Vasi Madártani Tájékoztató 6. szám
Szerkesztette: Dr. Gyurácz József
Szombathely 2001
Chernel Kálmán emlékének
Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi
Egyesület (MME 8. sz. Vas megyei Csoportja) 9700 Szombathely, Károlyi
G. tér 4.
Dr. Gyurácz József elnök, Bánhidi Péter titkár, Horváth
Ildikó gazdasági vezető, Barbácsy Zoltán alelnök, Jene Sándor és Lőrincz
Csilla titkár-helyettes
Tartalom
EGYESÜLETI ÉLET
Visszatekintés 2001-re
TERMÉSZETVÉDELEM
Gyurácz József, Szinetár Csaba: Őrségi
Nemzeti Park
Kelemen Tibor:
A harmadik békamentés Balogunyom határában
Németh
Csaba: A Kőszegi-hegység erdőgazdálkodásának madárvédelmi vonatkozásai
Németh Csaba: Tapasztalatok
a gyöngybagoly (Tyto alba) fészkelési viszonyairól Vas megyében
MONITORING, FAUNISZTIKA, FLORISZTIKA
Szél Győző,
Korsós Zoltán: Talajlakó futóbogarak (Carabidae) és soklábúak (Myriapoda)
Tömördön
Dankovics Róbert:
Kétéltű-hüllő faunisztika és monitoring
Dankovics
Róbert: Észrevételek a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) foltmintázatának
vizsgálatához
Németh Csaba:
Megfigyelések az uhu (Bubo bubo) viselkedéséről és táplálkozásáról
Gyurácz József: A
költő gyurgyalagok (Merops apiaster) állományának felmérése Vas megyében
(2001)
Bánhidi Péter:
Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző Tábor (2001)
Fehér István,
Mesterházy Attila: Gallyfészkek térképezése a Rába mente keményfás ligeterdeiben
Magyar Linda:
Kőszegszerdahely, Bozsok és Velem madárvilága a Mindennapi Madaraink Monitoringja
alapján
Fehér István,
Mesterházy Attila: Partimadarak őszi vonulása a Cséri-halastavakon
Lepold Zoltán:
Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) megfigyelések a tömördi odútelepen
Keszei Balázs:
Degen-madártej (Ornithogalum x degenianum) Vas megyében
Keszei Balázs:
Adatok a kenyeri repülőtér vegetációjának és flórájának ismeretéhez
TERMÉSZETVÉDELÉMI NEVELÉS
Lőrincz Csilla: Madarász Ovi
Lőrincz Csilla:
Madáretetőm Madarai Gyermekrajz Pályázat
Kelemen Tibor: Madarász Suli
Madarak
és Fák Napja Országos Verseny Szombathely-körzeti forduló
KRÓNIKA
Lepold Ágnes,
Ruff Andrea: Beszámoló a lengyelországi SEEN konferenciáról
Gyurácz József:
Nemzetközi madártani konferenciák 2001-ben
Lepold Zoltán: Egyesületünk az
Interneten
EGYESÜLETI ÉLET
Looking back on 2001
The article lists the programmes in 2001. Those not mentioned
in the other articles are: general assembly in January, purchasing sunflower
seeds for winter birds, Birds’ Christmas in December, applications for
funding.
2001. január 27-én tartottuk rendes évi közgyűlésünket
a Berzsenyi Dániel Főiskolán. A közgyűlés elfogadta az egyesület 2000.
évi pénzügyi beszámolóját, valamint a 2001. évi munkatervét és költségvetését.
A közgyűlés végén Keszei Balázs tartott diavetítéssel egybekötött előadást
a Répce mente növényvilágáról.
Márciusban kiállítást rendeztünk az MMIK és egyesületünk
által meghirdetett “Madáretetőm madarai” című pályázatra beérkezett rajzokból
és egyéb pályaművekből. A pályázaton több száz gyermek vett részt. A kiállítás
megnyitóján adtuk át a legjobb pályázóknak a pénz, könyv és egyéb jutalmakat.
Április 28. és május 5. között rendeztük meg a tavaszi
Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző Táborunkat. A Madarász Suli és
Madarász Ovi nevelési programunk keretében havonta két alkalommal rendeztünk
foglalkozásokat. A Madarak és Fák Napja Országos Vetélkedőn is jól szerepeltek
a vasi madarász gyerekek. A körzeti versenyt Kelemen Tibor és Lőrincz Csilla
szervezte Szombathelyen. A környezetvédő szervezetek országos találkozóján
Lőrincz Csilla és Ruff Andrea vett részt.
A költési, vegetációs időszakban folyamatosan végeztük
a fehér gólya, gyurgyalag és kétéltű állományfelméréseket, valamint a florisztikai
adatgyűjtéseket. Szükség esetén megtettük a védelmi intézkedéseket, tárgyalásokat.
Folytattuk a gyöngybagoly költőládák kihelyezését. Körmendi munkacsoportunk
augusztusban szervezte meg szokásos madárgyűrűző táborát a Rába árterében.
Augusztus 05-tól november 18-ig folyamatosan működött
az őszi Tömördi Természetvédelmi és Madárgyűrűző Táborunk. A tábor munkáját
polgári szolgálatos munkatársunk, Eichardt János tanár segítette. Ez év
folyamán készítettük el a Tömördi Madárvárta „konyháját”. Építőmester Lepold
Zoltán volt. A Herman Ottó Szakközépiskola vadász szakos tanulói szakmai
gyakorlatuk egy részét idén is a madárvártán töltötték. A szakközépiskola
segítségével a réteket ez évben is kezelni tudtuk gépi szárzúzóval, illetve
november első napjaiban Lendvavi Imre közreműködésével a tó mederkotrását
is el tudtuk végeztetni, melynek kedvező hatása már az első esőzések után
látható volt. Október 1-2-3-án a tömördi tó környékére szervezett madármegfigyeléssel
bekapcsolódtunk a Nemzetközi Madármegfigyelő Nap akcióba. A madárvártán
folyó tevákenységet augusztusban dr. Török János az ELTE egyetemi docense,
ornitológus, novemberben pedig Alfréd Grüll az Ausztriában működő illmitzi
biológiai kutató állomás ornitológusa is megtekintette. Az idei akció zárásaként
rendezett vidám hangulatú összejövetelen részt vett Márczi József, Tömörd
polgármestere is. 2000 decemberében Lepold Ágnes és Ruff Andrea képviselte
egyesületünket Lengyelországban, a SEEN értekezletén.
Az idei EBCC és EOU konferenciákon, a Veszprémi Akadémia
Bizottság biológiai szakbizottsága regionális konferenciáján, valamint
a BDF által a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson
a vasi madártant egy-egy poszterrel vagy előadással Gyurácz József, csoportunk
elnöke képviselte.
A téli madáretetéshez idén 12 q napraforgót vásároltunk,
melyet aktív tagjaink között osztottunk szét. December 30-án a Madárkarácsony
megrendezésével búcsúztunk az óévtől. A kutatási és védelmi tevékenységünk
anyagi hátterének biztosításához több pályázatot készítettünk 2001-ben
is. Ezek közül a Környezetvédelemi Alap Célelőirányzathoz és a Magyar Országgyűléshez
benyújtott pályázataink kapták a legtöbb támogatást. Ez évi tevékenységünkről
is többször hírt adtunk különböző lapokban, tévékben. Tagtársainknak köszönjük
áldozatkész segítségét és további eredményes munkát kívánunk!
A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége
búbos cinege (Parus ater)
Gyurácz József
Chernel István Madártani Természetvédelmi Egyesület elnöke
Szombathely
Tisztelt Elnök úr !
Köszönöm a Cinege 5. számának megküldését, ami igazi karácsonyi meglepetést
okozott. Végig olvastam az engem érdeklő cikkeket és az illusztrációt.
Eddigi működésükről alig tudtam valamit, csupán a Madarak és Fák napja
megrendezésében játszott szerpükről voltak értesüléseim. Igazán elismerésre
méltó képet fest a kiadvány egész tevékenységükről és annak színvonaláról.
Rengeteg meglepetés is ért, így pl. Hosszúperesztegen jártam iskolába
és Bögötén töltöttem gyermekéveimet, de a gyurgyalagok működédéről semmit
sem tudtam.
Úgy érzem, hogy egy jól átgondolt és hiteles tevékenységről és annak
Vas megyei vonatkozásáról kaptam meggyőző képet. A "madarász ovi" és a
természetvédelmi táborok külön is elismerésre méltó teljesítmény. A tipográfiákat
és az illusztrációkat bármelyik folyóirat megirigyelhetné.
Munkájukhoz szívből gratulálok és további sikereket kívánok.
A Vas Megyéért Egyesület kész lehetőségei szerint tevékenységüket támogatni.
Sok szíves üdvözlettel
Szombathely, 2000. december 29.
TERMÉSZETVÉDELEMProf.dr. István Lajos
a Vas Megyéért Egyesület elnöke
Őrségi Nemzeti
Park
Gyurácz József – Szinetár Csaba
9700 Szombathely, BDF, Állattani Tanszék, Károlyi G. tér 4.
e-mail: gyjozsi@fs2.bdtf.hu, szcsaba@fs2.bdtf.hu
J. Gyurácz, Cs. Szinetár: Őrség National Park
The authors summarize the preparation projects for the making of the
Őrség National Park.
Az Őrség és a Vendvidék területén nemzeti park létrehozása már az 1970-es
években, az öt nemzeti park kialakítását tervező országos programban is
felvetődött. Ez az akkori helyi és országos politikai viszonyok miatt nem
valósulhatott meg, helyette megalakult az ország legnagyobb tájvédelmi
körzete. Az Őrségi Nemzeti Park ügye azóta többször szóba került szakmai
és politikai körökben egyaránt, de csak az 1990-es évek közepén került
ismét napirendre a nemzeti park megalakításnak szükségessége és igénye,
részben egy a társadalmi támogatottságot megszervező civil kezdeményezés
(mely során mintegy 3000 támogató aláírást gyűjtöttek össze), részben a
Fertő-Hanság Nemzeti Park támogató szakmai hozzáállása miatt. Megindultak
a Savaria Múzeum, majd a soproni egyetem vezetésével a nemzeti park létrehozását
meglapozó kutatások is, melynek eredményeként megszületett egy nagyon alapos,
a tervezett nemzeti park területén élő természeti értékek állapotát tükröző
dokumentáció.
Az eredmények a hozzáértőknek egyértelműen azt mutatják, hogy az Őrség-Vendvidék
és a velük szomszédos területek tájképi, botanikai és zoológiai, valamint
kultúrtörténeti értékei feljogosítják a területet arra, hogy itt nemzeti
park működjön.
A kutatásokkal egy időben jelentős infrastrukturális és személyi fejlesztések
is történtek az Őrségi Tájvédelmi Körzetben. Eredményesen zárultak a nemzeti
parkot előkészítő hatósági egyeztető tárgyalások az érintett önkormányzatokkal,
helyi lakosokkal, gazdálkodó szervezetekkel, illetve az országos természetvédelmi
politika is az Őrségi Nemzeti Park ügye mellé állt. Mindezek után a Berzsenyi
Dániel Főiskola Állattani Tanszéke kapott megbízást a nemzeti park kezelési
tervét elkészítő munka megszervezésére.
A terv elkészítésébe bevontuk egyrészt azokat a kutatókat, akik a területen
a legalaposabb botanikai felméréséket végezték, illetve azokat, akik egy-egy
állatcsoport helyi sajátosságait legjobban ismerik, másrészt azokat a természetvédelmi,
erdészeti szakembereket, akik közvetlenül, a gyakorlatban érintettek a
meglévő tájvédelmi körzetek, illetve a leendő nemzeti park életközösségeinek,
természeti értékeinek a gondozásában. A kezelési terv madártani fejezetét
Barbácsy Zoltán, a kétéltűekkel, hüllőkkel kapcsolatos fejezeteket Dankovics
Róbert tagtársunk készítette.
A kezelési terv készítése során iránymutatóul a már meglévő kutatási
eredmények, egy az Őrségi Tájvédelmi Körzet kezelésével kapcsolatos kézirat,
valamint a Csörnöc-Herpenyő Tájvédelmi Körzet kezelési tervének elkészítése
során szerzett tapasztalataink szolgáltak.
Bízunk abban, hogy a közel harmincéves halogatás után az Őrségi Nemzeti
Park mielőbb létrejön. Bízunk abban is, hogy a megalakulás után a kezelési
tervben rögzített célok többnyire megvalósulnak az őrségi, vendvidéki emberek
érdekében és a természet szolgálatában.
A
harmadik békamentés Balogunyom határában
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Király u. 15. I/3.
T. Kelemen: The Third Frog-saving Project near Balogunyom
This year migration started two weeks earlier than last year due to
the weather. However the peak date was the same: March 25th.
The author lists the numbers of the saved species in a chart.
Az idei év rendhagyó volt az előzőekhez képest. A korán jött jó idő és a csapadékszegény tél átrendezte a békavonulás időpontját és intenzitását. 2001. március 12-én, hétfőn már elütött békák tetemeit találtuk a tó melletti úton. A hét végére tervezett fóliaállítást (280 m hoszúságban) gyors szervezkedéssel sikerült szerdára (2001. március 14.) előrehozni. Köszönöm Németh Csabának, hogy terepjáróval kiszállítota a szükséges felszerlést. Dankovics Róbert, Eichardt János és Jakab László a terepi munkában segített, amit ezúton is köszönök. Már az első napon kb. 50 barnavarangyot, illetve kb. 100 erdei békát találtunk. Az erdei békáknak már a petecsomóit is megfigyelhettük. A jó idő hatására kb. két héttel korábban indult a békák vonulása, de a vonulási csúcs idén is március 25-re esett. Jövőre jobban oda kell figyelnünk az időjárás alakulására, hogy a mentést időben elkezdhessük.
A megmentett kétéltűek napi egyedszámának alakulását az alábbi táblázat
tartalmazza.
Dátum
Faj |
03.
14. |
03.
15. |
03.
16. |
03.
17. |
03.
18 |
03.
19. |
03.
20 |
03.
21. |
03.
22. |
03.
23. |
03.
24. |
03.
25. |
03.
26. |
03.
27. |
03.
28. |
03.
29. |
|
Barna varangy
(Bufo bufo) |
8 | 8 | 15 | 11 | 26 | 26 | 16 | 6 | - | 4 | 8 | 83 | 29 | - | - | - | 240 |
Zöld varangy
(Bufo viridis) |
- | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | 1 | - | - | - | 1 |
Erdei béka
(Rana dalmatina) |
13 | 19 | 9 | 3 | 4 | 9 | 3 | - | 2 | - | 2 | - | - | - | - | - | 64 |
Gyepi béka
(Rana temporaria) |
- | 1 | 1 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | 2 |
Barna ásóbéka
(Pelobates fuscus) |
- | - | 1 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | 1 |
Zöld levelibéka
(Hyla arborea) |
- | - | - | 1 | - | 2 | - | 1 | 1 | 1 | 4 | 2 | 1 | - | - | - | 13 |
Kecskebéka
(Rana esculenta) |
- | - | - | - | - | - | - | - | - | 1 | 1 | - | 3 | - | - | - | 5 |
Vöröshasú unka
(Bombina bombina) |
- | 1 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | 1 |
Tarajos gőte
(Triturus cristatus) |
- | - | 1 | - | - | - | 1 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | 2 |
Pettyes gőte
(Triturus vulgaris) |
- | 1 | 3 | - | 1 | - | - | - | - | - | - | 1 | 1 | - | - | - | 7 |
összesen | 21 | 30 | 30 | 15 | 31 | 37 | 20 | 7 | 3 | 6 | 15 | 86 | 35 | 0 | 0 | 0 | 336 |
A
Kőszegi-hegység erdőgazdálkodásának madárvédelmi vonatkozásai
Németh Csaba 9730 Kőszeg, Arborétum u. 2., e-mail: koszegtk@matavnet.hu
Cs. Németh: Bird Protection and Forestry in the Kőszeg Mountains
The author calls attention to the indicator role of the woodpecker
and flycatcher species, especially the white-backed woodpecker and the
red-breasted flycatcher. He also describes methods of management
they use to improve the natural aspect of the forests. These are:
temporal and spatial limits to tree cutting, protection of forest structure
elements.
A Kőszegi-hegység magyar oldala Kőszegi Tájvédelmi Körzet néven 1980.
óta élvez természetvédelmi oltalmat. A terület mintegy 90 %-án erdőket
találunk, ahol a természetvédelem legfőbb feladata a természetes erdőkre
jellemző változatosság (fafaj-, kor- és térszerkezet) kialakítása és fenntartása.
Az elegyes lomberdők természetességének jó indikátorai az erdőlakó
madárfajok, melyek faj- és egyedszámából az erdő strukturális változatosságára
is következtethetünk. Ebből a szempontból kiemelt szerepük van a harkály-
(Picidae) és légykapó (Muscicapidae) fajoknak, melyek előfordulása a rendelkezésre
álló, különböző minőségű holt faanyag, ill. odú mennyiségétől is függ.
E madárfajok részben un. esernyő fajnak (umbrella species) is tekinthetők,
azaz speciális és általában összetett élőhelyigényükkel sok más faj igényeit
megjelenítik (FRANK, 2000).
Példaként említhető a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopus leucotos), amely
táplálkozása során a holt faanyag megjelenési formái közül egyaránt igényli
a lábon száradt fákat, az élő fák koronájának alsó részén lévő, elszáradt
ágakat, valamint a földön fekvő korhadó faanyagot. Fészkelésre azonban
általában a bükkösök lombos elegyfáit (bibircses nyír, madárcseresznye,
rezgő nyár, stb.) használja (CZÁJLIK ÉS HARMOS, 2000).
Hasonlóan összetett élőhelyigénye van a kis légykapónak (Ficedula parva),
amely a patakvölgyek idős bükkerdeiben fészkel. Ez a faj a lombkoronában
vadászik repülő rovarokra, fészkelésre pedig a lehasadó ágak helyét vagy
a bekorhadt ággöcsöket használja (SCHMIDT, 1998). Az előző két faj példájában
felsorolt erdőszerkezeti elemek egyúttal élőhelyül szolgálnak szúfajoknak,
ritka nappali lepkéknek, ragadozó bogárfajoknak, kisemlősöknek. Fentiekből
következik, hogy amennyiben madárvédelmi szempontok figyelembevételével
is történik az erdőgazdálkodás tervezése és kivitelezése, azzal számos,
elsősorban zoológiai érték jövőjét sikerül biztosítani és a művelet sikerességét
egzakt módon, a fenntartani kívánt fajok meglétén keresztül ellenőrizhetjük.
Az alábbiakban olyan eljárásokat ismertetek, melyek alkalmazásával
néhány éve igyekszünk a Kőszegi-hegység erdeinek természetességén javítani.
1. Fakitermelések időbeli korlátozása
Madárvédelmi szempontból kulcsfontosságú, hogy a költés és fiókanevelés
időszakában lehetőleg ne érje zavarás az élőhelyeket. Ennek érdekében az
idős erdőkben végzendő fakitermeléseket (nevelő-, bontó- és végvágásokat)
általában április 1. előtt és augusztus 1. után engedélyezzük elvégezni.
2. Fakitermelések térbeli korlátozása
A jelenlegi erdőgazdálkodás gyakorlata főként anyagi okokból
sematizálni igyekszik az erdők fafajszerkezetét, korosztályviszonyait,
térbeli rendjét. A madárvédelem és általában a természetesség kívánalmainak
azonban a változatos szerkezetű, elegyes, többkorú erdők felelnek meg.
Az ilyen szerkezet eléréséhez kis lépésekben közelíteni tudunk akkor, ha
a fakitermeléseket a térben nem egyenletesen, hanem különböző eréllyel
végezzük el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyérítéseket -melyekkel
a megmaradó fák jobb növekedése érdekében "ritkítják" az erdőt- bizonyos
erdőrészletekben csak részterületen vagy egyáltalán nem engedünk elvégezni.
Így bükk fafaj esetében például növelhetjük az álló, száraz fák és faágak
számát, amely kedvez a kéreg alatt élő rovaroknak, az őket fogyasztó harkályoknak,
cinegéknek. A bükkösökben szálanként előforduló bibircses nyír egyedek
kíméletével számos lepkefaj mellett a fehérhátú fakopáncsnak segíthetünk.
Az idős erdők letermelésekor igyekszünk hagyásfa csoportokat kijelölni,
melyek 15-20, egymáshoz közel lévő fából állnak. Ezek a fák biológiai koruk
végéig állva maradnak, élőhelyet biztosítva számos, az idős erdőkhöz kötődő
fajnak. Hasonlóképpen kíméljük a fakitermeléstől a patakok menti erdőrészek
50-60 m széles sávját is.
3. Erdőszerkezeti elemek védelme
Mivel a holt faanyag madárvédelmi jelentősége mint táplálkozó-
és költőhely kiemelkedő, igyekszünk azt minél változatosabb formában az
erdőben tartani. Ennek érdekében egyes erdőrészletekben korlátozzuk a földre
hulló ágak, kidőlt fák összegyűjtését, kíméljük a kivágástól a facsonkokat,
a környezetüknél idősebb vagy méretesebb, odvasodó faegyedeket. Ezek néhány
tíz méteres sugarú környezetében is a háborítatlanságra törekszünk azért,
hogy a természetes erdőfoltok laza hálózatát hozzuk létre. A fenti eljárások
ismertetésével a teljességre való törekvés igénye nélkül igyekeztem tájékoztatást
adni a Kőszegi-hegység erdőgazdálkodásának madárvédelmi vonatkozásairól.
Ezek a törekvések nem volnának megvalósíthatók akkor, ha a területen dolgozó
erdőmérnökök, erdészek és fakitermelők nem lennének fogékonyak az eddig
megszokott módszerektől részben eltérő elvek gyakorlati kivitelezésére.
Az ő jó szándékuk nélkül, melyet e helyütt is szeretnék megköszönni, a
törvény szigora kevés volna a természetvédelem érdekeinek érvényesítéséhez.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Czájlik P. és Halmosi K. (2000): Etológiai és ökológiai vizsgálatok
a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) állományán két mátrai erdőrezervátumban.
Aquilla 105, p. 97-114.
Frank T. szerk. (2000): Természet-Erdő-Gazdálkodás. Magyar Madártani
és Természetvédelmi Egyesület, Pro Sylva Hungaria Egyesület. Eger, p. 162.
Schmidt E. (1998): Kis légykapó (Ficedula parva) in: Haraszthy,
L. szerk. (1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó. Budapest
Tapasztalatok
a gyöngybagoly (Tyto alba) fészkelési viszonyairól Vas megyében
Németh Csaba 9730 Kőszeg, Arborétum u. 2., e-mail: koszegtk@matavnet.hu
Cs. Németh: Barn Owl Nesting Observations in Vas County
The author exposes two cases when endangered nestfuls of barn owls
were saved. He emphasizes the importance of agricultural buildings
as nesting sites and proposes practical considerations.
A 80-as években Vas megyében elvégzett gyöngybagoly felmérés
tapasztalatai azt mutatták, hogy a megye templomtornyaiból gyakorlatilag
eltűnt a faj fészkelő állománya (GYURÁCZ ÉS TSAI, 1997). Ugyanakkor a sérülten
kézrekerült, autók által elütött madarak egyértelműen jelezték, hogy a
faj jelen van területünkön. Mivel a szakirodalom a templomtornyok mellett
a mezőgazdasági jellegű épületeket jelöli meg gyakori fészkelőhelyként,
sejthető volt, hogy a lezárt tornyokból kiszorult baglyok ilyen helyeken
találtak fészkelési lehetőséget. Ilyen jellegű költésekkel magam először
Győr-Moson-Sopron megyében találkoztam, amikor a Rábaközben fekvő Mihályi
község takarmánykeverő épületének fém tetőszerkezetében fészkelő gyöngybaglyokról
értesültem, ill. e helytől nem messze, Gyóróban, egy juhhodályban gyűrűztem
egy földön tartózkodó gyöngybagoly fészekaljat.
Vas megyéből két esetet szeretnék ismertetni, ahol egyesületünk
és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság közös munkájával valósult meg
a veszélybe került fészekaljak megmentése: 1999. június 16-án Nemesbőd
község egykori TSZ istállójában találtak építőmunkások egy 8 fiókából álló
gyöngybagoly fészekaljat. Mivel a fészek helyéül szolgáló épületrészt éppen
bontották, megkeresték a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Kőszegi
Irodáját, hogy szállítsuk el a fiókákat. A helyszín megismerését követően
sikerült elérni, hogy az eredeti, istálló belsejében lévő fészektől mintegy
50 m távolságban lévő hátsó tűzfalra kívülről egy gyöngybagolyládát erősíthessünk.
Mivel a láda felrakása a megtalálást követő napon volt lehetséges, a baglyok
az éjszakát eredeti fészkük mellett egy nyitott papírdobozban töltötték.
Másnap felszereltük a ládát és bele helyeztük a meggyűrűzött fiókákat.
Néhány nap múlva, ellenőrizve a ládát bőséges mennyiségű friss köpet és
egy éppen kirepülő bagoly jelezte, hogy az áttelepítés sikeres volt. A
baglyok azóta megszokták a ládát és a következő évbe is sikeresen költöttek
benne.
Hasonló eset történt 2001. július 4-én Sitke község mezőgazdasági
telepén. Itt egy pelyvátlanító gép kifújócsövében költöttek a madarak és
a gépet véletlenül beindították. Ennek következtében három fiókát "kifújt"
a gép, egy negyedik pedig elrepült. A kiesett fiókákat szintén egy, az
épület külső falára felszerelt ládába helyeztük vissza, ahonnan a szülők
ki is reptették őket.
Az ismertetett esetekből az alábbi megállapításokat tehetjük:
A megye gyöngybagoly állományának egy része biztosan mezőgazdasági
épületekben költ.
Az itt költő baglyok fészkelését biztonságosabbá tehetjük és további
párok megtelepedését segíthetjük elő gyöngybagolyládák kihelyezésével.
A baglyok elfoglalják az épületek külső falára helyezett ládákat is,
ami gyakorlati szempontból egyszerűbb a belső ládáknál (a tulajdonosok
könnyebben hozzájárulnak, az ellenőrzés az épületbe való bejutás nélkül
kivitelezhető). A ládák tetejét ilyenkor időjárásálló anyagból kell készíteni
(CK lap vagy kátránypapír borítás).
A templomtornyok esetében felmerülő konfliktusok tömegével szemben
itt csak a tulajdonossal kell megegyezni a felhelyezésről, az istálló félreeső
falán elhelyezett láda pedig esztétikailag közel sem annyira zavaró, mint
a felújított templomtornyok gyöngybaglyok bejutási lehetőségét biztosító,
"eltávolított" zsalugátere.
Ezen szempontok figyelembevételével úgy gondolom, hogy szükséges a
gyöngybagolyvédelmi program folytatása, de főként a mezőgazdasági épületek
vonatkozásában.
Köszönetemet fejezem ki az ismertetett esetek megoldásában nyújtott
nélkülözhetetlen segítségéért Kulcsár Lászlónak és feleségének, Mesterházy
Attilának, valamint a nemesbődi Bosits farm tulajdonosának és a sitkei
Batthyány major dolgozóinak.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Gyurácz, J. és tsai (1997): Cinege Vasi Madártani Tájékoztató
2. szám p. 8-9.
MONITORING, FAUNISZTIKA, FLORISZTIKA
Talajlakó
futóbogarak (Carabidae) és soklábúak (Myriapoda) Tömördön
Szél Győző – Korsós Zoltán
1088 Budapest, Természettudományi Múzeum, Ludovika-tér 2.
e-mail: szel@zoo.zoo.nhmus.hu, korsos@zoo.zoo.nhmus.hu
Gy. Szél, Z. Korsós: Carabidae and Myriapoda Species in Tömörd
The Barber traps were placed out in a thorny habitat in a 2x2m network
between April 27th and May 15th. The author lists the species found.
Az avarszintben élő állatok gyűjtése és válogatása a Berzsenyi Dániel
Főiskola biológia szakos hallgatóinak ökológia terepgyakorlátán történt.
A 30 db Barber csapda a töviskes növénytársulásban volt elhelyezve 2 x
2 méteres hálózatban 2000. április 27-től május 15-ig. A gyűjtött
állatok között 39 futóbogár faj 765 példánya fordult elő. A felsorolt fajok
neve után a példányszámot olvashatjuk.
Carabus convexus convexus (FABRICIUS, 1775): Selymes futrinka
16
Carabus granulatus granulatus (LINNAEUS, 1758): Mezei futrinka
17
Carabus nemoralis nemoralis (O.F.MÜLLER, 1764): Ligeti futrinka
28
Leistus ferrugineus (LINNAEUS, 1758): Szívnyakú futó 2
Notiophilus palustris (DUFTSCHMID, 1812): Mocsári szemesfutó
14
Notiophilus rufipes (CURTIS, 1829): Vöröslábú szemesfutó 3
Loricera pilicornis (FABRICIUS, 1775): Pilláscsápú futó 4
Clivina fossor (LINNAEUS, 1758): Egyszínű vakondfutó 6
Dyschirius globosus (HERBST, 1784): Apró ásófutrinka 34
Bembidion guttula (FABRICIUS, 1792): Turzási gyorsfutó 1
Bembidion lampros (HERBST, 1784): Közönséges gyorsfutó 20
Bembidion lunulatum (FOURCROY, 1785): 2
Bembidion mannerheimi (SAHLBERG, 1827): Egyszínű gyorsfutó 19
Bembidion obtusum (AUDINET-SERVILLE, 1821): 3. A sík- és dombvidék
szórványosan előforduló faja, melynek a Magyar Természettudományi Múzeum
gyűjteményében a következő helyekről vannak adatai: Budapest: Hajógyári-sziget,
Székesfehérvár, Vértes: Csókakő, Bakony: Tés, Mosonmagyaróvár, Őrség: Bajánsenye
és Zempléni-hegység.
Stomis pumicatus (PANZER, 1796): Kaszásfutó 3
Poecilus versicolor (STURM, 1824): Feketelábú gyászfutó 1
Pterostichus anthracinus (ILLIGER, 1798): Szénfekete gyászfutó
28
Pterostichus melanarius (ILLIGER, 1798): Közönséges gyászfutó
3
Pterostichus niger (SCHALLER, 1783): Komor gyászfutó 2
Pterostichus nigrita (PAYKULL , 1790): Fekete gyászfutó 3
Pterostichus oblongopunctatus (FABRICIUS, 1787): Gödörkés gyászfutó
169
Pterostichus ovoideus (STURM, 1824): Laposszemű gyászfutó 5
Pterostichus strenuus (PANZER, 1797): Karcsú gyászfutó 103
Abax parallelepipedus (PILLER & MITTERPACHER, 1783): Félbordás
szélesfutó 2
Abax parallelus (DUFTSCHMID, 1812): Kis szélesfutó 2
Platynus assimilis (PAYKULL, 1790): Fekete kisfutó 224
Platynus dorsalis (PONTOPPIDAN, 1763): Hátfoltos kisfutó 2
Platynus krynickii (SPERK, 1835): Krynicki-kisfutó 3. Hazánkban
elsősorban a jó nedvesség-ellátottságú alföldi mocsárerdőkben fordul elő.
Lényegesen ritkább a meglehetősen hasonló Platynus assimilis fajnál.
Platynus obscurus (HERBST, 1784): Barnás kisfutó 4
Agonum fuliginosum (PANZER, 1809): Füstös kisfutó 1. A háborítatlan
élőhelyek (nedves és mocsaras vízpartok és erdők) szórványosan előforduló,
helyenként nem ritka faja. Sík- domb- és hegyvidékeinken egyránt előfordul.
Agonum permoestum (PUEL, 1938): 15
Diachromus germanus (LINNAEUS, 1758): Többszínű futó 1
Pseudoophonus rufipes (DE GEER, 1774): Nagy selymesfutrinka
3
Harpalus latus (LINNAEUS, 1758): Széles fémfutó 10
Amara plebeja (GYLLENHAL, 1810): 1
Amara saphyrea (DEJEAN, 1828): Zafír közfutó 2
Badister dilatatus (CHAUDOIR, 1837): Barna posványfutonc 1
Badister lacertosus (STURM, 1815): 7
Demetrias monostigma (SAMOUELLE, 1819): Egyfoltos nádfutó
1
A gyűjtött anyagban az alábbi, lomboserdeinkben gyakori soklábú
állatfajok fordultak elő.
Ikerszelvényesek (Diplopoda)
Glomeris hexasticha (gömb-soklábú)
Megaphyllum projectum (erdei vaspondró)
Craspedosoma rawilinsii, csak egy csapdában fordult elő
Polydesmus complanatus (közönséges karimás
ikerszerlvényes)
Százlábúak (Chilopoda)
Lithobius forficatus (barna százlábú)
Kétéltű-hüllő
faunisztika és monitoring
Dankovics Róbert 9721 Gencsapáti, Ady E.u.49., e-mail: drobert@fs2.bdtf.hu
R. Dankovics: Data Collection and Monitoring of the Amphibian
and Reptile Fauna
The article summarizes this year’s results, such as discovering a new
site of the Lacerta viridis, the habitat needs of the Podarcis muralis
in the Kőszeg Mountains and his observations on the breeding of amphibians
in the region.
Megyénkben még mindig sok a herpetofaunisztikai szempontból feltáratlan
terület. Több tagtársunk kapcsolódott be az eddig ismeretlen vidékek kutatásába,
melynek köszönhetően eltűntnek vélt, vagy nagyon is gyakori, de adott területen
még meg nem figyelt fajok adatai gazdagítják megyénk kétéltű és hüllő elterjedési
térképét.
A legjobban feltárt térség a megye Ny-i fele. Természetesen ez nem
jelenti azt, hogy mindent tudunk az Alpokalja és az Őrség békáiról és gyíkjairól,
de a fellelhető fajok döntő többségét már sikerült megfigyelni. Keveset
tudunk például a Vendvidék foltos szalamandra (Salamandra salamandra) állományáról.
Tudjuk, hogy a megyében a tarajos gőte csoport két faja – Triturus dobrogicus,
Triturus carnifex - is megtalálható, de ezek elterjedése, a két faj esetleges
együttes jelenléte és hibridizációja, csupa olyan érdekes kérdés, amelynek
felderítése a jövő és vállalkozó – remélhetőleg – tagtársunk feladata lehet.
A 2001. évben a Kis Somlyó-hegyen a Király-kő mellett (2001.III.23.)
MESTERHÁZI ATTILA figyelt meg zöld gyíkot (Lacerta viridis), majd együttes
terepbejárásunk (2001.V.13.) során a felhagyott kőfejtőben is láthattunk
egy párt hazánk legnagyobb testű gyíkjai közül. Ugyanitt egy fiatal rézsikló
(Coronella austriaca) és néhány fürgegyík (Lacerta agilis) is sütkérezett
a tavaszi napsütésben. A zöld gyík, bár feltételeztük, hogy a Kis-Somlyó-hegyen
is előfordul, ezideig csak a Kőszegi-hegységből volt ismert. Az ottani
állomány nagyon kicsi, s az egyes biztos megfigyelések között gyakran évek
telnek el. A legutóbbi ismert megfigyelés 1999-ben, NÉMETH CSABA által
a Borha-forrás melletti műúton, egy elütött hím példány volt.
A Kis-Somlyóhoz növényzetében, alapkőzetében oly hasonló Ság hegyen
nem sikerült bizonyítani a zöld gyík jelenlétét. A fürgegyík és rézsikló
azonban itt is megfigyelhető. Mindkét területen hiába kerestük a fali gyíkot
(Podarcis muralis), amely a szomszédos Veszprém megyében a Nagy-Somlyó-hegyen,
valamint megyénkben, a Kőszegi-hegységben is szép számmal figyelhető meg.
A zöld gyík (Lacerta viridis) ismert élőhelyei Vas megyében
UTM 2,5x2,5 km felbontású térképen
A Kőszegi-hegységben az idei évben is folytatódott a fali gyík élőhelyeinek térképezése és állomány méretének vizsgálata. A hegység erdősültsége e melegigényes gyík számára csak a délies kitettségű nyílt, növényzettel gyéren borított felszíneken teszi lehetővé a tartós fennmaradást. A tavalyi évhez képest látványos szóródást mutatnak az idei megfigyelések helyei. A legnagyobb egyedsűrűséget az utak menti sziklás, vagy még be nem növényesedett mesterséges eredetű térszíneken tapasztalható. Ennek oka, hogy a műút melletti cserjéseket levágták, s a napfénynek újból kitett felszíneken a gyíkok az eddig kedvelt sziklakibúvások között megpróbálnak új élőhelyeket meghódítani.
A fali gyík (Podarcis muralis) ismert elterjedése a Kőszegi-hegységben
A műutak feltüntetésével, UTM 2,5x2,5 km felbontású térképen
A Kőszegi-hegységben az idei évben is megfigyeltük az erdei sikló (Elaphe
longissima), a vízisikló (Natrix natrix) és a rézsikló több korosztályból
származó példányait.
A hüllők számára kedvező meleg, száraz év a kétéltűek több faja számára
lehetetlenné tette az idei szaporodást. A Kőszegi-hegységben 2001-ben tudomásunk
szerint csak a Pogány-völgy felső részén lévő mesterséges tavacskában volt
látható sárgahasú unka (Bombina variegata). Az előző években ismert összes
szaporodóhelye kiszáradt. Valamelyest sikeresebb volt a gyepi békák (Rana
temporaria) és a foltos szalamandrák szaporodása, mivel a hegység patakjaiban
egész évben volt megfelelő mennyiségű víz.
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretein belül az idei
évtől kísérleti jelleggel az Őrségi Tájvédelmi Körzet területén Szakonyfalu
és Szentgotthárd-Máriaújfalu határában herpetológiai monitoring vizsgálatok
indultak. A kutatások célja elsősorban adatszolgáltatás a taxon aktuális
állapotáról, másrészt tesztelni a kidolgozott mintavételi módszereket s
amennyiben szükséges, a tapasztalatok alapján javítani azokat. Sajnos az
Őrség és a Vendvidék sárgahasú unkái és alpesi gőtéi (Triturus alpestris)
a csapadékhiány miatt szintén sikertelenül zárták a szaporodási időszakot.
E fajok szaporodási esélyeit növelné a területen kialakított néhány tóka,
ugyanis e fajok nem petéznek nagyobb tavakba és patakokba sem. Az erdei
utak melletti árkok lépcsőzetes kialakítása, megakadályozva a csapadékvíz
gyors elrohanását, hasonló jó szaporodási lehetőséget biztosítana. A gyepi
béka, az erdei béka (Rana dalmatina) és a barna varangy (Bufo bufo) lárvái
a víztározókban – pl. Hársas-tóban, Vadása-tóban – az idén is ezres példányszámban
fejlődtek át apró békává.
Terveink szerint a faunisztikai és monitoring vizsgálatok tovább folytatódnak
a megyében a jövő évben is, reményeink szerint egyre több tagtársunk részvételével!
A tél ugyan még előttünk áll, azonban már most célszerű felkeresni lakóhelyünk
környékén azokat a területeket, ahol ismereteink szerint kétéltű szaporodóhely
van. Így a tél végén, tavasszal már ismert helyen mozoghatunk. Egyes fajok,
mint a gyepi béka, az alpesi gőte, a mocsári béka (Rana arvalis) vagy az
erdei béka a télvégi, kora tavaszi időszakban keresik fel a szaporodóhelyeiket.
A foltos szalamandra is korán felkeresi a patakokat, hogy megszülje lárváit,
párzási időszaka azonban csak áprilisban kezdődik a Kőszegi-hegységben.
Őket követi az időjárás melegebbre fordulásával március végén, április
elején a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a barna varangy, a kecskebéka
fajcsoport fajai (Rana kl. esculenta, Rana ridibunda, Rana lessonae) és
a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) kicsit később a tarajos gőte fajok,
az alpesi tarajos gőte (Triturus carnifex) és a Duna-vidéki tarajos gőte
(Triturus dobrogicus). Majd április végén a zöld varangy (Bufo viridis),
a zöld levelibéka (Hyla arborea) és az unkafajok, a sárgahsú unka és a
vöröshasú unka (Bombina bombina). A vízhez érkezés sorrendje az egyes években
az időjárás szeszélyei folytán nagymértékben módosulhat. Az idei évben
például a barna varangyok a Hársas-tavon megelőzték a gyepi békákat, melyek
normál körülmények között a telelőhelyeikről két héttel előttük érkeznek.
A felsorolt fajok környezeti igényei különbözők, ezért többségük szinte
soha nem fordul elő azonos szaporodóhelyen.
A hüllők általában március végén ébrednek, s ettől fogva minden meleg
napot kihasználnak. A legtöbb faj párzási időszaka április és május hónapra
esik. A tojásrakó fajok május végén, június elején rakják le tojásaikat.
Az eleventojó fajok, mint a törékeny gyík (Anguis fragilis), és a rézsikló,
a nyár második felében hozza világra kicsinyeit. Szándékosan hagytam ki
a szintén eleventojó, s hazánkban ugyan őshonos két viperafajt, ugyanis
e hüllőknek nincs hiteles Vas megyei megfigyelési adata.
Amennyiben „elvarázsolt királyfik”, „vízi gyíkok” és más csúszómászók
csodálatos világának tanulmányozására szánjuk magunkat, hasznos dolog beszerezni
néhány segítőtársat. Gondolok itt a szakirodalmak - sajnos még nem túl
bőséges - tárházára. Beszerezhető a békák hang alapján történő határozását,
monitorozását segítő kazetta és kézikönyv ANTHONY BRANDON és PUKY MIKLÓS
összeállításában, a Varangy Akciócsoport Egyesületnél (Bp. 1013. Pauler
u. 19.), és a könyvesboltokban is található már magyar nyelvű kétéltű és
hüllő határozó és ismertető kézikönyv. (GÜNTER DIESENER & JOSEF REICHHOLF
(1997): Kétéltűek és hüllők – Természetkalauz, Magyar Könyvklub, Bp., 1-287
pp.) További hasznos ismerteket gyűjthetnek, elsősorban, általános- és
középiskolás érdeklődők - természetesen nem csak e csoportokról - a különféle
természetismereti és kutatótáborokban.
Észrevételek
a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) foltmintázatának vizsgálatához
Dankovics Róbert 9721 Gencsapáti, Ady E.u.49., e-mail:drobert@fs2.bdtf.hu
R. Dankovics: Remarks on the Observations about Salamander Patterns
The author compares his own observations on pattern with those of other
authors and comments on the pattern variety, the methods of observation
and data collection and the sources of errors. He also proposes that
photos should be used instead of drawings about individuals.
Előzmények
A foltos szalamandra a Kőszegi-hegység területén az elmúlt években
több felsőoktatási intézmény hallgatójának is részlegesen vagy kizárólagosan
szakdolgozati témája volt: DANKOVICS, (1998); ILLÉS, (2000); JENEY, (2001).
E dolgozatok mindegyike foglalkozott a faj elterjedésével, s a két utóbbi
- ILLÉS; JENEY - a faj több biológiai jellemzője között, egyes alaktani
sajátosságokat is vizsgált. E sajátosságok fontos eleme a szalamandrák
foltmintázata.
Foltozottság
SZINETÁR CSABA (1991) cikkében arról számol be, hogy e faj mintázata
annyira változatos, hogy valószínűsíthetően az egyedre jellemző. A fekete
alapszínezetű testen a sárgától a bordóig változó árnyalatú foltok lehetnek,
de a Kőszegi-hegységben nem jellemző az egyszínű vöröses vagy bordó foltozottság.
A foltok szegélye, vagy kisebb részei azonban gyakran mutatnak bordós-vörös
mintázatot. A foltok kiterjedése szintén változatos. Egyes példányok szinte
teljesen feketék, míg másokon a világos foltok nagyobb egységekké olvadnak
össze és szinte sárga alapon fekete mintázatot mutatnak. Az egyes populációkban
lehetnek jellemző foltok. A Kőszegi-hegységben jellemző például a szemek
feletti és az úgynevezett parotis-foltok, melyek a fültőmirigyeken találhatók.
A fej foltjainak mérete és alakja is változatos. Fénykép alapján gyakran
önmagukban elegendőek az egyed azonosításához. A törzs – a hát és
a has oldal - foltozottsága is egyedi az eddigi adatok alapján. Ismereteim
szerint időbeni állandóságuk még nem bizonyított, bár valószínű. ILLÉS
dolgozatában megemlíti, hogy az általa megfigyelt kisebb testű példányok
„foltjai egybefüggőbbnek mutatkoznak, mint az idősebb példányoké”.
Amennyiben időben mégis változások következnek be a mintázatban, az
nem ugrásszerű gyors átalakulás, feltehetően inkább fekete-sárga arányváltozás,
tehát az ILLÉS által leírtak figyelhetők meg. Az általam vizsgált példányokon
a kisebb testű, valószínűleg egy éves egyedeken, a foltok szórtságában
és méretében nem találtam különbséget a nagyobb testű egyedekhez képest.
Módszer
ILLÉS, hivatkozva SZINETÁR cikkére, a foltos szalamandra mintázatát,
az állat körvonalait formázó vázlatba rajzolta a terepen megfogott példányok
alapján. Az általa gyűjtött 41 példányról 1994. III.09. és 1994.V.25. között
készített vázlatrajzot. Az állatok főbb méreteit és tömegét, a befogás
idejét, valamint helyét - térképen - rögzítette. A módszert JENEY is átvette,
és hasonló módon vázlatot készített 2000.V.20. és 2001.IV.05. között további
55 példányról.
A két dolgozat mintavétele között 6 év telt el, de mintavételi helyeik
nagymértékben átfedtek.
ILLÉS nem talált visszafogott példányt vázlatai alapján, hasonlóan
JENEY, aki saját vázlatait összehasonlítva ILLÉS vázlataival, abban sem
talált általa visszafogott egyedet. A fent említett két dolgozat rajzait
összehasonlítottam az általam 2001.V.11. és 2001.VI.17. között készített
46 egyedről készült fényképpel, amelyek között valószínűleg szintén nem
található visszafogott példány. Egy egyed, az ILLÉS által rajzolt 29-es
számú példány (1994.V.01.) azonban hasonlít a fényképeken szereplő 21-es
példányhoz (2001.VI.17.). Mint ahogy az ábrán is látható, közel sem azonos
a két mintázat (1. ábra).
Hibalehetőség
Az ILLÉS Péter által fogott példány testhossza 119 mm, valószínűleg
fiatal egyed. Az általam befogott és fényképezett 21-es példány kifejlett
hím egyed. A fénykép alatt olvasható 3y+ jelentése 3 évnél (year) idősebb
(+). A két adatfelvétel között több mint 7 év telt el, és a mintavételi
helyek között - Pogányok – Stájerházak – légvonalban 2,5 km a távolság,
s át kell haladni a hegység főgerincén, ami 250-300 m szintkülönbséget
jelent. A fogságban tartott szalamandrákról tudjuk, hogy nagy valószínűséggel
túlélik tizedik életévüket, de a természetes élőhelyeken ezt még nem bizonyították.
A bizonytalanságot fokozza a módszerben rejlő hibalehetőség. Jelen
esetben akkor is kételkedésre lenne okunk a két példány azonosságát illetően,
ha fényképeket tudtunk volna összehasonlítani. Itt azonban a vázlatrajz
az összehasonlítás alapja, amely a leggondosabb mintavételt feltéve is
sok pontatlanságot eredményez. A hibalehetőség hatványozottan növekszik
abban az esetben, mikor két vázlatrajzot hasonlítunk össze, amit ráadásul
két különböző személy, akár több év eltérésel készített.
Javaslat
A leírtak ismeretében javaslom, a jövőben a foltos szalamandra mintázatának
rögzítéséhez fényképfelvételt használjunk, mert ezek alkalmazása lehetővé
teszi az egyedek pontos azonosítását.
DANKOVICS, 21. számú példány (3y+) ILLÉS, 29. számú
példány
A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) a Kőszegi-hegységben ILLÉS,
JENEY, ÉS DANKOVICS
142 példány megfigyelési adata alapján
a műutak feltüntetésével, UTM 2,5 x 2,5 km felbontású térképen
Irodalom
DANKOVICS R. (1999): Kétéltű - hüllő faunisztikai vizsgálatok Vas megyében
– Vasi Szemle, 53., 1., Szombathely, pp 76-96.
ILLÉS P. (2000): Adatok a foltos szalamandra (Salamandra salamandra
L.) biológiájához a Kőszegi-hegységben – Diplomadolgozat, Pécs, pp. 1-34.
JENEY A. (2001): A foltos szalamandra (Salamandra salamandra L.) biológiája
a Kőszegi-hegységben – Diplomadolgozat, Szombethely, pp. 1-33.
SZINETÁR Cs. (1991): Védett állataink - a foltos szalamandra – Vas
Népe, Vas megye védett állatai
Megfigyelések
az uhu (Bubo bubo) viselkedéséről és táplálkozásáról
Németh Csaba 9730 Kőszeg, Arborétum u. 2., e-mail: koszegtk@matavnet.hu
Cs. Németh: Observations on the Behaviour and Feeding of the Eagle
Owl
The eagle owl is spreading in the Kőszeg Mountains. The author
summarizes his observations on activity, behaviour, feeding and nesting.
Its most active period starts just before dark. It was heard most
actively calling on March 4th. It spends the day on its favourite
pine tree, where it can be observed from a very short distance. It
feeds mostly on hedgehogs in left-off fields. It probably nests in
the area, too.
Az uhu (Bubo bubo) előfordulásáról a nyugati határszélen
csak az utóbbi 15 évből ismerünk adatokat. Bechtold István közlése szerint
1983. szeptember 20-án hoztak be hozzá a határőrök a Kőszegi-hegységből
egy legyengült példányt, amely rövidesen elpusztult (BECHTOLD, 1987). Egy
másik, hímnek tűnő uhut Kőszeg és Horvátzsidány között, az un. Mexikó-dűlő
melletti országúton ütött el egy teherautó 1994. őszén (Dankovics Róbert
szóbeli közlése). Mivel a szomszédos Burgenlandban és a közeli Alsó-Ausztriában
az uhunak stabil költőállománya ismert, várható volt megtelepedése a határ
hazai oldalának alkalmas élőhelyein is. Az első bizonyított fészkelés a
térségben 1995-ben történt a Soproni-hegységben (KÁRPÁTI, 1997).
Vas megyében a Kőszegi-hegység területén a következő,
uhu jelenlétére utaló nyomot - egy kifordított sünbőrt - 1997-ben találtuk
Dr. Markovics Tiborral. Ezt követően kezdtük célzottan keresni az uhut
magnóról lejátszott hang segítségével a hegységben és a Kőszegi Alsó-erdőn.
A keresés nem járt sikerrel, de annyit elértünk, hogy a térségben dolgozó
vadászok érdeklődését sikerült felkelteni a madár iránt. 2000. áprilisában
Molnár Tibor hivatásos vadász jelezte, hogy uhut hall szólni a területen.
Az általa megjelölt helyen magam először 2000. szeptember 13-án bizonyosodtam
meg a madár jelenlétéről. Azóta folyamatosan figyelemmel kísérem az uhu
tartózkodási helyét és mozgását, megfigyeléseimet az alábbiakban foglalom
össze.
Aktivitás
Az első megfigyelés alkalmával, szeptember közepén este
fél nyolckor láttam és hallottam meg a madarat. Ekkor hagyta el nappali
tartózkodási helyét. Az aktivitás kezdete mindig a sötétedés beállta előtti
fél óra volt, amely december végén már délután fél ötre esett és a nappalok
hosszabbodásával áprilisra érte el ismét a fél nyolcas időpontot.
A legaktívabb hangadást március 4-én tapasztaltam, amikor
a madár este fél 6-tól 6-ig mintegy 160-szor szólt.
A megfigyelésre szánt esték (kb. 20) felén sikerült hallani
a madarat, a sikeres észlelések kétharmada során pedig láthattam is az
éppen vadászni induló uhut.
Viselkedés
Megfigyeléseim szerint az uhu a nappalt erdei fenyők sűrű
lombkoronájában, a törzs mellett, ágon ülve tölti. Innen csak erős zavarásra
mozdul ki. Jelenlétét gyakran a szajkó (Garrulus glandarius), feketerigó
(Turdus merula) vagy a cinegék (Parus sp.) riasztása árulja el. Nappalozó
helyéről az alkony közeledtével mozdul ki. Ilyenkor rövid repülésekkel
a közeli fenyők koronájának csúcsába ül be vagy csúcsszáradt fák száraz
ágaira száll. Leggyakrabban ilyenkor szól. Ezekhez az ülőhelyekhez ragaszkodik,
rendszeresen ugyanazokat használja vagy váltogatja. Megszokott fái alá
beülve egészen közelről (akár 4-5m !) megfigyelhető, amint tollászkodik.
Táplálékát azonban nem itt fogyasztja el, mert maradványokat és köpeteket
e fák alatt nem találtam. Ebben a kiülő, vadászat előtti magatartásában
az időjárás nem nagyon zavarja. Alkalmanként viharos szélben és villámlásban
is sikerült megfigyelnem.
Sikeres vadászatát nem láttam, a táplálkozóterület fölött
azonban rendszeresen megfigyeltem, amint 4-5 m magasan siklott.
Táplálkozás
A madár táplálkozóhelyei főként felhagyott szántók és
bokrokkal tarkított, ritkán vagy régóta nem kaszált rétek. Biztosan bejár
szőlőkbe és gyümölcsösökbe is.
Az uhu térségünkben főként sünt és madarakat fogyaszt.
Két rendszeresen használt tépőhelyén 8 sünbőrt, egerészölyv (Buteo buteo),
réce (Anas sp.), örvös galamb (Columba palumbus), feketerigó (Turdus merula)
maradványokat találtam.
Fészkelés
Az alapos keresés ellenére fészkelését egyelőre nem sikerült
bizonyítani a területen. A megfigyelések alkalmával kétszer láttam, egyszer
pedig hallottam két madarat ugyanott. Tartózkodási helye alkalmasnak látszik
fészkelésre ezért valószínűsíthető közelmúlt- és jövőbeli fészkelése is.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Bechtold, I. (1987) Az uhu (Bubo bubo) előfordulása a Kőszegi-hegységben
PRAENORICA Folia Historico-naturalia II. p. 145-147.
Kárpáti, L. (1997) Az uhu fészkelése a Soproni-hegységben Szélkiáltó
11. p. 3-5.
A
költő gyurgyalagok (Merops apiaster) állományának felmérése Vas megyében
(2001)
Gyurácz József 9737 Bük, József A. 1./d., e-mail: gyjozsi@fs2.bdtf.hu
J. Gyurácz: Survey of Nesting Bee-eaters in Vas County in 2001
The chart demonstrates the results of the bee-eater and sand martin
surveys (in pairs) in the known and newly discovered sites. The author
found a nestful probably predated by foxes and a strange nesting hole as
well.
Az idén is felmértük az ismert költőhelyeken a Vas megyében fészkelő
gyurgyalagok és partifecskék (Riparia riparia) számát. A felmérés része
az MME RTM programjának és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorzó Rendszernek.
Bozsokon (Kelemen Tibor szóbeli közlése) és Vashosszúfalunál (és
még a bögötei adat Varga László szóbeli közlése) egy-egy újabb fészkelőhely
is ismerté vált. 2001-ben a 19 költőhelyen a költő gyurgyalag párok becsült
száma összesen 143, a partifecskéké 995 volt. A költőpárok telepenkénti
megoszlását a mellékelt táblázat tartalmazza. Döröskén és Káldon nem volt
költés, Halogyról nincs adat. Gércén a gépkezelő közlése szerint májusban
1-2 pár próbálkozott költéssel, de a felmérés során itt gyurgyalagot nem
láttam. Perenyén egy, még tokos tollakat viselő fiókát találtam elpusztultan
a költőüreg bejárata alatt. A bejárat 0,5 m-re volt földfal alsó
szélétől. A közelben egy lakott rókavár is volt. A fiókát valószínúleg
róka pusztíotta el.
Az Idén Győrváron és Olaszfán is költöttek gyurgyalagok szabálytalan
alakú, erősen erodálódott, nagy bejárati nyílással rendelkező költőüregben.
Ha a fiókák nem jöttek volna ki etetéskor a bejárat széléig, akkor az ilyen
üreget „nem lakott”-nak tekintettem volna, hisz az üreg bejárata nem hasonlított
a klasszikus, kör alakú, „bakhátas” lakott üreg bejáratához. 2001-ben szándékos
emberi pusztítást nem tapasztaltam. Kérem tagtársaimat, akik újabb gyurgyalagtelepről
tudnak, hogy jelezzék számomra. Előre is köszönöm!
Település | Gyurgyalag | Partifecske |
Bozsok (régi) | 19 | - |
Bozsok (új) | 5 | - |
Bögöte | 4 | - |
Cák | 1 | - |
Egervölgy | 4 | 100 |
Gérce | - | 250 |
Győrvár | 5 | 400 |
Hosszúpereszteg | 8 | 15 |
Ikervár | 49 | - |
Köcsk | 2 | - |
Mersevát | 7 | 120 |
Molnaszecsőd | 1 | - |
Olaszfa | 4 | 100 |
Pácsony | 7 | - |
Perenye | 18 | - |
Petőmihályfa | 3 | - |
Tormásliget | 6 | 10 |
Vashosszúfalu (régi) | 9 | - |
Vashosszúfalu (új) | 2 | - |
Tömördi
Természetvédelmi és Madárgyűrűző Tábor (2001)
Bánhidi Péter 9700 Szombathely, Nagy L. u. 36., e-mail: peter.banhidi@ktm.x400gw.itb.hu
P. Bánhidi: Conservation and Bird Ringing Camp in Tömörd in 2001
The spring ringing camp was held between April 29th and May 6th and
198 individuals of 34 species were ringed. The autumn ringing camp
started on August 5th and ended on November 18th. It does not seem
practical to stretch the end date so long and next year we plan to have
a ringing camp between late July and early November. The chart shows
the species, their numbers in the spring ringing, the nesting pairs in
May and the autumn ringing sums. Two foreign ringed birds were recovered,
a willow warbler and a goldcrest.
2001-ben Tömördön két Actio Hungarica madárgyűrűző tábort rendeztünk.
A tavaszi tábor április 29-tól május 6-ig tartott. A gyűrűzést Polovitzer
Péter végezte. A 8 nap alatt 34 faj 198 példánya kapott gyűrűt, 56 volt
a visszafogás. Sajnálatos, hogy a tó már erre az időszakra kiszáradt. Ez
nagyban befolyásolta a fajösszetételt.
Az őszi vonulás vizsgálatára szervezett tábor augusztus 5-től november
18-ig működött, ami azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest (akkor csak augusztus
20-án kezdtünk) újabb időtartam-növekedés történt. Ezzel lényegében átfogjuk
a teljes őszi vonulást. Két év tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy
november első hetét követően oly mértékben csökken a befogott madarak száma,
hogy célszerűtlennek tűnik a tábort a jövő évben ebben az időszakban fenntartani.
Ennek értelmében 2002-ben várhatóan július 28-tól november 10-ig tart majd.
A korábbiak szerint a gyűrűzők ez évben is hetente (vasárnap) váltották
egymást.
A komfortosabb körülmények kialakítása érdekében a tavaszi időszakban
a konyhasátor helyére Lepold Zoltán irányításával egy nyitott fa épületet
állítottunk fel, melynek padlása alvásra is alkalmas.
Az őszi táborban 74 faj 4367 példánya kapott gyűrűt. Jelentős volt
az előző évi gyűrűzött madarak megkerülése is. A tábor ideje alatt két
külföldi gyűrűs madár is visszafogásra került: egy prágai gyűrűs fitisz
füzike (Phylloscopus trochilus) és egy moszkvai gyűrűs királyka (Regulus
regulus).
A fajokat és a fajonkénti példányszámokat a mellékelt táblázat tartalmazza.
(kiegészítve a költési időben, május 21-22-én pontszámlálással felvételezett
38 faj 140 példányának adataival - a szerk.).
Ez évben is 27 hálóval történt a befogás, a tóban álló hálókat azonban
az utolsó két hétre le kellett szedni. Ekkor történt ugyanis a tó már régóta
tervezett iszapolása. Lendvai Imre tagtársunk szervezésében és közreműködésével
valósult meg a munka, melynek során eltávolították a korábbi nyílt víz
helyéről a növényzetet és az évtizedek során lerakódott szerves iszapot.
Kisebb iszapolás történt ezen kívül a mocsárterület másik mélypontján is.
Várható, hogy még szűkös csapadék esetén is jelentős nyílt vízfelület visszaalakulását
eredményezi a beavatkozás.
A tábor ideje alatt az állagmegóvás érdekében megtörtént a ház újrafestése,
melyet Ruff Andrea tagtársunk és Eichardt János polgári szolgálatosunk
végzett el.
Szeptemberben ez évben is elvégeztettük a rétterületeken a szárzúzást.
Faj | Tavaszi vonulás | Költés | Őszi vonulás |
balkáni fakopács (D. syriacus) | 1 | - | 1 |
barátcinege (P. paustris) | 2 | - | 16 |
barátposzáta (S. atricapilla) | 59 | 7 | 319 |
barázdabillegető (M. alba) | 1 | - | 6 |
berki tücsökmadár (L. fluviatilis) | - | - | 2 |
cigány csaláncsúcs (S. torquata) | 1 | 2 | 46 |
citromsármány (E. citrinella) | 2 | 6 | 209 |
cserregő nádiposzáta (A. scirpaceus) | 2 | - | 2 |
csicsörke (S. serinus) | - | - | 4 |
csilpcsalp füzike (Ph. collybita) | 4 | 6 | 332 |
csuszka (S. europaea) | - | - | 22 |
dolmányos varjú (Corvus corone cornix) | - | 1 | - |
énekes nádiposzáta (A. palustris) | 3 | 1 | 5 |
énekes rigó (T. philomelos) | 2 | 6 | 64 |
egerészölyv (B. buteo) | - | 1 | 4 |
erdei pinty (F. coelebs) | 3 | 7 | 25 |
erdei pityer (A. trivialis) | 4 | 2 | 31 |
erdei szürkebegy (P. modularis) | - | - | 59 |
fácán (Ph. colchicus) | - | 2 | 2 |
fekete harkály (D. martius) | - | 4 | 1 |
fekete rigó (T. merula) | 3 | 10 | 162 |
fenyőpinty (F. montifringilla) | - | - | 2 |
fenyvescinege (P. ater) | - | - | 2 |
fitisz füzike (Ph. trochilus) | 5 | - | 123 |
foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus) | - | - | 1 |
függőcinege (R. pendulinus) | - | - | 1 |
fülemüle (L. megarhynchos) | - | - | 10 |
fürj (C. coturnix) | - | 3 | 3 |
füsti fecske (H. rustica) | - | 7 | 69 |
geze (H. icterina) | - | - | 7 |
hantmadár (O. oenanthe) | - | - | 1 |
házi rozsdafarkú (Ph. ochruros) | - | - | 43 |
hegyi fakusz (C. familiaris) | - | 1 | 11 |
héja (A. gentilis) | - | - | 1 |
kakukk (C. canorus) | - | 1 | - |
karvaly (A. nisus) | - | - | 1 |
karvalyposzáta (S. nisoria) | 5 | - | - |
kék cinege (P. caeruleus) | 4 | 1 | 188 |
kenederike (C. cannabina) | - | - | 3 |
kerti poszáta (S. borin) | 3 | - | 20 |
kerti rozsdafarkú (Ph. phoenicurus) | 3 | - | 23 |
királyka (R. regulus) | - | - | 451 |
kis fakopács (D. minor) | - | - | 10 |
kis légykapó (F. parva) | - | - | 3 |
kis poszáta (S. curruca) | 1 | - | 71 |
kormos légykapó (F. hypoleuca) | 2 | - | 137 |
lappantyú (C. europaeus) | - | - | 1 |
meggyvágó (C. coccothraustes) | 6 | 1 | 11 |
mezei pacsirta (A. arvensis) | - | 7 | 1 |
mezei poszáta (S. communis) | 39 | 1 | 81 |
mezei veréb (Pas. monatnus) | 6 | 9 | 182 |
molnárfecske (D. urbica) | - | - | 7 |
nádi sármány (E. schoeniclus) | 1 | 2 | 49 |
nagy fakopács (D. major) | - | 4 | 6 |
nagy őrgébics (L. excubitor) | - | - | 1 |
nyaktekercs (J. torquilla) | 1 | - | 9 |
ökörszem (T. troglodytes) | - | - | 55 |
örvös galamb (Columba palumbus) | - | 2 | - |
örvös légykapó (F. albicollis) | - | - | 3 |
őszapó (Ae. caudatus) | 1 | - | 109 |
réti pityer (A. pratensis) | - | - | 3 |
réti tücsökmadár (L. naevia) | 3 | 2 | 22 |
rozsdás csaláncsúcs (S. rubetra) | 4 | - | 16 |
rövidkarmú fakusz (C. brachydactyla) | - | 1 | 17 |
sárgarigó (O. oriolus) | - | 5 | - |
seregély (S. vulgaris) | 1 | 11 | 1 |
sisegő füzike (Ph. sibilatrix) | - | 2 | 11 |
sordély (M. calandra) | - | 6 | 3 |
süvöltő (P. pyrrhula) | - | - | 27 |
szajkó (G. glandarius) | - | - | 5 |
széncinege (P. major) | 2 | 6 | 153 |
szőlőrigó (T. iliacus) | - | - | 102 |
szürke légykapó (M. striata) | 1 | - | 47 |
tengelic (C. carduelis) | - | - | 15 |
tövisszúró gébics (L. collurio) | 19 | 4 | 77 |
tőkésréce (A. plathyrhynchos) | - | 2 | - |
tüzesfejű királyka (R. ignicapillus) | - | - | 38 |
vadgerle (S. turtur) | - | 2 | - |
vízityúk (G. chloropus) | 1 | - | - |
vörösbegy (E. rubecula) | 3 | 3 | 753 |
zöld küllő (P. viridis) | - | 1 | 2 |
zöldike (C. chloris) | - | 1 | 67 |
A lezúzott növényanyagot, a gyakorlaton lévő vadásztanulók segítségével
össze is gyűjtöttük.
Már hagyományosan heti 4-4 hetesi szolgálatos vadásztanuló segítette
a tábor tevékenységét a Hermann Ottó Szakközépiskolából. A következő évben
az együttműködés várhatóan bővül és környezetvédelem szakos tanulókat is
be tudunk vonni a munkába.
A tábort sokan keresték föl az idén is. A gyermekcsoportokon kívül
több érdeklődő érkezett az ország különböző területeiről és két alkalommal
osztrák vendégeink is voltak, többek között az Ilmitzi (Fertőzug, Seewinkel)
biológiai kutatóállomásról.
Végül név szerint szeretném felsorolni azokat akik akár gyűrűzőként,
akár segítőként a tábor szervezésében, működtetésében aktívan és rendszeresen
részt vettek: Eichardt János, Góczán József, Grúber Ágnes (Sümeg), dr.
Gyurácz József, Illés Péter, Kelemen Tibor, Kiss János (Pécs), Koszorús
Péter, Lepold Zoltán, Lőrincz Csilla, Németh Csaba, Polovitzer Péter, Ruff
Andrea, Szentendrei Géza (Szentendre), Varga László, Wisztercill János
(Rábaszentmihály).
Köszönet illeti őket azért, hogy a Vas megyei madártan egyik meghatározó
tevékenységét segítették.
Gallyfészkek
térképezése a Rába mente keményfás ligeterdeiben
Fehér István (1) - Mesterházy Attila (2)
1. 9662 Tompaládony, Kossuth L. u. 2.
2. 9662 Mesterháza, Petőfi S. u. 2.
I. Fehér, A. Mesterházy: Mapping Branch-Nests in the Hard-wood
Groves along the Rába
The authors report on the characteristics of the surveyed forests –
decreasing in size an the whole. They mapped the nests in winter
and checked them in late spring. Black storks have disappeared.
Nesting birds they found: buzzard, raven, goshawk.
2001-ben folytattuk a gallyfészkek felmérését a Rába Vas megyei szakaszán
található keményfás ártéri ligeterdőkben. A térképezést télen végeztük,
majd a megtalált fészkeket késő tavasszal ellenőriztük. Egyes erdőket kora
tavasszal is ellenőriztük, hogy felderítsük az idei megtelepedéseket is.
A felmért erdők összesen 19 db 2,5 x 2,5 UTM négyzetre (118,75 km2) terjedtek
ki:
Kapu-szegi erdő (XN55B3, B4, D1, D2): Rábakecöltől Répcelak felé húzódó
erdő, mely a gáton kívül pár 100 m szélességben kíséri a folyót. Az erdőt
már a 90-es évek eleje óta vizsgáljuk, ekkor még a jelenlegi kiterjedésének
másfélszeresét érte el az idős állomány. A 80-as években még állt az erdő
a hullámtéren is, ekkor még költött itt a fekete gólya (Ciconia nigra).
A 90-es évek közepén még 8 gallyfészket találtunk itt, ebből 4 volt a lakott
(egerészölyv - Buteo buteo). Jelenleg 2 pár egerészölyv fészkel a mára
már jelentősen feldarabolódott erdőben és az utóbbi években megtelepedett
egy hollópár (Corvus corax) is.
Bezerédi erdő (XN54A1, A3): A nicki műgáttól Ny-ra található a Rába
bal partján ármentett területen kis kiterjedésű, jelenleg 1 pár egerészölyv
fészkel benne évek óta.
Rózsa majori berek (XN43C3, C4, D3, XN44D4, XN53A1, A2) : A legnagyobb
kiterjedésű, de sajnos eléggé felszabdalt keményfás ligeterdő a Vas megyei
Rába szakaszon, Sárvár mellett. 2001-ben 4 pár egerészölyv fészkelését
figyeltük meg az erdőben. A város közelsége miatt jelentős a terület zavartsága.
Gógány (XN42A3, A4): Ikervár közelében a Csörnöc és a Rába között terül
el ez a valaha szebb napokat látott erdő. Mára jórészt nemesnyárral telepítették
be a kitermelt keményfás állományokat. Jelenleg 1 pár egerészölyv költ
az erdőben.
Rumi erdő (XN31C2, C4): Rumtól Ny-ra található a Csörnöc és a Rába
között, nagy része fiatalkorú állományból áll. A Csörnöc partjától elnyúlik
egészen a Rába partjáig. Az erdőben 2 pár egerészölyv és 1 pár héja (Accipiter
gentilis) fészkelését jegyeztük fel.
Hollósi erdő (XN20C3, XN21D4, XN31B2): Nagymákfa közelében található
a Rába mente legnagyobb összefüggő keményfás ligeterdeje. Sajnos jelentős
része rontott erdő, telepített lucfenyves illetve akácos. A területen
nem is olyan rég még fekete gólya is fészkelt, mára azonban eltűnt. 2001-ben
3 pár egerészölyv, 1 pár héja és 1 pár holló fészkelt a területen. Remélhetőleg
a tervezett Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet kialakításával az erdő néhány
értékes része is védelem alá kerül.
Kőszegszerdahely,
Bozsok és Velem madárvilága a Mindennapi Madaraink Monitoringja alapján
Magyar Linda 9725, Kőszegszerdahely, Kőszegi u. 2.
e-mail: mlinda@jurisich-koszeg.sulinet.hu, magyarli@freemail.hu
L. Magyar: Avifauna of Kőszegszerdahely, Bozsok and Velem on the
Basis of the Monitoring of Common Birds Project
The surveyed square consists of mostly open areas (65%( and forests
(35%). It has very varied habitats and communities. The author
lists the bird species she found.
2001-ben kezdtem el a terület felmérését a Monitoring szerint. Az egyik
megfigyelési nap 04.29-én, a másik 06.03-án történt. Mint a cím is jelzi,
a négyzetbe – amely az XN14B3-as – Kőszegszerdahely, Bozsok és Velem községek
és külterületeik tartoznak.
Az élőhelyek közül kiemelendők az óriási területet elfoglaló parlagok
és az ebből kialakult spontán erdősödő-cserjésedő vidékek. De meg kell
említeni még a fűz-nyár ligeteket, a gyertyános-tölgyeseket, az erdősávokat,
a gyümölcsösöket, a bozsoki Sibrik-kastély parkját, a patakokat, az erdei-
és lucfenyveseket, a kisebb nádasokat, a gabonaföldeket és természetesen
a lakott területeket. Mint látjuk a négyzet nagyságához képest nagyon változatos
a növényzet összetétele és ennek köszönhetően a madárvilág is. Az élőhelyek
aránya a következő: a terület 65 %-a nyílt terület, a többi mind erdősülő
vagy erdős rész. A nyílt területek 40 %-a többéves parlag, a maradék 60
%-ba beletartoznak a kaszálók, kertek, nádasok és az egyéb nyílt társulások.
A fás területek 50 %-a a már említett spontán erdősödő-cserjésedő vidékek,
30 %-a gyertyános-tölgyes, 10 %-a ártéri erdő és újabb 10 %-a luc- és erdeifenyves.
A szél vátozó – a Beaufort-skála szerint 0-3 erősségű – volt, és az
eső csak egyetlen egyszer és csak egy megfigyelési pontnál kapott el. A
felmérés során 49 madárfaj lett megfigyelve, ebből 40 került a felmérőlapokra.
A négyzet három leggyakoribb madárfaja a felmérés szerint a fácán (Phasianus
colchicus), az énekes rigó (Turdus philomelos) és a mezei pacsirta (Alauda
arvensis) lett.
Felmért fajok: {kapcsos zárójelben az egyes fajok egyedszáma},
dőlt betűvel megjegyzések
balkáni gerle (Streptopelia decaocto) {17}
barátposzáta (Sylvia atricapilla) {18}
barázdabillegető (Motacilla alba) {1}
berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) {3}
búbos cinege (Parus cristatus) {1}
citromsármány (Emberiza citrinella) {19}
csicsörke (Serinus serinus) {2}
csilpcsalp-füzike (Phylloscopus collybita) {9}
csuszka (Sitta europaea) {2}
dolmányos varjú (Corvus corone cornix) {1}
egerészölyv (Buteo buteo) {2}
- a négyzet leggyakoribb ragadozómadara
énekes rigó (Turdus philomelos) {24}
erdei pinty (Fringilla coelebs) {11}
fácán (Phasianus colchicus) {25}
fekete rigó (Turdus merula) {21}
fenyvescinege (Parus ater) {1}
foltos nádiposzáta (Acrochephalus schoenobaenus) {1} -
egy nádasban énekelt
fürj (Coturnix coturnix) {5}
- itt gyakori
házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) {1}
házi veréb (Passer domesticus) {4}
hegyi billegető (Motacilla cinerea) {2}
- a bozsoki patakoknál fészkel
holló (Corvus corax) {1}
- a hegységi pár táplálkozóterülete a négyzet
kakukk (Cuculus canorus) {5}
karvalyposzáta (Sylvia nisoria) {2}
kékcinege (Parus caeruleus) {5}
kisposzáta (Sylvia curruca) {4}
kormos varjú (Corvus corone corone) {1}
- a környéken gyakran látni
mezei pacsirta (Alauda arvensis) {22}
mezei veréb (Passer montanus) {3}
nagy fakopáncs (Dendrocopos major) {6}
nyaktekercs (Jynx torquila) {1}
örvös galamb (Columba palumbus) {1}
sárgarigó (Oriolus oriolus) {6}
seregély (Sturnus vulgaris) {8}
sordély (Miliaria calandra) {6}
széncinege (Parus major) {12}
tengelic (Carduelis carduelis) {5}
tövisszúró gébics (Lanius collurio) {2}
vadgerle (Streptopelia turtur) {11}
zöldike (Carduelis chloris) {2}
Egyéb megfigyelt fajok: (a pontváltás közben észlelt fajok)
bíbic (Vanellus vanellus)
- a Bíbic Adatlapra feljegyezve
fekete harkály (Dryocopos martius)
- egy erdei nyiladékon átrepült
fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus)
- az erdősödő területeken sokhelyütt fészkel
füstifecske (Hirundo rustica)
kék galamb (Columba oenas)
- táplálkozás közben búgó egyedeket figyeltem
molnárfecske (Delichon urbica)
parlagi galamb (Columba livia f. domestica) - egyenlőre csak
Bozsokon fészkelnek
sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix)
- zárt erdőkben fészkel
szajkó (Garrulus glandarius)
A felmérés közben két, egyenként 50-60 példányból álló agárkosbor-populációt
(Orchis morio) találtam, köztük egy fehér példányt is!
Ha valakit érdekel a Monitoring felépítése, vagy szívesen velem tartana
a téli vagy tavaszi felméréseken és az utazást meg tudja oldani, az megtalálhat
a fenti elérhetőségeken. Előszeretettel várom!
Partimadarak
őszi vonulása a Cséri-halastavakon
Fehér István(1) - Mesterházy Attila(2)
1. 9662 Tompaládony, Kossuth L. u. 2.
2. 9662 Mesterháza, Petőfi S. u. 2.
I. Fehér, A. Mesterházy: Autumn Migration of waders on the Cséri
Fishing Ponds
The extremely dry summer dries up one of the ponds and waders could
find an excellent feeding site on the mudflats. The authors list
the species they observed with dates and numbers.
A Cséri-halastavak Győr-Moson-Sopron megyében találhatók, a megyehatártól
kb. 2 km-re. A közelmúltban téglagyár működött a területen, ennek köszönhetően
jött létre a tórendszer. Az idei száraz nyár miatt az egyik tó nagyon kiszáradt,
így iszappadok jöttek létre, amelyeken a partimadarak kiváló táplálkozó
területet találtak. Az nyári-őszi időszakban megfigyelt fajokat közöljük:
Kis lile (Chardadrius dubius): július 18. 4 pl, augusztus 21. 1 pl
Bíbic (Vanellus vanellus): július 19. 1 pl, augusztus 17. 1 pl
Temminck partfutó (Calidris temminckii): augusztus 15. 2 nr. pl, 21.
1 pl,
26. 2 pl, 29. 1-2 pl (két különböző tavon)
Havasi partfutó (Calidris alpina): szeptember 01. 1 átszineződő pl,
16. 1 pl
Pajzsos cankó (Philomachus pugnax): július 18. 1 fekete gallért viselt
him,
augusztus 18. 1 pl
Sárszalonka (Gallinago gallinago): augusztus 12. 7 pl, 15. 4 pl, 17.
10 pl, 18. 5 pl
19. 10 pl, 21. 12 pl, 29. 5 pl, szeptember 01. 10 pl
Szürke cankó (Tringa nebularia): július 19. 1 pl, 25. 1 pl, augusztus
12. 2 pl,
15. 10 pl, 17. 10 pl, 18. 2 pl, 19. 1 pl, 21. 2 pl, szeptember
01. 1 pl, 07. 1 pl
Füstös cankó (Tringa erythropus): augusztus 12. 3 pl, 15. 10 pl, 17.
3 pl,
18. 1 pl, 29. 2 pl, szeptember 07. 1 pl
Piroslábú cankó (Tringa totanus): augusztus 17. 1 pl, 18. 1 pl, 19.
1 pl, 26. 1 pl
Erdei cankó (Tringa ochropus): augusztus 12. 1 pl, 15. 1 pl, 17. 2
pl, 18. 2 pl,
21. 2 pl
Réti cankó (Tringa glareola): május 10. 5 pl, július 18. 11 pl, augusztus
12. 1 pl, 15. 2 pl, 17. 2 pl, 18. 6 pl, 19. 5 pl, 21. 3 pl, 29. 3
pl
Billegető cankó (Tringa hypoleucos): május 10. 2 pl (párban), július
18. 1 pl, 25. 2 pl, augusztus 12. 2 pl, 15. 2 pl, 17. 2-3 pl, 18. 2 pl,
26. 1 pl, szeptember 01. 1 pl
Egyéb érdekességként egy fiatal fekete gólya (Ciconia nigra) is előfordult
itt 2001. augusztus 12-én. A küszvágó csér (Sterna hirundo) és a kormos
szerkő (Chlidonias niger) egy-egy példányát is megfigyeltük vonulási
időszakban.
Mogyorós
pele (Muscardinus avellanarius) megfigyelések a tömördi odútelepen
Lepold Zoltán 9100 Tét, Szabadság u. 30., e-mail: lezoli@axelero.hu
Z. Lepold: Observations of the Muscardinus avellarianus in the Nestbox
Colony of Tömörd
The nestbox colony is situated near an oak forest, among dogrose, hawthorn,
oak wild pear and pine trees. The small mammal was found in spring
and autumn as well, always in the B-type nestboxes. The author lists
his findings in a chart of dates, number of nestbox, number of the animals
and the species of the tree.
Egyesületünknek Tömördön van odútelepe, amit 1996-tól
én gondoztam. Az odútelep egy kb. 60 éves tölgyerdő melletti bokrosban
helyezkedik el, a galagonya és csipkebokrok közt tölgy, vadkörte és erdeifenyő
található. Egy kisebb akácerdőt is körülölelnek a cserjék. Az odúk az tölgyerdő
szélétől kezdődnek, és a bokros szinte minden nagyobb fáján függ egy-egy.
Ősszel és tavasszal is rendszeresen találtam mogyorós
pelét néhány odúban, mindig a B - típusú odúkban, a néhány más típusú odúban
ezidáig egyszer sem fordultak elő. A pelés odúk nagy része nem a tölgyerdő
szélén lévő volt, hanem attól távolabb, a bokrosban.
A mogyorós pelék kedvelik a dús aljnövényzetet,
emiatt a tömördi bozótos megfelelő élőhely számukra, annál is inkább, mert
a bokrok rügyeitől a gyümölcsön át a makkokig mindenből terített asztal
várja őket. Nyáron a bokrok ágai között épített fészekben hozzák világra
kölykeiket, de télre védettebb helyen bújnak meg: száraz földi üreget,
odút, mesterséges fészekodúkat is elfoglalnak. Érdekes adat a 1999. 05.
06.-tól 1999. 06. 24-ig a 14-es odúban megfigyelt pele, amely a szokottnál
jóval tovább lakott a „téli szálláson”.
Az eddig feljegyzett mogyorós pele adataim:
|
odú száma | példány | fafaj |
97. 07. 08. | 34 | 1 | erdei fenyő |
97. 10. 23 | 16
36 |
3
1 |
akác
tölgy |
98. 04. 05 | 28
37 |
1
1 |
vadkörte
vadkörte |
98. 05. 02 | 21
22 |
2
1 |
tölgy
tölgy |
98. 06. 22. | 11
20 26 |
1
1 1 elpusztult |
vadcseresznye
tölgy tölgy |
99. 05. 06. | 14 | 2 | tölgy |
99. 06. 02. | 14 | 2 | u. a. |
99. 06. 10. | 14 | 1 | u. a. |
99. 06. 17. | 14 | 1 | u. a. |
99. 06. 24. | 14 | 1 | u. a. |
00. 09. 30. | 4
5 |
1
1 |
tölgy
tölgy |
Degen-madártej
(Ornithogalum x degenianum) Vas megyében
Keszei Balázs 9730 Kőszeg, Hunyadi u. 10., e-mail: keszei@server.jurisich-koszeg.sulinet.hu
B. Keszei: Endemic Ornithogalum x degenianum in Vas County
The author found this endemic permanent hybrid plant (described first
in 1927) in the north of Vas county. This rarity deserves more attention.
2000. április 21-én Vas megye északi részén, Vámoscsalád és Vasegerszeg
között, az ún. Hegyerdőben addig sohasem látott Ornithogalum példányokat
figyeltem meg. A még lombozat nélküli akácerdő gyér aljnövényzetében kb.
200 m2 területen 52 egyedet számoltam meg. A termőhely természetvédelmi
szempontból igen jelentéktelen, a degradált akácosok szinte minden jellegzetességét
magán hordozza. Fajai: Chelidonium majus, Ficaria verna, Gagea pratensis,
Galium aparine, Geranium robertianum, Lamium purpureum, Robinia pseudo-acacia,
Sambucus nigra, Stellaria media, Taraxacum officinale.
Annak ellenére, hogy a közelben hasonló akácosok vannak, az említett
madártej (sárma) fajhoz tartozó példányok a környező területeken nem találhatók.
Határozó könyvek és leírások alapján kiderült, hogy a Degen-madártej
egyedei virágoznak a Hegyerdőben.
A Degen-madártej (Ornithogalum x degenianum POLGÁR) hazai keletkezésű
(autochton) és csak hazánkban előforduló (endemikus), a kónya sárma (Ornithogalum
boucheanum (Kunth) Asch.) és az ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum L.)
állandósult hibridje. Dr. Polgár Sándor tanár úr találta 1927-ben
és adta meg első leírását a Magyar Botanikai Lapokban 1928-ban. A növény
Pápakovácsi közelében egy lucernatábla széléről került elő. A felfedező
DEGEN ÁRPÁD (1866-1934) botanikusunkról, a Balkán-félsziget európai hírű
kutatójáról nevezte el.
A Degen-sárma az irodalom szerint ligeterdők, vetési gyomtársulások
ritka növénye. Ismert előfordulásai: Pápa, Pápakovácsi, Lesenceistvánd,
Zala: Bezeréd, Sormás, Mezőföld: Németkér, Duna-vidék: Szigetújfalu.
A Vámoscsalád határából előkerült példányokra illik Polgár Sándor leírása,
bár ezek a növények habitusukban jobban magukon viselik az ernyős sárma
jellegzetességeit. A virágok kívül fehérek, belül zöldesek, „húsosak”.
A lepellevelek mérete 18-21 mm közötti. A belső porzók szalag alakúak (8-10
mm), csúcsukon háromfogúak. A virágzat a kónya sármáénál lazább. A növény
25-30 cm magas, 5-15 virággal.
2001. május 1-én a fent említett helyen újra megtaláltam a növényeket.
Az alapos keresés során, az erdőn kívül, útszéli árokparton (Arrhenatherum-ban)
is sikerült néhány egyedre akadni. A szülőfajok közül az ernyős sárma a
Répce menti rétek, árokpartok gyakori növénye, a kónya sárma pedig Nick,
Uraiújfalu, Csönge térségében megmaradt gyepfragmentumokon virágzik, néhol
tömegesen.
Endemikus volta, ritkasága, tudománytörténeti kapcsolódásai miatt a
Degen-madártej mindenképpel több figyelmet érdemel!
Köszönettel tartozom Balogh Lajos botanikusnak, aki az irodalmi adatok
felderítésében önzetlenül segített.
Adatok
a kenyeri repülőtér vegetációjának és flórájának ismeretéhez
Keszei Balázs 9730 Kőszeg, Hunyadi u. 10., e-mail: keszei@server.jurisich-koszeg.sulinet.hu
B. Keszei: Data on the Vegetation and Flora of Kenyeri Airport
The area is like a dry grassland. It came about with the clearing
of the oak forest and grazing as well as stamping. In summer it burns
out. The author lists the species of interest.
Vas megye északkeleti szeglete az Alsó-Kemenesháthoz , más szerzők szerint
a Felső-Kemenesalja kistájhoz tartozik. A domborzatot tekintve leghomogénebb
része a Cser, amely Sárvártól északkeletre terül el. Szinte asztalsima
felszínét vastag Rába-kavics borítja.
Növényföldrajzi szempontból a kenyeri repülőtér a Nyugat-Dunántúl
flóravidékének (Praenoricum), alpokalji flórajárásának (Castriferreicum)
peremén található.
Bár jelen dolgozatnak nem célja az állattani feltárás, mégis említést
követel, hogy itt él a legnagyobb Vas megyei ürge (Spermophilus citellus)
populáció. Maga a repülőtér jelenleg juhlegelőként hasznosított, cserjésedő,
nyílt terület. Kökény (Prunus spinosa), galagonya (Crataegus monogyna)
cser és molyhos tölgy (Quercus cerris, Q. pubescens) egyedekkel, foltokkal
mozaikos vegetációja az alföldi száraz gyepekkel mutat rokonságot. Azokhoz
hasonlóan rövidfüvű, főként veresnadrág és pusztai csenkesz (Festuca pseudovina,
F. rupicola) által dominált, a legeltetés hatására erősen átalakult cönózisok
jellemzik. Eredetüket tekintve valószínűsíthető, hogy sztyeprétek leromlásával,
a cseri erdők kivágása utáni legeltetéssel taposással alakultak ki. A ledegradáltabb
helyeken a veresnadrág csenkesz is visszaszorul és az egyéves füvek (Poa
bulbosa, Hordeum murinum, Bromus mollis) valamint a kétszikűek (Artemisia
vulgaris, Plantago lanceolata) válnak uralkodóvá.
Igazi karakterfajokat ezidáig nem sikerült fellelni, csupán egyes túlélő
fajok jelzik a potenciális vagy eredeti növénytakarót. Példaként említem
a magyar szegfűt (Dianthus giganteiformis ssp. pontederae), az agárkosbort
(Orchis morio) és a tavaszi héricset (Adonis vernalis) amelynek áprilisi
virágzása mindenképpen vasi kuriózum.
A repülőtér gyepterületein a fenti okok miatt erőltetettnek tetszene,
ha mindenképpen a klasszikusan leírt társulások elkülönítésére törekednénk.
Az asszociációk megkülön-böz-tetése csak fragmentálisan lehetséges. Fiziógnómiájuk
és fajaik alapján homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinae), füves
puszták (Achilleo-Festucetum pseudovinae), löszlegelők (Cynodonto-Poëtum
angustifolae) szárma-zé--kaiknak tekinthetők. A folyamatos legeltetés valamint
a terület nyári „kiégése” a teljes flóraállomány felvételezését erősen
megnehezíti, a mellékelt listát még nem tekinthetjük teljesnek (1.táblázat).
A kenyeri repülőtér élő és élettelen természeti értékeinek alapos feltárását
szükségesnek, védetté nyilvánítását megfontolásra érdemesnek tartom.
1. táblázat A kenyeri repülőtér fajlistája
TERMÉSZETVÉDELMI NEVELÉStavaszi hérics (Adonis vulgaris)
borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum)
lúdfű (Arabidopsis thaliana)
fekete üröm (Artemisia vulgaris)
puha rozsnok (Bromus mollis)
tavaszi sás (Carex caryophyllea)
lappangó sás (Carex humilis)
korai sás (Carex praecox)
útszéli imola (Centaurea biebersteinii)
Madarász Ovi
Lőrincz Csilla 9700 Szombathely, Széll K. u. 51.
Cs. Lőrincz: Birdwatcher Kindergarten
The author has 5 years’ experience. She describes children as
genuinely interested in nature, who have no disgust of bugs or frogs, which
they learn from adults. They enjoy playing outdoors and learning about
birds in various programmes the author lists.
A természetről:
" Csak arra van szükség, hogy a gyerekeknek
elegendő képet adjunk a harmóniáról,
ezzel biztosan megakadályoznánk,
hogy vakká váljanak vele szemben ..."
/ Konrad Lorenz /
A gyermekek eleve úgy születnek, hogy mindent szeretnek ami természetes.
Nem jelent nekik undort egy bogár vagy béka kézbevétele. Ők még feltétlenül
szeretik a természet minden "csúfságát", az undort mi tanítjuk nekik.
A mai rohanó világunkban kevés idejük van a szülőknek arra, hogy tapasztalatokat
gyűjthessenek gyermekeik a TERMÉSZET megannyi szépségéről, csodálatos világáról.
Hiszen milyen nagy öröm számunkra egy kismadár megsimogatása, vagy egy
kis szarvasgida hozzájuk dörgölőzésének élménye és az a sok minden, amit
sajnos a szülők nem mindig tudnak biztosítani gyermekeik számára.
Ezért fontos már óvodás korban elkezdeni a természet szeretetére, megbecsülésére
nevelni gyermekeinket, amíg nem késő. A kisgyermek sajátos életkori tulajdonsága
alapján még naiv rácsodálkozással szemléli és fogadja be a természet varázslatos
világát. Az óvodai nevelés hatalmas területe foglalkozik a környezeti neveléssel,
a természet megismerésének fontosságával, de sokan nagyon kevés időt szánnak
a gyermekek ilyen irányú nevelésére. Ezért tartom fontosnak, hogy a mi
óvodánk már rég óta törekszik arra, hogy a gyerekek minél több tapasztalatot,
ismeretet szerezhessenek e területen is.
Ilyen előzmények hatására indult be, és már ötödik éve működik a madarász
ovi Szombathelyen az Aréna Utcai Óvodában. Egyre több óvoda érdeklődik
e programunk iránt azért, hogy minél több féle tapasztalatot szerezhessenek
gyermekeik a természet alapos megismeréséhez.
A madarászovi eltér az óvodai neveléstől, hiszen többnyire az óvodai
életen kívül szervezzük programjainkat, általában hétvégeken. Az óvodában
( altatási idő alatt ) diaképeken figyelhetjük meg azokat a madarakat,
amikkel már madárgyűrűzéseken is találkozhattunk vagy megfigyelhettük kirándulásaik
alkalmával. Ilyenkor képeskönyveket nézegetünk, vagy manuális tevékenységek
közben beszélgetünk a madarakról, életükről. Ez egy rövid ideig tartó foglalkozás
sok-sok játékkal.
A madarászovisok mindig nagycsoportosok, akik érdeklődésük szerint
kerülhetnek be e csoportba. Mindig figyelembe veszem a kiválasztásnál a
szülői hátteret is, hogy a szülők is hasonlóképpen tartsák fontosnak gyerekeik
környezeti nevelését. Legyenek tisztában azzal is, hogy sokat barangolunk,
esetleg sárosak leszünk, de mindig tele élményekkel térünk haza.
Minden hónapban van kirándulás, tehát kinti foglalkozásunk. Az első
hónapokban, igazodva a tömördi gyűrűzőtábor időpontjához, madárgyűrűzésre
megyünk, ahol megismerkedhetünk a madarakkal, sőt meg is simogathatjuk
őket. Már évek óta elmegyünk Felsőcsatárra, ahol a madarász sulisok odútelepét
figyelhetjük meg és élvezzük az ősz szépséges látványát. Hozzáedződünk
barangolás közben a hosszabb kirándulásokhoz, dombokat mászunk, patakon
átkelünk, sziklák között sétálunk. Éves programjaink egyik kedvelt helyszíne
a kőszegi Chernel-kert, vagy a szombathelyi Csónakázó tó, ahol a környék
téli madárvilágát is megfigyelhetjük a téli táj szépségei mellett. Már
hagyománnyá vált a madarász ovi kora tavaszi kirándulása Horvátnádaljára,
ahol a madárgyűrűzés mellett az ébredő természet ezer csodájával találkozhatunk.
A Kámoni Arborétum is fontos helyszíne foglalkozásainknak a "Madárkarácsonyt"
is ott tartjuk. Óvodánkban a Madarak és Fák Napjának megtartásakor is a
madarász ovisok a főszereplők, hiszen rengeteg ismerettel rendelkeznek
már év végére ( igaz a verebet nem ismerték fel képről).
Egész éves madarász ovis programunk zárásaként pedig három napos táborozáson
veszünk részt Tömördön a Madárvártán. A madarászás mellett rengeteg természetismereti
játékot játszunk a legkedveltebbek közül. Meghatározó élmény lesz ez a
pár nap a madarászovisoknak, hiszen itt a természet lágy ölén önfeledten
kikapcsolódhatnak, kiszabadulva a város nyomasztó egyhangú környezetéből.
Egy év alatt rengeteg élményt, tapasztalatot gyűjthetnek, melyek meghatározzák
érdeklődésüket iskolás korukra is. Tudásukat kamatoztathatják, természet
szeretetük áthatja gyerekkorukat s talán majd felnőttként is többet tesznek
a természet és környezetük megóvása érdekében. Egyre többen folytatják
a madarász suliban ténykedésüket, valamint más szervezésű természetismereti
táborokban, túrákon vesznek részt. Ezek a visszajelzések erősítenek meg
abban, hogy érdemes már az óvodában elkezdenie természet szeretetére nevelést.
A természetről:
" Ebben nem is csalódsz elhiheted.
Nem beszél, hát nem is hazudik,
nem ígér és mégis odaadja mindenét
nem szól és mégis többet mond,
mint amit valaha ember mondhatott. "
(Fekete István: Tüskevár)
Madáretetőm
madarai gyermekrajz pályázat
Lőrincz Csilla 9700 Szombathely, Széll K.u.51.
Cs. Lőrincz: Birds of my Feeding Table, Children’s Competition
This year about 100 drawings, poems and compositions arrived and were
exhibited. The author lists the winners.
1993 óta minden évben meghirdetésre kerülő pályázatot a Vas Megyei Művelődési
és Ifjúsági Központ és egyesületünk írja ki. A 2001. évben is több száz
pályamunkát bíráltunk el, melyek a megye általános iskoláiból és óvodáiból
érkeztek. Külön meglepetést okozott, hogy Szekszárdról a Fogyatékosok Általános
Iskolájából is remek munkák érkeztek a pályázatra. A gyermekek munkái alapján
kitűnt, hogy milyen kedves volt e téma számukra. Igényes festmények, rajzok
születtek és nagy számban küldtek be a gyerekek saját költeményeket, fogalmazásokat.
A pályázók általában azok a diákok, vagy intézmények, akik sikerrel szerepeltek
már más megyei szervezésű természetismereti versenyeken, rendezvényeken.
Gratulálunk minden résztvevőnek, és biztatjuk őket, hogy a továbbiakban
is vegyenek részt pályázatainkon. Az MMIK aulájában a munkákból kiállítást
rendeztünk, melyek az odalátogatók tetszését nagyon megnyerték. A sikeres
pályázók jutalomba részesültek, és értékes tárgyjutalmakat könyveket, plakátokat,
hangkazettákat és pénzjutalmat kaptak. Intézmények közül különdíjat kapott:
az Ostffyasszonyfai Általános Iskola, a Csákánydoroszlói Általános Iskola
és szombathelyi Gagarin utcai Óvoda. Értékes díjban részesült még
Perenyei Mini Művészkör, a szombathelyi Szociális Szolgáltató Központ,
a szekszárdi Fogyatékosok Általános Iskolája, az Ikervári Általános Iskola,
körmendi Olcsai-Kiss Általános Iskola, a szombathelyi Derkovics, Bercsényi,
Neumann, Püspöki és Frim Jakab Általános Iskola, a Vassurányi Általános
Iskola. Óvodák közül a sárvári Vármelléki Óvoda, a csöngei Óvoda és a szombathelyi
Aréna utcai, Maros utcai, Hétszínvirág Óvoda és Mocorgó Óvoda. Az egyéni
pályázók közül díjakat kaptak: Sipos Krisztián, Balla Enikő (Csákánydoroszló),
Gergye Noémi (Vassurány), Horváth Dorina, Kiss Judit (Ostffyasszonyfa),
Élő Dániel, Saly Krisztina, Buza Benjamin (Szombathely), Pados Zsófia (Körmend).
Óvodások közül pedig: Lehoczky Réka, Hajdú Rozina, Karai Laura, Sinkovits
Dániel (Szombathely), Boda Stefánia (Sárvár), Czenki Csaba (Csönge), Szalai
Anett és Csilla (Nick).
Madrász Suli
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Király u. 15. I/3.
T. Kelemen: Birdwatcher School
Quite a few enthusiastic children become involved in the activities
of our society as teenagers as well. The author lists the programmes
of the birdwatcher school this year.
A madarász oviból kimaradt gyerekek közül nem egy madarász sulisként
folytatja ismeretinek bővítését. Lassan jelentkezik az elmúlt évek munkájának
eredménye és egyre több fiatal lesz lelkes, aktív tagja egyesületünknek
mint például Gáspár Gergely és Magyar Linda. Az előző években jól bevált
program alapján szerveztük a munkánkat idén is. Az alábbiakban a 2001.
év második felének programját ismertetem:
Szeptember 20. Madárvonulás I. Tömördi Madárvárta
Szeptember 21-22. Madárvonulás II. Tömörd Madárvárta
Október 5-7. Nemzetközi Madármegfigyelő Nap. Erdei Iskola., Felsőcsatár
Október 20. A hegyvidéki erdők élővilága. Kőszegi-hegység
November 03. Madármegfigyelés. Felsőcsatár, Vas-hegy, Pinka-szurdok
November 15. Odúlakó madarak. Odúkészítés.
December 1. Téli madárvendégeink. Tömördi Madárvárta
December 12. Baglyok, bagolyköpet vizsgálat.
December 22. Madárkarácsony. Kámoni arborétum
2002. Január 18-20. Téli erdei iskolai hétvége. Fertőd
Madarak
és Fák Napja Országos Verseny Szombathely-körzeti forduló
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Király u. 15. I/3.
T. Kelemen: Regional Lap of the Day of Birds and Trees National
Competition
In Szombathely 13 teams participated and the Neumann János Primary
School came the first, who performed excellently in the national final
coming the second.
Idén harmadik alkalommal rendeztük meg Szombathelyen a Madarak és Fák
Napja országos verseny körzeti fordulóját. A verseny házigazdája már második
alkalommal a Gothard Jenő Általános Iskola volt. Az országban 2001. március
30-án 14 helyszínen rendezett körzeti fordulókon vetélkedtek a csapatok.
Szombathelyen 13 csapat részvételével indult a megmérettetés. Az előző
évekről már ismert, illetve új csapatokból állt a résztvevők köre. A versenyt,
már hagyományosan dr. Gyurácz József, az MME helyi csoportjának elnöke
nyitotta meg.
A csapatok magas színvonalú tudásukról adtak számot. Első lépésként
egy feladatlapot kellett megoldani, ami többek között Herman Ottó munkásságáról,
a Kiskunsági Nemzeti Park értékeiről, az év fájáról, az év madaráról faggatta
a résztvevőket. Ezután következett a madárhangismeret, illetve a fajfelismerés
diáról. A verseny második szakaszában a kámoni arborétum adott helyet a
nemes vetélkedésnek. Itt már gyakorlatiasabb feladatokat kellett megoldani.
A körzeti forduló első helyezettje a Neumann János Általános Iskola
csapata lett. A második helyen a Gothard Jenő Általános Iskola, a harmadikon
a tavalyi győztes, a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola csapata végzett.
Az országos döntőben a Neumann János Általános Iskola tanulói, Gáspár Gergely,
Szinetár Márton és Szőke Máté nagyon szép teljesítményt nyújtva, a házigazda
dombóvári csapat mögött a második helyet szerezték meg. A versenyre Csapó
Erzsébet tanárnő készítette fel őket. A gyerekeknek és felkészítő tanáruknak
is gratulálunk! A körzeti forduló szervezésében sokat segített Lepold Ágnes
és Lőrincz Csilla. Munkájukat ezúton is köszönöm!
KRÓNIKA
Beszámoló
a lengyelországi SEEN konferenciáról
Lepold Ágnes – Ruff Andrea
9730 Kőszeg, Gábor Áron u. 23. e-mail: lepold.agnes@freemail.hu
Á. Lepold, A. Ruff: Account of the SEEN Conference in Poland
In 2000 two members of our society reported the conference on the results
of the migration research based on the ringing data of Sumony and Tömörd.
Encouraged by the Polish colleagues orientation experiments started in
the autumn Tömörd ringing camp.
2000. december 9.-10.-én a lengyelországi Przebendowoban, ahol a Gdanski
Egyetem állattani tanszékének madártani kutatóállomása van, a SEEN konferenciáján
vettünk részt. A szervezet – South Eastern European Network azaz
Dél-kelet Európai Hálózat – a kelet- és dél-európai országok gyűrűzőtáborainak
együttműködését szeretné elősegíteni a hatékonyabb vonuláskutatás érdekében.
Elnöke Przemyslaw Busse, kinek neve mindannyiunk számára ismerős.
Éjszakai vonattal utaztunk Varsóba, de aludni nem sokat tudtunk, mert
három határon keltünk át és állandóan jöttek ellenőrizni. A lengyel
fővárosban megleptek minket a helyi vonatjegy árak, de végül eljutottunk
Gdanskba, ahonnan busszal utaztunk tovább több, mint másfél órát egy ősrégi,
ütött-kopott, zsúfolt buszon. Közben besötétedett és még a helységnév
táblákat sem láttuk. A többi utas viszont, annak ellenére, hogy semmilyen
más nyelven nem tudtak, csak lengyelül – azt viszont mi nem értettük -,
nagy lelkesedéssel próbáltak minket útbaigazítani. Perceken belül
a fél busz tudta hova igyekszünk és kézzel-lábbal magyarázott. Leszállás
után esőben és erős szélben gyalogoltunk nehéz csomagjainkkal a vaksötét
országúton egy darabig, amíg a helyi madarászok autójukkal be nem gyűjtöttek
minket és Zwarkovóba, egy csodálatos kastélyba szállítottak, melynek udvarán
gyönyörű, óriási karácsonyfa állt.
A konferencián Fehéroroszország, Lettország, Litvánia, Oroszország,
Ukrajna, Magyarország és Lengyelország képviselői mutatták bekutatási tevékenységüket.
Busse professzor Úr előadásában a hangsúlyt az adatgyűjtés pontosságára
és az adatok feldolgozására fektette. Bemutatta az általuk kifejlesztett
programot, mellyel nagyon hosszú adatsorok is tárolhatók illetve elemezhetők.
Kiemelte az adatbevitel pontosságának ellenőrzését. Titkára, Agnieszka
Trocinska az orientációs kutatások módszereit ismertette és megbízhatóságukat
mutatta be. Sok szó esett a vonuláskutatás ezen új eszközéről, mellyel
elkerülhető az a probléma, hogy a meggyűrűzött madarak legtöbbjének vonulási
útvonaláról semmilyen adatunk nincsen, hiszen csak kis százalékuk kerül
meg. Az orosz Nadejda Zelenova a fiatal rozsdás pirókokkal folytatott
kísérleteiben többek között arra alkalmazta az orientációs vizsgálatokat,
hogy megállapítsa, mennyire tanult illetve ösztönös a vonulási irány megválasztása.
Eredményeit lebilincselő előadásában mutatta be. A többi országban
folyó vonuláskutatás eredményeiből is ízelítőt kaphattunk.
Mi a tömördi és a sumonyi gyűrűzőtábori tapasztalatokról és eredményekről
számoltunk be. A sumonyban gyűrűzött foltos nádiposzáták (Acrocephalus
schoenobaenus) vizsgálatát Gyurácz József végezte el, ez alapján mutattuk
be az eredményeket. A hallgatóság nagy érdeklődéssel fogadta a beszámolót,
kérdéseket is tettek fel és többen további cikkeket kértek a szerzőtől.
A tömördi gyűrűzőtábor még újnak számít, de azért erről is volt, mit bemutatnunk.
Ismertettük a hely adottságait, a gyűrűzés feltételeit, a legnagyobb egyedszámban
előforduló fajokat, a különlegességeket. (A kucsmás poszátáról –
Sylvia melanocephala bemutatott dia megjelenése nagy felhördülést váltott
ki.) Az 1999-es adatok alapján készült Gyimóthy Zsuzsa (BDF, Állattani
Tanszék) szakdolgozata nagy segítségünkre volt a jellemző fajok vonulásdinamikájának
bemutatásában. Az előadást szintén érdeklődéssel fogadták.
A királykákkal foglalkozó lett kutató lelkesedett nagyon és adott ötleteket
a további vizsgálatokhoz. Felvetette, hogy jegyezzük az irányt, ahonnan
a madarak a hálóba kerültek, mert ez különösen fontos adat lehet a vonuláskor.
A 2000-es hosszabb tábor eredményei bizonyára választ adnak majd arra a
felvetésre is, hogy van-e a királykáknak még egy vonulási hulláma.
A konferencia nyelve az angol volt, de mivel a legtöbb résztvevő jobban
tudott oroszul, az előadások szüneteiben a társalgásba néha nem tudtunk
bekapcsolódni. A lengyelek igen barátságosak voltak hozzánk.
Egyik este a kastélyszálló bárjában helyi söröket kóstoltunk és lengyel
popzenére táncoltunk. Az ellátás egyébként kifogástalan volt és a
környezet ideálisnak bizonyult a rendezvény megtartására.
Egyik reggel rövid sétát tettünk a parkban és közelben folyó patak
túloldalán levő erdő szilfáin több száz meggyvágóból álló csapatot láttunk,
a sok csőr koppanása igen nagy zajt csapott. Később a kertbe visszatérve
a fenyőkön néhány keresztcsőrűt figyeltünk meg.
A lengyelek kedvessége és vendégszeretete nagyon jó benyomást tett
ránk. Nagy sajnálatunkra terepi program nem volt és időnk sem volt
arra, hogy a területen eltöltsünk még néhány napot.
Elutazásunkkor óriási pakkokkal ajándékoztak meg bennünket. A
Busse professzor Úr által írt gyűrűzőtábori útmutató két példánya mellett
két készlet orientációs kalitkával és tartozékaikkal vágtunk neki a hazafelé
útnak. Alig vártuk, hogy ezt az új módszert kipróbálhassuk.
A 2001. őszi tömördi gyűrűzőtáborban került erre sor, melynek eredményeiről
a későbbiekben szeretnénk beszámolni.
Nemzetközi
madártani konferenciák 2001-ben
Gyurácz József 9737 Bük, József A. 1./d., e-mail: gyjozsi@fs2.bdtf.hu
J. Gyurácz: International Ornithological Conferences in 2001
In March the author participated in the conference of the EBCC where
the results and methods of monitoring and population surveys were discussed.
In August at the conference of the EOU the lectures were about the investigation
of the biological obstacles of the yearly cycles, e.g. the problems of
migration and nesting.
2001. március 26-31-én, Nyíregyházán került megrendezésre az Európai
Madárszámlálási Tanács (EBCC) 15. Nemzetközi Konferenciája. A rendezvény
házigazdája az MME, a szervezőbizottság elnöke dr. Szép Tibor volt. A konferencia
résztvevői a természetvédelmi célú madármonitoring, állományfelmérő programok
eredményeiről, módszereiről tartottak előadásokat, illetve mutattak be
posztereket. Poszterünkön (J. Gyurácz. – K. Nagy: Assessment of the Bee-eater
(Merops apiaster) nesting population and its protection status in Hungary,
1997-2000) az „Országos gyurgyalag felmérő és védelmi program” eredményeit
ismertettük.
Az Európai Ornitológusok Szövetsége (EOU) 2001. augusztus 22-től 25-ig
harmadik alkalommal rendezte meg konferenciáját, ami egyúttal a szövetség
rendes kétévente megtartott taggyűlése is. Bologna és Gdansk egyeteme után
idén a Groningeni Egyetem Biológiai Központja adott otthont a találkozónak,
melyre több mint kétszáz ornitológus érkezett. A konferencia alcíme „A
madárkalendárium: Az éves ciklus biológiai akadályainak felderítése” volt,
ami köré tematikusan csoportosították az előadásokat. Az egyes plenáris
és szekció előadások például a következő témaköröket érintették: a költés
és vonulás változása a globális klímaváltozás függvényében, a madarak és
ektoprazitáik kapcsolata, a vonuló és telelő madárpopulációk ökológiája
és védelme, a költés és a vonulás genetikája, evolúciója. A poszter szekcióban
a tömördi gyűrűzések eredményei alapján egy posztert mutattam be (J. Gyurácz
– P. Bánhidi: Comparative bird migration dynamics studies), amely különböző
énekesmadár fajok őszi vonulásának dinamikáját elemezte és hasonlította
össze.
A konferenciát a Lauwersmeer (a tengertől elhódított hatalmas tórendszer)
gazdag madárvilágának megfigyelése tette színessé.
Az EOU hivatalosan csak idén lett bejegyezve svájci székhellyel. A
közeli jövőben megjelenik a szervezet új nemzetközi madártani lapja az
„Avian Science”, ami előreláthatólag jelentős szerepet tölt majd be az
európai tudományos madártani életben.
A konferenciákon való részvételt az MME és a BDF Tudományos Bizottsága
támogatta.
Egyesületünk
az Interneten
Lepold Zoltán 9100 Tét, Szabadság u. 30., e-mail: lezoli@axelero.hu
Z. Lepold: Our Society on the Internet
Our website started to operate in January and has an English version
too. Several hundreds of people have visited it so far.
A technika fejlődésével egyesületünk is lépést tart: az érdeklődők már
az Interneten keresztül is tájékozódhatnak munkánkról, felvehetik a kapcsolatot
velünk.
2000. január 21-én került fel az első néhány oldal a hálóra,
amit a nem sokkal későbbi közgyűlésünkön a bemutató számítógépen meg is
lehetett tekinteni. Az az óta eltelt hónapokban a honlap jelentősen kibővült.
Sokféle tevékenységünkről szóló leírás mellett igyekeztem megfelelő minőségű
fotókat is közzé tenni, olyan színessé tenni a lapot, mint a természet
maga.
Honlapunk vázlatosan a következő felépítéssel rendelkezik:
- főlap – bemutatkozó oldal
- Vas megye – a megye bemutatása természetvédelmi szempontból
ismertetés programjainkról:
- fehér gólya, gyurgyalag és gyöngybagolyvédelem;
- kétéltűvédelem;
- faunisztika és florisztika;
- madárgyűrűzés, vonuláskutatás;
- Madarász Suli, Ovi;
- Tömördi Madárvárta;
egyebek:
- Cinege eddig megjelent számainak teljes szövege;
- névadónk: Chernel István életrajza
- Bechtold Istvánra emlékezünk halálának 10. évfordulóján;
- hírek egyesületünk életéből;
- fotóalbum;
- elérhetőségünk;
- támogatóink..
Lepold Ágnes lehetővé tette, hogy érdeklődő külföldiek honlapunk egyszerűsített
változatát angolul olvashassák, valamint nem kis munkával elkészítette
a Cinege eddig megjelent számaiban közzétett cikkek néhány soros angol
nyelvű összefoglalóit.
Honlapunkat a www.extra.hu/chernelmte címen lehet megtekinteni, nézd
meg te is, ahogyan már több százan megtették!
Ezúton is köszönöm a segítséget, és kérek is egyben mindenkit, hogy
fotóval, ismertető szöveggel, akár egyesületi hírekkel is járuljon hozzá
a honlap szebbé-jobbá tételéhez!
A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának támogatói 2001-ben
Környezetvédelmi Minisztérium, Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat
Magyar Országgyűlés
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezet- és Természetvédelmi
Bizottsága
Berzsenyi Dániel Főiskola, Állattani Tanszék
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ
KÖSZÖNJÜK!
holló (Corvus corax)
2002. ÉV A SÁRGARIGÓ (ORIOLUS ORIOLUS) VÉDELMÉNEK ÉVE
Támogassa az 1%-kal! Adószám: 19001243-2-43
A rajzot készítette Eichardt János