MEGRENDELÉS
Cinege

Vasi Madártani Tájékoztató  6. szám

Szerkesztette: Dr. Gyurácz József
 Szombathely 2001

Chernel Kálmán emlékének

Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME 8. sz. Vas megyei Csoportja) 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.
Dr. Gyurácz József elnök, Bánhidi Péter titkár, Horváth Ildikó gazdasági vezető, Barbácsy Zoltán alelnök, Jene Sándor és Lőrincz Csilla titkár-helyettes









Tartalom

EGYESÜLETI ÉLET
Visszatekintés 2001-re

TERMÉSZETVÉDELEM
Gyurácz József, Szinetár Csaba: Őrségi Nemzeti Park
Kelemen Tibor: A harmadik békamentés Balogunyom határában
Németh Csaba: A Kőszegi-hegység erdőgazdálkodásának madárvédelmi vonatkozásai
Németh Csaba: Tapasztalatok a gyöngybagoly (Tyto alba) fészkelési viszonyairól Vas megyében

MONITORING, FAUNISZTIKA,  FLORISZTIKA
Szél Győző, Korsós Zoltán: Talajlakó futóbogarak (Carabidae) és soklábúak (Myriapoda) Tömördön
Dankovics Róbert: Kétéltű-hüllő faunisztika és monitoring
Dankovics Róbert: Észrevételek a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) foltmintázatának vizsgálatához
Németh Csaba: Megfigyelések az uhu (Bubo bubo) viselkedéséről és táplálkozásáról
Gyurácz József: A költő gyurgyalagok (Merops apiaster) állományának felmérése Vas megyében (2001)
Bánhidi Péter: Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző Tábor (2001)
Fehér István, Mesterházy Attila: Gallyfészkek térképezése a Rába mente keményfás ligeterdeiben
Magyar Linda: Kőszegszerdahely, Bozsok és Velem madárvilága a Mindennapi Madaraink Monitoringja alapján
Fehér István, Mesterházy Attila: Partimadarak  őszi vonulása a Cséri-halastavakon
Lepold Zoltán: Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) megfigyelések a tömördi odútelepen
Keszei Balázs: Degen-madártej (Ornithogalum x degenianum) Vas megyében
Keszei Balázs: Adatok a kenyeri repülőtér vegetációjának és flórájának ismeretéhez

TERMÉSZETVÉDELÉMI NEVELÉS
Lőrincz Csilla: Madarász Ovi
Lőrincz Csilla: Madáretetőm Madarai Gyermekrajz Pályázat
Kelemen Tibor: Madarász Suli
Madarak és Fák Napja Országos Verseny Szombathely-körzeti forduló

KRÓNIKA
Lepold Ágnes, Ruff Andrea: Beszámoló a lengyelországi SEEN konferenciáról
Gyurácz József: Nemzetközi madártani konferenciák 2001-ben
Lepold Zoltán: Egyesületünk az Interneten

Fotók

EGYESÜLETI ÉLET

Visszatekintés 2001-re

Looking back on 2001
The article lists the programmes in 2001.  Those not mentioned in the other articles are: general assembly in January, purchasing sunflower seeds for winter birds, Birds’ Christmas in December, applications for funding.

   2001. január 27-én tartottuk rendes évi közgyűlésünket a Berzsenyi Dániel Főiskolán. A közgyűlés elfogadta az egyesület 2000. évi pénzügyi beszámolóját, valamint a  2001. évi munkatervét és költségvetését. A közgyűlés végén Keszei Balázs tartott diavetítéssel egybekötött előadást a Répce mente növényvilágáról.
   Márciusban kiállítást rendeztünk az MMIK és egyesületünk által meghirdetett “Madáretetőm madarai” című pályázatra beérkezett rajzokból és egyéb pályaművekből. A pályázaton több száz gyermek vett részt. A kiállítás megnyitóján adtuk át a legjobb pályázóknak a pénz, könyv és egyéb jutalmakat.
   Április 28. és május 5. között rendeztük meg a tavaszi Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző Táborunkat. A Madarász Suli és Madarász Ovi nevelési programunk keretében havonta két alkalommal rendeztünk foglalkozásokat. A Madarak és Fák Napja Országos Vetélkedőn is jól szerepeltek a vasi madarász gyerekek. A körzeti versenyt Kelemen Tibor és Lőrincz Csilla szervezte Szombathelyen. A környezetvédő szervezetek országos találkozóján Lőrincz Csilla és Ruff Andrea vett részt.
   A költési, vegetációs időszakban folyamatosan végeztük a fehér gólya, gyurgyalag és kétéltű állományfelméréseket, valamint a florisztikai adatgyűjtéseket. Szükség esetén megtettük a védelmi intézkedéseket, tárgyalásokat. Folytattuk a gyöngybagoly költőládák kihelyezését. Körmendi munkacsoportunk augusztusban szervezte meg szokásos madárgyűrűző táborát a Rába árterében.
   Augusztus 05-tól november 18-ig folyamatosan működött az őszi Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző Táborunk. A tábor munkáját polgári szolgálatos munkatársunk, Eichardt János tanár segítette. Ez év folyamán készítettük el a Tömördi Madárvárta „konyháját”. Építőmester Lepold Zoltán volt. A Herman Ottó Szakközépiskola vadász szakos tanulói szakmai gyakorlatuk egy részét idén is a madárvártán töltötték. A szakközépiskola segítségével a réteket ez évben is kezelni tudtuk gépi szárzúzóval, illetve november első napjaiban Lendvavi Imre közreműködésével a tó mederkotrását is el tudtuk végeztetni, melynek kedvező hatása már az első esőzések után látható volt. Október 1-2-3-án a tömördi tó környékére szervezett madármegfigyeléssel bekapcsolódtunk a Nemzetközi Madármegfigyelő Nap akcióba. A madárvártán folyó tevákenységet augusztusban dr. Török János az ELTE egyetemi docense, ornitológus, novemberben pedig Alfréd Grüll az Ausztriában működő illmitzi biológiai kutató állomás ornitológusa is megtekintette. Az idei akció zárásaként rendezett vidám hangulatú összejövetelen részt vett Márczi József, Tömörd polgármestere is. 2000 decemberében Lepold Ágnes és Ruff Andrea képviselte egyesületünket Lengyelországban, a SEEN értekezletén.
   Az idei EBCC és EOU konferenciákon, a Veszprémi Akadémia Bizottság biológiai szakbizottsága regionális konferenciáján, valamint a BDF által a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson a vasi madártant egy-egy poszterrel vagy előadással Gyurácz József, csoportunk elnöke képviselte.
   A téli madáretetéshez idén 12 q napraforgót vásároltunk, melyet aktív tagjaink között osztottunk szét. December 30-án a Madárkarácsony megrendezésével búcsúztunk az óévtől. A kutatási és védelmi tevékenységünk anyagi hátterének biztosításához több pályázatot készítettünk 2001-ben is. Ezek közül a Környezetvédelemi Alap Célelőirányzathoz és a Magyar Országgyűléshez benyújtott pályázataink kapták a legtöbb támogatást. Ez évi tevékenységünkről is többször hírt adtunk különböző lapokban, tévékben. Tagtársainknak köszönjük áldozatkész segítségét és további eredményes munkát kívánunk!

A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége


búbos cinege (Parus ater)


 

Gyurácz József

Chernel István Madártani Természetvédelmi Egyesület elnöke

Szombathely

Tisztelt Elnök úr !

Köszönöm a Cinege 5. számának megküldését, ami igazi karácsonyi meglepetést okozott. Végig olvastam az engem érdeklő cikkeket és az illusztrációt.
Eddigi működésükről alig tudtam valamit, csupán a Madarak és Fák napja megrendezésében játszott szerpükről voltak értesüléseim. Igazán elismerésre méltó képet fest a kiadvány egész tevékenységükről és annak színvonaláról.
Rengeteg meglepetés is ért, így pl. Hosszúperesztegen jártam iskolába és Bögötén töltöttem gyermekéveimet, de a gyurgyalagok működédéről semmit sem tudtam.
Úgy érzem, hogy egy jól átgondolt és hiteles tevékenységről és annak Vas megyei vonatkozásáról kaptam meggyőző képet. A "madarász ovi" és a természetvédelmi táborok külön is elismerésre méltó teljesítmény. A tipográfiákat és az illusztrációkat bármelyik folyóirat megirigyelhetné.
Munkájukhoz szívből gratulálok és további sikereket kívánok.
A Vas Megyéért Egyesület kész lehetőségei szerint tevékenységüket támogatni.
 

Sok szíves üdvözlettel


Szombathely, 2000. december 29.

           Prof.dr. István Lajos
a Vas Megyéért  Egyesület elnöke
TERMÉSZETVÉDELEM

Őrségi Nemzeti Park
Gyurácz József – Szinetár Csaba
9700 Szombathely, BDF, Állattani Tanszék, Károlyi G. tér 4.
e-mail: gyjozsi@fs2.bdtf.hu, szcsaba@fs2.bdtf.hu

J. Gyurácz, Cs. Szinetár:  Őrség National Park
The authors summarize the preparation projects for the making of the Őrség National Park.

Az Őrség és a Vendvidék területén nemzeti park létrehozása már az 1970-es években, az öt nemzeti park kialakítását tervező országos programban is felvetődött. Ez az akkori helyi és országos politikai viszonyok miatt nem valósulhatott meg, helyette megalakult az ország legnagyobb tájvédelmi körzete. Az Őrségi Nemzeti Park ügye azóta többször szóba került szakmai és politikai körökben egyaránt, de csak az 1990-es évek közepén került ismét napirendre a nemzeti park megalakításnak szükségessége és igénye, részben egy a társadalmi támogatottságot megszervező civil kezdeményezés (mely során mintegy 3000 támogató aláírást gyűjtöttek össze), részben a Fertő-Hanság Nemzeti Park támogató szakmai hozzáállása miatt. Megindultak a Savaria Múzeum, majd a soproni egyetem vezetésével a nemzeti park létrehozását meglapozó kutatások is, melynek eredményeként megszületett egy nagyon alapos, a tervezett nemzeti park területén élő természeti értékek állapotát tükröző dokumentáció.
Az eredmények a hozzáértőknek egyértelműen azt mutatják, hogy az Őrség-Vendvidék és a velük szomszédos területek tájképi, botanikai és zoológiai, valamint kultúrtörténeti értékei feljogosítják a területet arra, hogy itt nemzeti park működjön.
A kutatásokkal egy időben jelentős infrastrukturális és személyi fejlesztések is történtek az Őrségi Tájvédelmi Körzetben. Eredményesen zárultak a nemzeti parkot előkészítő hatósági egyeztető tárgyalások az érintett önkormányzatokkal, helyi lakosokkal, gazdálkodó szervezetekkel, illetve az országos természetvédelmi politika is az Őrségi Nemzeti Park ügye mellé állt. Mindezek után a Berzsenyi Dániel Főiskola Állattani Tanszéke kapott megbízást a nemzeti park kezelési tervét elkészítő munka megszervezésére.
A terv elkészítésébe bevontuk egyrészt azokat a kutatókat, akik a területen a legalaposabb botanikai felméréséket végezték, illetve azokat, akik egy-egy állatcsoport helyi sajátosságait legjobban ismerik, másrészt azokat a természetvédelmi, erdészeti szakembereket, akik közvetlenül, a gyakorlatban érintettek a meglévő tájvédelmi körzetek, illetve a leendő nemzeti park életközösségeinek, természeti értékeinek a gondozásában. A kezelési terv madártani fejezetét Barbácsy Zoltán, a kétéltűekkel, hüllőkkel kapcsolatos fejezeteket Dankovics Róbert tagtársunk készítette.
A kezelési terv készítése során iránymutatóul a már meglévő kutatási eredmények, egy az Őrségi Tájvédelmi Körzet kezelésével kapcsolatos kézirat, valamint a Csörnöc-Herpenyő Tájvédelmi Körzet kezelési tervének elkészítése során szerzett tapasztalataink szolgáltak.
Bízunk abban, hogy a közel harmincéves halogatás után az Őrségi Nemzeti Park mielőbb létrejön. Bízunk abban is, hogy a megalakulás után a kezelési tervben rögzített célok többnyire megvalósulnak az őrségi, vendvidéki emberek érdekében és a természet szolgálatában.
 

A harmadik békamentés Balogunyom határában
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Király u. 15. I/3.

T. Kelemen: The Third Frog-saving Project near Balogunyom
This year migration started two weeks earlier than last year due to the weather.  However the peak date was the same: March 25th.  The author lists the numbers of the saved species in a chart.

Az idei év rendhagyó volt az előzőekhez képest. A korán jött jó idő és a csapadékszegény tél átrendezte a békavonulás időpontját és intenzitását. 2001. március 12-én, hétfőn már elütött békák tetemeit találtuk a tó melletti úton. A hét végére tervezett fóliaállítást (280 m hoszúságban) gyors szervezkedéssel sikerült szerdára (2001. március 14.) előrehozni. Köszönöm Németh Csabának, hogy terepjáróval kiszállítota a szükséges felszerlést. Dankovics Róbert, Eichardt János és Jakab László a terepi munkában segített, amit ezúton is köszönök. Már az első napon kb. 50 barnavarangyot, illetve kb. 100 erdei békát találtunk. Az erdei békáknak már a petecsomóit is megfigyelhettük. A jó idő hatására kb. két héttel korábban indult a békák vonulása, de a vonulási csúcs idén is március 25-re esett. Jövőre jobban oda kell figyelnünk az időjárás alakulására, hogy a mentést időben elkezdhessük.

A megmentett kétéltűek napi egyedszámának alakulását az alábbi táblázat tartalmazza.
 
Dátum
Faj 
03.
14.
03.
15.
03.
16.
03.
17.
03.
18 
03.
19.
03.
20 
03.
21. 
03.
22. 
03.
23. 
03.
24. 
03.
25. 
03.
26. 
03.
27. 
03.
28. 
03.
29. 
Barna varangy
(Bufo bufo)
8 8 15 11 26 26 16 6 - 4 8 83 29 - - - 240
Zöld varangy
(Bufo viridis)
- - - - - - - - - - - - 1 - - - 1
Erdei béka
(Rana dalmatina)
13 19 9 3 4 9 3 - 2 - 2 - - - - - 64
Gyepi béka
(Rana temporaria)
- 1 1 - - - - - - - - - - - - - 2
Barna ásóbéka
(Pelobates fuscus)
- - 1 - - - - - - - - - - - - - 1
Zöld levelibéka
(Hyla arborea)
- - - 1 - 2 - 1 1 1 4 2 1 - - - 13
Kecskebéka
(Rana esculenta)
- - - - - - - - - 1 1 - 3 - - - 5
Vöröshasú unka
(Bombina bombina)
- 1 - - - - - - - - - - - - - - 1
Tarajos gőte
(Triturus cristatus)
- - 1 - - - 1 - - - - - - - - - 2
Pettyes gőte
(Triturus vulgaris)
- 1 3 - 1 - - - - - - 1 1 - - - 7
összesen 21 30 30 15 31 37 20 7 3 6 15 86 35 0 0 0 336

A Kőszegi-hegység erdőgazdálkodásának madárvédelmi vonatkozásai
Németh Csaba  9730 Kőszeg, Arborétum u. 2., e-mail: koszegtk@matavnet.hu

Cs. Németh:  Bird Protection and Forestry in the Kőszeg Mountains
The author calls attention to the indicator role of the woodpecker and flycatcher species, especially the white-backed woodpecker and the red-breasted flycatcher.  He also describes methods of management they use to improve the natural aspect of the forests.  These are: temporal and spatial limits to tree cutting, protection of forest structure elements.

A Kőszegi-hegység magyar oldala Kőszegi Tájvédelmi Körzet néven 1980. óta élvez természetvédelmi oltalmat. A terület mintegy 90 %-án erdőket találunk, ahol a természetvédelem legfőbb feladata a természetes erdőkre jellemző változatosság (fafaj-, kor- és térszerkezet) kialakítása és fenntartása.
Az elegyes lomberdők természetességének jó indikátorai az erdőlakó madárfajok, melyek faj- és egyedszámából az erdő strukturális változatosságára is következtethetünk. Ebből a szempontból kiemelt szerepük van a harkály- (Picidae) és légykapó (Muscicapidae) fajoknak, melyek előfordulása a rendelkezésre álló, különböző minőségű holt faanyag, ill. odú mennyiségétől is függ. E madárfajok részben un. esernyő fajnak (umbrella species) is tekinthetők, azaz speciális és általában összetett élőhelyigényükkel sok más faj igényeit megjelenítik (FRANK, 2000).
Példaként említhető a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopus leucotos), amely táplálkozása során a holt faanyag megjelenési formái közül egyaránt igényli a lábon száradt fákat, az élő fák koronájának alsó részén lévő, elszáradt ágakat, valamint a földön fekvő korhadó faanyagot. Fészkelésre azonban általában a bükkösök lombos elegyfáit (bibircses nyír, madárcseresznye, rezgő nyár, stb.) használja (CZÁJLIK ÉS HARMOS, 2000).
Hasonlóan összetett élőhelyigénye van a kis légykapónak (Ficedula parva), amely a patakvölgyek idős bükkerdeiben fészkel. Ez a faj a lombkoronában vadászik repülő rovarokra, fészkelésre pedig a lehasadó ágak helyét vagy a bekorhadt ággöcsöket használja (SCHMIDT, 1998). Az előző két faj példájában felsorolt erdőszerkezeti elemek egyúttal élőhelyül szolgálnak szúfajoknak, ritka nappali lepkéknek, ragadozó bogárfajoknak, kisemlősöknek. Fentiekből következik, hogy amennyiben madárvédelmi szempontok figyelembevételével is történik az erdőgazdálkodás tervezése és kivitelezése, azzal számos, elsősorban zoológiai érték jövőjét sikerül biztosítani és a művelet sikerességét egzakt módon, a fenntartani kívánt fajok meglétén keresztül ellenőrizhetjük.
Az alábbiakban olyan eljárásokat ismertetek, melyek alkalmazásával néhány éve igyekszünk a Kőszegi-hegység erdeinek természetességén javítani.
1. Fakitermelések időbeli korlátozása
 Madárvédelmi szempontból kulcsfontosságú, hogy a költés és fiókanevelés időszakában lehetőleg ne érje zavarás az élőhelyeket. Ennek érdekében az idős erdőkben végzendő fakitermeléseket (nevelő-, bontó- és végvágásokat) általában április 1. előtt és augusztus 1. után engedélyezzük elvégezni.
2. Fakitermelések térbeli korlátozása
 A jelenlegi erdőgazdálkodás gyakorlata főként anyagi okokból sematizálni igyekszik az erdők fafajszerkezetét, korosztályviszonyait, térbeli rendjét. A madárvédelem és általában a természetesség kívánalmainak azonban a változatos szerkezetű, elegyes, többkorú erdők felelnek meg. Az ilyen szerkezet eléréséhez kis lépésekben közelíteni tudunk akkor, ha a fakitermeléseket a térben nem egyenletesen, hanem különböző eréllyel végezzük el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyérítéseket -melyekkel a megmaradó fák jobb növekedése érdekében "ritkítják" az erdőt- bizonyos erdőrészletekben csak részterületen vagy egyáltalán nem engedünk elvégezni. Így bükk fafaj esetében például növelhetjük az álló, száraz fák és faágak számát, amely kedvez a kéreg alatt élő rovaroknak, az őket fogyasztó harkályoknak, cinegéknek. A bükkösökben szálanként előforduló bibircses nyír egyedek kíméletével számos lepkefaj mellett a fehérhátú fakopáncsnak segíthetünk. Az idős erdők letermelésekor igyekszünk hagyásfa csoportokat kijelölni, melyek 15-20, egymáshoz közel lévő fából állnak. Ezek a fák biológiai koruk végéig állva maradnak, élőhelyet biztosítva számos, az idős erdőkhöz kötődő fajnak. Hasonlóképpen kíméljük a fakitermeléstől a patakok menti erdőrészek 50-60 m széles sávját is.
3. Erdőszerkezeti elemek védelme
 Mivel a holt faanyag madárvédelmi jelentősége mint táplálkozó- és költőhely kiemelkedő, igyekszünk azt minél változatosabb formában az erdőben tartani. Ennek érdekében egyes erdőrészletekben korlátozzuk a földre hulló ágak, kidőlt fák összegyűjtését, kíméljük a kivágástól a facsonkokat, a környezetüknél idősebb vagy méretesebb, odvasodó faegyedeket. Ezek néhány tíz méteres sugarú környezetében is a háborítatlanságra törekszünk azért, hogy a természetes erdőfoltok laza hálózatát hozzuk létre. A fenti eljárások ismertetésével a teljességre való törekvés igénye nélkül igyekeztem tájékoztatást adni a Kőszegi-hegység erdőgazdálkodásának madárvédelmi vonatkozásairól. Ezek a törekvések nem volnának megvalósíthatók akkor, ha a területen dolgozó erdőmérnökök, erdészek és fakitermelők nem lennének fogékonyak az eddig megszokott módszerektől részben eltérő elvek gyakorlati kivitelezésére. Az ő jó szándékuk nélkül, melyet e helyütt is szeretnék megköszönni, a törvény szigora kevés volna a természetvédelem érdekeinek érvényesítéséhez.

 FELHASZNÁLT IRODALOM
 Czájlik P. és Halmosi K. (2000): Etológiai és ökológiai vizsgálatok a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) állományán két mátrai erdőrezervátumban. Aquilla 105, p. 97-114.
 Frank T. szerk. (2000): Természet-Erdő-Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Sylva Hungaria Egyesület. Eger, p. 162.
 Schmidt E. (1998): Kis légykapó (Ficedula parva) in: Haraszthy, L. szerk. (1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó. Budapest
 

Tapasztalatok a gyöngybagoly (Tyto alba) fészkelési viszonyairól  Vas megyében
 Németh Csaba  9730 Kőszeg, Arborétum u. 2., e-mail: koszegtk@matavnet.hu

Cs. Németh:  Barn Owl Nesting Observations in Vas County
The author exposes two cases when endangered nestfuls of barn owls were saved.  He emphasizes the importance of agricultural buildings as nesting sites and proposes practical considerations.

   A 80-as években Vas megyében elvégzett gyöngybagoly felmérés tapasztalatai azt mutatták, hogy a megye templomtornyaiból gyakorlatilag eltűnt a faj fészkelő állománya (GYURÁCZ ÉS TSAI, 1997). Ugyanakkor a sérülten kézrekerült, autók által elütött madarak egyértelműen jelezték, hogy a faj jelen van területünkön. Mivel a szakirodalom a templomtornyok mellett a mezőgazdasági jellegű épületeket jelöli meg gyakori fészkelőhelyként, sejthető volt, hogy a lezárt tornyokból kiszorult baglyok ilyen helyeken találtak fészkelési lehetőséget. Ilyen jellegű költésekkel magam először Győr-Moson-Sopron megyében találkoztam, amikor a Rábaközben fekvő Mihályi község takarmánykeverő épületének fém tetőszerkezetében fészkelő gyöngybaglyokról értesültem, ill. e helytől nem messze, Gyóróban, egy juhhodályban gyűrűztem egy földön tartózkodó gyöngybagoly fészekaljat.
   Vas megyéből két esetet szeretnék ismertetni, ahol egyesületünk és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság közös munkájával valósult meg a veszélybe került fészekaljak megmentése: 1999. június 16-án Nemesbőd község egykori TSZ istállójában találtak építőmunkások egy 8 fiókából álló gyöngybagoly fészekaljat. Mivel a fészek helyéül szolgáló épületrészt éppen bontották, megkeresték a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Kőszegi Irodáját, hogy szállítsuk el a fiókákat. A helyszín megismerését követően sikerült elérni, hogy az eredeti, istálló belsejében lévő fészektől mintegy 50 m távolságban lévő hátsó tűzfalra kívülről egy gyöngybagolyládát erősíthessünk. Mivel a láda felrakása a megtalálást követő napon volt lehetséges, a baglyok az éjszakát eredeti fészkük mellett egy nyitott papírdobozban töltötték. Másnap felszereltük a ládát és bele helyeztük a meggyűrűzött fiókákat. Néhány nap múlva, ellenőrizve a ládát bőséges mennyiségű friss köpet és egy éppen kirepülő bagoly jelezte, hogy az áttelepítés sikeres volt. A baglyok azóta megszokták a ládát és a következő évbe is sikeresen költöttek benne.
   Hasonló eset történt 2001. július 4-én Sitke község mezőgazdasági telepén. Itt egy pelyvátlanító gép kifújócsövében költöttek a madarak és a gépet véletlenül beindították. Ennek következtében három fiókát "kifújt" a gép, egy negyedik pedig elrepült. A kiesett fiókákat szintén egy, az épület külső falára felszerelt ládába helyeztük vissza, ahonnan a szülők ki is reptették őket.
   Az ismertetett esetekből az alábbi megállapításokat tehetjük:
A megye gyöngybagoly állományának egy része biztosan mezőgazdasági épületekben költ.
Az itt költő baglyok fészkelését biztonságosabbá tehetjük és további párok megtelepedését segíthetjük elő gyöngybagolyládák kihelyezésével.
A baglyok elfoglalják az épületek külső falára helyezett ládákat is, ami gyakorlati szempontból egyszerűbb a belső ládáknál (a tulajdonosok könnyebben hozzájárulnak, az ellenőrzés az épületbe való bejutás nélkül kivitelezhető). A ládák tetejét ilyenkor időjárásálló anyagból kell készíteni (CK lap vagy kátránypapír borítás).
A templomtornyok esetében felmerülő konfliktusok tömegével szemben itt csak a tulajdonossal kell megegyezni a felhelyezésről, az istálló félreeső falán elhelyezett láda pedig esztétikailag közel sem annyira zavaró, mint a felújított templomtornyok gyöngybaglyok bejutási lehetőségét biztosító, "eltávolított" zsalugátere.
Ezen szempontok figyelembevételével úgy gondolom, hogy szükséges a gyöngybagolyvédelmi program folytatása, de főként a mezőgazdasági épületek vonatkozásában.
Köszönetemet fejezem ki az ismertetett esetek megoldásában nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért Kulcsár Lászlónak és feleségének, Mesterházy Attilának, valamint a nemesbődi Bosits farm tulajdonosának és a sitkei Batthyány major dolgozóinak.

 FELHASZNÁLT IRODALOM
 Gyurácz, J. és tsai (1997): Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 2. szám p. 8-9.
 

 MONITORING, FAUNISZTIKA, FLORISZTIKA

Talajlakó futóbogarak (Carabidae) és soklábúak (Myriapoda) Tömördön
Szél Győző – Korsós Zoltán
1088 Budapest, Természettudományi Múzeum, Ludovika-tér 2.
e-mail: szel@zoo.zoo.nhmus.hu, korsos@zoo.zoo.nhmus.hu

Gy. Szél, Z. Korsós: Carabidae and Myriapoda Species in Tömörd
The Barber traps were placed out in a thorny habitat in a 2x2m network between April 27th and May 15th.  The author lists the species found.

Az avarszintben élő állatok gyűjtése és válogatása a Berzsenyi Dániel Főiskola biológia szakos hallgatóinak ökológia terepgyakorlátán történt. A 30 db Barber csapda a töviskes növénytársulásban volt elhelyezve 2 x 2 méteres hálózatban 2000. április 27-től  május 15-ig. A gyűjtött állatok között 39 futóbogár faj 765 példánya fordult elő. A felsorolt fajok neve után a példányszámot olvashatjuk.
Carabus convexus convexus (FABRICIUS, 1775): Selymes futrinka 16
Carabus granulatus granulatus (LINNAEUS, 1758): Mezei futrinka 17
Carabus nemoralis nemoralis (O.F.MÜLLER, 1764): Ligeti futrinka 28
Leistus ferrugineus (LINNAEUS, 1758): Szívnyakú futó 2
Notiophilus palustris (DUFTSCHMID, 1812): Mocsári szemesfutó 14
Notiophilus rufipes (CURTIS, 1829): Vöröslábú szemesfutó 3
Loricera pilicornis (FABRICIUS, 1775): Pilláscsápú futó 4
Clivina fossor (LINNAEUS, 1758): Egyszínű vakondfutó 6
Dyschirius globosus (HERBST, 1784): Apró ásófutrinka 34
Bembidion guttula (FABRICIUS, 1792): Turzási gyorsfutó 1
Bembidion lampros (HERBST, 1784): Közönséges gyorsfutó 20
Bembidion lunulatum (FOURCROY, 1785): 2
Bembidion mannerheimi (SAHLBERG, 1827): Egyszínű gyorsfutó 19
Bembidion obtusum (AUDINET-SERVILLE, 1821): 3. A sík- és dombvidék szórványosan előforduló faja, melynek a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében a következő helyekről vannak adatai: Budapest: Hajógyári-sziget, Székesfehérvár, Vértes: Csókakő, Bakony: Tés, Mosonmagyaróvár, Őrség: Bajánsenye és Zempléni-hegység.
Stomis pumicatus (PANZER, 1796): Kaszásfutó 3
Poecilus versicolor (STURM, 1824): Feketelábú gyászfutó 1
Pterostichus anthracinus (ILLIGER, 1798): Szénfekete gyászfutó 28
Pterostichus melanarius (ILLIGER, 1798): Közönséges gyászfutó 3
Pterostichus niger (SCHALLER, 1783): Komor gyászfutó 2
Pterostichus nigrita (PAYKULL , 1790): Fekete gyászfutó 3
Pterostichus oblongopunctatus (FABRICIUS, 1787): Gödörkés gyászfutó 169
Pterostichus ovoideus (STURM, 1824): Laposszemű gyászfutó 5
Pterostichus strenuus (PANZER, 1797): Karcsú gyászfutó 103
Abax parallelepipedus (PILLER & MITTERPACHER, 1783): Félbordás szélesfutó 2
Abax parallelus (DUFTSCHMID, 1812): Kis szélesfutó 2
Platynus assimilis (PAYKULL, 1790): Fekete kisfutó 224
Platynus dorsalis (PONTOPPIDAN, 1763): Hátfoltos kisfutó 2
Platynus krynickii (SPERK, 1835): Krynicki-kisfutó 3. Hazánkban elsősorban a jó nedvesség-ellátottságú alföldi mocsárerdőkben fordul elő. Lényegesen ritkább a meglehetősen hasonló Platynus assimilis fajnál.
Platynus obscurus (HERBST, 1784): Barnás kisfutó 4
Agonum fuliginosum (PANZER, 1809): Füstös kisfutó 1. A háborítatlan élőhelyek (nedves és mocsaras vízpartok és erdők) szórványosan előforduló, helyenként nem ritka faja. Sík- domb- és hegyvidékeinken egyránt előfordul.
Agonum permoestum (PUEL, 1938): 15
Diachromus germanus (LINNAEUS, 1758): Többszínű futó 1
Pseudoophonus rufipes (DE GEER, 1774): Nagy selymesfutrinka 3
Harpalus latus (LINNAEUS, 1758): Széles fémfutó 10
Amara plebeja (GYLLENHAL, 1810): 1
Amara saphyrea (DEJEAN, 1828): Zafír közfutó 2
Badister dilatatus (CHAUDOIR, 1837): Barna posványfutonc 1
Badister lacertosus (STURM, 1815): 7
 Demetrias monostigma (SAMOUELLE, 1819): Egyfoltos nádfutó 1

 A gyűjtött anyagban az alábbi, lomboserdeinkben gyakori soklábú állatfajok fordultak elő.
Ikerszelvényesek (Diplopoda)
Glomeris hexasticha (gömb-soklábú)
Megaphyllum projectum (erdei vaspondró)
Craspedosoma rawilinsii, csak egy csapdában fordult elő
     Polydesmus complanatus (közönséges karimás ikerszerlvényes)
Százlábúak (Chilopoda)
Lithobius forficatus (barna százlábú)
 

Kétéltű-hüllő faunisztika és monitoring
Dankovics Róbert 9721 Gencsapáti, Ady E.u.49., e-mail: drobert@fs2.bdtf.hu

R. Dankovics:  Data Collection and Monitoring of the Amphibian and Reptile Fauna
The article summarizes this year’s results, such as discovering a new site of the Lacerta viridis, the habitat needs of the Podarcis muralis in the Kőszeg Mountains and his observations on the breeding of amphibians in the region.

Megyénkben még mindig sok a herpetofaunisztikai szempontból feltáratlan terület. Több tagtársunk kapcsolódott be az eddig ismeretlen vidékek kutatásába, melynek köszönhetően eltűntnek vélt, vagy nagyon is gyakori, de adott területen még meg nem figyelt fajok adatai gazdagítják megyénk kétéltű és hüllő elterjedési térképét.
A legjobban feltárt térség a megye Ny-i fele. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindent tudunk az Alpokalja és az Őrség békáiról és gyíkjairól, de a fellelhető fajok döntő többségét már sikerült megfigyelni. Keveset tudunk például a Vendvidék foltos szalamandra (Salamandra salamandra) állományáról. Tudjuk, hogy a megyében a tarajos gőte csoport két faja – Triturus dobrogicus, Triturus carnifex - is megtalálható, de ezek elterjedése, a két faj esetleges együttes jelenléte és hibridizációja, csupa olyan érdekes kérdés, amelynek felderítése a jövő és vállalkozó – remélhetőleg – tagtársunk feladata lehet.
A 2001. évben a Kis Somlyó-hegyen a Király-kő mellett (2001.III.23.) MESTERHÁZI ATTILA figyelt meg zöld gyíkot (Lacerta viridis), majd együttes terepbejárásunk (2001.V.13.) során a felhagyott kőfejtőben is láthattunk egy párt hazánk legnagyobb testű gyíkjai közül. Ugyanitt egy fiatal rézsikló (Coronella austriaca) és néhány fürgegyík (Lacerta agilis) is sütkérezett a tavaszi napsütésben. A zöld gyík, bár feltételeztük, hogy a Kis-Somlyó-hegyen is előfordul, ezideig csak a Kőszegi-hegységből volt ismert. Az ottani állomány nagyon kicsi, s az egyes biztos megfigyelések között gyakran évek telnek el. A legutóbbi ismert megfigyelés 1999-ben, NÉMETH CSABA által a Borha-forrás melletti műúton, egy elütött hím példány volt.
A Kis-Somlyóhoz növényzetében, alapkőzetében oly hasonló Ság hegyen nem sikerült bizonyítani a zöld gyík jelenlétét. A fürgegyík és rézsikló azonban itt is megfigyelhető. Mindkét területen hiába kerestük a fali gyíkot (Podarcis muralis), amely a szomszédos Veszprém megyében a Nagy-Somlyó-hegyen, valamint megyénkben, a Kőszegi-hegységben is szép számmal figyelhető meg.


A zöld gyík (Lacerta viridis) ismert élőhelyei Vas megyében
UTM 2,5x2,5 km felbontású térképen

A Kőszegi-hegységben az idei évben is folytatódott a fali gyík élőhelyeinek térképezése és állomány méretének vizsgálata. A hegység erdősültsége e melegigényes gyík számára csak a délies kitettségű nyílt, növényzettel gyéren borított felszíneken teszi lehetővé a tartós fennmaradást. A tavalyi évhez képest látványos szóródást mutatnak az idei megfigyelések helyei. A legnagyobb egyedsűrűséget az utak menti sziklás, vagy még be nem növényesedett mesterséges eredetű térszíneken tapasztalható. Ennek oka, hogy a műút melletti cserjéseket levágták, s a napfénynek újból kitett felszíneken a gyíkok az eddig kedvelt sziklakibúvások között megpróbálnak új élőhelyeket meghódítani.


A fali gyík (Podarcis muralis) ismert elterjedése a Kőszegi-hegységben
A műutak feltüntetésével, UTM 2,5x2,5 km felbontású térképen

A Kőszegi-hegységben az idei évben is megfigyeltük az erdei sikló (Elaphe longissima), a vízisikló (Natrix natrix) és a rézsikló több korosztályból származó példányait.
A hüllők számára kedvező meleg, száraz év a kétéltűek több faja számára lehetetlenné tette az idei szaporodást. A Kőszegi-hegységben 2001-ben tudomásunk szerint csak a Pogány-völgy felső részén lévő mesterséges tavacskában volt látható sárgahasú unka (Bombina variegata). Az előző években ismert összes szaporodóhelye kiszáradt. Valamelyest sikeresebb volt a gyepi békák (Rana temporaria) és a foltos szalamandrák szaporodása, mivel a hegység patakjaiban egész évben volt megfelelő mennyiségű víz.
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretein belül az idei évtől kísérleti jelleggel az Őrségi Tájvédelmi Körzet területén Szakonyfalu és Szentgotthárd-Máriaújfalu határában herpetológiai monitoring vizsgálatok indultak. A kutatások célja elsősorban adatszolgáltatás a taxon aktuális állapotáról, másrészt tesztelni a kidolgozott mintavételi módszereket s amennyiben szükséges, a tapasztalatok alapján javítani azokat. Sajnos az Őrség és a Vendvidék sárgahasú unkái és alpesi gőtéi (Triturus alpestris) a csapadékhiány miatt szintén sikertelenül zárták a szaporodási időszakot. E fajok szaporodási esélyeit növelné a területen kialakított néhány tóka, ugyanis e fajok nem petéznek nagyobb tavakba és patakokba sem. Az erdei utak melletti árkok lépcsőzetes kialakítása, megakadályozva a csapadékvíz gyors elrohanását, hasonló jó szaporodási lehetőséget biztosítana. A gyepi béka, az erdei béka (Rana dalmatina) és a barna varangy (Bufo bufo) lárvái a víztározókban – pl. Hársas-tóban, Vadása-tóban – az idén is ezres példányszámban fejlődtek át apró békává.
Terveink szerint a faunisztikai és monitoring vizsgálatok tovább folytatódnak a megyében a jövő évben is, reményeink szerint egyre több tagtársunk részvételével! A tél ugyan még előttünk áll, azonban már most célszerű felkeresni lakóhelyünk környékén azokat a területeket, ahol ismereteink szerint kétéltű szaporodóhely van. Így a tél végén, tavasszal már ismert helyen mozoghatunk. Egyes fajok, mint a gyepi béka, az alpesi gőte, a mocsári béka (Rana arvalis) vagy az erdei béka a télvégi, kora tavaszi időszakban keresik fel a szaporodóhelyeiket. A foltos szalamandra is korán felkeresi a patakokat, hogy megszülje lárváit, párzási időszaka azonban csak áprilisban kezdődik a Kőszegi-hegységben. Őket követi az időjárás melegebbre fordulásával március végén, április elején a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a barna varangy, a kecskebéka fajcsoport fajai (Rana kl. esculenta, Rana ridibunda, Rana lessonae) és a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) kicsit később a tarajos gőte fajok, az alpesi tarajos gőte (Triturus carnifex) és a Duna-vidéki tarajos gőte (Triturus dobrogicus). Majd április végén a zöld varangy (Bufo viridis), a zöld levelibéka (Hyla arborea) és az unkafajok, a sárgahsú unka és a vöröshasú unka (Bombina bombina). A vízhez érkezés sorrendje az egyes években az időjárás szeszélyei folytán nagymértékben módosulhat. Az idei évben például a barna varangyok a Hársas-tavon megelőzték a gyepi békákat, melyek normál körülmények között a telelőhelyeikről két héttel előttük érkeznek. A felsorolt fajok környezeti igényei különbözők, ezért többségük szinte soha nem fordul elő azonos szaporodóhelyen.
A hüllők általában március végén ébrednek, s ettől fogva minden meleg napot kihasználnak. A legtöbb faj párzási időszaka április és május hónapra esik. A tojásrakó fajok május végén, június elején rakják le tojásaikat. Az eleventojó fajok, mint a törékeny gyík (Anguis fragilis), és a rézsikló, a nyár második felében hozza világra kicsinyeit. Szándékosan hagytam ki a szintén eleventojó, s hazánkban ugyan őshonos két viperafajt, ugyanis e hüllőknek nincs hiteles Vas megyei megfigyelési adata.
Amennyiben „elvarázsolt királyfik”, „vízi gyíkok” és más csúszómászók csodálatos világának tanulmányozására szánjuk magunkat, hasznos dolog beszerezni néhány segítőtársat. Gondolok itt a szakirodalmak - sajnos még nem túl bőséges - tárházára. Beszerezhető a békák hang alapján történő határozását, monitorozását segítő kazetta és kézikönyv ANTHONY BRANDON és PUKY MIKLÓS összeállításában, a Varangy Akciócsoport Egyesületnél (Bp. 1013. Pauler u. 19.), és a könyvesboltokban is található már magyar nyelvű kétéltű és hüllő határozó és ismertető kézikönyv. (GÜNTER DIESENER & JOSEF REICHHOLF (1997): Kétéltűek és hüllők – Természetkalauz, Magyar Könyvklub, Bp., 1-287 pp.) További hasznos ismerteket gyűjthetnek, elsősorban, általános- és középiskolás érdeklődők - természetesen nem csak e csoportokról - a különféle természetismereti és kutatótáborokban.
 

Észrevételek a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) foltmintázatának vizsgálatához
Dankovics Róbert 9721 Gencsapáti, Ady E.u.49., e-mail:drobert@fs2.bdtf.hu

R. Dankovics:  Remarks on the Observations about Salamander Patterns
The author compares his own observations on pattern with those of other authors and comments on the pattern variety, the methods of observation and data collection and the sources of errors.  He also proposes that photos should be used instead of drawings about individuals.

Előzmények
A foltos szalamandra a Kőszegi-hegység területén az elmúlt években több felsőoktatási intézmény hallgatójának is részlegesen vagy kizárólagosan szakdolgozati témája volt: DANKOVICS, (1998); ILLÉS, (2000); JENEY, (2001). E dolgozatok mindegyike foglalkozott a faj elterjedésével, s a két utóbbi  - ILLÉS; JENEY - a faj több biológiai jellemzője között, egyes alaktani sajátosságokat is vizsgált. E sajátosságok fontos eleme a szalamandrák foltmintázata.

Foltozottság
SZINETÁR CSABA (1991) cikkében arról számol be, hogy e faj mintázata annyira változatos, hogy valószínűsíthetően az egyedre jellemző. A fekete alapszínezetű testen a sárgától a bordóig változó árnyalatú foltok lehetnek, de a Kőszegi-hegységben nem jellemző az egyszínű vöröses vagy bordó foltozottság. A foltok szegélye, vagy kisebb részei azonban gyakran mutatnak bordós-vörös mintázatot. A foltok kiterjedése szintén változatos. Egyes példányok szinte teljesen feketék, míg másokon a világos foltok nagyobb egységekké olvadnak össze és szinte sárga alapon fekete mintázatot mutatnak. Az egyes populációkban lehetnek jellemző foltok. A Kőszegi-hegységben jellemző például a szemek feletti és az úgynevezett parotis-foltok, melyek a fültőmirigyeken találhatók. A fej foltjainak mérete és alakja is változatos. Fénykép alapján gyakran önmagukban elegendőek az egyed azonosításához.  A törzs – a hát és a has oldal - foltozottsága is egyedi az eddigi adatok alapján. Ismereteim szerint időbeni állandóságuk még nem bizonyított, bár valószínű. ILLÉS dolgozatában megemlíti, hogy az általa megfigyelt kisebb testű példányok „foltjai egybefüggőbbnek mutatkoznak, mint az idősebb példányoké”.
Amennyiben időben mégis változások következnek be a mintázatban, az nem ugrásszerű gyors átalakulás, feltehetően inkább fekete-sárga arányváltozás, tehát az ILLÉS által leírtak figyelhetők meg. Az általam vizsgált példányokon a kisebb testű, valószínűleg egy éves egyedeken, a foltok szórtságában és méretében nem találtam különbséget a nagyobb testű egyedekhez képest.

Módszer
ILLÉS, hivatkozva SZINETÁR cikkére, a foltos szalamandra mintázatát, az állat körvonalait formázó vázlatba rajzolta a terepen megfogott példányok alapján. Az általa gyűjtött 41 példányról 1994. III.09. és 1994.V.25. között készített vázlatrajzot. Az állatok főbb méreteit és tömegét, a befogás idejét, valamint helyét - térképen - rögzítette. A módszert JENEY is átvette, és hasonló módon vázlatot készített 2000.V.20. és 2001.IV.05. között további 55 példányról.
A két dolgozat mintavétele között 6 év telt el, de mintavételi helyeik nagymértékben átfedtek.
ILLÉS nem talált visszafogott példányt vázlatai alapján, hasonlóan JENEY, aki saját vázlatait összehasonlítva ILLÉS vázlataival, abban sem talált általa visszafogott egyedet. A fent említett két dolgozat rajzait összehasonlítottam az általam 2001.V.11. és 2001.VI.17. között készített 46 egyedről készült fényképpel, amelyek között valószínűleg szintén nem található visszafogott példány. Egy egyed, az ILLÉS által rajzolt 29-es számú példány (1994.V.01.) azonban hasonlít a fényképeken szereplő 21-es példányhoz (2001.VI.17.). Mint ahogy az ábrán is látható, közel sem azonos a két mintázat (1. ábra).

Hibalehetőség
Az ILLÉS Péter által fogott példány testhossza 119 mm, valószínűleg fiatal egyed. Az általam befogott és fényképezett 21-es példány kifejlett hím egyed. A fénykép alatt olvasható 3y+ jelentése 3 évnél (year) idősebb (+). A két adatfelvétel között több mint 7 év telt el, és a mintavételi helyek között - Pogányok – Stájerházak – légvonalban 2,5 km a távolság, s át kell haladni a hegység főgerincén, ami 250-300 m szintkülönbséget jelent. A fogságban tartott szalamandrákról tudjuk, hogy nagy valószínűséggel túlélik tizedik életévüket, de a természetes élőhelyeken ezt még nem bizonyították.
A bizonytalanságot fokozza a módszerben rejlő hibalehetőség. Jelen esetben akkor is kételkedésre lenne okunk a két példány azonosságát illetően, ha fényképeket tudtunk volna összehasonlítani. Itt azonban a vázlatrajz az összehasonlítás alapja, amely a leggondosabb mintavételt feltéve is sok pontatlanságot eredményez. A hibalehetőség hatványozottan növekszik abban az esetben, mikor két vázlatrajzot hasonlítunk össze, amit ráadásul két különböző személy, akár több év eltérésel készített.

Javaslat
A leírtak ismeretében javaslom, a jövőben a foltos szalamandra mintázatának rögzítéséhez fényképfelvételt használjunk, mert ezek alkalmazása lehetővé teszi az egyedek pontos azonosítását.


DANKOVICS, 21. számú példány (3y+)    ILLÉS, 29. számú példány


A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) a Kőszegi-hegységben ILLÉS, JENEY, ÉS DANKOVICS
142 példány megfigyelési adata alapján
a műutak feltüntetésével, UTM 2,5 x 2,5 km felbontású térképen

Irodalom
DANKOVICS R. (1999): Kétéltű - hüllő faunisztikai vizsgálatok Vas megyében – Vasi Szemle, 53., 1., Szombathely, pp 76-96.
ILLÉS P. (2000): Adatok a foltos szalamandra (Salamandra salamandra L.) biológiájához a Kőszegi-hegységben – Diplomadolgozat, Pécs, pp. 1-34.
JENEY A. (2001): A foltos szalamandra (Salamandra salamandra L.) biológiája a Kőszegi-hegységben – Diplomadolgozat, Szombethely, pp. 1-33.
SZINETÁR Cs. (1991): Védett állataink - a foltos szalamandra – Vas Népe, Vas megye védett állatai
 

Megfigyelések az uhu (Bubo bubo) viselkedéséről és táplálkozásáról
 Németh Csaba  9730 Kőszeg, Arborétum u. 2., e-mail: koszegtk@matavnet.hu

Cs. Németh:  Observations on the Behaviour and Feeding of the Eagle Owl
The eagle owl is spreading in the Kőszeg Mountains.  The author summarizes his observations on activity, behaviour, feeding and nesting. Its most active period starts just before dark.  It was heard most actively calling  on March 4th.  It spends the day on its favourite pine tree, where it can be observed from a very short distance.  It feeds mostly on hedgehogs in left-off fields.  It probably nests in the area, too.

   Az uhu (Bubo bubo) előfordulásáról a nyugati határszélen csak az utóbbi 15 évből ismerünk adatokat. Bechtold István közlése szerint 1983. szeptember 20-án hoztak be hozzá a határőrök a Kőszegi-hegységből egy legyengült példányt, amely rövidesen elpusztult (BECHTOLD, 1987). Egy másik, hímnek tűnő uhut Kőszeg és Horvátzsidány között, az un. Mexikó-dűlő melletti országúton ütött el egy teherautó 1994. őszén (Dankovics Róbert szóbeli közlése). Mivel a szomszédos Burgenlandban és a közeli Alsó-Ausztriában az uhunak stabil költőállománya ismert, várható volt megtelepedése a határ hazai oldalának alkalmas élőhelyein is. Az első bizonyított fészkelés a térségben 1995-ben történt a Soproni-hegységben (KÁRPÁTI, 1997).
   Vas megyében a Kőszegi-hegység területén a következő, uhu jelenlétére utaló nyomot - egy kifordított sünbőrt - 1997-ben találtuk Dr. Markovics Tiborral. Ezt követően kezdtük célzottan keresni az uhut magnóról lejátszott hang segítségével a hegységben és a Kőszegi Alsó-erdőn. A keresés nem járt sikerrel, de annyit elértünk, hogy a térségben dolgozó vadászok érdeklődését sikerült felkelteni a madár iránt. 2000. áprilisában Molnár Tibor hivatásos vadász jelezte, hogy uhut hall szólni a területen. Az általa megjelölt helyen magam először 2000. szeptember 13-án bizonyosodtam meg a madár jelenlétéről. Azóta folyamatosan figyelemmel kísérem az uhu tartózkodási helyét és mozgását, megfigyeléseimet az alábbiakban foglalom össze.
   Aktivitás
   Az első megfigyelés alkalmával, szeptember közepén este fél nyolckor láttam és hallottam meg a madarat. Ekkor hagyta el nappali tartózkodási helyét. Az aktivitás kezdete mindig a sötétedés beállta előtti fél óra volt, amely december végén már délután fél ötre esett és a nappalok hosszabbodásával áprilisra érte el ismét a fél nyolcas időpontot.
   A legaktívabb hangadást március 4-én tapasztaltam, amikor a madár este fél 6-tól 6-ig mintegy 160-szor szólt.
   A megfigyelésre szánt esték (kb. 20) felén sikerült hallani a madarat, a sikeres észlelések kétharmada során pedig láthattam is az éppen vadászni induló uhut.
   Viselkedés
   Megfigyeléseim szerint az uhu a nappalt erdei fenyők sűrű lombkoronájában, a törzs mellett, ágon ülve tölti. Innen csak erős zavarásra mozdul ki. Jelenlétét gyakran a szajkó (Garrulus glandarius), feketerigó (Turdus merula) vagy a cinegék (Parus sp.) riasztása árulja el. Nappalozó helyéről az alkony közeledtével mozdul ki. Ilyenkor rövid repülésekkel a közeli fenyők koronájának csúcsába ül be vagy csúcsszáradt fák száraz ágaira száll. Leggyakrabban ilyenkor szól. Ezekhez az ülőhelyekhez ragaszkodik, rendszeresen ugyanazokat használja vagy váltogatja. Megszokott fái alá beülve egészen közelről (akár 4-5m !) megfigyelhető, amint tollászkodik. Táplálékát azonban nem itt fogyasztja el, mert maradványokat és köpeteket e fák alatt nem találtam. Ebben a kiülő, vadászat előtti magatartásában az időjárás nem nagyon zavarja. Alkalmanként viharos szélben és villámlásban is sikerült megfigyelnem.
   Sikeres vadászatát nem láttam, a táplálkozóterület fölött azonban rendszeresen megfigyeltem, amint 4-5 m magasan siklott.
   Táplálkozás
   A madár táplálkozóhelyei főként felhagyott szántók és bokrokkal tarkított, ritkán vagy régóta nem kaszált rétek. Biztosan bejár szőlőkbe és gyümölcsösökbe is.
   Az uhu térségünkben főként sünt és madarakat fogyaszt. Két rendszeresen használt tépőhelyén 8 sünbőrt, egerészölyv (Buteo buteo), réce (Anas sp.), örvös galamb (Columba palumbus), feketerigó (Turdus merula) maradványokat találtam.
   Fészkelés
   Az alapos keresés ellenére fészkelését egyelőre nem sikerült bizonyítani a területen. A megfigyelések alkalmával kétszer láttam, egyszer pedig hallottam két madarat ugyanott. Tartózkodási helye alkalmasnak látszik fészkelésre ezért valószínűsíthető közelmúlt- és jövőbeli fészkelése is.

 FELHASZNÁLT IRODALOM
 Bechtold, I. (1987) Az uhu (Bubo bubo) előfordulása a Kőszegi-hegységben PRAENORICA Folia Historico-naturalia II. p. 145-147.
 Kárpáti, L. (1997) Az uhu fészkelése a Soproni-hegységben Szélkiáltó 11. p. 3-5.
 

A költő gyurgyalagok (Merops apiaster) állományának felmérése Vas megyében (2001)
Gyurácz József 9737 Bük, József A. 1./d., e-mail: gyjozsi@fs2.bdtf.hu

J. Gyurácz: Survey of Nesting Bee-eaters in Vas County in 2001
The chart demonstrates the results of the bee-eater and sand martin surveys (in pairs) in the known and newly discovered sites.  The author found a nestful probably predated by foxes and a strange nesting hole as well.

Az idén is felmértük az ismert költőhelyeken a Vas megyében fészkelő gyurgyalagok és partifecskék (Riparia riparia) számát. A felmérés része az MME RTM programjának és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorzó Rendszernek. Bozsokon  (Kelemen Tibor szóbeli közlése) és Vashosszúfalunál (és még a bögötei adat Varga László szóbeli közlése) egy-egy újabb fészkelőhely is ismerté vált. 2001-ben a 19 költőhelyen a költő gyurgyalag párok becsült száma összesen 143, a partifecskéké 995 volt. A költőpárok telepenkénti megoszlását a mellékelt táblázat tartalmazza. Döröskén és Káldon nem volt költés, Halogyról nincs adat. Gércén a gépkezelő közlése szerint májusban 1-2 pár próbálkozott költéssel, de a felmérés során itt gyurgyalagot nem láttam. Perenyén egy, még tokos tollakat viselő fiókát találtam elpusztultan a költőüreg bejárata alatt. A bejárat  0,5 m-re volt földfal alsó szélétől. A közelben egy lakott rókavár is volt. A fiókát valószínúleg róka pusztíotta el.
Az Idén Győrváron és Olaszfán is költöttek gyurgyalagok szabálytalan alakú, erősen erodálódott, nagy bejárati nyílással rendelkező költőüregben. Ha a fiókák nem jöttek volna ki etetéskor a bejárat széléig, akkor az ilyen üreget „nem lakott”-nak tekintettem volna, hisz az üreg bejárata nem hasonlított a klasszikus, kör alakú, „bakhátas” lakott üreg bejáratához. 2001-ben szándékos emberi pusztítást nem tapasztaltam. Kérem tagtársaimat, akik újabb gyurgyalagtelepről tudnak, hogy jelezzék számomra. Előre is köszönöm!

Település  Gyurgyalag Partifecske
Bozsok (régi) 19  -
Bozsok (új)  -
Bögöte  -
Cák 1 -
Egervölgy  100
Gérce  - 250
Győrvár  400
Hosszúpereszteg  15
Ikervár 49 -
Köcsk 2 -
Mersevát 7 120
Molnaszecsőd  -
Olaszfa  100
Pácsony 7 -
Perenye 18 -
Petőmihályfa 3 -
Tormásliget 6 10
Vashosszúfalu (régi) 9 -
Vashosszúfalu (új) 2 -

 

Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző Tábor (2001)
Bánhidi Péter 9700 Szombathely, Nagy L. u. 36., e-mail: peter.banhidi@ktm.x400gw.itb.hu

P. Bánhidi:  Conservation and Bird Ringing Camp in Tömörd in 2001
The spring ringing camp was held between April 29th and May 6th and 198 individuals of 34 species were ringed.  The autumn ringing camp started on August 5th and ended on November 18th.  It does not seem practical to stretch the end date so long and next year we plan to have a ringing camp between late July and early November.  The chart shows the species, their numbers in the spring ringing, the nesting pairs in May and the autumn ringing sums.  Two foreign ringed birds were recovered, a willow warbler and a goldcrest.

2001-ben Tömördön két Actio Hungarica madárgyűrűző tábort rendeztünk. A tavaszi tábor április 29-tól május 6-ig tartott. A gyűrűzést Polovitzer Péter végezte. A 8 nap alatt 34 faj 198 példánya kapott gyűrűt, 56 volt a visszafogás. Sajnálatos, hogy a tó már erre az időszakra kiszáradt. Ez nagyban befolyásolta a fajösszetételt.
Az őszi vonulás vizsgálatára szervezett tábor augusztus 5-től november 18-ig működött, ami azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest (akkor csak augusztus 20-án kezdtünk) újabb időtartam-növekedés történt. Ezzel lényegében átfogjuk a teljes őszi vonulást. Két év tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy november első hetét követően oly mértékben csökken a befogott madarak száma, hogy célszerűtlennek tűnik a tábort a jövő évben ebben az időszakban fenntartani. Ennek értelmében 2002-ben várhatóan július 28-tól november 10-ig tart majd. A korábbiak szerint a gyűrűzők ez évben is hetente (vasárnap) váltották egymást.
A komfortosabb körülmények kialakítása érdekében a tavaszi időszakban a konyhasátor helyére Lepold Zoltán irányításával egy nyitott fa épületet állítottunk fel, melynek padlása alvásra is alkalmas.
Az őszi táborban 74 faj 4367 példánya kapott gyűrűt. Jelentős volt az előző évi gyűrűzött madarak megkerülése is. A tábor ideje alatt két külföldi gyűrűs madár is visszafogásra került: egy prágai gyűrűs fitisz füzike (Phylloscopus trochilus) és egy moszkvai gyűrűs királyka (Regulus regulus).
A fajokat és a fajonkénti példányszámokat a mellékelt táblázat tartalmazza. (kiegészítve a költési időben, május 21-22-én pontszámlálással felvételezett 38 faj 140 példányának adataival - a szerk.).
Ez évben is 27 hálóval történt a befogás, a tóban álló hálókat azonban az utolsó két hétre le kellett szedni. Ekkor történt ugyanis a tó már régóta tervezett iszapolása. Lendvai Imre tagtársunk szervezésében és közreműködésével valósult meg a munka, melynek során eltávolították a korábbi nyílt víz helyéről a növényzetet és az évtizedek során lerakódott szerves iszapot. Kisebb iszapolás történt ezen kívül a mocsárterület másik mélypontján is. Várható, hogy még szűkös csapadék esetén is jelentős nyílt vízfelület visszaalakulását eredményezi a beavatkozás.
A tábor ideje alatt az állagmegóvás érdekében megtörtént a ház újrafestése, melyet Ruff Andrea tagtársunk és Eichardt János polgári szolgálatosunk végzett el.
Szeptemberben ez évben is elvégeztettük a rétterületeken a szárzúzást.
 

Faj  Tavaszi vonulás  Költés  Őszi vonulás
balkáni fakopács (D. syriacus)  1
barátcinege (P. paustris)  16
barátposzáta (S. atricapilla)  59  319
barázdabillegető (M. alba)  6
berki tücsökmadár (L. fluviatilis)  2
cigány csaláncsúcs (S. torquata)  46
citromsármány (E. citrinella)  209
cserregő nádiposzáta (A. scirpaceus)  2
csicsörke (S. serinus)  4
csilpcsalp füzike (Ph. collybita)  332
csuszka (S. europaea)  22
dolmányos varjú (Corvus corone cornix)  -
énekes nádiposzáta (A. palustris)  5
énekes rigó (T. philomelos)  64
egerészölyv (B. buteo)  4
erdei pinty (F. coelebs)  25
erdei pityer (A. trivialis)  31
erdei szürkebegy (P. modularis)  59
fácán (Ph. colchicus)  2
fekete harkály (D. martius)  1
fekete rigó (T. merula)  10  162
fenyőpinty (F. montifringilla)  2
fenyvescinege (P. ater)  2
fitisz füzike (Ph. trochilus)  123
foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus)  1
függőcinege (R. pendulinus)  1
fülemüle (L. megarhynchos)  10
fürj (C. coturnix)  3
füsti fecske (H. rustica)  69
geze (H. icterina)  7
hantmadár (O. oenanthe)  1
házi rozsdafarkú (Ph. ochruros)  43
hegyi fakusz (C. familiaris)  11
héja (A. gentilis)  1
kakukk (C. canorus)  -
karvaly (A. nisus)  1
karvalyposzáta (S. nisoria)  -
kék cinege (P. caeruleus)  188
kenederike (C. cannabina)  3
kerti poszáta (S. borin)  20
kerti rozsdafarkú (Ph. phoenicurus)  23
királyka (R. regulus)  451
kis fakopács (D. minor)  10
kis légykapó (F. parva)  3
kis poszáta (S. curruca)  71
kormos légykapó (F. hypoleuca)  137
lappantyú (C. europaeus)  1
meggyvágó (C. coccothraustes)  6 11
mezei pacsirta (A. arvensis)  1
mezei poszáta (S. communis)  39  81
mezei veréb (Pas. monatnus)  182
molnárfecske (D. urbica)  7
nádi sármány (E. schoeniclus)  49
nagy fakopács (D. major)  6
nagy őrgébics (L. excubitor)  1
nyaktekercs (J. torquilla)  9
ökörszem (T. troglodytes)  55
örvös galamb (Columba palumbus)  -
örvös légykapó (F. albicollis)  3
őszapó (Ae. caudatus)  109
réti pityer (A. pratensis)  3
réti tücsökmadár (L. naevia)  22
rozsdás csaláncsúcs (S. rubetra)  - 16
rövidkarmú fakusz (C. brachydactyla)  17
sárgarigó (O. oriolus)  -
seregély (S. vulgaris)  11  1
sisegő füzike (Ph. sibilatrix)  11
sordély (M. calandra)  3
süvöltő (P. pyrrhula)  27
szajkó (G. glandarius)  5
széncinege (P. major)  153
szőlőrigó (T. iliacus)  102
szürke légykapó (M. striata)  47
tengelic (C. carduelis)  15
tövisszúró gébics (L. collurio)  19 77
tőkésréce (A. plathyrhynchos)  -
tüzesfejű királyka (R. ignicapillus)  38
vadgerle (S. turtur)  -
vízityúk (G. chloropus)  -
vörösbegy (E. rubecula)  753
zöld küllő (P. viridis)  2
zöldike (C. chloris)  67

A lezúzott növényanyagot, a gyakorlaton lévő vadásztanulók segítségével össze is gyűjtöttük.
Már hagyományosan heti 4-4 hetesi szolgálatos vadásztanuló segítette a tábor tevékenységét a Hermann Ottó Szakközépiskolából. A következő évben az együttműködés várhatóan bővül és környezetvédelem szakos tanulókat is be tudunk vonni a munkába.
A tábort sokan keresték föl az idén is. A gyermekcsoportokon kívül több érdeklődő érkezett az ország különböző területeiről és két alkalommal osztrák vendégeink is voltak, többek között az Ilmitzi (Fertőzug, Seewinkel) biológiai kutatóállomásról.
Végül név szerint szeretném felsorolni azokat akik akár gyűrűzőként, akár segítőként a tábor szervezésében, működtetésében aktívan és rendszeresen részt vettek: Eichardt János, Góczán József, Grúber Ágnes (Sümeg), dr. Gyurácz József, Illés Péter, Kelemen Tibor, Kiss János (Pécs), Koszorús Péter, Lepold Zoltán, Lőrincz Csilla, Németh Csaba, Polovitzer Péter, Ruff Andrea, Szentendrei Géza (Szentendre), Varga László, Wisztercill János (Rábaszentmihály).
Köszönet illeti őket azért, hogy a Vas megyei madártan egyik meghatározó tevékenységét segítették.
 

Gallyfészkek térképezése a Rába mente keményfás ligeterdeiben
Fehér István (1) - Mesterházy Attila (2)
1. 9662 Tompaládony, Kossuth L. u. 2.
2. 9662 Mesterháza, Petőfi S. u. 2.

I. Fehér, A. Mesterházy:  Mapping Branch-Nests in the Hard-wood Groves along the Rába
The authors report on the characteristics of the surveyed forests – decreasing in size an the whole.  They mapped the nests in winter and checked them in late spring.  Black storks have disappeared.  Nesting birds they found: buzzard, raven, goshawk.

2001-ben folytattuk a gallyfészkek felmérését a Rába Vas megyei szakaszán található keményfás ártéri ligeterdőkben. A térképezést télen végeztük, majd a megtalált fészkeket késő tavasszal ellenőriztük. Egyes erdőket kora tavasszal is ellenőriztük, hogy felderítsük az idei megtelepedéseket is. A felmért erdők összesen 19 db 2,5 x 2,5 UTM négyzetre (118,75 km2) terjedtek ki:
Kapu-szegi erdő (XN55B3, B4, D1, D2): Rábakecöltől Répcelak felé húzódó erdő, mely a gáton kívül pár 100 m szélességben kíséri a folyót. Az erdőt már a 90-es évek eleje óta vizsgáljuk, ekkor még a jelenlegi kiterjedésének másfélszeresét érte el az idős állomány. A 80-as években még állt az erdő a hullámtéren is, ekkor még költött itt a fekete gólya (Ciconia nigra). A 90-es évek közepén még 8 gallyfészket találtunk itt, ebből 4 volt a lakott (egerészölyv - Buteo buteo). Jelenleg 2 pár egerészölyv fészkel a mára már jelentősen feldarabolódott erdőben és az utóbbi években megtelepedett egy hollópár (Corvus corax) is.
Bezerédi erdő (XN54A1, A3): A nicki műgáttól Ny-ra található a Rába bal partján ármentett területen kis kiterjedésű, jelenleg 1 pár egerészölyv fészkel benne évek óta.
Rózsa majori berek (XN43C3, C4, D3, XN44D4, XN53A1, A2) : A legnagyobb kiterjedésű, de sajnos eléggé felszabdalt keményfás ligeterdő a Vas megyei Rába szakaszon, Sárvár mellett. 2001-ben 4 pár egerészölyv fészkelését figyeltük meg az erdőben. A város közelsége miatt jelentős a terület zavartsága.
Gógány (XN42A3, A4): Ikervár közelében a Csörnöc és a Rába között terül el ez a valaha szebb napokat látott erdő. Mára jórészt nemesnyárral telepítették be a kitermelt keményfás állományokat. Jelenleg 1 pár egerészölyv költ az erdőben.
Rumi erdő (XN31C2, C4): Rumtól Ny-ra található a Csörnöc és a Rába között, nagy része fiatalkorú állományból áll. A Csörnöc partjától elnyúlik egészen a Rába partjáig. Az erdőben 2 pár egerészölyv és 1 pár héja (Accipiter gentilis) fészkelését jegyeztük fel.
Hollósi erdő (XN20C3, XN21D4, XN31B2): Nagymákfa közelében található a Rába mente legnagyobb összefüggő keményfás ligeterdeje. Sajnos jelentős része rontott erdő, telepített lucfenyves illetve akácos. A területen  nem is olyan rég még fekete gólya is fészkelt, mára azonban eltűnt. 2001-ben 3 pár egerészölyv, 1 pár héja és 1 pár holló fészkelt a területen. Remélhetőleg a tervezett Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet kialakításával az erdő néhány értékes része is védelem alá kerül.
 

Kőszegszerdahely, Bozsok és Velem madárvilága a Mindennapi Madaraink Monitoringja alapján
Magyar Linda  9725, Kőszegszerdahely, Kőszegi u. 2.
e-mail: mlinda@jurisich-koszeg.sulinet.hu, magyarli@freemail.hu

L. Magyar:  Avifauna of Kőszegszerdahely, Bozsok and Velem on the Basis of the Monitoring of Common Birds Project
The surveyed square consists of mostly open areas (65%( and forests (35%).  It has very varied habitats and communities.  The author lists the bird species she found.

2001-ben kezdtem el a terület felmérését a Monitoring szerint. Az egyik megfigyelési nap 04.29-én, a másik 06.03-án történt. Mint a cím is jelzi, a négyzetbe – amely az XN14B3-as – Kőszegszerdahely, Bozsok és Velem községek és külterületeik tartoznak.
Az élőhelyek közül kiemelendők az óriási területet elfoglaló parlagok és az ebből kialakult spontán erdősödő-cserjésedő vidékek. De meg kell említeni még a fűz-nyár ligeteket, a gyertyános-tölgyeseket, az erdősávokat, a gyümölcsösöket, a bozsoki Sibrik-kastély parkját, a patakokat, az erdei- és lucfenyveseket, a kisebb nádasokat, a gabonaföldeket és természetesen a lakott területeket. Mint látjuk a négyzet nagyságához képest nagyon változatos a növényzet összetétele és ennek köszönhetően a madárvilág is. Az élőhelyek aránya a következő: a terület 65 %-a nyílt terület, a többi mind erdősülő vagy erdős rész. A nyílt területek 40 %-a többéves parlag, a maradék 60 %-ba beletartoznak a kaszálók, kertek, nádasok és az egyéb nyílt társulások. A fás területek 50 %-a a már említett spontán erdősödő-cserjésedő vidékek, 30 %-a gyertyános-tölgyes, 10 %-a ártéri erdő és újabb 10 %-a luc- és erdeifenyves.
A szél vátozó – a Beaufort-skála szerint 0-3 erősségű – volt, és az eső csak egyetlen egyszer és csak egy megfigyelési pontnál kapott el. A felmérés során 49 madárfaj lett megfigyelve, ebből 40 került a felmérőlapokra.
A négyzet három leggyakoribb madárfaja a felmérés szerint a fácán (Phasianus colchicus), az énekes rigó (Turdus philomelos) és a mezei pacsirta (Alauda arvensis) lett.
Felmért fajok:  {kapcsos zárójelben az egyes fajok egyedszáma}, dőlt betűvel megjegyzések
balkáni gerle (Streptopelia decaocto) {17}
barátposzáta (Sylvia atricapilla) {18}
barázdabillegető (Motacilla alba) {1}
berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) {3}
búbos cinege (Parus cristatus) {1}
citromsármány (Emberiza citrinella) {19}
csicsörke (Serinus serinus) {2}
csilpcsalp-füzike (Phylloscopus collybita) {9}
csuszka (Sitta europaea) {2}
dolmányos varjú (Corvus corone cornix) {1}
egerészölyv (Buteo buteo) {2}                             - a négyzet leggyakoribb ragadozómadara
énekes rigó (Turdus philomelos) {24}
erdei pinty (Fringilla coelebs) {11}
fácán (Phasianus colchicus) {25}
fekete rigó (Turdus merula) {21}
fenyvescinege (Parus ater) {1}
foltos nádiposzáta (Acrochephalus schoenobaenus) {1}   - egy nádasban énekelt
fürj (Coturnix coturnix) {5}                                                - itt gyakori
házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) {1}
házi veréb (Passer domesticus) {4}
hegyi billegető (Motacilla cinerea) {2}                                - a bozsoki patakoknál fészkel
holló (Corvus corax) {1}                                     - a hegységi pár táplálkozóterülete a négyzet
kakukk (Cuculus canorus) {5}
karvalyposzáta (Sylvia nisoria) {2}
kékcinege (Parus caeruleus) {5}
kisposzáta (Sylvia curruca) {4}
kormos varjú (Corvus corone corone) {1}             - a környéken gyakran látni
mezei pacsirta (Alauda arvensis) {22}
mezei veréb (Passer montanus) {3}
nagy fakopáncs (Dendrocopos major) {6}
nyaktekercs (Jynx torquila) {1}
örvös galamb (Columba palumbus) {1}
sárgarigó (Oriolus oriolus) {6}
seregély (Sturnus vulgaris) {8}
sordély (Miliaria calandra) {6}
széncinege (Parus major) {12}
tengelic (Carduelis carduelis) {5}
tövisszúró gébics (Lanius collurio) {2}
vadgerle (Streptopelia turtur) {11}
zöldike (Carduelis chloris) {2}

Egyéb megfigyelt fajok:  (a pontváltás közben észlelt fajok)

bíbic (Vanellus vanellus)                                   - a Bíbic Adatlapra feljegyezve
fekete harkály (Dryocopos martius)                - egy erdei nyiladékon átrepült
fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus)                - az erdősödő területeken sokhelyütt fészkel
füstifecske (Hirundo rustica)
kék galamb (Columba oenas)                           - táplálkozás közben búgó egyedeket figyeltem
molnárfecske (Delichon urbica)
parlagi galamb (Columba livia f. domestica)  - egyenlőre csak Bozsokon fészkelnek
sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix)             - zárt erdőkben fészkel
szajkó (Garrulus glandarius)

A felmérés közben két, egyenként 50-60 példányból álló agárkosbor-populációt (Orchis morio) találtam, köztük egy fehér példányt is!
Ha valakit érdekel a Monitoring felépítése, vagy szívesen velem tartana a téli vagy tavaszi felméréseken és az utazást meg tudja oldani, az megtalálhat a fenti elérhetőségeken. Előszeretettel várom!
 

Partimadarak őszi vonulása a Cséri-halastavakon
Fehér István(1) - Mesterházy Attila(2)
1. 9662 Tompaládony, Kossuth L. u. 2.
2. 9662 Mesterháza, Petőfi S. u. 2.

I. Fehér, A. Mesterházy:  Autumn Migration of waders on the Cséri Fishing Ponds
The extremely dry summer dries up one of the ponds and waders could find an excellent feeding site on the mudflats.  The authors list the species they observed with dates and numbers.

 A Cséri-halastavak Győr-Moson-Sopron megyében találhatók, a megyehatártól kb. 2 km-re. A közelmúltban téglagyár működött a területen, ennek köszönhetően jött létre a tórendszer. Az idei száraz nyár miatt az egyik tó nagyon kiszáradt, így iszappadok jöttek létre, amelyeken a partimadarak kiváló táplálkozó területet találtak. Az nyári-őszi időszakban megfigyelt fajokat közöljük:
Kis lile (Chardadrius dubius): július 18. 4 pl, augusztus 21. 1 pl
Bíbic (Vanellus vanellus): július 19. 1 pl, augusztus 17. 1 pl
Temminck partfutó (Calidris temminckii): augusztus 15. 2 nr. pl, 21. 1 pl,
26. 2 pl, 29. 1-2 pl (két különböző tavon)
Havasi partfutó (Calidris alpina): szeptember 01. 1 átszineződő pl, 16. 1 pl
Pajzsos cankó (Philomachus pugnax): július 18. 1 fekete gallért viselt him,
 augusztus 18. 1 pl
Sárszalonka (Gallinago gallinago): augusztus 12. 7 pl, 15. 4 pl, 17. 10 pl, 18. 5 pl
 19. 10 pl, 21. 12 pl, 29. 5 pl, szeptember 01. 10 pl
Szürke cankó (Tringa nebularia): július 19. 1 pl, 25. 1 pl, augusztus 12. 2 pl,
 15. 10 pl, 17. 10 pl, 18. 2 pl, 19. 1 pl, 21.  2 pl, szeptember 01. 1 pl, 07. 1 pl
Füstös cankó (Tringa erythropus): augusztus 12. 3 pl, 15. 10 pl, 17. 3 pl,
18. 1 pl, 29. 2 pl, szeptember 07. 1 pl
Piroslábú cankó (Tringa totanus): augusztus 17. 1 pl, 18. 1 pl, 19. 1 pl, 26. 1 pl
Erdei cankó (Tringa ochropus): augusztus 12. 1 pl, 15. 1 pl, 17. 2 pl, 18. 2 pl,
21. 2 pl
Réti cankó (Tringa glareola): május 10. 5 pl, július 18. 11 pl, augusztus 12. 1 pl, 15. 2 pl, 17. 2 pl, 18. 6 pl, 19. 5 pl,  21. 3 pl, 29. 3 pl
Billegető cankó (Tringa hypoleucos): május 10. 2 pl (párban), július 18. 1 pl, 25. 2 pl, augusztus 12. 2 pl, 15. 2 pl, 17. 2-3 pl, 18. 2 pl, 26. 1 pl, szeptember 01. 1 pl
Egyéb érdekességként egy fiatal fekete gólya (Ciconia nigra) is előfordult itt 2001. augusztus 12-én. A küszvágó csér (Sterna hirundo) és a kormos szerkő (Chlidonias niger) egy-egy példányát is megfigyeltük  vonulási időszakban.
 

Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) megfigyelések a tömördi odútelepen
Lepold Zoltán 9100 Tét, Szabadság u. 30., e-mail: lezoli@axelero.hu

Z. Lepold: Observations of the Muscardinus avellarianus in the Nestbox Colony of Tömörd
The nestbox colony is situated near an oak forest, among dogrose, hawthorn, oak wild pear and pine trees.  The small mammal was found in spring and autumn as well, always in the B-type nestboxes.  The author lists his findings in a chart of dates, number of nestbox, number of the animals and the species of the tree.

    Egyesületünknek Tömördön van odútelepe, amit 1996-tól én gondoztam. Az odútelep egy kb. 60 éves tölgyerdő melletti bokrosban helyezkedik el, a galagonya és csipkebokrok közt tölgy, vadkörte és erdeifenyő található. Egy kisebb akácerdőt is körülölelnek a cserjék. Az odúk az tölgyerdő szélétől kezdődnek, és a bokros szinte minden nagyobb fáján függ egy-egy.
    Ősszel és tavasszal is rendszeresen találtam mogyorós pelét néhány odúban, mindig a B - típusú odúkban, a néhány más típusú odúban ezidáig egyszer sem fordultak elő. A pelés odúk nagy része nem a tölgyerdő szélén lévő volt, hanem attól távolabb, a bokrosban.
    A mogyorós pelék kedvelik a dús aljnövényzetet, emiatt a tömördi bozótos megfelelő élőhely számukra, annál is inkább, mert a bokrok rügyeitől a gyümölcsön át a makkokig mindenből terített asztal várja őket. Nyáron a bokrok ágai között épített fészekben hozzák világra kölykeiket, de télre védettebb helyen bújnak meg: száraz földi üreget,  odút, mesterséges fészekodúkat is elfoglalnak. Érdekes adat a 1999. 05. 06.-tól 1999. 06. 24-ig a 14-es odúban megfigyelt pele, amely a szokottnál jóval tovább lakott a „téli szálláson”.
Az eddig feljegyzett mogyorós pele adataim:
 

Dátum 
odú száma  példány  fafaj
97. 07. 08.  34  1 erdei fenyő
97. 10. 23  16
36 
3
akác 
tölgy
98. 04. 05  28
37 
1
vadkörte
vadkörte
98. 05. 02  21
22 
2
tölgy
tölgy
98. 06. 22.  11
20
26 
1
1
1 elpusztult 
vadcseresznye
tölgy
tölgy
99. 05. 06.  14  2 tölgy
99. 06. 02.  14  u. a.
99. 06. 10.  14  u. a.
99. 06. 17.  14  u. a.
99. 06. 24.  14  u. a.
00. 09. 30.  4
1
tölgy
tölgy

 

Degen-madártej (Ornithogalum x degenianum) Vas megyében
Keszei Balázs 9730 Kőszeg, Hunyadi u. 10., e-mail: keszei@server.jurisich-koszeg.sulinet.hu

B. Keszei: Endemic Ornithogalum x degenianum in Vas County
The author found this endemic permanent hybrid plant (described first in 1927) in the north of Vas county.  This rarity deserves more attention.

2000. április 21-én Vas megye északi részén, Vámoscsalád és Vasegerszeg között, az ún. Hegyerdőben addig sohasem látott Ornithogalum példányokat figyeltem meg. A még lombozat nélküli akácerdő gyér aljnövényzetében kb. 200 m2 területen 52 egyedet számoltam meg. A termőhely természetvédelmi szempontból igen jelentéktelen, a degradált akácosok szinte minden jellegzetességét magán hordozza. Fajai: Chelidonium majus, Ficaria verna, Gagea pratensis, Galium aparine, Geranium robertianum, Lamium purpureum, Robinia pseudo-acacia, Sambucus nigra, Stellaria media, Taraxacum officinale.
Annak ellenére, hogy a közelben hasonló akácosok vannak, az említett madártej (sárma) fajhoz tartozó példányok a környező területeken nem találhatók.
Határozó könyvek és leírások alapján kiderült, hogy a Degen-madártej egyedei virágoznak a Hegyerdőben.
A Degen-madártej (Ornithogalum x degenianum POLGÁR) hazai keletkezésű (autochton) és csak hazánkban előforduló (endemikus), a kónya sárma (Ornithogalum boucheanum (Kunth) Asch.) és az ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum L.) állandósult hibridje.  Dr. Polgár Sándor tanár úr találta 1927-ben és adta meg első leírását a Magyar Botanikai Lapokban 1928-ban. A növény Pápakovácsi közelében egy lucernatábla széléről került elő. A felfedező DEGEN ÁRPÁD (1866-1934) botanikusunkról, a Balkán-félsziget európai hírű  kutatójáról nevezte el.
A Degen-sárma az irodalom szerint ligeterdők, vetési gyomtársulások ritka növénye. Ismert előfordulásai: Pápa, Pápakovácsi, Lesenceistvánd, Zala: Bezeréd, Sormás, Mezőföld: Németkér, Duna-vidék: Szigetújfalu.
A Vámoscsalád határából előkerült példányokra illik Polgár Sándor leírása, bár ezek a növények habitusukban jobban magukon viselik az ernyős sárma jellegzetességeit. A virágok kívül fehérek, belül zöldesek, „húsosak”. A lepellevelek mérete 18-21 mm közötti. A belső porzók szalag alakúak (8-10 mm), csúcsukon háromfogúak. A virágzat a kónya sármáénál lazább. A növény 25-30 cm magas, 5-15 virággal.
2001. május 1-én a fent említett helyen újra megtaláltam a növényeket. Az alapos keresés során, az erdőn kívül, útszéli árokparton (Arrhenatherum-ban) is sikerült néhány egyedre akadni. A szülőfajok közül az ernyős sárma a Répce menti rétek, árokpartok gyakori növénye, a kónya sárma pedig Nick, Uraiújfalu, Csönge térségében megmaradt gyepfragmentumokon virágzik, néhol tömegesen.
Endemikus volta, ritkasága, tudománytörténeti kapcsolódásai miatt a Degen-madártej mindenképpel több figyelmet érdemel!
Köszönettel tartozom Balogh Lajos botanikusnak, aki az irodalmi adatok felderítésében önzetlenül segített.
 

Adatok a kenyeri repülőtér vegetációjának és flórájának ismeretéhez
Keszei Balázs 9730 Kőszeg, Hunyadi u. 10., e-mail: keszei@server.jurisich-koszeg.sulinet.hu

B. Keszei: Data on the Vegetation and Flora of Kenyeri Airport
The area is like a dry grassland.  It came about with the clearing of the oak forest and grazing as well as stamping.  In summer it burns out.  The author lists the species of interest.

Vas megye északkeleti szeglete az Alsó-Kemenesháthoz , más szerzők szerint a Felső-Kemenesalja kistájhoz tartozik. A domborzatot tekintve leghomogénebb része a Cser, amely Sárvártól északkeletre terül el. Szinte asztalsima felszínét vastag Rába-kavics borítja.
 Növényföldrajzi szempontból a kenyeri repülőtér a Nyugat-Dunántúl flóravidékének (Praenoricum), alpokalji flórajárásának (Castriferreicum) peremén található.
Bár jelen dolgozatnak nem célja az állattani feltárás, mégis említést követel, hogy itt él a legnagyobb Vas megyei ürge (Spermophilus citellus) populáció. Maga a repülőtér jelenleg juhlegelőként hasznosított, cserjésedő, nyílt terület. Kökény (Prunus spinosa), galagonya (Crataegus monogyna) cser és molyhos tölgy (Quercus cerris, Q. pubescens) egyedekkel, foltokkal mozaikos vegetációja az alföldi száraz gyepekkel mutat rokonságot. Azokhoz hasonlóan rövidfüvű, főként veresnadrág és pusztai csenkesz (Festuca pseudovina, F. rupicola) által dominált, a legeltetés hatására erősen átalakult cönózisok jellemzik. Eredetüket tekintve valószínűsíthető, hogy sztyeprétek leromlásával, a cseri erdők kivágása utáni legeltetéssel taposással alakultak ki. A ledegradáltabb helyeken a veresnadrág csenkesz is visszaszorul és az egyéves füvek (Poa bulbosa, Hordeum murinum, Bromus mollis) valamint a kétszikűek (Artemisia vulgaris, Plantago lanceolata) válnak uralkodóvá.
Igazi karakterfajokat ezidáig nem sikerült fellelni, csupán egyes túlélő fajok jelzik a potenciális vagy eredeti növénytakarót. Példaként említem a magyar szegfűt (Dianthus giganteiformis ssp. pontederae), az agárkosbort (Orchis morio) és a tavaszi héricset (Adonis vernalis) amelynek áprilisi virágzása mindenképpen vasi kuriózum.
A repülőtér gyepterületein a fenti okok miatt erőltetettnek tetszene, ha mindenképpen a klasszikusan leírt társulások elkülönítésére törekednénk. Az asszociációk megkülön-böz-tetése csak fragmentálisan lehetséges. Fiziógnómiájuk és fajaik alapján homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinae), füves puszták (Achilleo-Festucetum pseudovinae), löszlegelők (Cynodonto-Poëtum angustifolae) szárma-zé--kaiknak tekinthetők. A folyamatos legeltetés valamint a terület nyári „kiégése” a teljes flóraállomány felvételezését erősen megnehezíti, a mellékelt listát még nem tekinthetjük teljesnek (1.táblázat).
A kenyeri repülőtér élő és élettelen természeti értékeinek alapos feltárását szükségesnek, védetté nyilvánítását megfontolásra érdemesnek tartom.

1. táblázat A kenyeri repülőtér fajlistája

tavaszi hérics (Adonis vulgaris)
borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum)
lúdfű (Arabidopsis thaliana)
fekete üröm (Artemisia vulgaris)
puha rozsnok (Bromus mollis)
tavaszi sás (Carex caryophyllea)
lappangó sás (Carex humilis)
korai sás (Carex praecox)
útszéli imola (Centaurea biebersteinii)
 TERMÉSZETVÉDELMI NEVELÉS

Madarász Ovi
Lőrincz Csilla 9700 Szombathely, Széll K. u. 51.

Cs. Lőrincz:  Birdwatcher Kindergarten
The author has 5 years’ experience.  She describes children as genuinely interested in nature, who have no disgust of bugs or frogs, which they learn from adults. They enjoy playing outdoors and learning about birds in various programmes the author lists.

A természetről:
" Csak arra van szükség, hogy a gyerekeknek
elegendő képet adjunk a harmóniáról,
ezzel biztosan megakadályoznánk,
hogy vakká váljanak vele szemben ..."
/ Konrad Lorenz /

A gyermekek eleve úgy születnek, hogy mindent szeretnek ami természetes. Nem jelent nekik undort egy bogár vagy béka kézbevétele. Ők még feltétlenül szeretik a természet minden "csúfságát", az undort mi tanítjuk nekik.
A mai rohanó világunkban kevés idejük van a szülőknek arra, hogy tapasztalatokat gyűjthessenek gyermekeik a TERMÉSZET megannyi szépségéről, csodálatos világáról. Hiszen milyen nagy öröm számunkra egy kismadár megsimogatása, vagy egy kis szarvasgida hozzájuk dörgölőzésének élménye és az a sok minden, amit sajnos a szülők nem mindig tudnak biztosítani gyermekeik számára.
Ezért fontos már óvodás korban elkezdeni a természet szeretetére, megbecsülésére nevelni gyermekeinket, amíg nem késő. A kisgyermek sajátos életkori tulajdonsága alapján még naiv rácsodálkozással szemléli és fogadja be a természet varázslatos világát. Az óvodai nevelés hatalmas területe foglalkozik a környezeti neveléssel, a természet megismerésének fontosságával, de sokan nagyon kevés időt szánnak a gyermekek ilyen irányú nevelésére. Ezért tartom fontosnak, hogy a mi óvodánk már rég óta törekszik arra, hogy a gyerekek minél több tapasztalatot, ismeretet szerezhessenek e területen is.
Ilyen előzmények hatására indult be, és már ötödik éve működik a madarász ovi Szombathelyen az Aréna Utcai Óvodában. Egyre több óvoda érdeklődik e programunk iránt azért, hogy minél több féle tapasztalatot szerezhessenek gyermekeik a természet alapos megismeréséhez.
A madarászovi eltér az óvodai neveléstől, hiszen többnyire az óvodai életen kívül szervezzük programjainkat, általában hétvégeken. Az óvodában ( altatási idő alatt ) diaképeken figyelhetjük meg azokat a madarakat, amikkel már madárgyűrűzéseken is találkozhattunk vagy megfigyelhettük kirándulásaik alkalmával. Ilyenkor képeskönyveket nézegetünk, vagy manuális tevékenységek közben beszélgetünk a madarakról, életükről. Ez egy rövid ideig tartó foglalkozás sok-sok játékkal.
A madarászovisok mindig nagycsoportosok, akik érdeklődésük szerint kerülhetnek be e csoportba. Mindig figyelembe veszem a kiválasztásnál a szülői hátteret is, hogy a szülők is hasonlóképpen tartsák fontosnak gyerekeik környezeti nevelését. Legyenek tisztában azzal is, hogy sokat barangolunk, esetleg sárosak leszünk, de mindig tele élményekkel térünk haza.
Minden hónapban van kirándulás, tehát kinti foglalkozásunk. Az első hónapokban, igazodva a tömördi gyűrűzőtábor időpontjához, madárgyűrűzésre megyünk, ahol megismerkedhetünk a madarakkal, sőt meg is simogathatjuk őket. Már évek óta elmegyünk Felsőcsatárra, ahol a madarász sulisok odútelepét figyelhetjük meg és élvezzük az ősz szépséges látványát. Hozzáedződünk barangolás közben a hosszabb kirándulásokhoz, dombokat mászunk, patakon átkelünk, sziklák között sétálunk. Éves programjaink egyik kedvelt helyszíne a kőszegi Chernel-kert, vagy a szombathelyi Csónakázó tó, ahol a környék téli madárvilágát is megfigyelhetjük a téli táj szépségei mellett. Már hagyománnyá vált a madarász ovi kora tavaszi kirándulása Horvátnádaljára, ahol a madárgyűrűzés mellett az ébredő természet ezer csodájával találkozhatunk. A Kámoni Arborétum is fontos helyszíne foglalkozásainknak a "Madárkarácsonyt" is ott tartjuk. Óvodánkban a Madarak és Fák Napjának megtartásakor is a madarász ovisok a főszereplők, hiszen rengeteg ismerettel rendelkeznek már év végére ( igaz a verebet nem ismerték fel képről).
Egész éves madarász ovis programunk zárásaként pedig három napos táborozáson veszünk részt Tömördön a Madárvártán. A madarászás mellett rengeteg természetismereti játékot játszunk a legkedveltebbek közül. Meghatározó élmény lesz ez a pár nap a madarászovisoknak, hiszen itt a természet lágy ölén önfeledten kikapcsolódhatnak, kiszabadulva a város nyomasztó egyhangú környezetéből.
Egy év alatt rengeteg élményt, tapasztalatot gyűjthetnek, melyek meghatározzák érdeklődésüket iskolás korukra is. Tudásukat kamatoztathatják, természet szeretetük áthatja gyerekkorukat s talán majd felnőttként is többet tesznek a természet és környezetük megóvása érdekében. Egyre többen folytatják a madarász suliban ténykedésüket, valamint más szervezésű természetismereti táborokban, túrákon vesznek részt. Ezek a visszajelzések erősítenek meg abban, hogy érdemes már az óvodában elkezdenie természet szeretetére nevelést.

A természetről:
" Ebben nem is csalódsz elhiheted.
Nem beszél, hát nem is hazudik,
nem ígér és mégis odaadja mindenét
nem szól és mégis többet mond,
mint amit valaha ember mondhatott. "
(Fekete István: Tüskevár)
 

Madáretetőm madarai gyermekrajz pályázat
Lőrincz Csilla 9700 Szombathely, Széll K.u.51.

Cs. Lőrincz: Birds of my Feeding Table, Children’s Competition
This year about 100 drawings, poems and compositions arrived and were exhibited.  The author lists the winners.

1993 óta minden évben meghirdetésre kerülő pályázatot a Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ és egyesületünk írja ki. A 2001. évben is több száz pályamunkát bíráltunk el, melyek a megye általános iskoláiból és óvodáiból érkeztek. Külön meglepetést okozott, hogy Szekszárdról a Fogyatékosok Általános Iskolájából is remek munkák érkeztek a pályázatra. A gyermekek munkái alapján kitűnt, hogy milyen kedves volt e téma számukra. Igényes festmények, rajzok születtek és nagy számban küldtek be a gyerekek saját költeményeket, fogalmazásokat. A pályázók általában azok a diákok, vagy intézmények, akik sikerrel szerepeltek már más megyei szervezésű természetismereti versenyeken, rendezvényeken. Gratulálunk minden résztvevőnek, és biztatjuk őket, hogy a továbbiakban is vegyenek részt pályázatainkon.  Az MMIK aulájában a munkákból kiállítást rendeztünk, melyek az odalátogatók tetszését nagyon megnyerték. A sikeres pályázók jutalomba részesültek, és értékes tárgyjutalmakat könyveket, plakátokat, hangkazettákat és pénzjutalmat kaptak. Intézmények közül különdíjat kapott: az Ostffyasszonyfai Általános Iskola, a Csákánydoroszlói Általános Iskola és szombathelyi Gagarin utcai Óvoda.  Értékes díjban részesült még Perenyei Mini Művészkör, a szombathelyi Szociális Szolgáltató Központ, a szekszárdi Fogyatékosok Általános Iskolája, az Ikervári Általános Iskola, körmendi Olcsai-Kiss Általános Iskola, a szombathelyi Derkovics, Bercsényi, Neumann, Püspöki és Frim Jakab Általános Iskola, a Vassurányi Általános Iskola. Óvodák közül a sárvári Vármelléki Óvoda, a csöngei Óvoda és a szombathelyi Aréna utcai, Maros utcai, Hétszínvirág Óvoda és Mocorgó Óvoda. Az egyéni pályázók közül díjakat kaptak: Sipos Krisztián, Balla Enikő (Csákánydoroszló), Gergye Noémi (Vassurány), Horváth Dorina, Kiss Judit (Ostffyasszonyfa), Élő Dániel, Saly Krisztina, Buza Benjamin (Szombathely), Pados Zsófia (Körmend). Óvodások közül pedig: Lehoczky Réka, Hajdú Rozina, Karai Laura, Sinkovits Dániel (Szombathely), Boda Stefánia (Sárvár), Czenki Csaba (Csönge), Szalai Anett és Csilla (Nick).
 

Madrász Suli
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Király u. 15. I/3.

T. Kelemen:  Birdwatcher School
Quite a few enthusiastic children become involved in the activities of our society as teenagers as well.  The author lists the programmes of the birdwatcher school this year.

A madarász oviból kimaradt gyerekek közül nem egy madarász sulisként folytatja ismeretinek bővítését. Lassan jelentkezik az elmúlt évek munkájának eredménye és egyre több fiatal lesz lelkes, aktív tagja egyesületünknek mint például Gáspár Gergely és Magyar Linda. Az előző években jól bevált program alapján szerveztük a munkánkat idén is. Az alábbiakban a 2001. év második felének programját ismertetem:
Szeptember 20. Madárvonulás I. Tömördi Madárvárta
Szeptember 21-22. Madárvonulás II. Tömörd Madárvárta
Október 5-7. Nemzetközi Madármegfigyelő Nap. Erdei Iskola., Felsőcsatár
Október 20. A hegyvidéki erdők élővilága. Kőszegi-hegység
November 03. Madármegfigyelés. Felsőcsatár, Vas-hegy, Pinka-szurdok
November 15. Odúlakó madarak. Odúkészítés.
December 1. Téli madárvendégeink. Tömördi Madárvárta
December 12. Baglyok, bagolyköpet vizsgálat.
December 22. Madárkarácsony. Kámoni arborétum
2002. Január 18-20. Téli erdei iskolai hétvége. Fertőd
 

Madarak és Fák Napja Országos Verseny Szombathely-körzeti forduló
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Király u. 15. I/3.

T. Kelemen:  Regional Lap of the Day of Birds and Trees National Competition
In Szombathely 13 teams participated and the Neumann János Primary School came the first, who performed excellently in the national final coming the second.

Idén harmadik alkalommal rendeztük meg Szombathelyen a Madarak és Fák Napja országos verseny körzeti fordulóját. A verseny házigazdája már második alkalommal a Gothard Jenő Általános Iskola volt. Az országban 2001. március 30-án 14 helyszínen rendezett körzeti fordulókon vetélkedtek a csapatok. Szombathelyen 13 csapat részvételével indult a megmérettetés. Az előző évekről már ismert, illetve új csapatokból állt a résztvevők köre. A versenyt, már hagyományosan dr. Gyurácz József, az MME helyi csoportjának elnöke nyitotta meg.
A csapatok magas színvonalú tudásukról adtak számot. Első lépésként egy feladatlapot kellett megoldani, ami többek között Herman Ottó munkásságáról, a Kiskunsági Nemzeti Park értékeiről, az év fájáról, az év madaráról faggatta a résztvevőket. Ezután következett a madárhangismeret, illetve a fajfelismerés diáról. A verseny második szakaszában a kámoni arborétum adott helyet a nemes vetélkedésnek. Itt már gyakorlatiasabb feladatokat kellett megoldani.
A körzeti forduló első helyezettje a Neumann János Általános Iskola csapata lett. A második helyen a Gothard Jenő Általános Iskola, a harmadikon a tavalyi győztes, a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola csapata végzett. Az országos döntőben a Neumann János Általános Iskola tanulói, Gáspár Gergely, Szinetár Márton és Szőke Máté nagyon szép teljesítményt nyújtva, a házigazda dombóvári csapat mögött a második helyet szerezték meg. A versenyre Csapó Erzsébet tanárnő készítette fel őket. A gyerekeknek és felkészítő tanáruknak is gratulálunk! A körzeti forduló szervezésében sokat segített Lepold Ágnes és Lőrincz Csilla. Munkájukat ezúton is köszönöm!
 

KRÓNIKA

Beszámoló a lengyelországi SEEN konferenciáról
Lepold Ágnes – Ruff Andrea
9730 Kőszeg, Gábor Áron u. 23. e-mail: lepold.agnes@freemail.hu

Á. Lepold, A. Ruff:  Account of the SEEN Conference in Poland
In 2000 two members of our society reported the conference on the results of the migration research based on the ringing data of Sumony and Tömörd.  Encouraged by the Polish colleagues orientation experiments started in the autumn Tömörd ringing camp.

2000. december 9.-10.-én a lengyelországi Przebendowoban, ahol a Gdanski Egyetem állattani tanszékének madártani kutatóállomása van, a SEEN konferenciáján vettünk részt.  A szervezet – South Eastern European Network azaz Dél-kelet Európai Hálózat – a kelet- és dél-európai országok gyűrűzőtáborainak együttműködését szeretné elősegíteni a hatékonyabb vonuláskutatás érdekében.  Elnöke Przemyslaw Busse, kinek neve mindannyiunk számára ismerős.
Éjszakai vonattal utaztunk Varsóba, de aludni nem sokat tudtunk, mert három határon keltünk át és állandóan jöttek ellenőrizni.  A lengyel fővárosban megleptek minket a helyi vonatjegy árak, de végül eljutottunk Gdanskba, ahonnan busszal utaztunk tovább több, mint másfél órát egy ősrégi, ütött-kopott, zsúfolt buszon.  Közben besötétedett és még a helységnév táblákat sem láttuk.  A többi utas viszont, annak ellenére, hogy semmilyen más nyelven nem tudtak, csak lengyelül – azt viszont mi nem értettük -, nagy lelkesedéssel próbáltak minket útbaigazítani.  Perceken belül a fél busz tudta hova igyekszünk és kézzel-lábbal magyarázott.  Leszállás után esőben és erős szélben gyalogoltunk nehéz csomagjainkkal a vaksötét országúton egy darabig, amíg a helyi madarászok autójukkal be nem gyűjtöttek minket és Zwarkovóba, egy csodálatos kastélyba szállítottak, melynek udvarán gyönyörű, óriási karácsonyfa állt.
A konferencián Fehéroroszország, Lettország, Litvánia, Oroszország, Ukrajna, Magyarország és Lengyelország képviselői mutatták bekutatási tevékenységüket.  Busse professzor Úr előadásában a hangsúlyt az adatgyűjtés pontosságára és az adatok feldolgozására fektette.  Bemutatta az általuk kifejlesztett programot, mellyel nagyon hosszú adatsorok is tárolhatók illetve elemezhetők.  Kiemelte az adatbevitel pontosságának ellenőrzését.  Titkára, Agnieszka Trocinska az orientációs kutatások módszereit ismertette és megbízhatóságukat mutatta be.  Sok szó esett a vonuláskutatás ezen új eszközéről, mellyel elkerülhető az a probléma, hogy a meggyűrűzött madarak legtöbbjének vonulási útvonaláról semmilyen adatunk nincsen, hiszen csak kis százalékuk kerül meg.  Az orosz Nadejda Zelenova a fiatal rozsdás pirókokkal folytatott kísérleteiben többek között arra alkalmazta az orientációs vizsgálatokat, hogy megállapítsa, mennyire tanult illetve ösztönös a vonulási irány megválasztása.  Eredményeit lebilincselő előadásában mutatta be.  A többi országban folyó vonuláskutatás eredményeiből is ízelítőt kaphattunk.
Mi a tömördi és a sumonyi gyűrűzőtábori tapasztalatokról és eredményekről számoltunk be.  A sumonyban gyűrűzött foltos nádiposzáták (Acrocephalus schoenobaenus) vizsgálatát Gyurácz József végezte el, ez alapján mutattuk be az eredményeket.  A hallgatóság nagy érdeklődéssel fogadta a beszámolót, kérdéseket is tettek fel és többen további cikkeket kértek a szerzőtől.  A tömördi gyűrűzőtábor még újnak számít, de azért erről is volt, mit bemutatnunk.  Ismertettük a hely adottságait, a gyűrűzés feltételeit, a legnagyobb egyedszámban előforduló fajokat, a különlegességeket.  (A kucsmás poszátáról – Sylvia melanocephala bemutatott dia megjelenése nagy felhördülést váltott ki.)  Az 1999-es adatok alapján készült Gyimóthy Zsuzsa (BDF, Állattani Tanszék) szakdolgozata nagy segítségünkre volt a jellemző fajok vonulásdinamikájának bemutatásában.  Az előadást szintén érdeklődéssel fogadták.  A királykákkal foglalkozó lett kutató lelkesedett nagyon és adott ötleteket a további vizsgálatokhoz.  Felvetette, hogy jegyezzük az irányt, ahonnan a madarak a hálóba kerültek, mert ez különösen fontos adat lehet a vonuláskor.  A 2000-es hosszabb tábor eredményei bizonyára választ adnak majd arra a felvetésre is, hogy van-e a királykáknak még egy vonulási hulláma.
A konferencia nyelve az angol volt, de mivel a legtöbb résztvevő jobban tudott oroszul, az előadások szüneteiben a társalgásba néha nem tudtunk bekapcsolódni.  A lengyelek igen barátságosak voltak hozzánk.  Egyik este a kastélyszálló bárjában helyi söröket kóstoltunk és lengyel popzenére táncoltunk.  Az ellátás egyébként kifogástalan volt és a környezet ideálisnak bizonyult a rendezvény megtartására.
Egyik reggel rövid sétát tettünk a parkban és közelben folyó patak túloldalán levő erdő szilfáin több száz meggyvágóból álló csapatot láttunk, a sok csőr koppanása igen nagy zajt csapott.  Később a kertbe visszatérve a fenyőkön néhány keresztcsőrűt figyeltünk meg.
A lengyelek kedvessége és vendégszeretete nagyon jó benyomást tett ránk.  Nagy sajnálatunkra terepi program nem volt és időnk sem volt arra, hogy a területen eltöltsünk még néhány napot.
Elutazásunkkor óriási pakkokkal ajándékoztak meg bennünket.  A Busse professzor Úr által írt gyűrűzőtábori útmutató két példánya mellett két készlet orientációs kalitkával és tartozékaikkal vágtunk neki a hazafelé útnak.  Alig vártuk, hogy ezt az új módszert kipróbálhassuk.  A 2001. őszi tömördi gyűrűzőtáborban került erre sor, melynek eredményeiről a későbbiekben szeretnénk beszámolni.
 

Nemzetközi madártani konferenciák 2001-ben
Gyurácz József 9737 Bük, József A. 1./d., e-mail: gyjozsi@fs2.bdtf.hu

J. Gyurácz:  International Ornithological Conferences in 2001
In March the author participated in the conference of the EBCC where the results and methods of monitoring and population surveys were discussed.  In August at the conference of the EOU the lectures were about the investigation of the biological obstacles of the yearly cycles, e.g. the problems of migration and nesting.

2001. március 26-31-én, Nyíregyházán került megrendezésre az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) 15. Nemzetközi Konferenciája. A rendezvény házigazdája az MME, a szervezőbizottság elnöke dr. Szép Tibor volt. A konferencia résztvevői a természetvédelmi célú madármonitoring, állományfelmérő programok eredményeiről, módszereiről tartottak előadásokat, illetve mutattak be posztereket. Poszterünkön (J. Gyurácz. – K. Nagy: Assessment of the Bee-eater (Merops apiaster) nesting population and its protection status in Hungary, 1997-2000) az „Országos gyurgyalag felmérő és védelmi program” eredményeit ismertettük.
Az Európai Ornitológusok Szövetsége (EOU) 2001. augusztus 22-től 25-ig harmadik alkalommal rendezte meg konferenciáját, ami egyúttal a szövetség rendes kétévente megtartott taggyűlése is. Bologna és Gdansk egyeteme után idén a Groningeni Egyetem Biológiai Központja adott otthont a találkozónak, melyre több mint kétszáz ornitológus érkezett. A konferencia alcíme „A madárkalendárium: Az éves ciklus biológiai akadályainak felderítése” volt, ami köré tematikusan csoportosították az előadásokat.  Az egyes plenáris és szekció előadások például a következő témaköröket érintették: a költés és vonulás változása a globális klímaváltozás függvényében, a madarak és ektoprazitáik kapcsolata, a vonuló és telelő madárpopulációk ökológiája és védelme, a költés és a vonulás genetikája, evolúciója. A poszter szekcióban a tömördi gyűrűzések eredményei alapján egy posztert mutattam be (J. Gyurácz – P. Bánhidi: Comparative bird migration dynamics studies), amely különböző énekesmadár fajok őszi vonulásának dinamikáját elemezte és hasonlította össze.
A konferenciát a Lauwersmeer (a tengertől elhódított hatalmas tórendszer) gazdag madárvilágának megfigyelése tette színessé.
Az EOU hivatalosan csak idén lett bejegyezve svájci székhellyel. A közeli jövőben megjelenik a szervezet új nemzetközi madártani lapja az „Avian Science”, ami előreláthatólag jelentős szerepet tölt majd be az európai tudományos madártani életben.
A konferenciákon való részvételt az MME és a BDF Tudományos Bizottsága támogatta.
 

Egyesületünk az Interneten
Lepold Zoltán 9100 Tét, Szabadság u. 30., e-mail: lezoli@axelero.hu

Z. Lepold:  Our Society on the Internet
Our website started to operate in January and has an English version too.  Several hundreds of people have visited it so far.

A technika fejlődésével egyesületünk is lépést tart: az érdeklődők már az Interneten keresztül is tájékozódhatnak munkánkról, felvehetik a kapcsolatot velünk.
 2000. január 21-én került fel az első néhány oldal a hálóra, amit a nem sokkal későbbi közgyűlésünkön a bemutató számítógépen meg is lehetett tekinteni. Az az óta eltelt hónapokban a honlap jelentősen kibővült. Sokféle tevékenységünkről szóló leírás mellett igyekeztem megfelelő minőségű fotókat is közzé tenni, olyan színessé tenni a lapot, mint a természet maga.
   Honlapunk vázlatosan a következő felépítéssel rendelkezik:
 - főlap – bemutatkozó oldal
  - Vas megye – a megye bemutatása természetvédelmi szempontból  ismertetés programjainkról:
  - fehér gólya, gyurgyalag és gyöngybagolyvédelem;
  - kétéltűvédelem;
  - faunisztika és florisztika;
  - madárgyűrűzés, vonuláskutatás;
  - Madarász Suli, Ovi;
  - Tömördi Madárvárta;
  egyebek:
  - Cinege eddig megjelent számainak teljes szövege;
  - névadónk: Chernel István életrajza
  - Bechtold Istvánra emlékezünk halálának 10. évfordulóján;
  - hírek egyesületünk életéből;
  - fotóalbum;
  - elérhetőségünk;
  - támogatóink..
Lepold Ágnes lehetővé tette, hogy érdeklődő külföldiek honlapunk egyszerűsített változatát angolul olvashassák, valamint nem kis munkával elkészítette a Cinege eddig megjelent számaiban közzétett cikkek néhány soros angol nyelvű összefoglalóit.
Honlapunkat a www.extra.hu/chernelmte címen lehet megtekinteni, nézd meg te is, ahogyan már több százan megtették!
Ezúton is köszönöm a segítséget, és kérek is egyben mindenkit, hogy fotóval, ismertető szöveggel, akár egyesületi hírekkel is járuljon hozzá a honlap szebbé-jobbá tételéhez!
 

A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának támogatói 2001-ben

Környezetvédelmi Minisztérium, Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat
Magyar Országgyűlés
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezet- és Természetvédelmi Bizottsága
Berzsenyi Dániel Főiskola, Állattani Tanszék
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ

KÖSZÖNJÜK!


holló (Corvus corax)

2002. ÉV A SÁRGARIGÓ (ORIOLUS ORIOLUS) VÉDELMÉNEK ÉVE
 
 

Támogassa az 1%-kal! Adószám: 19001243-2-43
A rajzot készítette Eichardt János


Fotók