Vas megye, egyesületünk működési területe, Magyarország egyik legnyugatibb megyéje. Területe: 3336 km2. Határai nyugatról: az osztrák-magyar, a szlovén-magyar határ, amelyek az Keleti-Alpok előhegységeit metszik. Délről a Zalai-dombság, keletről a Bakonyalja, észak-keletről pedig a Kisalföld.
   Legrégebbi geológiai szerkezeti elemei az ókori alaphegységből fennmaradt, illetőleg újból kiemelkedett kristályos tömbök: a Kőszegi hegység és a Vashegy csoportja - a Keleti-Alpok előhegységei.
  Jelentősebb tájai a Kőszegi hegység, Vashegy, Vasi völgység, Őrség, Vasi hegyhát, Kemeneshát, Répce sík.
A Kőszegi hegység tömbjét kristályos palákon kívül agyagpala, kvarchomokkő, csillámpala alkotja. Legmagasabb csúcsa a 882 méteres Írottkő. A hegység vízhálózata sűrű, patakjai elevenek, a könnyen máló kristályos kőzetanyagot erősen felbarázdálták. A Vas-hegy magassága csak 415 méter, különleges kőzete az ókori dolomit. Déli oldalán alacsony dombvidék övezi, a Vasi völgység, számos kis patakkal, melyeket a Pinka vezet a Rábába.  Az Őrség és a Vasi hegyhát két egybefüggő terület, a Rába jobb parti kavicsos fennsíkján helyezkedik el. Jellegzetessége a kissé magasabb fekvés, sűrű patakhálózat és a felszín erősebb tagozódása. A talaj vályogos, a völgyek talpa vizenyős.  A Kemeneshát a Rába és a Marcal völgye között a Vasi-hegyhát meghosszabbításában előre nyúló dombhát, valójában kavicsos tanúhegy. A Répce-sík a megye északi részén elterülő, a Répce és a Rába hordalékával feltöltődött sík.
   A kontinentális éghajlati hatások az Alpokalján elgyengülnek, az óceániak megerősödnek, ez a nyugatias fekvés mellett a táj tengerszint feletti magasságával és felszíni tagoltságával magyarázható. Kisebb hőingadozás, nagyobb légnedvesség és több csapadék jellemzi, mint az ország középső és keleti területeit - folyóit több ezer forrás táplálja. Legnagyobb a Rába, mely gyors folyású, szeszélyes és igen sok hordalékot szállító folyó.
Az Alpokalja eredeti növénytakarója zárt erdőség, talaja főként savanyú barna erdőtalaj. Magyarországnak ma is egyik legjobban beerdősült tája. A Kelet-alpesi flóratartomány képviselői a pannóniai elemekkel keverednek. A hűvösebb éghajlat kedvez a fenyőfélék elterjedésének. A luc-, erdei-, és jegenyefenyő a magasabb részeken őshonos, a lejtők alacsonyabb részein a kocsánytalan tölgy, a magasabbakon a bükk az erdők uralkodó fája. Az alacsonyabb hegylábakon mindenütt megtalálható a szelídgesztenye. A folyók mentén foltokban tölgy-kőris-szil ligeterdőket találunk.
   A megye településszerkezetére jellemzőek a sűrűn elhelyezkedő apró falvak. Legnagyobb városa a megyeszékhely, Szombathely 86000 lakossal. Nagyobb települések még: Kőszeg, Csepreg, Sárvár, Celldömölk, Vasvár, Körmend, Szentgotthárd.
   A védett területek közül kiemelkedik a Fertő-Hanság Nemzeti Park Répce-mente tájrésze, melyet 1999-ben egyesületünk kezdeményezésére nyilvánítottak védetté.
   Tájvédelmi körzetek: Kőszegi TVK, Sághegyi TVK, Őrségi TVK, Szentgyörgyvölgyi TVK.