ek)ről kap egy 1:
15 000 méretarányú térképet (A4-es formátumban), amelyen fel van tüntetve
a lehetséges 25 számlálási pont. Ezekből kell kiválasztani
a 15 számlálási pontot. A kiválasztás random módon történik az úgynevezett
Latin-négyzet módszerrel. A kiválasztott pontokon kell elvégezni minden
évben az élőhelyek tipizálását és a madarak számlálását.
A madarak számlálását minden évben két alkalommal kell
elvégezni. Minden megfigyelési ponton szigorúan 5 perces időtartam alatt
kell a hallott, vagy látott madarak faját és mennyiségét feljegyezni a
megfigyelési pont 100 méteres sugarú körzetében. Az első felmérési napnak
április 15. és május 10. között, a másodiknak május 11. és június 10. között
kell lennie úgy, hogy a két felmérési nap között legalább 14 napnak kell
eltelnie. Mindkét alkalommal, a 15 pont felmérését reggel 5 és délelőtt
10 óra között kell elvégezni, ugyanis a madarak ekkor a legaktívabbak.
Fontos, hogy a felmérés ebben az időszakban történjen meg, mert ellenkező
esetben a felmért fajok száma és mennyisége nem lesz összevethető a későbbi
számlálások adataival. A felmérést követően minden felmérőnek az MMM program
által biztosított jelentőlapon kell az adatait megküldeni az MME Monitoring
Központ címére, melyeket azután számítógépen rögzítünk és dolgozunk fel.
Fontos, hogy az adatok akkor válnak értékelhetővé, ha a felmérést minden
évben, ugyanazokban a négyzetekben, ugyanazon a 15 felmérési ponton végzi
el lehetőleg ugyanaz a személy.
Milyen segédeszközöket biztosít a program a felmérőknek?
Minden felmérő megkapja a következőket a munkához: programtájékoztatók,
térképmásolatok, jelentőlapok, madárhang kazetták, élőhelyek azonosítását
és kódolását leíró kiadvány, terepnaplók, felmérő igazolvány.
Minden évben 50 értékes ajándékot sorsolunk ki a résztvevők között!
Évente tartunk országos MMM találkozókat Budapesten, de
az MME Helyi Csoportoknál is szervezünk összejöveteleket, ahol nem csak
az MMM program eredményeit vitatjuk meg, hanem minden olyan témával foglalkozunk,
ami az MME monitoring munkáit érintheti.
Téli számlálás
Mivel a téli madár állományokra nincsenek hasonló jellegű
adataink, kísérleti jelleggel 2000 januárjában téli számlálásra kértük
fel érdeklődő felmérőinket.
A téli felmérést január folyamán egy alkalommal végezzük
el, lehetőleg olyan napot választunk, amikor nem fúj erős szél, nem esik
csapadék (eső, hó, egyéb) és nagy köd sincs. A számlálást hosszabb időtartam
alatt lehet elvégezni, mint tavasszal (reggel 6 és délután 4 óra között),
mert télen rosszabbak a terepi körülmények és a madarak is másképpen viselkednek,
mint a fészkelési időszakban. 2000-ben 49 felmérő végezte el a téli számlálásokat
63 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzeten.
Az MMM program eddigi eredményeit részletesen bemutató
kiadványt az MME Monitoring Központja, minden a programban résztvevő felmérő
számára megküldi, de más érdeklődőknek is szívesen megküldi!
Az
MMM programban kisorsolt mintavételi területek eloszlása Vas megyében (1998-2000)
(A térképet Nagy Károly készítette)
Magyarázat:
1. Az üres kis négyzetek jelölik azokat a 2,5x2,5 km-es
UTM négyzeteket, amelyeken belül a felmérők a sorsolást kérték.
2. A fekete kis négyzetek jelölik a kisorsolt 2,5x2,5
km-es UTM négyzeteket.
A program során 1998-2000 között felmért területek száma az alábbiak
szerint alakult:
Felmérők száma | Felmért négyzetek száma | |
1998 | 95 | 127 |
1999 | 210 | 270 |
2000 (november 11-ig) | 231 | 281 |
2000 (várható érték) | 250 | 320 |
A Vas megyében 1998-2000 között kisorsolt 28 db 2,5 x 2,5 km-es UTM
négyzetből, 11 Tagtársunk végezte el a felméréseket 14 db négyzeten (2000.
november 11-ig beérkezett adatok szerint).
Köszönjük a munkájukat!
Név szerint: Aczél Gergely (Külsővat), Bozzay Balázs (Vasvár), Dávid
András (Torony), ifj. Faller László (Szombathely), Góczán József (Körmend),
Hodászi Ede (Vép), Illés Péter (Gyöngyösfalu), Lepold Ágnes (Kőszeg), Lepold
Zoltán (Kőszeg), Ruff Andrea (Szombathely), Ruisz Kornél (Szombathely).
Az MME Monitoring Központ elérhetőségei:
Posta cím: 4401 Nyíregyháza 1., Pf. 286.
Telefon/fax: 42 / 443-544
E-mail: nagykamme@freemail.hu
Változások
a tömördi Nagy-tó növényzetében a 2000. év vegetációs időszakában
Keszei Balázs 9730 Kőszeg, Űrhajósok útja 15./a, e-mail:keszeib@server.jurisich-koszeg.sulinet.hu
A tömördi Nagy-tó vegetációs viszonyainak feltárása során
megállapításra kerültek a legjellemzőbb növényzeti egységek. Rögzítettük
a tó körül övezetesen elhelyezkedő társulások határait, azok jellegzetes
fajkombinációit (KESZEI és BAUER 1999 A tömördi Nagy-tó és környékének
növényvilága - Vasi Szemle 53 (1): 97-110). Az egyesületünk kezelésében
levő terület legmélyebb részén található maga a tó, majd az emelkedő térszíneken
tavi kákás (Schoenoplectetum lacustris CHOUARD 1924) foltok, fűzláp jellegű
bokorfüzes (Calamagrostio-Salicetum cinereae SOÓ et ZÓLYOMI in SOÓ 1955),
harmatkásás (Glycerietum maximae HUECK 1931), és pántlikafüves (Carici-Typoidetum
SOÓ 1971) társulások következnek.
A vízfelület kiterjedése és mélysége az éves csapadékmennyiség
függvényében jelentősen ingadozik. Korábbi adatok szerint az 1 hektáros
vízfelület és a teljes kiszáradás egyaránt előfordult (BÁNHIDI 1999 Madártani
vizsgálatok a tömördi Nagy-tónál - Vasi Szemle 53 (1): 32-44.). 1998 tavaszán,
leginkább ellipszishez hasonló alakú volt a nyílt vízfelület, melynek legnagyobb
átmérői 60, illetve 30 méteresek voltak. A nyári időszakra a tó szinte
teljesen iszapfelszínné alakult és augusztus végére csak kb. 100 m2 vízfelület
maradt. A 2000. év rendkívül száraz vegetációs periódusa drasztikus változásokat
idézett elő a tó élővilágában, növényzetében. A tó nyílt vízfelszíne nyárvégére
teljesen eltűnt! A talaj felső rétegei elveszítették víztartalékaikat.
A korábban a vízi vegetáció által uralt területeken a mocsári növényzet
fajai (Lycopus europaeus, Lysimachia vulgaris, Schoenoplectus lacustris,
Typha latifolia, Lythrum salicaria, Glyceria maxima) jelentek meg. Közülük
feltűnő két - korábban kis egyedszámban jelenlevő - faj tömegessé válása.
A mocsári kányafű (Rorippa islandica (Oeder) Borb.) évelő
15-60 cm magas, változatos megjelenésű, keresztesvirágú (Cruciferae) növény.
Alsó lomblevelei nyelesek, szárnyasan, lantosan szeldeltek, levélnyelei
széles alappal félig szárölelők. A virágok laza virágú fürtben állók, sziromlevelei
halványsárgák. Elterjedt kozmopolita, nálunk szórványosan fordul elő. Nedves,
időnként vízzel borított, tápanyagban gazdag, inkább savanyú vagy semleges
kémhatású talajokon nő. Ártéri gyomtársulásokban, ligeterdőkben, árkokban,
nedves szántókon gyakori lehet.
A vízi mételykóró (Oenanthe aquatica (L.) Poir.):
Kétéves vagy egyéves, de néha tarackjai által évelő, ernyősvirágzatú (Umbelliferae)
növényfaj. Üreges szárú, 30-150 cm magas. A levelek három-négyszeresen
szárnyaltak, a szárnyak lefelé törtek. Az ernyő soksugarú a gallérka-levelek
áralakúak, a gallér hiányzik. A virágok kétivarúak, a sziromlevelek fehér
színűek. Nádasokban, sásosokban önálló állományokat is képez, ligeterdőkben,
mocsaras helyeken gyakori lehet. Mérgező, már kis mennyiségben is görcsöket,
hasmenést, depressziót és 2-3 nap múlva esetleg halált okozhat (UJVÁROSI
M. 1973 Gyomnövények - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp.: 394-395., p.:
159.)!
A szárazodás további élőhelyeken is szembetűnő változásokat
eredményezett. Erőteljesen visszaszorultak a magassásos állományok, helyüket
leginkább a degradáció irányába mutató fajok (Cirsium arvense, Solidago
gigantea, Calamagrostis epigeios) foglalják el. A harmatkásásás társulásában
a talajvízszínt csökkenésével vízi harmatkása (Glyceria maxima) háttérbe
szorulása és a keresztlapu (Erechtites hieraciifolia) terjedése általánossá
vált.
Erechtites hieraciifolia (L.) Raf. ex DC - keresztlapu. Fészkesvirágzatú
(Compositae, Tubuliflorae), sárgászöld, 80-120 cm magas, egyéves, jellegzetes
szagú növény. Az Erechtites nemzettség fajai Amerikában őshonosak, de Ausztrália,
Új-Zéland és Ázsia melegebb vidékeire bevándoroltak. Már több mint
száz éve a keresztlapu Európában is terjed. E növény európai vándorlásának
kiinduló pontja Horvátország. Először a zágrábi szőlők közt és vágásokban
mutatkozott. Azután Vas megyében, Kőszeg vidékén jelentkezett, innen eljutott
az ország más tájaira.
A tömördi Nagy-tó környékén a 2000. évi száraz periódus
kedvezőtlen következményei elgondolkoztatóak, de bíznunk kell abban, hogy
nem okoznak majd irreverzibilis változásokat az élővilágban.
Újabb
adatok a Répce-sík és észak Vas megye flórájának ismeretéhez
Keszei Balázs 9730 Kőszeg, Űrhajósok útja 15./a
A Répce mente természetvédelmi központú botanikai kutatásai
1995-ben kezdődtek. A folyamatossá tett terepbejárások során a florisztikai
adatgyűjtés mellett elkészült a Fertő-Hanság Nemzeti Park részévé lett
területek vegetációtérképe. Legnagyobb kiterjedésű természetközeli élőhelyek
a hinarasok, a mocsarak, a láprétek és mocsárrétek, a liget- és láperdők,
az üde lomboserdők. Erősen átalakított növényzetűek az akácosok, a nemesnyárasok,
illetve a szántóföldi élőhelyek.
Az elmúlt évek során közel 400 edényes növényfaj előfordulását sikerült
rögzíteni. Nemcsak védett vagy éppen aktuálisan illetve potenciálisan veszélyeztetett
fajok (kornistárnics, réti iszalag, buglyos szegfű, szibériai nőszirom
...) állományainak feltárása történt meg, hanem folyamatosan dokumentálásra
kerültek azok az őshonos és adventív gyomfajok is, amelyek esetleg az egyes
területi egységeken a megfelelő gazdálkodási/kezelési módok elhagyásával
vagy megváltozásával életteret nyernek.
A teljes flóralista összeállításához további terepi
munkára és az adatok rendszerezésére van szükség.
Az újabb adatok közlésével ezen referátumot a korábban megjelent írások
kiegészítésének szánom.
Florisztikai adatok
Jelmagyarázat: A: Arrabonicum (Kisalföld flórajárás)
Sorszám (SIMON 1992) fajnév (védett ) (magyarul) - flórajárás: lelőhely
33. Adonis vernalis L. (tavaszi hérics) -
A: Kenyeri, repülőtér
144. Potentilla supina L. (henye pimpó) - A: Uraiújfalu,
kertben
259. Ononis arvensis L. (mezei iglice) - A: Vasegerszeg,
(Keményegerszeg), a Markusovszky-kastély mögötti kis rét
315. Galega officinalis L. (kecskeruta) - A: Vasegerszeg,
(Keményegerszeg) éger ültetvény
440. Vitis sylvestris C. C. Gmel. (ligeti szőlő)
- A: Vasegerszeg (Keményegerszeg) keményfa liget
597. Lavatera thuringiaca L. (parlagi madármályva) - A:
Iván, cséri téglagyári tavak
606. Hibiscus trionum L. (varjúmák) - A: Vámoscsalád,
Ürge major mögött gyomos dűlő úton
649. Euphorbia palustris L. (mocsári kutyatej) - A: Iván,
cséri téglagyári tavak
656. Euphorbia segueriana Necker (pusztai kutyatej) -
A: Kenyeri, repülőtér
791. Stachys germanica L. (német tisztesfű) - A:
Iván, cséri szikesek
801. Salvia nemorosa L. (ligeti zsálya) - A: Iván, disznólegelő
1163. Aster tradescantii L. (kisvirágú őszirózsa) - A:
Vámoscsalád, Pomper rét szegélye
1168. Filago arvensis L. (gyapjas penészvirág) - A: Kenyeri,
repülőtér
1195. Xanthium strumarium L. (bojtorjánszerbtövis) - A:
Nick, Rábapart, Vámoscsalád, dűlő út
1259. Senecio erucifolius L. (keskenylevelű aggófű) -
A: Iván, disznólegelő
1260. Senecio jacobaea L. (Jakabnapi aggófű) - A: Iván,
disznólegelő
1282. Carduus nutans L. (bókoló bogáncs) - A: Kenyeri,
repülőtér
1299. Onopordum acanthium L. (szamárbogáncs) - A: Iván,
cséri téglagyári tavak
1324. Centaurea fritschii Hay. (dunántúli imola) - A:
Iván, disznólegelő
1424. Silene otites (L.) Wib. (szikár habszegfű) - A:Gyóró,
szikes legelő
1445. Petrorhagia saxifraga (L.) Link (kőtörőszegfű) -
A:Gyóró, szikes legelő
1616. Bilderdykia convolvulus (L.) Dum. (szulákkeserűfű)
- A: Vámoscsalád, kertben
1621. Cannabis sativa L. (kender) - A: Iván-Csáfordjánosfa
műút melletti árokszélen
1739. Ornithogalum boucheanum (Kunth) Asch. (kónya madártej)
- A: Uraiújfalu-Nick között árokparton
1740. Ornithogalum x degenianum Polgár (Degen-madártej)
- A: Vámoscsalád-Vasegerszeg között, akácosban (hazai keletkezésű bennszülött)
1904. Carex remota Grufbg. (ritkás sás) - A: Csáfordjánosfa,
Csáfordi erdő
1931. Carex strigosa Huds. (borostás sás)
- A: Csáfordjánosfa, Csáfordi erdő
2018. Cynosurus cristatus L. (taréjos cincor) - A: Iván,
disznólegelő
2043. Agropyron intermedium (Host) P. B. (deres tarackbúza)
- A: Kenyeri, repülőtér
2060. Cynodon dactylon (L.) Pers. (csillagpázsit) - A:
Iván, cséri szikesek
2122. Piptatherum virescens (Trin.) Boiss. (bajúszoskásafű)
- A: Kenyeri, repülőtér
2145. Chrysopogon gryllus (Torn.) Trin. (éles mosófű)
- A: Kenyeri, repülőtér
TERMÉSZETVÉDEMI NEVELÉS
Madarász Ovi
Lőrincz Csilla 9700 Szombathely, Széll K. u. 51.
"A rácsodálkozás, mint megőrzött gyermeki képesség lehet
a legfőbb biztosítéka annak, hogy a világot értsük és becsüljük..... Gyermekkorunkban
mindnyájan művészei voltunk e tiszta örömnek, de az idő múlásával, sokan
elvesztettük ezt..... A napi problémák rövidlátóvá teszik az embert, s
érzéketlenné a csodálatosság iránt." (Cédrus, 1999)
A madarász ovi már 4. éve működik Szombathelyen, az Aréna
utcai óvodában. A mindenkori nagycsoportosok közül 15-20 kiválasztott gyerek
tagja ennek a csorortnak. Mivel városunk legnagyobb belvárosi óvodájában
működünk, nagyon fontos ezeknek a gyerekeknek, hogy egy kicsit többet foglalkozzunk
a természet megismerésével, hiszen a mindennapjaik nem természetes környezetben
telnek. A madarász ovi program nagyon népszerű úgy a gyerekek mint a szülők
körében, hiszen irattak már be hozzánk azért óvodást, mert a szülők szeretnék,
ha majd madarász ovis lehetne gyermekük.
Óvodánk Helyi Nevelési Programjának keretét a népi kalendárium
adja. A régen élt emberek egész életét befolyásolták a természet változásai,
hozzá igazították legfontosabb tevékenységeiket, ünnepeiket. Ehhez azonban
nagy természetismeretre volt szükségük. Óvodai nevelésünkben mi is nagy
hangsúlyt fektetünk a természet megismerésére, megszerettetésére.
A madarász ovis gyerekeknek még több lehetőségük adódik
arra, hogy megtapasztalják a természet csodás világát, s élvezzék a mesterséges
környezeten kívüli élet minden szépségét, rejtelmét. Programjaink 2-3 hetenként
követik egymást, többnyire hétvégeken. Ilyenkor néhány érdeklődő szülő
is velünk tart s ők is élvezik a természet örömeit. Minden évben színesedik
egy-egy változatos tevékenységgel programunk. Tavasszal bekapcsolódhattunk
az Egyesület békamentési akciójába is, sőt a felnőtt munkák nagy részét
a madarász ovisok apukái végezték Kelemen Tibor a madarász suli vezetője
irányításával.
Kirándulásaink alkalmával madármegfigyeléseket végzünk, barangolunk
a természetben, madárgyűrűzésen veszünk részt, odúkat ellenőrzünk, ismerkedünk
az állat és növényvilággal. Az óvodában diaképek nézegetése közben beszélgetünk
a madarakról, közben apró figurákat készítünk, rajzolgatunk, és mindig
játszunk. Ezek a természetismereti játékok népszerűek a gyerekek körében,
s mivel az óvodás gyermek lételeme az örömteli játék, ezért sohasem maradhatnak
el. Kirándulásaink legfőbb helyszínei a Kámoni Arborétum, a kőszegi Chernel-kert,
Horvátnádalja, Felsőcsatár, a szombathelyi Csónakázótó, és legfőképpen
a tömördi Madárvárta. Egyik legfontosabb és legnépszerűbb programunk az
óvodánkban megrendezésre kerülő Madarak és Fák Napja, ahol a madarász ovisok
mindig nagy sikerrel szerepelnek.
Legnagyobb élményük azonban az éves programunk zárásaként
megrendezett háromnapos madarász tábor. Ez a kellemes, tartalmasan eltöltött
néhány nap feledhetetlen élményekkel gazdagítják a gyermekeket. Az egész
éves tapasztalatszerzés és a sok ismeretanyag birtokában felkészültebben
indulnak neki az iskolának, ahol kamatoztathatják megszerzett tudásukat.
A madarász ovi programunk egy végzős óvodapedagógus szakdolgozatában
is részletesen kidolgozásra került, s kitűnő minősítést kapott, bírálata
szerint hasznos útmutató lehet környezeti neveléssel foglalkozó óvodapedagógusok
számára.
E tartalmas tevékenységsorozat lebonyolításához sok lelkes egyesületi
tag nyújtott segítséget, ezúton köszönöm nekik. (Kelemen Tibor, Ruff Andrea,
Góczán József, Jene Sándor)
A madarász suli, ovi tevékenységeiről előadást tartottunk
a Gáyer Gyula szabadegyetemen, melyet a szombathelyi Gyermekek Háza és
a Kerekerdő Alapítvány rendezett környezeti nevelők részére.
Madarak
és Fák Napja Országos Verseny Szombathely-körzeti foruló
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Király u. 15. I/3.
2000. március 31-én második alkalommal került megrendezésre
általános iskolák háromfős csapatai részére a verseny körzeti fordulója.
A vetélkedő a Gothard Jenő Általános Iskolában zajlott, egyesületünkkel
közös szervezésben. Az ország tizennégy körzetében mérték össze tudásukat
a tanulók, az országos döntőbe minden körzetből az első helyezett csapat
jutott tovább. A szombathelyi fordulón, akárcsak tavaly, népes mezőny jött
össze 21 csapat részvételével (tavaly 24 csapat volt a soproniakkal együtt,
idén ők külön versenyeztek). A versenyt dr. Gyurácz József, az MME Vas
megyei Csoportjának elnöke nyitotta meg.
A megmérettetés során először elméleti, majd gyakorlati
feladatok megoldása várt a csapatokra. Kezdetnek egy tesztet kellett kitölteni
a tanulóknak madarakról, fákról, természettudósokról és az MME-ről szerzett
ismereteiket felhasználva. A teszt kitöltésére 90 perc állt rendelkezésükre.
Ezután madárhang (10 faj) ismeret következett, majd diavetítéssel bemutatott
madárfajokat kellett felismerni, megnevezni. A verseny második része a
Kámoni Arborétumban folytatódott, ahol a csapatoknak, megadott szempontok
alapján, különböző gyakorlati feladatokat kellett megoldani. A versenyről
a Regionális Televízió is felvételt készített. A szünetben az iskola megvendégelte
a résztvevőket egy kis enni-innivalóval.
A vetélkedő befejeztével az eredményhirdetésre került
sor, amit már izgatottan várt. A szoros küzdelemben az első helyet, ezzel
az országos döntőbe jutást a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola csapata
szerezte meg. Második helyen holtversenyben, az első helyezettől alig lemaradva
a Gothard Jenő Általános Iskola, illetve a Naumann János Általános Iskola
csapata végzett. Minden résztvevő diákot egyesületünk odúkkal, értékes
könyvekkel, plakátokkal és más természetvédelmi kiadványokkal jutalmazott.
Az országos döntőben vetélkedő 14 csapat közül a répcelakiak (Farkas András,
Silnicki Ádám, Szabó Bence) az előkelő 7. helyen végeztek. Gratulálunk!
Madáretetőm
madarai, gyermekpályázat
Lőrincz Csilla 9700 Szombathely, Széll K. u. 51.
Egyesületünk a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal
közösen 2000-ben már tizedik alkalommal hirdette meg a Madáretetőm madarai
című gyermekpályázatot. Az eredményhirdetésre a Madarak és Fák Napja alkalmából,
május 10-én került sor a művelődési központban. 2000-ben közel 200 pályázat,
rajz, festmény, fogalmazás és vers érkezett, elsősorban Vas megyéből, de
voltak jelentkezők Budapestről is. A pályamunkák a téli madáretetés során
megfigyelt madárfajokkal kapcsolatos színes élményekről, tapasztalatokról
és a természet titkait fürkésző megfigyelésekről szóltak. A legjobb alkotások
pénz, könyv, madárhangkazetta és plakát jutalomban részesültek. A pályaművekből
rendezett kiállítás egy hónapig volt megtekinthető az MMIK-ban.
Egyéni pályázat (rajz): I. díj. Kutasi Balázs, II. díj.
Iszak Eszter és Molnár Zoltán, Pecöl, III. díj. Szakács Lívia, Sárvár,
Tóth Erzsébet, Körmend, Hideg Lívia Gencsapáti. Egyéni pályázat (fogalmazás):
I díj. Tuboly Eszter, Budapest, II. díj. László István, Celldömölk, III.
díj Jakus Ivett, Fülöp Noémi, Mészáros László, Czender János, Kemenesmihályfa.
Iskolák, óvodák: I. díj Általános Iskola, Csákánydoroszló, II. díj Általános
Iskola, Gyönygösfalu, III. díj Általános Iskola, Nagysimonyi.
A díjazottakon kívül még sokan vehettek át jutalmakat.
Gratulálunk minden résztvevőnek!
A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának támogatói 2000-ben
Központi Környezetvédelmi Alap
Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezet- és Természetvédelmi
Bizottsága
Ifjúsági és Sport Minisztérium
Berzsenyi Dániel Főiskola, Állattani Tanszék
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Megyei Művelodési és Ifjúsági Központ, Szombathely
Köszönjük!